A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Rammstein | |
 | |
| A Rammstein logója | |
 | |
| A Rammstein milánói koncertje 2005-ben | |
| Információk | |
| Eredet |
 Németország |
| Alapítva | 1994. január 4. |
| Aktív évek | 1994 – napjainkig |
| Műfaj |
Ipari metal Neue Deutsche Härte (NDH) Tanz Metal |
| Kiadó |
Motor Music Republic Records Slash Records Universal Music Group |
| Tagok | |
| Till Lindemann Richard Z. Kruspe Paul H. Landers Oliver Riedel Christoph "Doom" Schneider Christian „Flake” Lorenz | |
| A Rammstein weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rammstein témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Rammstein német együttes a hard rockot és az ipari metalt ötvözi az elektronikus zenével. Tagja az úgynevezett Neue Deutsche Härte irányzatnak, melybe olyan német együtteseket sorolnak, mint az Oomph! vagy a Die Krupps. Néhány kritikus szerint az együttes műfajban inkább „Tanz-Metall”-ra (tánc-metál) hajaz.[1] 1994-ben alakultak, 2005-ig világszerte több mint 10 millió CD-t adtak el.[2] Első albumuk 1995-ben jelent meg Herzeleid címmel. Kétszer jelölték őket Grammy-díjra 1998-ban a Du hastért, 2005-ben pedig a Mein Teilért. Kiadójuk az Universal Music Group.[3]
Bár dalszövegeik legtöbbje német nyelvű, Európa nem német anyanyelvű területein is hatalmas sikereket értek el, csakúgy, mint az USA-ban, Kanadában, Latin-Amerikában, Japánban, Indiában, Izraelben és Ausztráliában. A Reise, Reise albummal (2004) ők lettek a nemzetközileg legsikeresebb német együttes, akik anyanyelvükön játszanak. Számos kislemezük volt helyezett top 10-ben Európában.
Az együttes Magyarországon eddig összesen hatszor lépett fel: Először 1998. augusztus 9-én a Sziget Fesztiválon,[4] másodszor 2005. február 27-én a Reise, Reise turnéja alkalmából, harmadszor 2010. március 16-án a Papp László Budapest Sportarénában a Liebe ist für alle da támogatásában, negyedszer 2011. november 10-én a Made in Germany 1995–2011 válogatásalbum bemutatásával szintén a Papp László Sportarénában. A legutóbbi két fellépésükre egy dupla koncert keretében került sor, 2023. július 11-én és 12-én, a Puskás Arénában.
Név
Nevüket közvetve az a nyugat-német város, Ramstein-Miesenbach szolgáltatta, ahol 1988-ban az amerikai Egyesült Államok Ramstein Légibázisán egy légibemutató katasztrófába fulladt. Az együttes Rammstein című száma a tragédiára való megemlékezés. Az 1988. augusztus 28-án tartott bemutatón az Olasz Légierő Frecce Tricolori nevű műrepülő kötelékéből 3 sugárhajtású gép összeütközött. 31 néző halt meg percekkel a baleset után, és több százan megsérültek. Az elkövetkezendő hónapokban a halottak száma 70-re nőtt.[5] A plusz "M" betűt a média tette hozzá, hogy megkülönböztessék az együttest a várostól. A német rammen ige magyarul azt jelenti, hogy „döngölni/cölöpözni”.
A 110393 Rammstein nevű kisbolygót a zenekar tiszteletére nevezték el.[6]
Tagok
- Richard Zwen Kruspe – szólógitár
- Paul Heiko Landers – ritmusgitár
- Till Lindemann – ének
- Oliver „Ollie” Riedel – basszusgitár
- Christoph „Doom” Schneider – dob
- Christian „Flake” Lorenz – billentyűs hangszerek
Mindannyian az egykori Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) származnak.
A zenekarban a megalakulás óta nem történt tagcsere, az eredeti felállás a mai napig megmaradt. 2007-ben különböző honlapokon jelent meg a hír, miszerint Till Lindemann úgy döntött, hogy otthagyja az együttest. Utódjának a KMFDM volt énekesét, En Escht jelölték meg. A hivatalos weboldalon a pletykák elterjedése után pár nappal jelent meg a közlés, miszerint a hír nem igaz, és az együttes újra együtt van egy év kihagyása után, és a következő albumon dolgoznak.[7]
Az együttes története
Megalakulás (1994)
Az együttest 1994-ben Berlinben alapította a gitáros, Richard Z. Kruspe. 1989-ben Nyugat-Berlinbe szökött, és 1993-ban megalapította az Orgasm Death Gimmicks nevű zenekart. Akkoriban igen nagy hatással volt rá az amerikai zene, különösen a Kiss. A berlini fal leomlása után visszaköltözött Schwerinbe, ahol Till Lindemann is élt és a First Arschban dobolt.
Richard Oliver Riedellel lakott akkoriban, aki a The Inchtabokatables nevű együttesben zenélt, és Christoph Schneiderral, aki a Die Firmában játszott. Richard ekkor kezdett velük dolgozni egy új projekten. A dalszövegeket és a zenét is ő írta, és mivel a kettőt egyszerre nem tudta csinálni, meggyőzte Lindemannt, hogy csatlakozzon hozzájuk. Richard akkor figyelt felt Tillre, amikor véletlenül meghallotta munka közben énekelni.
