Kiskunfélegyháza
Városháza
Kiskunfélegyháza címere Kiskunfélegyháza zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kiskunfélegyházi
Jogállás	város
Polgármester	Csányi József (Nemzeti Fórum)[1]
Jegyző	dr. Faragó Zsolt
Irányítószám	6100
Körzethívószám	76
Testvértelepülései	Lista Segesvár Nagykikinda Feltre Torda Braunfels Korond Zayugróc
Népesség
Teljes népesség	29 306 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség	113,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90–105 m
Terület	256,3 km²
Földrajzi nagytáj	Alföld[3]
Földrajzi középtáj	Duna–Tisza közi homokhátság[3]
Földrajzi kistáj	Kiskunsági löszös hát[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskunfélegyháza Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 19° 51′ 00″46.7052, 19.8500546.705200°N 19.850050°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 19″, k. h. 19° 51′ 00″46.7052, 19.8500546.705200°N 19.850050°E
Kiskunfélegyháza Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kiskunfélegyháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunfélegyháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun megyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja. A lakónépesség szerint a megye harmadik legnagyobb települése. Nevezik Petőfi és Móra városának is. 1774. február 4-én kapott mezővárosi rangot.

Fekvése

A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna–Tisza közén található.

Megközelítése

Jelentős közlekedési csomópont: áthalad rajta az 5-ös főút és az M5-ös autópálya; innen indul Szentesre a 451-es főút, az 542-es főút pedig a városközpont nyugati irányú elkerülését szolgálja. Itt ér véget a Szolnoktól Tiszakécske és Tiszaalpár érintésével idáig húzódó 4625-ös út és a Nagykőröstől idáig vezető 4614-es út (utóbbi a jelenlegi állapotában a szakaszai nagy részén csak mezőgazdasági útként funkcionál). Izsákkal az 5302-es, Kiskunmajsával az 5403-as, majd az 5402-es út köti össze. Határszélét érinti még északon a leginkább Fülöpjakabot és Kunszállást kiszolgáló 5401-es út délen pedig a Petőfiszállás főutcájának tekinthető 5441-es út is.

A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakiteleken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő , a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.

Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 kilométerre található, amely távolság az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.

Lásd még: Cegléd–Szeged-vasútvonal, Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonal, Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal és Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal

Éghajlata

Története

Őstörténet, népvándorláskor

A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.

Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád megyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fényképes dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.

Honfoglalás, Árpád-kor

A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.

István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. 2008 nyara óta ásatások folynak a területen. A rengeteg tárgyi emlék és a régi temetkezési hely részletei mellett előtűnt a templom déli falának nyomvonala is. A feltárások befejezését követően egy emlékparkot alakítottak ki.

A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.

Anjou-kortól 1727-ig

Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templomhalomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.

A török a mohácsi csata után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.

1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefoglaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.

18-19. század

Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.

A Sarlós Boldogasszony „Ótemplom”

1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságait, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.

1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).

A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült.^[4] A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

20. század

A város közigazgatásának vezetői 1746-tól

Főbírók

Polgármesterek 1990-től

• 1990–1994: Ficsór József (nem ismert)^[5]
• 1994–1998: Ficsór József (MSZP-SZDSZ)^[6]
• 1998–2002: Ficsór József (független)^[7]
• 2002–2006: Ficsór József (MSZP-SZDSZ)^[8]
• 2006–2010: Ficsór József (SZDSZ-MSZP)^[9]
• 2010–2014: Kapus Krisztián (Fidesz)^[10]
• 2014–2019: Csányi József (Nemzeti Fórum)^[11]
• 2019-től: Csányi József (Nemzeti Fórum)^[1]

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.^[12] A 2011-es népszámlálás alkalmával a válaszadók 97%-a tartja magát magyarnak, ami 5 522 fővel kevesebb, mint 2001-ben. 3%-uk más nemzetiségűnek vallotta magát – leginkább cigány, német és román kisebbségek. Az adatok az anyanyelvük, vagy a közösségekben használt nyelvük, vagy a nemzetiségük alapján adott válaszokból származnak.^[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 2,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,8% (28,4% nem nyilatkozott).^[14]

Népesség

A következő ábra bemutatja, miként változott Kiskunfélegyháza lakosainak száma 1850-től:

A város jelene

A Szent János tér, Kiskunfélegyháza egyik legszebb tere a névadó Nepomuki Szent János szobrával

Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskolák a Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye és a Móra Ferenc Gimnázium, amelyek most is a régió elismertebb gimnáziumai. A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.

Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház – Rendelőintézet, Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, amely 2010-ben a szerkezeti struktúráját tekintve átmenetileg átalakult.

Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen. A városba érkezők célba jutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.

