Básti Lajos
Született	Berger Lajos 1911. november 17.[1][2][3] Keszthely
Elhunyt	1977. június 1. (65 évesen)[1][2][3] Budapest[4]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Zolnay Zsuzsa (1956–1977) Ferrari Violetta (1948–1955)
Gyermekei	1. Básti Juli (1957–) 2. Básti Mihály (1965–)
Foglalkozása	színész egyetemi oktató
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1935)
Kitüntetései	Magyarország Érdemes Művésze díj (1954) Kossuth-díj (1955) Magyarország Kiváló Művésze díj (1963) SZOT-díj (1965)
Sírhelye	Farkasréti temető (22/1-1-74)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1935–1977
Híres szerepei	Ádám Madách Imre: Az ember tragédiája Csongor Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Lear király Willam Shakespeare: Lear király Higgins professzor Alan Jay Lerner – Frederick Loewe: My Fair Lady Oidipusz Szophoklész: Oidipusz király Barnaki Othello Gyulaházán Mérey László Butaságom története Torma Gedeon Abigél
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Básti Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Básti Lajos síremléke a Farkasréti temetőben.

Básti Lajos, született: Berger, névváltoztatások: Beregi (1934), Básthy (1936), Básti (1942)^[5] (Keszthely, 1911. november 17.^[6] – Budapest, 1977. június 1.) Kossuth-díjas magyar színész, főiskolai tanár. Őt tartják a 20. század egyik legszebben beszélő magyar színészének.^[7]

Családja

1911. november 17-én született Keszthelyen zsidó származású családban, Berger Lajos néven. Apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő, anyja Fuchs Emma volt. 1948-ban vette feleségül Ferrari Violetta (1930–2014) színésznőt, 1955-ben váltak el. Második felesége Zolnay Zsuzsa (1932–2011), Jászai Mari és Aase-díjas színésznő, akivel 1956. október 5-én házasodtak össze,^[8][9] és aki a főiskolán tanítványa volt. Básti Lajos egyetlen rendezésében, Barta Lajos Szerelem című darabjában szerepet is kapott. Az 1955. március 3-án tartott főiskolai vizsgaelőadás további szereplői voltak: Sütő Irén, Schubert Éva, Korompai Vali, Horváth József, Horváth Gyula, Iványi József. Lánya, Básti Juli, napjaink meghatározó, Kossuth-díjas művésze. A család évtizedekig a XII. kerületi Bürök utcában lakott.

Életpályája

Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1935-ben szerzett diplomát a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Ezután Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a második és a harmadik zsidótörvény miatt 1939–40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon. Egy ideig Londonban tartózkodott, mivel londoni karriert is keresett. Noël Cowarddal is találkozott és Pressburger Imre, Mikes György a barátja volt, de meglepetést okozott, mert inkább visszatért Budapestre.^[10] Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott.

1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968–1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt. A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár.

1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, később meg is operálták. A műtét után is vállalt színpadi szerepet, valamint eljátszotta még Torma Gedeon szerepét a Zsurzs Éva által rendezett Abigél című televíziós sorozatban.^[11]

Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film.

Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.

Színpadi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1949-: 86.^[12]

Filmjei

Játékfilmek

Tévéfilmek

• Vihar a Sycamore utcában (1959)
• Ivan Iljics halála (1965)
• Othello Gyulaházán (1966)
• Nyaralók (1967)
• Hamis Néró (1968) – Varro szenátor
• Az ember tragédiája (1969) – Péter apostol
• A 0416-os szökevény (1970)
• Aranyliba (1972)
• Pirx kalandjai (1973)
• Volpone (1975)
• Shakespeare: II. Richard (1975)
• Bach Arnstadtban (1975)
• A szerelem bolondjai (1976)
• Abigél 1-4. (1977) – Torma Gedeon
• Burok (1972)

Szinkronszerepei^[13]13">szerkesztés

Básti Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22/1-1-74. Varga Imre szobrász műve