1994-ben egy versenyt szerveztek Berlinben amatőr együtteseknek. A nyerteseknek lehetőséget biztosítottak 4 demofelvételre egy profi stúdióban. Kruspe, Schneider, Riedel és Lindemann is szerepelt a versenyen, amit meg is nyertek. Paul Landers, a Feeling B gitárosa, ekkor figyelt fel rájuk, és a demoszámokat meghallgatva részt akart venni a projektben. Christian Lorenz, a Feeling B billentyűse csatlakozott Landers kérésére, igaz, csak hosszú győzködés után tudták rávenni, hogy szerepeljen az együttesben.[8]
Kruspe egy interjújában így nyilatkozott a Rammstein megalakulásáról:„Rájöttem, hogy igen fontos a zeneszerzés, és hogy a zene jól működjön a nyelvvel, amit én régen nem tettem. Visszajöttem és azt gondoltam <Itt az idő, hogy olyan zenét szerezzek, ami igazán hiteles.> Elkezdtem dolgozni egy Rammstein nevű projekten, hogy megpróbáljak német zenét szerezni.”
Herzeleid (1995–1996)
Az együttes 1995 márciusában kezdett el dolgozni az első stúdióalbumán Jacob Hellner producerrel. A Du riechst so gut című kislemez 1995. augusztus 17-én került a boltokba, és nem sokra rá, szeptember 24-én megjelent az album is Herzeleid névvel. November 27 és 29 között az együttes a svéd Clawfingerrel turnézott Prágában és Varsóban. A Rammstein első saját turnéja 1995. december 2-án kezdődött és összesen 17 koncertből állt.[9][10] 1996 elején az együttes kiadta a Seemann kislemezt, majd az év során több mint 60 koncertet adtak. Ezek közül az egyik élő show volt Londonban az MTV Hanging Out műsorában. Ez volt az első fellépése az együttesnek Angliában. 1996. szeptember 27-én a berlini Arénában tartottak egy születésnapi koncertet. Ez alkalommal először a világításért a berlini rendező, Gert Hof felelt.[11][12]
1996 augusztusában a Rammstein két száma, a Heirate mich és a Rammstein is bekerült David Lynch Lost Highway – Útvesztőben című filmjébe. A filmzenét az USA-ban és Európában is kiadták.[13]
Sehnsucht és Live aus Berlin (1996–2000)
| „ | Az új album sokkal inkább vokális, a Herzeleidban több szónoklatot, normál beszédet használtunk. A mostani anyag szintén sokkal dallamosabb. Több élénk rész van benne, a dalok jobban komponáltak és ezek mind annak a fejlődésnek köszönhetőek, amit együttesként átéltünk. Minden számnak megvan a maga szerkezete, tartalmaz versszakokat, refrént és egy zenemű összes tipikus elemét. Vannak nagyszerű melódiák, gyönyörű billentyűs részek. A Sehnsucht nem olyan sötét és nyomasztó, mint a Herzeleid volt, sokkal eltérőbb hangulata van. Néhány ember szereti, néhány nem. Néhányan azzal vádoltak, hogy egy sokkal kevésbé ütős albumot készítettünk, mint az előző volt. Én egy másik útnak hívnám. Ez még mindig ugyanaz a leves, igaz, kicsit kevesebb paprikával, de az ízét ez egyáltalán nem rontja el. | ” |
| – Till Lindemann[14] | ||
A második stúdióalbum a Sehnsucht nevet kapta és az együttes 1996 novemberében kezdett dolgozni rajta Máltán a Temple–Studiosban. A producer ezúttal is Jacob Hellner volt.[15] A lemezről először kimásolt kislemez az Engel lett, 1997. április 1-jén jelent meg. Ez év májusára Németországban aranylemez lett belőle, aminek következtében kiadásra került egy Fan Edition is két, eddig ki nem adott számmal bővítve (Wilder Wein és Feuerräder). A második kislemez a Du hast lett, ami 1997. július 21-én került a boltokba. Előtte nem sokkal, május 27-én a Herzeleid aranylemez lett Németországban több mint 250 000 eladott példány után. Az együttes mindeközben telt házas koncerteket adott Németországban, Svájcban és Ausztriában. A Sehnsucht augusztus 22-ei megjelenése után két héttel már az első helyen zárt a német zenei listákon. Szintén ekkor a Herzeleid, valamint a Sehnsucht kislemezei is benne voltak az első húszban.[16]
Az együttes első amerikai fellépése New York-ban volt 1997 szeptemberében,[17] majd december 5-én került sor a Rammstein első USA-beli turnéjára a KMFDM előzenekaraként.[18]
A Du riechst so gut '98 kislemez tavaszára készült el, a számhoz ekkor készült az új videóklip is.[19]
1998. augusztus 22-én és 23-án az együttes több mint 17 000 ember előtt játszott a berlini Wuhlheide-ben. Ez volt a Rammstein addigi legnagyobb koncertje, az előzenekarok között volt a Danzig, Nina Hagen, Joachim Witt és az Alaska is. A show-ról később Live aus Berlin címmel DVD készült.[20]
A Family Values Tour keretein belül a Rammstein az USA-ban koncertezett 1998 őszén a Kornnal, Ice Cube-bal, az Orgyval és a Limp Bizkittel.[21] Az együttes amerikai jelenlétét csak erősítette, hogy november 2-án az USA-ban is aranylemez lett a Sehnsucht.[22]
1999 őszén a zenekar először játszott Latin-Amerikában a Kiss előzenekaraként.[23]
