A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Fónay Márta | |
Született |
1914. szeptember 24.[1][2] Vác |
Elhunyt |
1994. november 22. (80 évesen)[3][1][2] Budapest[4] |
Beceneve | Lambi |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa |
Kanyó László (h. 1942–?)[5] |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1935) |
Kitüntetései |
|
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1935–1994 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fónay Márta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fónay Márta (Vác, 1914. szeptember 24. – Budapest, 1994. november 22.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész.
Élete
Vácott nevelkedett, két lány- és egy fiútestvérével együtt. Édesapja kertész volt, saját kis gyümölcsfaiskolával rendelkezett, munkájából, jövedelméből polgári környezetet biztosított gyermekei részére.
Kereskedelmi iskolában tanult, majd tizenöt évesen egy apróhirdetésre jelentkezett és felvételt nyert a „Rádióélet” című újság szerkesztőségébe, a fővárosba. Az iroda akkoriban a Rákóczi úton, a Színművészeti Akadémiával szemben helyezkedett el. Szerette munkáját, a szobája ablakából mégis gyakran látta a színészhallgatók jövés-menését az Akadémiáról. Egy napon jelentkezett a Színiakadémián, Ódry Árpádnál. Sikeres felvételi vizsgát követően felvették a Színiakadémia filmszínészi tanszékére. Végül mégis a színésztagozaton szerzett diplomát, 1935-ben.
Szakmai pályája, megszakítással, több mint negyven éven keresztül tartott, a közönség ma is szereti a nagymamás alkatú, falusi háziasszony habitusú kitűnő művésznőt, aki sikert sikerre halmozott, mind a színházban, mind filmekben, tévéfilmekben.
A hetvenes évektől főleg a Mafilm és a Magyar Televízió foglalkoztatta. Szerepeinek, megbízásainak száma egyre csökkent. 1975-ben nyugdíjba ment és teljesen visszavonult a rivaldafényből, családja körében élt. Lassan elfelejtődött, kikerült az érdeklődés középpontjából. Sorsát elfogadta, ugyanakkor finoman lázadozott is a méltánytalan elfeledés ellen.
Kisebb fellépéseket vállalt tévéműsorokban, epizódszerepeket kapott a filmgyárban is. Éveken át rendszeres szereplője volt az Antal Imre vezette Szeszélyes évszakoknak, ezen kívül show-műsorok, szilveszteri kabarék és a rádió kabarészínház gyakori résztvevője volt.
Az öregkori nagy szerepek elkerülték, ami vélhetőleg a színjátszás akkori túlpolitizáltságának is betudható.
Nyolcvanadik születésnapja után két hónappal hunyt el.
Budán, egy Csalogány utcai házban élt.[6]
Pályája
A Magyar Királyi Országos Színiakadémia elvégzése után, 1935-ben a Magyar Színházhoz szerződött, majd játszott Nagyváradon, Pécsett, Debrecenben, Kassán és Szegeden. 1945-től a Művész, 1948-tól az Ifjúsági Színház tagja volt. 1950-től a Nemzeti Színházban játszott, 1964–1975 között pedig a Fővárosi Operettszínház művésznője.
Tudatosan formálta szerepeit, testi-lelki adottságait kihasználva elsősorban komikus szerepeket játszott, kiváló, igen népszerű figurái máig emlékezetesek.
