A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Demjén | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Egri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fodor Géza (független)[1] | ||
Irányítószám | 3395 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 916 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 23,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 25,08 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Egri-Bükkalja[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 19′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 44″, k. h. 20° 19′ 55″ | |||
Demjén weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Demjén témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Demjén község Heves vármegye Egri járásában.
Fekvése
Egertől 10 kilométerre délnyugatra, Egerszalóktól 5 kilométer távolságra helyezkedik el, a Laskó-patak mellett. A 25-ös főútból, annak a 850-es méterszelvénye közelében, dél-délkelet felé, Kerecsend területén kiágazó 24 129-es út vezet a településre; ugyanabban a csomópontban ágazik ki az ellenkező irányban a Kerecsendet feltáró, és a 3-as főútig vezető 25 102-es út.
Története
Demjén határában újkőkori leleteket, valamint honfoglalás kori villás nyílhegyeket találtak. Írott forrás 1331-ben említi először Demyen névalakban.Csanád egri püspök vásárolta meg, majd 1331-ben – már mint esztergomi érsek – az egri káptalannak adta. 1363-ban Mihály püspök a gönci tizedeket cserébe adta a káptalannak Demjén faluért, mely ettől kezdve 1804-ig az egri püspöké, 1805-től pedig az érseké maradt. Régi neve Deménd.
Az 1476-1486 között készült urbárium elmondja, hogy Demjén a püspöki birtokot képező Szarvaskő várához tartozott, s határában egy elpusztult település is volt (Kisdemjén), mely 1486 után sohasem népesült be többé. 1550-ben 9 házban lakó 18 házas férfi fizette a török földesúrnak a tizedet a búza, kétszeres, must, szénatermésből, a méhkas- és sertésszaporulatból.
1552-ben az Eger várát ostromló törökök elpusztították a falut, 1554-ig teljesen lakatlan volt. 1558 és 1564 között népesült be újból. Kisdemjén határát és erdeit Dobó István óta az egerszalóki jobbágyokkal együtt közösen használták. 1686-ban a falu lakosai még Eger megszállása előtt szétszéledtek. Az elnéptelenedés az Eger blokádja érdekében elrendelt kiürítés folytán következett be, s 1700-ig tartott.
A szőlőt 1712-ben telepítették a falu határába. Az 1720. évi országos összeíráskor a 15 magyar telkesjobbágy 168 köblös szántót és 40 kaszás rétet használt. Saját határukban marháikat legeltették, szántóik Pusztaszikszó határában voltak. 1729-ben a Kerecsendre települt első német telepes csoporttal együtt jobbágyságra lépett 5 német gazda. 1701-ben a más vármegyékből betelepülő új lakosság a vármegyétől megkapta az új telepeseknek engedélyezett adómentességet, amennyiben az állami kapuadót felerészben, a katonai beszállásolás és fuvarozás terheit egészben elengedték nekik három évre. A helyi jobbágyok saját határukat – terméketlensége miatt – a Rákóczi-szabadságharc óta nem művelték, hanem marháikat legeltették rajta. Ehelyett Pusztaszikszó határában vettek művelés alá szabadfoglalásként különböző nagyságú földdarabokat. A szőlőhegy aljában kőfejtő volt, itt egy mester állandóan termelte az építőkövet. A téglaégető létesítése valószínűleg összefügg a templom építésével, melyet 1777-1780 között emeltek. 1799-ben a földek mérnökileg ki lettek mérve a jobbágytelkekhez, a termények ötszörös termést hoztak, mégis kedvezőtlen volt a lakók helyzete, tele voltak adóssággal.
A 20. század első felében, a Pünkösd-hegy aljában fekvő Demjén nagyközség volt az egri járásban, melyhez Albertmajor és a Vas-tanya néven ismert puszták tartoztak. A község házainak száma 222 volt. A magyar anyanyelvű lakosság két kivétellel római katolikus vallást gyakorolt. Mint fiókegyház, a kerecsendi anyaegyház filiája volt. A tankötelesek oktatása elemi és a továbbképző iskolában történt, 4 tanító közreműködésével.