Egy évvel a sikeres wuhlheide-i koncert után, 1999. augusztus 31-én, az ott rögzített felvételekből kiadták a Live aus Berlin című CD-t. Két hétre a kiadást követően a német listákon az első helyen zárt a koncertfelvétel.[24] Szeptember 13-án az anyag videó formájában ugyancsak a boltokba került, cenzúrázott, illetve vágatlan verzióként is a Bück dich című szám előadása miatt. DVD formátumban november 29-én adták ki.[25][26]
Mutter (2000–2002)
| „ | Meg kell szokni ezt a zenét. A lemez sokkal kevésbé kommersz hangzású. Azoknak, akik The Ramonest, vagy AC/DC-t hallgatnak, tetszeni fog a Mutter. Nagyon jó album lett. Talán el kell telnie egy kis időnek, de előbb-utóbb a hallgató is rájön erre. | ” |
| – Till Lindemann[27] | ||
A zenekar harmadik, Mutter című albuma 2000 májusában és júniusában készült és Dél-Franciaországban vették fel. A keverésre októberben Stockholmban került sor. 2000 karácsonyán az együttes MP3 formátumban feltöltötte a hivatalos honlapra a Links 2 3 4 című számot a lemezről annak népszerűsítése érdekében. A zenekar állítása szerint ezt az albumot volt a legnehezebb elkészíteni, mivel semmilyen anyag nem maradt az előző CD-kről, valamint a tagok véleménye is nagyon különbözött abban, hogy milyen irányba folytassák a zeneszerzést.[28]
2001-ben az együttes fennállása óta először játszott Ausztráliában és Új-Zélandon a Big Day Out fesztiválon. Ez év januárjában az új kislemez, a Sonne videóklipje is elkészült. A klipet 2001. január 29-én vetítették először, a kislemez pedig pár nappal később, február 12-én került a boltokba. A számok között volt két remix a Clawfingertől, valamint az Adios című dal az új stúdióalbumról. Maga a nagylemez 2001. április 2-án jelent meg. Az új CD eladásai kirívóan alacsonyak voltak az első két CD sikere után, és a kritikusok is lehúzó cikkeket írtak az albumról.[27] Ennek ellenére nem sokra a megjelenés után a Rammstein sikeres turnéra indult Németországban, Svájcban és Ausztriában, valamint telt házas koncerteket adott Amerikában is. Május 14-én adták ki a második kislemezt, a Links 2 3 4-t, ehhez a videóklipet május 18-án kezdték vetíteni. Szintén ehhez a dalhoz egy DVD is megjelent, ami tartalmazta a videóklipet, annak werkfilmjét, illetve néhány eddig sosem látott képet.
Az együttes eredetileg a Sonne-t csak Európában akarta kiadni, és az amerikai és ausztrál közönségnek szánta a Links 2 3 4 kislemezt, mivel a Mutterről leginkább ez az utóbbi szám hasonlított a régebbi Rammstein-dalokra, és a zenekar amerikai kiadója nem mert kockáztatni a nagy újításokkal. Kruspe erről egy interjúban így fogalmazott: „Azt gondoltuk, hogy a Links lenne a legjobb választás az USA-nak a szám keménysége miatt. Az a dal egy nyilatkozat tőlünk. Kísérlet arra, hogy megmagyarázza a félreértéseket a zenekarról, és a katonai elemeket azért adtuk hozzá, hogy ne legyen annyira egyértelmű az üzenet. De most valami furcsa dolog történt. Az MTV az Államokban elkezdte vetíteni a Sonne videóklipjét, ami igen meglepő, mivel a kislemezt ott nem árulják. Ennek nincs értelme. Talán már annyira hiányzik a Rammstein odaát, hogy nem tudják kivárni a Links-videót. Nem tudom. Most fogalmunk sincs, mit csináljunk, ráadásul Ausztráliában szintén a Sonne-t akarják kiadni. Pedig nekik is a Linkset szántuk.”[29]
Az Ich will nevet viselő harmadik kislemezt 2001. szeptember 10-én adták ki, a Mutter Limited Tour Editionnal, ami új illusztrációt tartalmazott, valamint koncertfelvételeket az Ich will, Links 2 3 4, Sonne és Spieluhr számokhoz.[30] 2002 januárjában az együttes pár napot Prágában töltött az amerikai xXx című akciófilm forgatásán. A zenekar a nyitójelenetben szerepel a Feuer frei! című számmal. A dalhoz tartozó kislemez 2002. október 14-én jelent meg és az eredeti szám mellett annak két remixét is tartalmazta, valamint a Du hast és Bück dich Battery-feldolgozását. A Feuer frei! videóklipjét az xXx rendezője, Rob Cohen vágta, és a zenekar előadásán kívül jeleneteket tartalmaz magából a filmből is.[31][32]
Reise, Reise (2003–2005)
A Reise, Reise című album felvételei 2003 novembere és decembere között a dél-spanyolországi El Cortijo stúdióban készültek. A keverés a stockholmi Toytownban történt 2004 áprilisában és májusában. Az első kislemez a Mein Teil volt, 2004. július 26-án jelent meg. A hozzá készült videóklipet Berlinben forgatták, és rengeteg vitát generált. A rendező Zoran Bihac volt, korábban a Links 2 3 4-hez készített videót.[33]
A következő kislemez, az Amerika 2004. szeptember 13-án jelent meg, videóklipje kicsit korábban, augusztus 20-án debütált. A benne használt szkafandereket Hollywoodból rendelték, és a holdbéli táj megvalósításához 240 tonna hamura volt szükség. A klipet szintén Berlinben forgatták, a rendező Jörn Heitmann volt, aki már többször készített videót a zenekarnak.