Színházi szerepek
- Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok – Rózsa
- Schiller: Ármány és szerelem – Millerné
- Oscar Wilde: Bunbury – Miss Prism
- Zerkovitz Béla: Csókos asszony – Hunyadiné
- Molière: Úrhatnám polgár – Jourdainné
- Móricz Zsigmond: Sári bíróné – Sári
- Bock: Hegedűs a háztetőn – Jente
- Alekszej Arbuzov: Tánya – gondnoknő
- Brecht: Jó embert keresünk – háztulajdonosnő
- Farkas Ferenc: Vők iskolája – Tormainé
- Gorkij: Szómov és többiek – Tyitova
- Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás – Bartalné
- Hellmann: Kis rókák – Addie
- Illyés Gyula: Az ozorai példa – Tengöliné
- Kornejcsuk: Ukrajna mezőin – Palaska
- Kodály: Háry János – császárné
- Madách: Az ember tragédiája – Heléna
- Mikszáth Kálmán–Farkas: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Tóthné
- Molière: Képzelt beteg – Toinette
- Pirandello: Az Ember, az Állat és az Erény – Grazia
- Schubert–Berté: Három a kislány – Tschöll mama
- Tóth Miklós–Abay Pál–Horváth Jenő: Balatoni Rómeo – asszony
- Zapolska: Dulszka asszony erkölcse – Dulszka asszony
- Urbán Ernő: Uborkafa – Sántháné Madarász Borbála
Filmjei
Játékfilmek
- 3 : 1 a szerelem javára (1937) – szállodai szobalány
- Viki (1937) – Hadházyék cselédlánya
- Azurexpress (1938) – Katerina, Géza bácsi lánya
- Megvédtem egy asszonyt (1938) – pincérnő
- Magdát kicsapják (1938)
- Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938)
- A 2000 pengős férfi (1942) – Józsi néni
- A harmincadik (1942) – Kergéné
- Idegen utakon (1944)
- Mágnás Miska (1948)
- Beszterce ostroma (1948) átdolgozott változat (1955)
- Tűz (1948)
- Forró mezők (1948)
- Janika (1949) – Bözsike
- Ludas Matyi (1949)
- Felszabadult föld (1950)
- A selejt bosszúja (1951) rövidjátékfilm
- Állami Áruház (1952)
- Vihar (1952) – Illésné
- Kiskrajcár (1953) – Gulyásné
- Ifjú szívvel (1953)
- Fel a fejjel (1954)
- Rokonok (1954)
- Hintónjáró szerelem (1954) – Peczöliné
- Budapesti tavasz (1955)
- Az élet hídja (1955) – Ilus néni
- Dollárpapa (1956) – polgármesterné
- Tanár úr, kérem (1956) – Irénke
- Nem igaz (1956) rövidjátékfilm
- Ünnepi vacsora (1956) – házvezetőnő
- Az eltüsszentett birodalom (1956)
- Játék a szerelemmel (1957)
- A nagyrozsdási eset (1957)
- Csendes otthon (1957) – mama
- Két vallomás (1957) – Mara nevelőanyja
- Külvárosi legenda (1957) – Horváth néni
- A tettes ismeretlen (1957)
- Micsoda éjszaka! (1958) – Huffnágelné Amál
- Szent Péter esernyője (1958) csehszlovák-magyar film – Mravucsánné
- Fapados szerelem (1959) – Bartuczné
- Gyalog a mennyországba (1959)
- Szerelem csütörtök (1959)
- Szombattól hétfőig (1959)
- A megfelelő ember (1959)
- Fűre lépni szabad (1960)
- Légy jó mindhalálig (1960) – a kollégium szakácsnője
- A megfelelő ember (1960)
- A Noszty fiú esete Tóth Marival – Tóth Mihályné
- Rangon alul (1960)
- Virrad (1960)
- Zápor (1960)
- Házasságból elégséges (1961) – Árpád anyja
- Sínek között (1962) magyar kisfilm
- Egyiptomi történet (1962) egyiptomi–magyar film
- Mici néni két élete (1962) – Galambosné
- A szélhámosnő (1963) – lakóbizottsági elnöknő
- Kár a benzinért (1964) – szomszédasszony
- Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) – kocsmárosné
- A beszélő köntös (1969) – Uginé
- Isten hozta, őrnagy úr! (1969) – Mariska
- Csak egy telefon (1970) – Bori néni
- Hatholdas rózsakert (1970) – rokon
- Hangyaboly (1971) – Kunigunda
- Csárdáskirálynő (1971)
- A törökfejes kopja (1973)
- Égigérő fű (1979) – Poldi néni
- A szeleburdi család (1981) – nagymama
Tévéfilmek
- A házasságok a földön köttetnek (1962)
- Fájó kritika (1965)
- Kristóf, a magánzó (1965)
- Az asszony beleszól (1965)
- Muzsikus Péter kalandjai (1966)
- Kakukk Marci szerencséje (1966)
- Nyaralók (1967)
- A fekete város 1–7. (1971)
- Az ajtó (1972) – anya
- Az 1001. kilométer (1973)
- Hungária Kávéház (1977)
- A Zebegényiek (1978)
- Gulliver az óriások országában (1980)
- Fekete rózsa (1980)
- A 78-as körzet (1982)
- Bolondnagysága (1982)
- Glória (1982)
- Vízipók-csodapók (1982) rajzfilmsorozat – Kandics rák hangja
- Fűszer és csemege (1987)
- A védelemé a szó (1988)
Szinkronszerepei
Film