A jövő

Többek közt a rossz állapotban lévő Fürdőszálló felújítása. 2008-ban nyílt meg a felújított, kibővített Hattyú-ház, amelyben a Petőfi Sándor Városi Könyvtár található. 2010-ben befejeződött a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése.

60 év után várhatóan 2019-re teljesen megújul a település központja. A 27 hektárnyi területet érintő munkálatok leginkább a zöldfelületek rekonstrukciójára és a közterületek felújítására terjednek majd ki.

Városrészek

Fekete János könyve alapján tizenhárom városrésznek nevét határozták meg, ami az új típusú utcanévtáblákon is megtalálható.^[15]

• Árpádváros (IV. kerület)
• Bankfalu
• Bikahegy
• Erdélyváros (III. kerület) (Tisztviselőtelep) (korábban Fürst Sándor-lakótelep)
• Jókaiváros (I. kerület)
• Kertváros (korábban Juronovits-telep)
• Kossuthváros (V. kerület)
• Molnártelep
• Móraváros és Közelszőlő
• Oncsatelep
• Petőfi-lakótelep
• Petőfiváros (VI. kerület)
• Rákócziváros (II. kerület)

Külterületek

A várost tizenhárom lakott külterületi egység (körzet) veszi körbe. Egyes tanyaterületek névvel is rendelkeznek.

• Csordajárás
• Ferencszállás
  • Belső-Ferencszállás
  • Ferencszállási tanyák
• Félegyházi tanyák
  • Csongrádi úti tanyák
• Galambos
  • Belsőgalambos
  • Külsőgalambos
  • Felsőgalambos
  • Alsógalambos (vagy Öreggalambos)
• Halesz
• Kővágóér
• Páka
• Ringhegy
• Selymes
• Szabóhegy

Egyéb belterületek

• Aranyhegyi lakótelep (Vörös Csillag lakótelep)
• Zöldmező lakótelep (Lenin Tsz lakótelep)

Temetők

• Alsótemető
• Felsőtemető
• Izraelita temető

Látnivalók

• 

  A városháza (tervezte Morbitzer Nándor és Vas József, 1911)

• 

  A városháza légi felvételen

• 

  Köllő Miklós: Petőfi-szobor^[16][17]

• 

  A Kálvária székelykapuval

• 

  Városközpont, Gorkij utcai üzletház

• 

  Buszpályaudvar (2004-ben átadva)

• 

  Modern vasútállomás

• 

  A Hattyú-ház

• 

  Szabó Kúria, mai Innovációs Központ

• 

  Szent István templom hivatala

• 

  Hősök parkja, első világháborús emlékmű

• 

  URH torony

Műgyűjteményekszerkesztés

• Kiskun Múzeum
• Móra Ferenc Emlékház (Móra Ferenc szülőháza)
• Petőfi Sándor Emlékszoba (Dulity Tibor festőművész állandó kiállításával)

Műemlékekszerkesztés

A városban számos épület és köztéri szobor is műemlékvédelem alatt áll.

Bővebben: Kiskunfélegyháza műemlékeinek listája

Egyéb nevezetes építményekszerkesztés

• A „ligetös” főutca – Európa egyik leglátványosabb főutcája a leghosszabb platánfasorával. A fák védettek.
• A piramis, amit diszkónak építettek egy kecskeméti Egyiptom-kutató tervei alapján, és eleinte úgy is funkcionált (Fáraó diszkó),^[18] aztán 2004 májusától ezoterikus központ lett (akkoriban szerintük ez volt Magyarország, illetve a világ egyetlen energetikailag működő, azaz gyógyító hatású piramisépülete),^[19][20][21] majd ismét diszkó.
• Fürdőszálló épülete (volt Arany Páva étterem, ma használaton kívül, leromlott állapotban; Hegedűs Ármin tervezte eklektikus stílusban) Magyar Építőművészet
• Kalmár-kápolna (Móra Ferenc tér)
• Közgazdasági Takarékpénztár épülete (tervezte Karvaly Gyula; Frank-ház)
• Móra Ferenc Gimnázium épülete (Alpár Ignác tervezte, Kossuth Lajos u.)
• Nevezetes polgárházak a századfordulóról
  • Bánhidy-ház
  • Bányai-ház
  • Fekete-ház
  • Feuer-palota (Európa Szálló)
  • Hoffer Imre-ház
  • Hoffer József-ház
  • Kanizsai-ház
  • Kiss Lajos-palota
  • Kneffel-ház
  • Kocsis Ferenc-ház
  • Molnár Imre-palota (Postapalota)
  • Propper-ház
  • Tarjányi-ház
• Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Tagintézménye, az egykori Állami Tanítóképző Intézet, udvarán a költő szobrával (Kossuth Lajos u.)
• Városi Bíróság épülete

URH toronyszerkesztés

A város határában, az M5-ös autópálya Budapest felé vezető szakasza mellett áll a 162 méter magas URH torony. A vasbeton- és acéltornyot a Közgép Zrt. szakemberei építették fel 1987-ben. Jelenleg az Antenna Hungária üzemelteti.