A negyedik stúdióalbum szeptember 27-én került a boltokba, és hamar a top 10-be került az európai zenei listákon. A Billboard listája szerint a Rammstein ezzel minden idők legsikeresebb német nyelvű együttesévé vált. Az album következő kislemeze, az Ohne dich november 22-én jelent meg, 2005. február 28-án pedig a Keine Lust.[18]
A nagylemez turnéja 2004 novemberében kezdődött Németországban, és a zenekar 2005 tavaszáig összesen 21 koncertet adott tíz országban, több mint 200 000 néző előtt. Ez idő alatt az együttesnek rengeteg peres ügye volt, mivel több néző és szervező rosszul lett a koncerteken a tűz miatt.
2005 nyarán a zenekar számos nyári fesztiválon lépett fel Európa-szerte. Ezekből a koncertekből lett végül összevágva a Rammstein második koncertDVD-je, a Völkerball, ami 2006 novemberében jelent meg.
Rosenrot és Völkerball (2005–2006)
| „ | Ez a lemez voltaképpen a Reise, Reise második rész volt, amolyan folytatás. De még inkább egy vegyes felvágott, hiszen Mutter korszakos dalok, korábbi anyagok is felkerültek rá, meg persze néhány új dal. Nem is igazán tekinthető igazi Rammstein albumnak. A sorlemezeink közé tartozik, de valahogy mégsem az. | ” |
| – Paul Landers[34] | ||
Az új stúdióalbum nevét a zenekar 2005 augusztusában jelentette be. Az első kislemez az új albumról a Benzin lett, 2005. október 5-én jelent meg, videóklipjét pedig szeptember 16-án kezdték vetíteni a zenecsatornák. A Rosenrot 2005. október 28-án debütált, és 20 országban a top 10-ben végzett a zenei listákon. Nagyrészt olyan számokat tartalmaz, amik dramaturgiai okok miatt kimaradtak az előző, Reise, Reise CD-ről. A Benzin című számot azonban a Reise, Reise turnéja alatt is játszották élőben, négyszer Wuhlheide-ben 2005. június 23. és 26. között, és négyszer az Egyesült Királyságban – Newcastle, Birmingham, Glasgow és Cardiff – 2005 júliusában. A Rosenrotról csak a Benzin, a Mann gegen Mann és a Te quiero Puta! került eddig élőben lejátszásra.
Az új album névadó számának kislemeze 2005. december 16-án jelent meg, hozzá a videóklipet a Kárpátokban, a romániai Zernestben forgatták novemberben.[35] A következő maxi a Mann gegen Mann lett, amit a következő év márciusában adtak ki. Az ehhez készült videóklipet a tartalma miatt csak késő éjszaka vetítették a zenei csatornák.
Az együttes legújabb koncertDVD-je Völkerball néven 2006. november 17-én jött ki Németországban, és néhány európai országban. A DVD-n koncertfelvételek vannak Franciaországból, Angliából, Japánból és Oroszországból. A kiadás tartalmaz egy CD-mellékletet is ugyanezen előadások hanganyagával. A kiadásnak három verziója van, az egyikben egy 190 oldalas könyv is megtalálható. Az előre nem látott érdeklődés miatt a korlátozott példányszámú kiadás elfogyott, így újra kellett nyomni.
Liebe ist für alle da (2007–2011)
| „ | Minden számunknak van köze a szerelem és szex sötétebb oldalához. Ezek a dalok nem a boldog szerelmes dalok közül vannak. Mindig is az emberi kapcsolatok sötétebb oldalát választottuk témának. (...) Amikor először meghallod a lemez címét, giccsesnek tűnhet, de érezhetően ott van benne egy mélyebb jelentés. | ” |
| – Richard Z. Kruspe[36] | ||
2006-ban az együttes nem dolgozott, a munkát 2007-ben kezdték újra. Az első információk az új lemezről 2007-ben szivárogtak ki, a gitáros Paul Landers azt nyilatkozta egy interjújában, hogy már dolgoznak az új albumon, és már 30 számot írtak. Ezek közül sok olyan, amit csak egy-egy tag írt a hosszú szünet alatt. A kérdésre, hogy ezeket is szétosztják-e majd több album között, mint a Reise, Reise és Rosenrot esetében tették, azt felelte, hogy ezúttal csak egy album készül.[37] Az előkészületek 2008. november elején fejeződtek be Berlinben. A dalokat Kaliforniában vették fel. Az új album 2009. október 16-án jelent meg, a címe Liebe ist für alle da lett.[38] A lemez több európai országban is platina státuszt ért el, Finnországban például még megjelenése előtt, csak az előrendeléseket számolva érte el a platina státuszát.[39]
Az első kislemez a Pussy volt, videóklipje 2009. szeptember 16-án debütált egy pornóoldalon, azonban 2011. március környékén eltávolították. A kliptől a média elzárkózott, zenei csatornákon egyáltalán nem vetítik, csak a cenzúrázott verzióját.