- Emberek között (V lyudyakh) – Akulina Ivanovna Kaszirina, a nagymama (Varvara Massalitinova)
- Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath) – Joad mama (Jane Darwell)
- A Franchise-ügy (The Franchise Affair)
- A boldogság madara (Sadko) – Vizek úrnője (Olga Vikland)
- Királylány a feleségem (Fanfan la Tulipe) – Borsné (Georgette Anys)
- Revizor – Borsné (Georgette Anys)
- Két hektár föld (Do Bigha Zamin) – a nagymama
- Husz János (Jan Hus)
- Valahol már találkoztunk (My s vami gde-to vstrechalis)
- A kulmi ökör (Der Ochse von Kulm)
- Múló évek (Dom, v kotorom ya zhivu) – Klavgyija Kondratyevna (Valentina Telegina)
- Veszélyes barátság (Stuchis' v lyubuyu dver') – Nasztaszja Ivanovna (Valentina Telegina)
- Ármány és szerelem (Kabale und Liebe) – Millerné (Marianne Wünscher)
- Ballada a katonáról (Ballada o soldate) – idős nő teherautóval (Valentina Telegina)
- Rózsák az államügyésznek (Rosen für den Staatsanwalt) – Hildegard Schramm, az államügyész felesége (Camilla Spira)
- A tűzszerszám (Das Feuerzeug) 1959
- Szombat este, vasárnap reggel (Saturday Night and Sunday Morning) 1960 – Mrs. Bull (Edna Morris)
- Az énekesnő hazatér (Darclée) 1961 – Tinka, dajka (Eugenia Popovici)
- Holnap felnőtt leszek (Proshchayte, golubi) 1961 – Mariya Yefimovna (Valentina Telegina)
- Két élet (Dve zhizni) 1961 – Borozgyina (Olga Zhiznyeva)
- Az utolsó ítélet (Il Giudizio universale) 1961
- Csodálatos vagy, Júlia (Julia, Du bist zauberhaft) 1962 – Dolly de Fries (Ljuba Welitsch)
- Meglepetés a cirkuszban (Artist iz Kokhanovki) 1962
- Vidám történetek (Vesyolye istorii) 1962
- Elveszett nyár (Propalo leto) 1963
- Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute) 1963
- Mary Poppins 1964 – Mrs. Brill (Reta Shaw)
- Egy szöszi szerelme (Lásky jedné plavovlásky) 1965 – anya (Milada Ježková)
- Mese Szaltán cárról (Skazka o tsare Saltane) 1967
- Sherlock Holmes magánélete (The Private Life of Sherlock Holmes) 1970 – Mrs. Hudson (Irene Handl)
- A múlt démonai (Una pelea cubana contra los demonios) 1972
- Agatha asszony nagy utazása (Die große Reise der Agathe Schweigert) 1973 – főnővér (Steffie Spira)
- Apám, az agglegény (Neznakomy naslednik) 1974
- Tengerészakadémia (Los Caballeros del Botón de Ancla) 1974
- Csúfak és gonoszak (Brutti sporchi e cattivi) 1976 – Matilde (Linda Moretti)
- Kincs, ami nincs (Chi trova un amico, trova un tesoro) 1981 – mama (Louise Bennett)
Hangjáték, rádiószerkesztés
- Ibsen, Henrik: Peer Gynt (1936)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (1938)
- Ilja Ehrenburg: Oroszlán a piacon (1948)
- Katajev, Valentin: Egy nap az üdülőben (1949)
- Szász Péter: Eggyel többen vagyunk (1949)
- Erskine Caldwell: Embervadászat (1950)
- Baktai Ferenc: Az üdvösség forrása (1952)
- Sásdi Sándor: Az intéző úr (1959)
- Antonov, Szergej: Aljonka (1962)
- Kazakievics: Nappali fénynél (1962)
- Egner, Thorbjorn: Három rabló (1964)
- Hegedűs Géza: A szépséges Meluzina (1973)
- Dennis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (1981)
- Josef és Carel Capek: Rovarok (1981)
- Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
- Vészi Endre: A lepecsételt lakás (1983)
- Németh László: Irgalom (1987)
- Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
- G. Szabó Judit: Hajszál híján tündérkirálynő a nagymamám (1988)
- Bulgakov: Színházi regény (1992)
- Mészöly Miklós: Öregek, halottak (1992)
- Hortácisz, Jeorjiosz: Nikolósz és Kaszándra (1993)
Díjai, elismeréseiszerkesztés
- Jászai Mari-díj (1957)
- Érdemes művész (1970)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1974)[7]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 17.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Fónay Márta (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. július 7.)
- ↑ András, Sereg: A Miskei-per: gyermekgyilkosság a Halászbástyánál (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 11. (Hozzáférés: 2021. október 3.)
- ↑ Magyar Közlöny, 1974. november 20. (87. szám)
Forrásokszerkesztés
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Színészkönyvtár
- HMDB
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.