A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tiszanána | |||
A római katolikus templom a paplakkal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Hevesi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3385 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2315 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 68,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 40″, k. h. 20° 31′ 23″ | |||
Tiszanána weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszanána témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszanána község Heves vármegye Hevesi járásában.
Fekvése
A Tisza jobb parti oldalán helyezkedik el, a folyótól, illetve a Tisza-tótól mintegy 6 kilométerre. Déli határvonala a folyó sodorvonalát követi − a Tisza-part közelében létesült a községhez tartozó üdülőterület, Dinnyéshát −, északnyugati határában pedig viszonylag nagy terület tartozik a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez.
A szomszédos települések: északkelet felől Sarud, dél felől Abádszalók, délnyugat felől Kisköre, északnyugat felől pedig Kömlő. Nyugat felől a legközelebbi település Tarnaszentmiklós, de közigazgatásilag nem határosak egymással. Kelet felől ellenben határos Újlőrincfalvával, melynek viszont a lakott területei távolabb esnek tőle. A legközelebbi város Kisköre, mintegy 10 kilométerre
Megközelítése
Csak közúton közelíthető meg, Kisköre és Poroszló felől a 3213-as, Besenyőtelek felől pedig a 3212-es úton.
Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbb megközelítési útvonala: a 3-as főúton vagy az M3-as autópályán Füzesabonyig, onnan a 33-as főúton Besenyőtelekig, onnan pedig a 3212-es úton.
Története
A mai település környékén és a tágabb Közép-Tisza-vidéken az első évezredben különböző népek telepedtek le: szkíták, kelták éltek itt évszázadokon át, majd szarmaták, jazigok, s Attila hunjai. Úgy szólnak a mondák, hogy maga a király is innen, a Közép-Tisza vidékéről irányította hatalmas birodalmát. Halála után következtek a gepidák, az avarok, a bolgárok, a szlávok, akiknek maradékai később beolvadtak a 896 táján érkező nomád magyar törzsekbe.
A hagyomány szerint Szent László adományozta Nánát az egri püspökségnek, amelynek 1804-ig maradt birtokában, majd a szatmári püspökség tulajdonába került. Tiszanána első említését IV. Béla 1261-ben kelt okleveléből ismerjük, mint az Apocz nemzetség birtokaival szomszédos földet. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben Nánaként fordult elő, az egri püspökség 1483–1494. évi számadáskönyveiben azonban – megkülönböztetésként a többi hasonló nevű községtől – Tyzanana néven szerepelt.
Az 1546. évi összeírás szerint tíz jobbágytelek volt a faluban, három évvel később pedig nyolc adóköteles, hét elszegényedett, kettő elhagyott és két újonnan települt telket regisztráltak. Sokat szenvedett e vidék a török pusztításoktól. A janicsárok nemcsak állatot, de a rabláncokon embereket is hajtottak a török tartományok felé. Eger várának 1552-es ostroma után, az 1554-es adóösszeírás szerint a település teljesen elpusztult. Kevéssel később azonban Nánát újjáépítették lakói, alig telt el tíz esztendő, s már ismét tíz porta állt a romok fölött.
Az akkor még közvetlenül a Tisza partján fekvő, állandó árvízveszéllyel fenyegetett falu a 17. században Török János és Kürthy György birtokába került. Valószínűleg azonban hamarosan visszakapta az egri püspökség, mivel a 18. században a község áttelepítését a folyópartról a biztonságosabb területekre már gróf Eszterházy Károly egri püspök rendelte el (a régi település helyét ma is Ó-Nánának nevezik). 1770 és 1776 között belakták a tiszanánaiak által használt Kömlő pusztát. A föld nélkül maradtak közül 102 család elköltözött, az elvándoroltak helyébe többnyire katolikus lakosság telepedett le. 1752-ben felépült a református templom, majd Eszterházy püspök jóvoltából 1788-ban a római katolikus templom is. A falu lélekszáma 1787-ben 2054 fő volt.
A 18. század végén Ulrich János püspöki jószágkormányzó mintegy száz düledező házat leromboltatott. Új utcasorok kijelölésével és azonos méretű telkek (szám szerint 259) kimérésével végrehajtotta a község belterületének átrendezését. Elrendelte, hogy minden jobbágy, még a negyedtelkes is nyers- vagy égetett téglából két kényelmes szobát építsen, s akik erre nem voltak képesek, azokat leszorította nyolcadtelkesekké. Így nyert a falu belsősége szabályosabb alakot.
A község 1804-ben az újonnan felállított szatmári püspökség birtokába jutott. Az új kegyúr majorságában továbbra is az állattartás, a juhászat maradt a meghatározó gazdálkodási forma. A szatmári püspökség 1848-ig maradt Tiszanána földesura, később már csak a helység legnagyobb birtokosa. A 19. század első felében a helybeli katolikus lelkész egy kis kórházat állított fel, az urasági tiszti lak mellett felépült a tiszanánai uradalom központi tömlöce. A falut több ízben, 1830-ban, 1855-ben, 1876-ban, 1879-ben, 1888-ban árvíz öntötte el.
A 20. század elején lakóinak száma 4755 fő volt, ebből 2822 római katolikus, 1840 református, 93 fő görögkatolikus, izraelita, ágostai (evangélikus) hitvallású.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Sallós Károlyné (független)[3]
- 1994–1998: Dr. Tóth József (független)[4]
- 1998–2002: Dr. Tóth József (független)[5]
- 2002–2006: Dr. Tóth József (független)[6]
- 2006–2010: Dr. Tóth József (független)[7]
- 2010–2014: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014–2019: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Dr. Tóth József (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2508 | 2482 | 2474 | 2460 | 2288 | 2315 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2011-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 19%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 20,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 12,9%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,1% (20,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,4%-a vallotta magát magyarnak, 19,6% cigánynak, 1,2% németnek, 0,1% örménynek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 9,3% református, 0,3% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 2,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 20,1% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
- Római katolikus templom. Az egyhajós templomot Eszterházy Károly püspök építtette Francz József építésszel, 1788-ban készült el. Mellékoltárképét 1796-ban Szikora György festette.
- Református templom. A mai, barokk stílusú templom 1752-ben épült a korábbi fatalpú templom közelében. Orgonáját Angster József építette 1894-ben. Átépítették 1833-ban, nyugati homlokzati tornyát 1867-ben kapta. Mindhárom harangját 1923-ban Szlezák László öntötte Budapesten.
- A településhez tartozik a Tisza mellett fekvő üdülőterület és szabadstrand, Dinnyéshát. Csónakkikötője több száz vízi jármű befogadására alkalmas. A kikötő közelében szabad vizű strand található.
- Szent József-temetőkápolna
- Itt áll a világ egyetlen Sütő Andrásról elnevezett iskolája.
Ismert személyek
- Itt született 1940. május 18-án Kovács Eszter operaénekes.
- Itt született Molnár Zsuzsanna divatszakember, ruhatervező, designer.[13]
Jegyzetek
- ↑ a b Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Tiszanána települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. . (Hozzáférés: 2009. július 26.)
- ↑ Tiszanána Helységnévtár
- ↑ Tiszanána Helységnévtár
- ↑ Kosztin Emese: Neked elmesélem – „Istenem, a jó úton terelj!". Képmás.hu. (Hozzáférés: 2023. március 25.)
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.