A második kislemez az albumról az Ich tu dir weh, ami Európában 2010. január 15-én jött ki, az USA-ban pedig pár nappal később. Németországban a kiadvány nem jelenhetett meg a dal cenzúrázása miatt. A hozzá készült videóklip 2009. december 21-én szintén azon a honlapon debütált, ahol korábban a Pussy és később szintén törölték onnan. A Rammstein hivatalos honlapjáról minden információt letöröltek a kislemezzel kapcsolatban. A szám cenzúrázását 2010-ben visszavonták, így már Németországban is kapható a kiadvány.
Az album következő kislemeze a Haifisch lett, ami az első olyan maxi a Liebe ist für alle daról, aminek videóklipje nem pornóoldalon debütált, hanem a zenekar mySpace oldalán és egy történet áll a klip középpontjában. A boltokban 2010. május 17-étől elérhető.[40]
A zenekar az új lemezzel 2009 őszén kezdett turnézni. Az első show november 8-án volt Portugáliában, Lisszabonban. 2010 nyaráig Európában koncerteztek, év végéig pedig Amerikában.[41][42] 2011. április 20-án az együttes a LIFAD turnéért megkapta a legjobb koncertet adó zenekarnak járó Revolver Golden Gods díjat. Ekkor nyert először a Rammstein díjat az Amerikai Egyesült Államokban.[43]
Made in Germany 1995–2011 (2011–2019)
Egy interjúban a szólógitáros Richard Kruspe kijelentette, hogy 2011 végén kiadnak egy Best of albumot. A lemez 2011. december 2-án kerül a boltokba Németországban, Svájcban és Ausztriában, a többi országban pedig néhány nappal később, december 5-én.[44] A korong a régebbi számok mellett egy, a LIFAD felvételekről kiadatlan dalt is tartalmazni fog, a Mein Land címűt. Ez hivatalosan először kislemezként jelent meg, Németországban, Ausztriában és Svájcban 2011. november 11-én, Európa más részein pedig november 14-én. A dalhoz készült videót 2011. május 23-án forgatták Malibuban, a rendező Jonas Åkerlund volt.[45] A videó premierje november 11-én volt a hivatalos honlapon.[46] Ez év november 6-án a zenekar turnéra indult, amit a Made in Germany 1995–2011 album köré építenek. Az első állomás Pozsony volt.[47]
2011. augusztus 25-én hivatalosan is bejelentették a weboldalukon, hogy a svéd Deathstars lesz a Made in Germany turné előzenekara 2011-ben.[48]
Rammstein (2019–)
2019. március 28-án Deutschland címmel jelent meg az első kislemez az új albumukról, ami később, az előzetes hírek szerint május 17-én kerül a piacra.[49][50][51] A dal videóklipje több korábbi klipjükhöz hasonlóan botrányt keltett.[52]
Április 26-án megjelent a Radio, a második kislemez is a még meg nem jelent albumról.[53] Május 17-én jelent meg a Rammstein című album.
Stílus és dalszöveg
| „ | A stílusunk abból alakult ki, hogy csak azzal voltunk tisztában, hogy mit nem akarunk csinálni. Nem szerettünk volna amerikai rock vagy punk zenét készíteni, ezekről semmit nem tudtunk. Rájöttünk, hogy csak ahhoz a zenéhez értünk, amit csinálunk, és ami éppenséggel ilyen egyszerű és dallamos. A gépi hangokat és az otthon létrehozott zenét szerettük volna keverni. (...) A zenei hátterünk olyan együttesekhez köthető, mint a Kraftwerk, vagy akár még náluk is régebbi művészekhez, például Wagnerhez. Ők mind hatással voltak a zenénkre.[54] | ” |
Bár a Rammsteint ipari metálként általánosítják, különböző ehhez kapcsolódó stílust hidal át, beleértve a keményebb rockot, elektronikus zenét, heavy metalt és a gothic rockot, mivel billentyűket is használnak gitárral, kórussal és zongorával. Egy szlovén neoklasszikus ipari zenekar, a Laibach erősen inspirálta őket, csakúgy, mint a DAF (Deutsch-Amerikanische Freundschaft), Oomph! és Ministry. Egyes számok, mint például a Bestrafe mich, Ohne dich, Te quiero puta! és Du riechst so gut megnehezíti a besorolást.
