A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kerecsend | |||
A Világ Királynője-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Egri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Sári László (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3396 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2241 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 95,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 24,58 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 20° 20′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 20° 20′ 35″ | |||
Kerecsend weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerecsend témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kerecsend község Heves vármegyében, az Egri járásban.
Fekvése
Egertől 13 kilométerre délnyugatra található, a Mátra és a Bükk-vidék hegyeinél, nem messze attól a ponttól, ahol a 25-ös főút kiágazik a 3-as főútból. A település területén, közös csomópontban ágazik ki Demjén és Egerszalók felé a 24 129-es, és a Kerecsend délkeleti részét feltáró, a 3-as főútba torkolló 25 102-es út. A község területét a Laskó-patak szeli ketté.
Története
Nevét írásban először egy pápai tizedjegyzék említi 1337-ben, Keresnuch írásmóddal. 1484-ben a Bakócz-graduále említi Kelechen alakban írva. A terület a egri püspöki birtokhoz tartozott. A török elől a lakosság 1556-ban elmenekült, az 1600-as években népesült be újra. 1687-ben teljesen elpusztult. 1731-ben német jobbágyokat telepítettek a faluba, később szlávok is jöttek a faluba. Az anyakönyvezés 1779-ben kezdődött meg. Az 1900-as években sokan kivándoroltak Amerikába.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gémes László (független)[3]
- 1994–1998: Gémes László (független)[4]
- 1998–2002: Gémes László (független)[5]
- 2002–2006: Gémes László (független)[6]
- 2006–2010: Sári László (Fidesz)[7]
- 2010–2014: Sári László (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Sári László (Fidesz–KDNP)[9]
- 2019-től: Sári László (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2274 | 2261 | 2307 | 2181 | 2210 | 2241 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a cigány és 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 34,7% cigánynak, 1,9% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 2,3%, felekezeten kívüli 27,5% (16,2% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 23,5% cigánynak, 1,9% németnek, 0,5% ukránnak, 0,2% románnak, 3,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,3% volt római katolikus, 1,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 8% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 28,8% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
- Római katolikus templom. A jelenlegi templom 1960-ban épült, Világ Királynője tiszteletére van felszentelve.
- Nepomuki Szent János-szobrok
- 2019-ben nyílt meg a Gorilla Aréna Kaland- és Élménypark, ami a település legnagyobb élményközpontja
Jegyzetek
- ↑ a b Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Kerecsend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. . (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Kerecsend Helységnévtár
- ↑ Kerecsend Helységnévtár
További információk
- Földhivatal Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Pivarnyik Balázs; Zsilák Szilvia: Nem tudta tovább nézni, hogy jóeszű cigány gyerekek kallódnak el (magyar nyelven) (HTML). Abcúg.hu. Real Reporting Foundation, 2019. december 16.
Verpelét | Demjén | Maklár |
Aldebrő | Szihalom | |
Kál | Tenk | Füzesabony |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.