A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A mozgás a fizikában egy test helyének megváltozása az idő és egy viszonyítási pont viszonylatában. A mozgást általában olyan mennyiségekkel adjuk meg, mint az elmozdulás, irány, sebesség, gyorsulás, és idő.
Ha a test helyzete az idő viszonylatában egy adott vonatkoztatási rendszeren belül nem változik, arra azt mondjuk, hogy a test mozdulatlan vagy nyugalomban van. Newton első törvénye értelmében egy test mozgása nem változhat meg, amíg külső erőhatás nem éri; ez a tulajdonság tehetetlenség néven ismeretes.
Az Einstein-féle relativitáselmélet kimondja, hogy az univerzumban nincsen abszolút viszonyítási pont, tehát abszolút mozgás nem létezik; minden test csak a saját vagy egy külső pont vonatkoztatási rendszeréhez képest lehet mozgásban.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.