A Rammstein stílusa megosztja a kritikusokat, egyesek emlékezetes kritikákat írtak. Jam Showbiz (2001. április) úgy jellemezte a Muttert, mint „zene, ami megszállta Lengyelországot”. Az új-zélandi Shoutland Times (1999. december 17.) azt írta, hogy Till Lindemann dörgő, szubszonikus hangjától a parasztok a szénapajtáikba menekülnek, és magukra zárják az ajtókat. A The New York Times (2005. január 9.) azt írta, hogy „Mr. Lindemann olyan brutális férfiassággal fújta ki a levegőt, hogy az abban lévő erőszaktól úgy tűnt, mintha elérne a tömegig, onnan kiszakít egy rajongót, és letépi a fejét.” Más kritikusok sokkal pozitívabban írnak. Stephen Thomas Erlewine az Allmusictól azt írta, hogy „az ipari zaj kemény metált játszó gitárokkal és opera-vokállal fűszerezve megdöbbentően erőteljes”.[55] Egy interjújában a Kerrang! nevű rock magazinban Till Lindemann a következőképp fogalmazott: „Mi csak a határokat feszegetjük. Arról nem mi tehetünk, ha ez nem tetszik az embereknek.”
Annak ellenére, hogy a Rammstein igyekszik brutális képet festeni magáról, sok számukban felfedezhető bizonyos fajta humor. A Zwitter például egy bizarr dal az önimádatról és biszexualitásról egy hermafrodita szemével:
Wenn die anderen Mädchen suchten (Amikor a többiek lányokat kerestek)
Konnt ich mich schon selbst befruchten (Én már meg tudtam termékenyíteni magam) [56]
Hasonlóan az Amerika című számban is van humor. A dal az Egyesült Államok kultúrájának dominanciájáról szól, és vegyes fogadtatásban részesült: egyesek amerikaellenesnek, mások globalizációellenesnek vélték.[57] Az együttes énekese tagadta, hogy a zenekar politizálni vagy kritizálni akart volna, mivel ők csak a tényeket közölték.[58]
Számos dalban felfedezhető német irodalomra, illetve népmesékre való utalás: A Dalai Lama a híres Goethe-ballada, A rémkirály (Der Erlkönig) adaptációja.[59] A címet a jelenlegi dalai láma, Tendzin Gyaco repüléstől való félelme[60] inspirálta. A dal sehol máshol nem utal a tibeti buddhizmusra, vagy a vallási vezetőre.[61] A Hilf mir Hoffmann egyik meséjén alapszik,[62][63] a Spieluhrban énekelt "Hoppe, Hoppe, Reiter!" (Hopp, hopp, lovas!) sor egy német gyermekversre utal.[64] A Rosenrotot a Grimm-testvérek egyik meséje, illetve Goethe egy verse ihlette.[65] A Haifisch című dal refrénjének részlete Bertolt Brecht Koldusoperájából (Die Dreigroschenoper) az úgynevezett Vásári rigmus Penge Mackie-ről (Die Moritat von Mackie Messer) átirata.[66]
A Mein Herz brennt kezdő sorai a német televízió Das Sandmännchen (A Homokemberke) nevű esti gyermekműsorárát idézi. A szám munkacíme Sandmann (Homokember) volt, és korábbi dalszövege sokkal konkrétabban utalt a jóságos mesefigurára. A dal eredeti története szerint valaki megöli az igazi Homokembert és ellopja a haját, hogy úgy nézzen ki, mint ő. Mikor eljön az esti mese ideje, a Homokember helyett ő kezd beszélni a gyerekekhez. A végleges verzióból ez kimaradt, azonban 2000 áprilisában egy berlini koncerten a dalt a zenekar ezzel a szöveggel játszotta.[67]
A legtöbb dalszöveg németül van, de vannak kivételek. Az Amerika című számuk refrénje részben angolul, részben németül van.[68] A Moskau című számban Viktoria Fersh oroszul énekel.[69] A zenekar eredetileg a t.A.T.u duóval szerette volna elkészíteni a számot, de ezt végül nem sikerült megvalósítani.[70] A Te quiero puta! című szám teljesen spanyolul van, ez az első, és eddig egyetlen olyan Rammstein-dal, ami kizárólag spanyol szöveget tartalmaz. A dal stílusát Lindemann hispán kultúra iránti rajongása inspirálta.[71] A Stirb nicht vor mir (Don't die before I do) duettben Sharleen Spiteri énekesnő szövege angolul van. A számnak létezik egy teljesen német változata is, amely Bobo, az Engel énekesnőjének közreműködésével készült.[72] A Pussy című szám dalszövege részben angolul, részben németül van.[73] A Frühling in Paris című dal refrénjének egy része franciául van, Édith Piaf egyik számából idéz.[74] Az Adios és Amour számok szövegei teljesen németül vannak, holott címük nem német.[75][76] Bár az eredeti dalok mind németül vannak, az együttes elkészítette az Engel, Du hast és Amerika című dalok teljesen angol változatát.[77] A kizárólag kislemezen megtalálható Schtiel című dal egy orosz szám feldolgozása, így a dalszöveg teljesen oroszul van. A számban csak Lindemann és Kruspe működött közre.[78]
A zenekar dalszövegeit sokszor valós események inspirálják. Rammstein című számuk az 1988-ban a Ramstein légitámaszponton történt katasztrófát dolgozza fel.[79] A Mein Teil Armin Meiwes hírhedt kannibál-történetéről szól. A német médiában egyszerűen Kannibalensong-ként (kannibáldal) emlegetett dal[80] kislemezre felkerült változatának kezdősora idézet a Meiwes által feladott hirdetésből.[81][82] A Wiener Blut az amstetteni vérfertőzési ügyet mutatja be,[83] míg a Donaukinder című dalt a 2000-ben Romániában bekövetkezett ciánszennyezés inspirálta.[84]
Szójáték
A szójáték alapvető alkotóeleme a Rammstein dalszövegeinek. Sok esetben a mondatai többértelműen vannak megfogalmazva. A Du hast című dal kifejezetten bővelkedik ilyenekben:
- Du…, du has(s)t…, du has(s)t mich…, du hast mich gefragt A gefragt szóig a szöveg kétértelmű, ugyanis a hast (birtokolsz) és a hasst (gyűlölsz) szó kiejtésben azonos, tehát a „du has(s)t” jelentheti azt is, hogy „gyűlölsz engem” és azt is, hogy „a tiéd vagyok”. A befejezett mondatban „du hast mich gefragt” szerepel, ami annyit tesz, hogy „megkérdeztél engem”.
