A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bárdos Artúr | |
Székely Aladár felvétele | |
Született | Bárdos Henrik Arthur 1882. április 2.[1] Budapest |
Elhunyt | 1974. augusztus 10. (92 évesen) Buffalo[2] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | Bárdos József Thomas J. Bardos (1915–2012) Arthur A. Bardos (1921–2013) |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1905, jogtudomány) |
Sírhelye | Farkasréti temető (27-5-58) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdos Artúr témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bárdos Artúr, született Bárdos Henrik Artúr (Budapest, 1882. április 2.[3] – Buffalo, Egyesült Államok, 1974. augusztus 10.) magyar színházi rendező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista. A Színjáték szakfolyóirat alapítószerkesztője, az 1932–1938 között működő Művész Színház és – 1917-től kisebb-nagyobb megszakításokkal, közel három évtizeden át – a Belvárosi Színház alapítóigazgatója.
Élete
Budapesten született Bárdos (Burstein) Károly (1857–1915)[4] és Brachfeld Vilma (1862–1935)[5] gyermekeként izraelita családban. Unokahúga volt Beck Judit festőművész, grafikus.[6][7] A Budapesti Tudományegyetemen jogot végzett. Pályafutását újságíróként kezdte (Pesti Napló, Egyetértés, Budapesti Hírlap). 1909-ben Max Reinhardt asszisztense volt. Egy évvel később Színjáték[8] című rövid életű színházi és zenei hetilapot alapított, és rendszeresen jelentek meg írásai a Nyugat-ban is. 1911-ben a Feld Irén vezette Kamarajátékok rendezője volt.
Szabadkőművesnek a budapesti Eötvös páholy vette fel 1910-ben, majd a Budapest páholy alapító tagja és szónoka lett 1912-től.
1912-ben Révész Béla íróval megalapította a csupán két hónapot megélt Új Színpadot. 1914. június 9-én Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Brachfeld Vilmát, Brachfeld Sándor kereskedő és Ausländer Antónia lányát.[9] 1915-ben megkapta az Andrássy úti Modern Színpad igazgatását, ahol Kabarét vezetett.[10] Egy év alatt felvirágoztatta a színházat, ezért a bérlő-tulajdonos egy újabb színházat nyitott, melynek – „jutalomként” – szintén ő lett a vezetője 1916-tól. A helyiség később Belvárosi Színház néven vált ismertté. Az első világháború után az anyagi nehézségek kiküszöbölésére a tulajdonossal és másik két – majd három – igazgatóval kartellt alapítottak, azonban pozícióját lassanként elvesztette. Így – szakítva az addig vezetett színházakkal – 1921–1926 között egy új, a Renaissance Színház alapítóigazgatója lett. De 1925-ben ismét a Belvárosi Színháznál is dolgozott, ám csak rövid ideig. Leváltása után a Nagymező utcai, saját tőkéjén alapított színház helyiségét is visszakövetelik mozinak.
1926–1930 között Berlinben élt, ahol megalapította a Theater in Palmenhaus nevű, magas színvonalon működő színházat, amely azonban csődbe ment. Ezután újra Budapestre költözött. 1932-ben ismét elfoglalta a Belvárosi Színház igazgatói székét. 1936-ban kirobbanó színházi sikert aratott George Bernard Shaw Szent Johanna című művének bemutatásával, Bulla Elmával a főszerepben. Még ebben az évben megvásárolta a csődbe ment Fővárosi Operettszínházat, és némi átalakítással, felújítással újra életre kelt a Művész Színház és „Világirodalmi ciklusa”, azonban mellette, vele együtt az operett is. 1938-tól és a háború alatt származása miatt félreállították. 1942–43-ban így megírta két ezzel kapcsolatos könyvét Játék a függöny mögött és A színház műhelytitkai címmel. Egyik fia, Bárdos József (1916–1944)[11] orvos a holokauszt áldozata lett.
1945-ben tagja lett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. 1945–1948 között újra a Belvárosi Színház első embere lett. A kezdetben magántőkével fenntartott színházát 1946-ban a főváros vette át, s bár eleinte ellenszenvet váltott ki ezzel, döntése mégis a színház megmaradását eredményezte, és műsorpolitikájával is szolgálni tudta az új idők új elvárásait.