• Szentivánéji álom (A Midsummer Night's Dream) 1935 – Zuboly, a takács (James Cagney)
• Győztesek nemzedéke (Pokolenie pobediteley) 1936
• Zola élete (The Life of Emile Zola) 1937
• Becsületből elégtelen (Mr. Smith Goes to Washington) 1939 – A szenátus elnöke (Harry Carey)
• A 606-os kísérlet (Dr. Ehrlich's Magic Bullet) 1940 – Dr. Emil Von Behring (Otto Kruger)
• Eső mossa a szerelmünket (Det regnar på vår kärlek) 1946 – az esernyős úr (Gösta Cederlund)
• Gilda 1946 – Ballin Mundson (George Macready)
• A nagy óra (The Big Clock) 1948 – Steve Hagen (George Macready)
• Az erőszak árnyékában (Rotation) 1949 – Hans Behnke (Paul Esser)
• A Franchise-ügy (The Franchise Affair) 1951 – Kevin McDermott (Anthony Nicholls)
• Királylány a feleségem (Fanfan la Tulipe) 1952 - XV. Lajos (Marcel Herrand)
• Leszámolás (Razlom) 1952
• Madame de… 1953 – Fabrizio Donati báró (Vittorio De Sica)
• Erősebb az éjszakánál (The Franchise Affair) 1954
• Özönvíz előtt (Avant le déluge) 1954
• Váratlan vendég (An Inspector Calls) 1954 – Poole felügyelő (Alastair Sim)
• A benderathi eset (Zwischenfall in Benderath) 1956
• Naplemente előtt (Vor Sonnenuntergang) 1956 – Erich Klamroth (Martin Held)
• A férfi a legfelső emeletről (The Man Upstairs) 1958 - Thompson felügyelő (Bernard Lee)
• Igor és társai (Flagi na bashnyakh) 1958 – Anton Szemjonovics Makarenko (Vladimir Yemelyanov)
• A nyomorultak (Les Misérables) 1958 – Jean Valjean / Champmathieu (Jean Gabin)
• Ördögi találmány (Vynález zkázy) 1958
• Rendszáma H-8 (H-8) 1958
• Foma Gorgyejev (Foma Gordeev) 1959 – Ignat Gorgyejev (Sergei Lukyanov)
• A komédiás (The Entertainer) 1960 – Archie Rice (Laurence Olivier)
• Menekülés a pokolból (Flucht aus der Hölle) 1960
• Az utolsó tanú (Der letzte Zeuge) 1960
• Ki volt dr. Sorge? (Qui êtes-vous, Monsieur Sorge?) 1961 – Hans-Otto Meissner (Hans-Otto Meissner)
• Malachiás csodája (Das Wunder des Malachias) 1961
• Gyilkosság Gateway-ben (Mord in Gateway) 1962 – (Wilhelm Koch-Hooge)
• A hóhér (El verdugo) 1963 – Börtönigazgató (Guido Alberti)
• Transzport a paradicsomból (Transport z raje) 1963 - David Loewenbach (Zdenek Stepánek)
• Falstaff (Campanadas a medianoche) 1965 - IV. Henrik (John Gielgud)
• Szerelmi körhinta (Das Liebeskarussell) 1965 - Emil Claasen (Gert Fröbe)
• Francia négyes (Quadrille) 1966 – Lord Hubert Heronden (Friedrich Schoenfelder)
• Az ingaóra (Das Pendel) 1967 – Rupeo (Erwin Linder)
• Mezítláb a parkban (Barefoot in the Park) 1967 – Victor Velasco (Charles Boyer)
• Nem születtünk katonának (Vozmezdie) 1967 – Narrátor (Leonid Khmara)
• A hazugság játékai (Male of the Species) 1969 – Narrátor (Laurence Olivier)
• Rémület a levegőben (Terror in the Sky) 1971
• Sacco és Vanzetti (Sacco e Vanzetti) 1971
• Sátáni ötlet (Max et les ferrailleurs) 1971 – Felügyelő (Georges Wilson)
• Sztrogoff Mihály (Strogoff) 1971
• Penny Gold 1974

Hangjátékokszerkesztés

Díjai, elismeréseiszerkesztés

• Érdemes művész (1954)
• Kossuth-díj (1955)
• Kiváló művész (1963)^[14]
• SZOT-díj (1965)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1971)^[15]

Könyveiszerkesztés

• Sziréna. Novellák, tárcák, rajzok; May Ny., Bp., 1942
• Mire gondolsz Ádám?; Magvető, Bp., 1962

Emlékezeteszerkesztés

• Sírja a Farkasréti temetőben látogatható.
• Születése centenáriumára, 2011-ben a Magyar Posta Zrt. bélyeget bocsátott ki.

Jegyzetekszerkesztés

Forrásokszerkesztés

• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 494–495. o. ISBN 963-547-414-8  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0
• MAZSIKE - Magyar Zsidó Nagyjaink 1^{[halott link]}
• Csomós Éva: 100 éve született Básti Lajos (magyar nyelven). szeretlekmagyarorszag.hu. (Hozzáférés: 2011. november 17.)
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Básti Lajos (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. április 21.)
• Egykori tanítványával lett boldog családapa: 110 éve született az egyik legszebben beszélő színész, Básti Lajos

További információkszerkesztés

• Színházi Adattár