- Willst du bis der Tod euch scheidet treu ihr sein für alle Tage? Nein! a szöveg itt a német esküvőkön elhangzó esküvel játszik. Arra a kérdésre, hogy „Hűséges leszel-e, amíg a halál el nem választ?” a megszokott „Igen” (Ja) helyett a „Nem” (Nein) válasz szerepel.
- Willst du bis zum »Tod, der scheide / Tod der Scheide« sie lieben auch in schlechten Tagen? Az előző mondat utolsó előfordulásakor kétértelműen van megfogalmazva. Vesszővel és kisbetűvel ugyanazt jelenti mint a fenti mondat, vessző nélkül nagybetűvel azonban a Scheide szó vulgárisan a nőre utal, aminek jelentése vagina is lehet.[85]
Az együttes gyakran használja a ritmust is, hogy hasonló hatást érjen el. A Los című számban egy szünet okoz többértelműséget:
- Es ist hoffnungslos (Reménytelen)
- Sinnlos (Értelmetlen)
- Hilflos (Tehetetlen)
- Sie sind Gott…los[86]
Az utolsó sor többféleképpen értelmezhető:
- Sie sind Gott. / Los! = Ők az Isten / Gyerünk!
- Sie sind Gott los = Megszabadultak Istentől
- Sie sind gottlos = Istentelenek
Előadás
A Rammstein hatalmas hírnevet és ismertséget szerzett élő showjairól, mivel sok pirotechnikai eszközt használnak, amitől végül a rajongók kitalálták a mottót, miszerint „A többi együttes játszik, Rammstein éget!”[87] (kikacsintás a Manowar Kings of Metal című számának „A többi együttes játszik, Manowar öl!” sorára).[88] A tűz olyan intenzív, hogy nem egyszer embereket kellett kivinni a koncertről a tűz miatt, és az állványzat is vörösen izzott, miután többször tűzgolyók találták el. A következő lista az olyan kellékeket és pirotechnikai eszközöket tartalmazza, amiket a koncerteken használnak:
- A tagok szájhoz erősíthető lángszórókat használnak, amik például a Feuer frei! című szám alatt láthatóak
- Till Lindemann egész számokat énekel végig úgy, hogy közben ég (Rammstein), a 2004-es Reise, Reise turnéig égő sodronyingben énekelte végig a számot, utána karhoz erősíthető lángszórókkal
- Till Lindemann egy telefonba beszél, ami végül felrobban, és konfetti hullik ki belőle (Du hast szám alatt, de csak a Mutter és Sehnsucht turnéi alatt)
- Christian Lorenz Till Lindemann rabszolgájaként van jelen a színpadon a Bück dich szám alatt
- Robbanó dobok, mikrofonok, csizmák
- Till Lindemann egy hatalmas revolvert vesz elő nadrágjából – ami felrobban, szikrákat szór (Das alte Leid)
- Rakétákat lőnek ki, amik a közönség feje fölött lévő kábeleken futnak végig
- Szikrákat szóró íjak, dobverők, csizmák és fegyverek
- Christian Lorenz a Nine Inch Nails és a The Who stílusában töri össze a billentyűket
- Mikrofonok, gitárok és billentyűk égnek
- A tagok egy gumicsónakban ülve szörföznek a tömeg felett
- Az Amerika szám alatt Christian Lorenz egy Segway HT-t vezet
- Till Lindemann olyan cipőben hajt végre gimnasztikai mutatványokat, ami szikrákat szór (Weißes Fleisch eleje)
- Christian Lorenz egy hatalmas üstben ül, amit Till Lindemann egy lángszóróval fúj, amikor Lorenz lebukik. A folytatásban Lindemann végigüldözi Lorenzt a színpadon egy olyan mikrofonnal, aminek a végére egy kés van erősítve (Mein Teil)
- Richard Z. Kruspe egy égő gitárral játssza el az Adios című szám szólóját
- Szikraeső az Ohne dich és Ich tu dir weh című számok alatt
- A színpad tetejéről lelógó, zöld lézerszemmel világító műanyag kisbabák, melyek a szám végén fölrobbannak (Wiener Blut)
- Habot kilövellő ágyú a Pussy című szám alatt
- Lángoló, majd felrobbanó angyalszárnyak (az Engel című szám alatt, a Liebe ist für alle da (LIFAD) turnéján)
- A tagok egy fekete falat átvágva lépnek színpadra (LIFAD turné 2009–2010)
A Rammstein koncertjei egyre alaposabbak lettek, miután több mint tíz éve csak arra korlátozódott, hogy kerozinnal körbelocsolták a színpadot, és azt meggyújtották. 1996. szeptember 27-én pár égő dekoráció a közönségre esett az Arena in Berlinben tartott koncerten, így azóta a zenekar szakképzett pirotechnikusokat alkalmaz.[89] Lindemann maga is szakképzett pirotechnikus,[89] akit egész számokra nyel el a lángtenger. Már különböző égési sérülései voltak a fülén, kezén, és a haját is megégette. Mivel a show tartalmaz ál-baleseteket is, konkrétan nem lehet meghatározni, mikor égeti meg magát igazából Lindemann.