1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanárává, ahol színháztudományi előadásokat tervezett. Ám még ugyanebben az évben, miután a – színház élére a főváros által – kinevezett bizottság Ilja Ehrenburg Oroszlán a piactéren című művének előadására kötelezte, eladta a színházat, és az USA-ba utazott a fiához.
Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olvasott fel. 1967–ben Amerikában kiadta utolsó művét: az „Alkonyat” című verseskötetét. 1974. augusztus 10-én, 92 évesen hunyt el Buffalóban. Egy évvel később végakaratának megfelelően Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Rendezései
- August Strindberg: Hattyúvér
- Fernand Crommelynck: Csodaszarvas
- Paul Géraldy: Szeretni
- Jean Sarment: Árnyhalász
- Zilahy Lajos: Tűzmadár
- Meller Rózsi: Irja hadnagy
- Arisztophanész: Lüzisztraté
- George Bernard Shaw: Szent Johanna
- William Shakespeare: A velencei kalmár, Rómeó és Júlia
- Szathmári Jenő: Én voltam
Művei
- Két ösvény (versek, Singer és Wolfner, Budapest, 1903)
- Az új színpad (Nyugat, Budapest, 1911)
- Charles Kotász (G. Bardi, Roma, 1931)
- Uralkodók és komédiások (Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt. Budapest, 1936)
- Játék a függöny mögött (Fülöp Zoltán, Gara Zoltán, Herquet Rezső, Márkus László díszletterveivel és Kolozsváry Sándor rajzaival, Vajna és Bokor, Budapest, 1942)
- A színház műhelytitkai (Stílus, Budapest, 1943)
- Alkonyat. Bárdos Artúr újabb versei (Magyar Helikon, Buffalo, 1967)
Műfordításai
- Maurice Maeterlinck: Aglavaine és Sélysette (dráma, 1911)
- Jean Sarment: Az árnyhalász (dráma, 1923)
- Delacroix naplója; ford., bev. Bárdos Artúr; Officina, Budapest, 1942 (Officina könyvtár)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01043.htm, Bárdos Artur, 2017. október 9.
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 548/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Bárdos Károly halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1687/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Bárdos Károlyné Brachfeld Vilma halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 1339/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 27.)
- ↑ Beck Judit szüleinek házasságkötési bejegyzése, melyben szerepel anyai nagyszüleinek neve, akik megegyeznek Bárdos Artúr szüleivel.
- ↑ Beck Judit anyjának (Bárdos Artúr testvérének) születési bejegyzése
- ↑ Színjáték (hetilap): lásd: Magyar színházművészeti lexikon; Kosztolányi bibliográfiája (237. o.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 826/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
- ↑ https://kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/_ns:YVAtMTFkYWFhMmE2YWEtMTAwMDB8YzB8ZDB8ZXByb2Nlc3M9MT1zZWFyY2h8ZW9wZXJhdG9yX2hpZGRlbl8xPTE9MXxlbGltaXQ9MT0xMHxlcXVhbGlmaWVyXzE9MT0tMXxlY29uZGl0aW9uXzE9MT1rYWJhcmU-/search.psml?offset=1&origOffset=-1&docID=27891&secID=30999&limit=10&pageSet=1
- ↑ Bárdos József halotti bejegyzése a Budapest XI. kerületi állami halotti akv. 126/1949. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. február 26.)
Források
- Színészkönyvtár: Bárdos Artúr
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Bécsy Tamás, Székely György, Gajdó Tamás: Magyar színháztörténet 1920-1949 – Intézménytörténet A Belvárosi Színház, A Fővárosi Operettszínház; Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, 2005
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Kozák Péter: Bárdos Artúr , pályakép; https://web.archive.org/web/20140913145023/http://nevpont.hu/content/publikacio/Bardos_Artur_Arthur.html
További információk
- Az új színpad művésze
- Bárdos Artúr a PORT.hu-n (magyarul)
- Bárdos Artúr az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- Élete a Katona József Színház honlapján
- Gajdó Tamás: Az új színpad művésze. Bárdos Artúr pályaképe, 1900–1938; Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszék, Veszprém, 2002 (Theatron könyvek)
- Gajdó Tamás: Veszedelmes polgár. Bárdos Artúr pályaképe, 1938–1974; Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bp., 2016
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.