Köztéri szobrokszerkesztés

Kultúra és oktatásszerkesztés

Kiállítóhelyek, művelődésszerkesztés

A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).

Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.

Rendezvények, fesztiválokszerkesztés

• Kiskun Napok
• Városalapítók Napja
• Gasztronómiai Fesztivál
• Libafesztivál
• Zöld Nap
• Reptéri Fesztivál

Moziszerkesztés

Félegyházán az első filmvetítések a vándormozisok révén 1906-ra nyúlnak vissza, viszont az első filmszínház 1911-ben indult. A Bethlen-kormány belügyminisztériuma 1925-ben a város részére két mozit engedélyezett, majd 1932-ben Salgó Imre valósította meg a hangosfilm vetítésének alapfeltételeit. Félegyházán az évtizedek alatt többször is bővült és átalakult a mozi, a mai nevét 1941-ben kapta meg.^[24] 2010 évvégén az akkori bérlő a gazdasági válság és a csökkenő nézőszám miatt megszüntette a vetítést.^[25] 2014. március 21-én új üzemeltetővel és megújult környezetben újra kinyitott a Petőfi Mozi.

Strandszerkesztés

A Kiskunfélegyházi Termál Parkfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú, 1560 méter mélyről feltörő gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. A fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.

Oktatásszerkesztés

Általános Iskolákszerkesztés

József Attila Általános Iskola

• Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
• Darvas József Általános Iskola
• József Attila Általános Iskola
• József Attila Általános Iskola Platán Utcai Tagintézménye
• Dózsa György Általános Iskola
• Göllesz Viktor Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
• Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium Móra Ferenc Általános Iskolája
• Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Megszűnt iskola:

• Bankfalui Általános Iskola (az épület jelenlegi funkciója hajléktalanszálló)
• Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola (az épületbe a Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola költözött be)
• Petőfi Sándor Általános Iskola

Középiskolákszerkesztés

• Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium, Kollégium Gimnáziuma és Szakgimnáziuma
• Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Kiskunfélegyházi PG Tagintézménye
• Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Közgazdasági Szakgimnáziuma
• Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
• Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Középiskolája és Szakiskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma
• Móra Ferenc Gimnázium

Felsőoktatásszerkesztés

A városban az alábbi két felsőfokú oktatási intézménynek volt korábban kihelyezett tagozata:

• Pannon Egyetem
• Szolnoki Főiskola

A város sajtójaszerkesztés

Újságokszerkesztés

Jelenlegi újságok

• KIS-KUNSÁG
• Félegyházi Közlöny
• Szuperinfó

Megszűnt újságok

• Félegyházi Hírlap
• Félegyházi Híradó
• Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó
• Félegyházi Hírek
• Kiskun Félegyházi közlöny
• Csonkamagyarország
• A Csonkamagyarország

Rádiókszerkesztés

• Sirius Rádió. (FM 91.1 MHz) Kiskunfélegyháza első helyi, kereskedelmi rádiója. 1996. május 24-én indult Hájas Sándor főszerkesztésével,^[26] de később Bakos Aranka is volt főszerkesztő. A rádió 2018. február 26-án szűnt meg, helyén a Rádió 1 szól.^[27][28][29]
• Rádió Smile. (FM 89.9 MHz) Helyi, közösségi rádió, kezdetben elsősorban a fiatal korosztálynak (15-35 év), később azonban már a 35 éven felülieknek is szóló zenei és műsortematikával.^[30] 2008. november 15-én indult, Csőszi Viktor magánszemély hozta létre, és a tulajdonában lévő Mosoly Média Nonprofit Kft. végzi az üzemeltetést, amely 2016 decembere óta a frekvencia üzemeltetője is.^[31][32][33]

Televíziócsatornákszerkesztés

• Trió TV (2014-ben megszűnt.)

Sportéleteszerkesztés

A város sportéletének története az 1870-re nyúlik vissza, amikor megalakult a Lövészegylet. 1883-ban megnyílt a jégpálya és még abban az évben megalakult a Kun-Félegyházi Korcsolyázó Egyesület, viszont tizenhárom évre rá az enyhébb telek miatt megszűnt és Kun-Félegyházi Korcsolyázó és Labdázó Egyesület néven folytatták tovább és a Városi Parkban létrehoztak egy teniszpályát. A régi téglagyár területén 1890-ben uszodával egybekötött fürdőt létesítettek.

A Kiskunfélegyházi Vízilabda Sportegyesület 2008 nyarán alakult. Elsősorban az utánpótlás képzésre helyezte a hangsúlyt a klub, a felnőtt csapat legnagyobb sikereként a 2012-2013-as idényben az OB II-es bajnokságban szerepelt.