A község lakói őstermelésből éltek (814 fő). Ipari vállalata volt az Egri Érseki Kőbánya és a Bauer-féle kőbánya. Hét kisiparos működött a községben, közülük 6 nem tartott alkalmazottat. A kereskedelmet a Hangya Szövetkezet bonyolította le, mely vegyeskereskedést üzemeltetett. A község egészségügyi ellátását a 11,5 kilométerre lévő körorvos végezte, gyógyszertár, kórház legközelebb szintén Egerben volt. Egy szülésznő élt a községben. A 20. században Levente Egyesület (1924), Önkéntes Tűzoltó Testület (1929) és Polgári Lövész Egyesület (1935) tevékenykedett a faluban. Az I. világháború harcterein küzdő katonák között 376 demjéni lakos harcolt, kik közül 35-en életüket vesztették.
Az 50-es évek elején a kisbirtokosok termelőszövetkezetet alakítottak; 1956 után, az 1960-as évek elején az egész falu egy tsz-be tömörült. A tsz 1949-1964 között ‘December 21. Tsz’, 1964-től ‘Haladás MGTSZ’ néven működött tovább. Először még állattenyésztéssel is foglalkoztak, majd a szőlőtermelés gazdaságosabbnak bizonyult, és arra fektették a fő súlyt. 1977-ben aztán érthetetlen változás állt be a község életében. Közigazgatásilag Kerecsendhez, a tsz-t pedig Egerszalókhoz csatolták. Így megosztott lett a község. Ez rá is nyomta a bélyegét a fejlődésre: stagnálás következett.
Termál Völgy
A Demjéni Gyógyfürdő és Aquapark közel tízhektáros területen hét medencével 2007-ben készült el. A mozgásszervi betegségekben szenvedő hazai és külföldi turisták számára is kedvelté vált fürdő hamar kinőtte magát. Az Európai Unió támogatásával és magán tőke bevonásával egy nagyszabású fejlesztés vette kezdetét - három barlangfürdővel, wellness központtal, négycsillagos gyógyszállóval, fürdőmedencékkel és parkolókkal bővült.[4] 2015-ben megnyitott a Cascade Barlang- és Élményfürdő. Itt található Közép-Európa legnagyobb barlangfürdője (2019-ben).[5]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Vályi János (független)[6]
- 1994–1998: Vályi János (független)[7]
- 1998–2002: Szén János (független)[8]
- 2002–2006: Szén János (független)[9]
- 2006–2010: Gémes Ferenc (független)[10]
- 2010–2014: Fodor Géza (független) [11]
- 2014–2019: Fodor Géza (független)[12]
- 2019–2023: Fodor Géza (független)[13]
- 2023-tól: Fodor Géza (független)[1]
A településen 2023. január 22-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, a képviselő-testület október 26-án kimondott feloszlása miatt.[14] A választás két független polgármesterjelöltje közt a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és viszonylag kis különbséggel ugyan, de megerősítette pozícióját.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 606 | 592 | 602 | 656 | 719 | 916 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 9,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 6,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,1% (28,4% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 73%-a vallotta magát magyarnak, 7,9% ukránnak, 0,8% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,1% szlovénnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 7,9% ortodox, 3,6% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (47% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
- A római katolikus templom. Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt. Giovanni Batista Carlone építette 1730 és 1732 között, barokk stílusban. A torony és a hajó bővítése 1777-1779-ben készült el, a templomnak ezt a formáját látjuk ma is. Főoltára 1782 körül készült, Grossmann József és Miller János műve. A rokokó és copf mellékoltárok szintén a 18. századból valók. A szószék copf stílusú, a főoltárral együtt emelték.
- Demjéni Termál Völgy
- Gyógyfürdő és Aquapark
- Cascade Barlang- és Élményfürdő
- Demjéni kaptárkövek
Galéria
Jegyzetek
- ↑ a b Demjén települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. január 22. (Hozzáférés: 2023. január 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Zalai Hírlap, 2010-08-26/198. szám
- ↑ Demjéni Termál Völgy
- ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
- ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Demjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. november 14.)
- ↑ Csarnó Ákos: Feloszlatta magát a demjéni képviselő-testület. egriugyek.hu (2022. október 27.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Demjén Helységnévtár
- ↑ Demjén Helységnévtár
Verpelét | Egerszalók | Eger |
Feldebrő | Andornaktálya | |
Kál | Kerecsend | Maklár, Nagytálya |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.