A viseletük szintén furcsa. A Reise, Reise turné alatt tiroli nadrágot, fűzőt, és meghatározhatatlan katonai egyenruhát viseltek acélsisakkal, a Mutter turné alatt pedig végig az album illusztrációjának megfelelően pelenkát hordtak, és egy hatalmas méhből ereszkedtek a színpadra. Kruspe szerint a színpadi szereplés teljesen szándékos (Schneider szerint a Rammstein mottója: „Tedd a saját dolgod. És túlozd el!”[90]). A cél az, hogy felkeltsék az emberek figyelmét, úgy, hogy az élvezetes is legyen. "Meg kell érteni, hogy az emberek 99%-a nem érti a dalszövegeket, szóval valami olyannal kell előállni, ami megtartja a showban a drámaiságot. Valamit tennünk kell. Szeretünk előadni; szeretünk játszani a tűzzel. Van humorérzékünk. Nevetünk rajta; élvezzük… de nem vagyunk a Spinal Tap. Komolyan vesszük a zenét és a dalszövegeket. Ez a humor, színház, és a mi kelet-német kultúránk kombinációja."[91]
A Rammstein első amerikai turnéja alkalmával néhány államban nem tudta alkalmazni a pirotechnikát, mivel azok használata törvénybe ütköző lett volna. Erről Kruspe így nyilatkozott egy interjúban: „Számunkra a legfontosabb tapasztalat ebben az volt, hogy a kapcsolat így is létrejött a közönséggel, nem kellett a pirotechnika ahhoz, hogy megnyerjük őket magunknak. Nagyon boldoggá tett, amikor felismertem, hogy a zene volt az, ami miatt az emberek élvezték az előadást. Semmi gond nincs a pirotechnikai hatásokkal, amíg a zene jó és erős. De hiszem, hogy mindig ott van annak a veszélye, hogy az egyik háttérbe kerül a másik miatt. Nagyon nehéz fenntartani a megfelelő egyensúlyt a nagyszerű látvány és jó zene között.”[92]
A zenekar már bajba is került a színpadon előadottak miatt. Az 1998-as Family Values Tour alkalmával az együttes Bück dich című szám előadása során az énekes egy műpéniszt vett elő, amelyből fehéres folyadékot spriccelt a tömegre és a billentyűs Lorenzre. Az eset után mindkettőjüket letartóztatták, és az éjszakát a börtönben töltötték.[93] Egy online interjúban Lorenz elárulta, hogy a folyadék víz, és egy Pernod nevű francia likőr keveréke: „Jó az illata. Tavaly tejet használtunk, de az borzasztó volt – nagyon büdös lett tőle. Aztán egy porkeveréket próbáltunk ki, ami eltömítette a csövet. Bárhogy próbálkozott , semmi nem jött ki. És tudjuk, milyen kínos, ha semmi nem jön ki.”[94]
Göteborgban (Svédország) a Metaltown Fesztiválon 2005. július 30-án Lindemann megsérült, mert Flake véletlenül nekivezette a Segwayt. Emiatt sok koncertet le kellett mondani, ez leginkább az ázsiai és latin-amerikai helyszíneket érintette.[95]
Diszkográfia
Albumok
- 1995 Herzeleid
- 1997 Sehnsucht
- 1999 Live aus Berlin (koncertalbum)
- 2001 Mutter
- 2003 Lichtspielhaus (koncertalbum)
- 2004 Reise, Reise
- 2005 Rosenrot
- 2006 Völkerball (koncertalbum)
- 2009 Liebe ist für alle da
- 2011 Made in Germany 1995–2011 (válogatásalbum)
- 2015 In Amerika (videoalbum)
- 2017 Paris (zene/dokumentumfilm)
- 2019 Rammstein
- 2022 Zeit
.svg){kind=small}
.jpg&veda=1501){kind=link}
.svg&veda=1501){kind=link}
.jpg&veda=1501){kind=link}