Híres emberekszerkesztés

Lásd: Híres kiskunfélegyháziak listája

Kiskunfélegyháza díszpolgáraiszerkesztés

A cím adományozásának sorrendjében:^[34]

• Reményi Ede (1860)
• Trefort Ágoston (1876) vallás és közoktatási miniszter
• Kossuth Lajos (1886)
• Jókai Mór (1893)
• Báró Beniczky Ferenc (1900) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja
• Fazekas Ágoston (1905) Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye alispánja
• Dr. Holló Lajos (1906)
• gróf Tisza István (1917)
• gróf Apponyi Albert (1921)
• Móra Ferenc (1929)
• Dr. Kiss István (1935) országgyűlési képviselő
• Dr. Zámbó Dezső (1941) kanonok
• Holló László (1974)
• id. Ágó József (1974) Lenin Tsz. elnökhelyettese
• Magyari Béla (1980)
• Petőfi Sándor (1991)
• Kalmár Józsefné (1991)
• Dr. Mezősi Károly (1991) tanár, helytörténeti kutató
• Illésy István (1993) középiskolai tanár
• Fekete János (1995) helytörténész
• Szántó Piroska (1998)
• Tarjányi Ágoston (1999) 1956-os forradalmi bizottság elnöke
• Tulit Péter (2000) tanár
• Zsivótzky Gyula (2000)
• Stein Ernő (2002) plébános
• Balázs Árpád (2003)
• Bittmann Zsigmond (2004) szerzetespap
• Kapus Béla (2004) karnagy
• Huszka József (2007)
• Morell Mihály (2007)
• Fekete Pál (2008) politikus
• Juhász István (2008) tanár
• Haubner Károly (2009) nótaszerző
• Pásztor Ferenc (2009) tanító, költő
• Fazekas Ágnes Mária Blandina (2010) iskolanővér
• Solti Károly (2010) énekművész
• Toldy Jenő (2011) plébános
• Ficsór József (2013)
• Dr. Réczi László (2013) birkózó világbajnok, egyéni ügyvéd
• Kerék Csaba (2014) pedagógus
• Stuhl József (2014) pedagógus
• Dr. Marschalek György (2015) főorvos
• Laczkóné dr. Szabó Klára (2020) iskolaigazgató

Külkapcsolatokszerkesztés

Braunfels

Korond

Kjellerup

Die

Segesvár

Feltre

Silkeborg

Bagnols-sur-Cèze

Zayugróc

Nagykikinda

Torda

Rabka-Zdrój

Jászfényszaru

Kiskunfélegyháza testvérvárosai a térképen

Testvérvárosaiszerkesztés

• Braunfels, Németország (1992)
• Korond, Románia, Székelyföld (1993)
• Kjellerup, Dánia (1998)
• Die (Drôme), Franciaország (2000)
• Segesvár, Románia, Erdély (2001)
• Feltre, Olaszország (2005)
• Silkeborg, Dánia (2009)
• Bagnols-sur-Cèze, Franciaország (2010)
• Zayugróc, Szlovákia (Felvidék) (2010)
• Nagykikinda, Szerbia (Délvidék) (2011)
• Torda, Románia, Erdély (2012)
• Rabka-Zdrój, Lengyelország (2013)
• Jászfényszaru, Magyarország (2018)

Partnervárosaiszerkesztés

• Carcaixent, Spanyolország
• Eeklo, Belgium
• Newbury, Anglia
• Röhrmoos, Németország

Gazdaságszerkesztés

A város ipara jelentős.
Jellemző területei: baromfitenyésztés (Integrál ÁFÉSZ), cipőipar (DERBY Cipőgyártó Kft, Berkemann Hungary Bt.), élelmiszeripar (például Kiskunfélegyházi Malom Kft, Fornetti Kft, Koch's Torma Kft.), gépgyártás (például Országos Villamostávvezeték Zrt.), húsfeldolgozás, műanyagipar (IBV Hungária Kft, Kunplast-Karsai Zrt.), tejipar, zöldségtermesztés.

Ipari övezetei: Csanyi ipartelep, Déli ipartelep, Kiskunfélegyházi Ipari Park (KIP).

Kiskunfélegyházán működik az ország egyik legnagyobb vágóhídja. Az üzem 1996-ban létesült, tulajdonosa 2005 óta egy olasz vállalkozó Cipruson bejegyzett cége, a Hungary Meat Kft.^[35]

2018-ban bejelentették, hogy a városban fegyvergyártás kezdődik. Cseh licensz alapján gyalogsági kézi lőfegyvereket gyártanak majd. Először csak a fegyverek összeszerelését végzik, majd januártól teljes kapacitással megindul a kézifegyerek gyártása.^[36][37] 2019 januárban egyelőre még nem indult meg a termelés.^[38]

Jegyzetekszerkesztés