A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Hevesvezekény | |||
Mlinkó-kúria | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Hevesi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Fenyves László (független)[1] | ||
Irányítószám | 3383 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 614 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 20° 21′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 25″, k. h. 20° 21′ 32″ | |||
Hevesvezekény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesvezekény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hevesvezekény község Heves vármegye Hevesi járásában.
Fekvése
A középkori eredetű település a Hanyi-ér vízgyűjtő területén fekszik, Heves várostól mintegy 7 kilométerre délkeletre. A további szomszédos települések: észak felől Átány, északkelet felől Kömlő, délkelet felől Tarnaszentmiklós, dél felől pedig Pély. Keleti irányból a legközelebbi település Tiszanána, nyugat felől pedig Jászivány, de közigazgatásilag ezek egyikével sem határos.
A község külterületeinek jelentős része a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló terület.
Megközelítése
Közúton Heves vagy Kisköre felől érhető el, mindkét irányból a 3209-es úton. Határszélét nyugaton érinti még a Heves-Pély közti 32 111-es számú mellékút is.
A hazai vasútvonalak közül az egykori Mátra-Körösvidéki HÉV vonalaként 1887. július 31-én megnyitott, 74 kilométer hosszú Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Hevesvezekény megállóhely a belterület északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a falun átvezető 3209-es útból kiágazó, számozatlan önkormányzati út biztosítja.
Története
A település első okleveles említése 1234-ből ismert, a nevét akkor Wesequen névalakban jegyezték fel. Egy 1344. évi oklevél Kömlő szomszédjaként említi. 1526-ban mindössze egy porta volt a faluban, melynek akkori birtokosa a Losonczy család volt; 1564-ban tíz lakóját írták össze. Három évvel később a hatvani bég feldúlta a települést, amely így lakatlan pusztává vált; első temploma is ekkor semmisült meg. A következő mintegy másfél évszázad során többször újratelepült, majd elnéptelenedett; ez a folyamat egészen a 18. század elejéig tartott.
A 18. század elején, házasság útján Szalgháry József lett a helység legnagyobb birtokosa, aki a területének mintegy kétharmad részével rendelkezett, a fennmaradó egyharmad a Csókássy család birtoka volt. 1730-40 között épült a Szalgháry család reneszánsz stílusú kastélya. Az itteni úrbérrendezésre 1771-ben került sor, ekkor 5 jobbágy kapott telket. Az eljárás nem ment zökkenőmentesen, a helyi jobbágyok mintegy húsz éven át pereskedtek a birtokos családokkal. A teljes határ kimérése végül 1800-ban történt meg, az időközben teljes egészében majorsági birtokká vált község lélekszáma ekkor 454 fő volt. A viták végére a határ kimérése sem tett pontot, a pereskedések még a 19. században is jó darabig folytatódtak.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Balogh Sándorné (független)[4]
- 1994–1998: Balogh Sándorné (független)[5]
- 1998–2002: Balogh Sándorné (független)[6]
- 2002–2006: Balogh Sándorné (független)[7]
- 2006–2010: Fenyves László (független)[8]
- 2010–2014: Fenyves László (független)[9]
- 2014–2019: Tóth Éva (független)[10]
- 2019-től: Fenyves László (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 630 | 625 | 632 | 623 | 633 | 614 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 2,5%, felekezeten kívüli 5,3% (35,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,2-0,2% cigánynak, szlovénnek, szerbnek és németnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 4,3% református, 0,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 13,6% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
- Szalgháry-kastély 1770 körül épült [14][15]
- Mlinkó kastély Kastély Presszó és Posta[16]
- Szinay-Vratarics-kúria 1840 körül épült, klasszicista épület, ma polgármesteri hivatal[17]
Jegyzetek
- ↑ a b Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Nagy Nóra: Hevesvezekény földbirtokviszonyai 1886-ban a kataszteri iratok tükrében (http://gportal.hu/gindex.php?pg=14083957)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ Hevesvezekény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. december 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Hevesvezekény Helységnévtár
- ↑ Hevesvezekény Helységnévtár
- ↑ Szalgháry-kastély, muemlekem.hu
- ↑ Omladozik a Szalgháry-kastély Archiválva 2019. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, heol.hu
- ↑ Rólunk Archiválva 2018. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, hevesvezekeny.hu
- ↑ Hevesvezekény, ttrm.hu
További információk
- Hevesvezekény honlapja
- Hevesvezekény aktív honlapja
- Hevesvezekény régi fényképeken
- Ismertető jellegű cikkek a Heves Megyei Hírlap oldalain
- Gyermeksziget Óvoda - Hevesvezekény
- Hevesvezekény az utazom.com honlapján
Heves | Átány | Kömlő |
Jászszentandrás | Tiszanána | |
Jászkisér | Pély | Tarnaszentmiklós |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.