A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Pély | |||
A pélyi Nepomuki Szent János-szobor 2020-ban | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Hevesi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bakondi Péter (független)[1] | ||
Irányítószám | 3381 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1308 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 14,93 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 90,3 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 20° 20′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 20° 20′ 35″ | |||
Pély weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pély témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pély község Heves vármegyében, a Hevesi járásban.
Fekvése
A közel 1400 lakosú település vármegye déli csücskében fekszik, Budapesttől mintegy 130 kilométerre keletre, a Tiszától 7 kilométerre nyugatra, a folyó jobb parti oldalán. Területi elhelyezkedésére jellemző, hogy az M3-as autópálya 30 perc alatt, a Mátra 40 perc alatt elérhető, a Tisza-tó pedig mindössze 20 kilométerre (földúton 10 kilométerre) van tőle.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hevesvezekény, északkelet felől Tarnaszentmiklós, kelet felől Kisköre, délkelet felől Tiszabura, dél felől Tiszaroff és Tiszasüly, délnyugat felől Jászkisér, nyugat felől Jászivány, északnyugat felől pedig Heves. A fentiek közül a Tisza- és Jász- előtagú települések mind Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartoznak, Tiszabura és Tiszaroff ezen belül is a Tisza túlsó, bal parti oldalán helyezkedik el.
Külterületeinek jelentős része – a falu központjától északra eső területek szinte teljes egésze – a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló terület.
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg: Heves és Tarnaszentmiklós felől a 32 111-es számú mellékúton, Jászkisér irányából pedig egy számozatlan, alsóbbrendű mellékúton.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal Tarnaszentmiklós vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre északkeletre.
Története
A községtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Régóta lakott település, keletkezése 1234-re tehető a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először.
Kezdetben királyi várbirtok, a hevesi vár tartozéka volt, melyet II. András király 1234-ben az Aba nemzetséghez tartozó Demeter királyi főétekfogónak és később dorogi főispánnak adományozott.
Pély lakói valószínűleg besenyők voltak, de a település a tatárjárás idején lakóival együtt elpusztult.
A 14. században a Nekcsey család birtoka lett, Zsigmond király azonban hűtlenségük miatt elvette tőlük, és 1403-ban Kompolthi István ítélőmesternek adományozta.
1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok:
Az 1546. évi adóösszeíráskor Losonczy Istvánt írták össze mint Pély birtokosát.
1552-ben Wesselényi Pál és Deák János birtoka volt.
1693-ban Glöcksberg ezredes és a Repeczky család volt itt birtokos.
1741-ben pedig a Nyáry család volt a település legnagyobb birtokosa.
A 19. század elején több birtokosé volt: így az Orczy, gróf Szapáry, gróf Esterházy, Bernáth, Radics, Dobóczky, Farkas és Freizeizn családok voltak a település birtokosai.
A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett.
A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot a folyó szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvízelvezető csatornák kiépítésével megszűnt. Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el. Az 1946-ban megkezdett folyószabályozás emlékei még megtalálhatóak itt.
1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktáblája ma is látható) 1878-ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőz szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe – ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék. Az 1970-es évtizedben kiépült a közműrendszer.
Közélete
Polgármesterei
Polgármester | Megjegyzés | ||
---|---|---|---|
1990–1994 | Kalmár Mária | független[3] | |
1994–1998 | független[4] | ||
1998–2002 | független[5] | ||
2002–2006 | független[6] | ||
2006–2010 | Ari Norman | független[7] | |
2010–2014 | független[8] | ||
2014–2019 | független[9] | ||
2019-től | Bakondi Péter | független[1] |
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1345 | 1348 | 1359 | 1357 | 1318 | 1308 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 13,5% cigánynak mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 2,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 15,2% (23,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak, románnak és lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,2% volt római katolikus, 2% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 15,9% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
Pély természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll (sziki sóvirág, kákacsomó). Az 1200 hektáros pélyi szikest 1978-ban nyilvánították védetté. Ezen a területen egykor mocsár volt.
A szikesek, amely ma természetvédelmi terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb területe. Jellegében, növény- és állatvilágában a Hortobágyéhoz hasonló. A „füvek birodalmát” mesterségesen telepített erdőfoltok tarkítják, arculata évszakonként változik, tavasszal szürkés-zöldre, majd vörösre és később sárgára. Fehér foltjaival tarkítja a környéket a párolgó víz által felszínre kerülő só is.
Madárvilága változatos, számos faj fészkel itt a kékvércsétől az ugartyúkig, a bíbictől a pacsirtáig. A téli pélyi szikes állatvilága is gazdag, fácánok, őzek, nagy testű ragadozó madarak teszik színesebbé a fehér hótakarót. A terület szabadon látogatható.
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található Pélyi Madárrezervátum, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. A tájvédelmi körzet egyes területei csak engedéllyel látogathatók, de a Tisza töltésén sétálva is szép látványban lehet részünk. A Tisza hullámterében még a régi vízivilágra jellemző élet van, ártéri fűz-, nyár-, ligeterdők vadszőlő indákkal, nedves rétek, mocsárrétek, holtágak. A főleg madárvonulás idején látható ritka fajok, feketególyák, szürkegémek, kócsagok, kanalasgémek, télen egy-egy rétisas, maradandó élményt nyújtanak.
Pély építészeti értékei
- A Szent Demeter nevét viselő római katolikus templom[13] 1764-ben épült. Többször felújították, átalakították. Mai formáját 1912–13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós (ritka építészeti forma) barokk részeket is tartalmazó templom.
- A 19. században készült a Nepomuki Szent János-szobor, jelenleg a falu egyetlen műemléke.
A község múltja és jelene a Tiszához kötődik. A folyamszabályozás előtti széles ártérben magaslatokra (hátakra) települt. Az egykori falurészek településszerkezete és elhelyezkedése ma is ezt tükrözi. A régi korokat idéző építészet mellett azonban megtalálhatók a településen a kortárs művészek alkotásai is. A falut pártoló művészek jóvoltából több köztéri szobor, alkotás teszi teljessé a faluképet.
Pély környékének látnivalói
Itt született
- 1935. november 23-án Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2021. április 16., Szombathely)
- 1946. március 7-én Koncz Zsuzsa Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar énekesnő
Jegyzetek
- ↑ a b Pély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Pély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Pély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Pély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Pély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Pély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Pély települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. . (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Pély Helységnévtár
- ↑ Pély Helységnévtár
- ↑ http://muemlekem.hu/muemlek?id=-6258
Külső hivatkozások
Jászivány | Hevesvezekény | Tarnaszentmiklós |
Jászapáti | Kisköre | |
Jászkisér | Hunyadfalva | Tiszaroff |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.