A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Barta Lajos | |
Született | Krausz Lajos 1878. október 20.[1][2] Kistapolca |
Elhunyt | 1964. október 18. (85 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1956) |
Sírhelye | Farkasréti temető (Tor-131. fülke)[4][5] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barta Lajos, született Krausz Lajos (Kistapolca, 1878. október 20.[6] – Budapest, 1964. október 18.) Kossuth-díjas magyar író, újságíró.[7] Drámái, elbeszélései erős szociális érzékenységről tanúskodnak, belülről fakadó expresszív drámaiságára jeles kortárs írók figyeltek fel.
Életpályája
Vidéken született Krausz Ignác, falusi korcsmáros és Eisner Julianna gyermekeként. A vidéki Magyarország világa nagy ihletője volt elbeszéléseinek, drámáinak. Jogot Pécsett hallgatott,[7] újságírói pályáját is itt kezdte, írásai a Pécsi Naplóban jelentek meg, majd Mohácson, Kassán, végül Budapesten működött újságok munkatársaként. 1910-től a Világ munkatársa, radikális, háborúellenes szemléletű szocialista publicista. Első, Parasztok című drámáját 1911-ben mutatták be, de már a második előadás után betiltották földosztást követelő témája miatt. A drámából nem maradt fenn példány.
A Magyarországi Tanácsköztársaság idején irodalompolitikai szerepet vállalt, tagja volt az Írói Direktóriumnak, titkára az Írók Szakszervezetének, szerkesztette a Közoktatási Népbiztosság napilapját, a Fáklyát. Forradalom című agitációs célzatú drámáját három budapesti színház is bemutatta. 1919 őszén már börtönbe zárták, szabadulása után emigrációba vonult, Berlinben, Bécsben, Pozsonyban, Londonban élt. Erwin Piscator[8] berlini színházában dolgozott, a színház megnyitójára drámát írt (Russlands Tag), majd Pozsonyban szerkesztette az Új Szót (1929–33) és együttműködött a csehszlovákiai Sarló mozgalom fiataljaival. Részt vett az illegális kommunista mozgalomban, agitált, nyomtatott magyar nyelvű baloldali sajtókba írt és terjesztette azokat határokon át leginkább a Felvidéken és Erdélyben. A második világháború kitörésekor Londonba emigrált, az ottani magyar klubban fejtett ki antifasiszta agitációt.
27 évi emigrációt követően 1946-ban tért haza, a kommunista rendszerre való áttérést szorgalmazta.
Felesége, Szucsich Mária szintén író. Lányuk Barta Zsuzsa, színházrendező.[9]
Emlékezete
- Születésének 100. évfordulóján, mint a "munkásmozgalom kiemelkedő személyiségének" a sírjánál a Farkasréti temetőben koszorúzási ünnepséget rendeztek.[10]
Művei (válogatás)
Dráma
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 41.[11]
- Tavaszi mámor (1912), az Új Színpad mutatta be;
- Szerelem (1914), a Vígszínházban mutatták be 1916. április 8-án;
- Sötét ház (1918), bemutató szintén a Vígszínházban, 1919. április 27-én;
- Örvény. Színmű; Pallas, Budapest, 1919
- Forradalom (1919), bemutató Nemzeti Színház, Magyar Színház, Vígszínház)
- Tavaszi mámor és más drámák; Lám Ny., Uzhorod-Ungvár, 1931 (Barta Lajos válogatott munkái)
- Pilvax. Karinthy Ferenc színpadi képe / Te szegény Franciaország! Barta Lajos színjátéka. Maupassant elbeszélése nyomán; Kultúra, Bp., 1948 (Új magyar könyvtár)
- Szerelem és más színművek. (1955, 1964)
Próza
- Elbeszélések. Pécs, (1901)
- Egyszerű szívek : novellák. (1915)
- Az ige terjedése : novellák. (1916)
- Az élet arca : novellák. (1917)
- Czinzeri és Czinzera; Légrády, Budapest, 1917
- Kezdetben vala az Ige...; Táltos, Budapest, 1918
- Az elsüllyedt világ : novellák. (1918)
- Múlt : regény. Bécs, (1920)
- Az irodalom nevében; Lám Kny., Užhorod, 1930
- A sötét ujj : regény. (Pozsony, 1928; ugyanez Gyár címen Budapest, 1947)
- A zöld ember. Kis regények; Lám Ny., Užhorod-Ungvár, 1930 (Barta Lajos válogatott munkái)
- Lélek. Elbeszélések; Lám, Užhorod-Ungvár, 1931 (Barta Lajos válogatott munkái)
- Gyár. Regény; Szikra, Bp., 1947
- Tegnapi ország; Szikra, Bp., 1949
- Magyar világ. Elbeszélések; bev. Bölöni György; Szépirodalmi, Bp., 1953
- Öten a hóban : válogatott elbeszélések. (1960, 1978)
- Árnyak a hídon; vál., sajtó alá rend., utószó Stenczer Ferenc; Szépirodalmi, Bp., 1970
- Tragédiák a hátsó udvaron. Elbeszélések; vál. Németi Rudolf, bev. Csehi Gyula; Kriterion, Bukarest, 1974
Irodalom (válogatás)
- Schöpflin Aladár: Az élet arca. Nyugat, 1917. II. 303-305. p.
- Ady Endre: Barta Lajos könyve.[12] Nyugat, 1917. II. 321.
- Bölöni György: Barta Lajos: Az elsüllyedt világ. Esztendő 1918. XI. 129-132.
- Illyés Gyula: A sötét ujj. Nyugat, 1928. II. 693-695.
- Gondos Ernő: Barta Lajos. Kortárs, 1960. 761-768.
- Csaplár Ferenc: Barta Lajos; Akadémiai, Bp., 1973 (Kortársaink)
- Druzsin Ferenc: "Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!". Barta Lajos színműveiről; Napkút, Bp., 2016 (Káva téka)
Díjai, elismerései
- Kossuth-díj (1956)
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01133.htm, Barta Lajos, 2017. október 9.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a siklósi izraelita hitközség születési akv. 25/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ a b Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 89. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Erwin Piscator, Friedrich Max (1893-1966) német avantgárd színházi rendező, 1933-tól emigrációba kényszerült.
- ↑ Barta Zsuzsa - Névpont.hu. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2018. október 29.)
- ↑ Népszabadság, 1978. október 21., szombat
- ↑ 2011. július 18-i lekérdezés
- ↑ Az élet arca.
Források
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 148–149. o. ISBN 963-05-6805-5
- A magyar irodalom története. 5. köt. Szerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1963, 492-496. p.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Életrajzi jegyzetek. In A magyar irodalom története. 1945–1975. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990.
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.