Alföld -

	Alföld
	Juhnyáj az Alföldön
Elhelyezkedés	Kárpát-medence
Besorolás	nagytáj
Fontosabb települések	Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok, Békéscsaba, Kecskemét
	Földrajzi adatok
Terület	52 000 km²
Legmagasabb pont	Hangos-domb (187m)
Legalacsonyabb pont	Gyálarét (75,8 m)
Folyóvizek	Duna, Tisza, Körös, Maros
Állóvizek	Tisza-tó, Fehér-tó
Résztájegységek	Mezőföld, Duna–Tisza köze, Tiszántúl
	Az Alföld magyarországi területe
	Elhelyezkedése
	Alföld Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 00′, k. h. 20° 30′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 20° 30′
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alföld témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a Kárpát-medencei tájegységről szól. Hasonló címmel lásd még: alföld (egyértelműsítő lap).

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb. 100 000 km² (ebből a mai Magyarország területére 52 000 km² esik). Keletkezését és szerkezetét tekintve azonban medencekitöltő üledék, és a Kárpátok íve földrajzilag is határozottan elválasztja tőlük. Túlnyúlik az országhatáron több irányba is.

Kialakulása

Az Alföld az új idő negyedidőszakában a pleisztocén korban keletkezett. Az Alföld területét a folyók, és a szél alakította mai arculatára. A folyók a hegységek lábánál hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le. Ilyen például a Nyírség, a Kiskunság, a Mátra-alja, valamint a Bükkalja. A hordalékkúpok anyagából a szél homokot halmozott fel (Kiskunság; Nyírség), máshol vastag lösztakarót terített szét (Mezőföld; Bácskai-löszhát; Hajdúság; Maros-Körös köze; Nagykunság).

Elhelyezkedése

Az Alföld területe 5 országra terjed ki:

Magyarország: északon az Északi-középhegységig, nyugaton a Balatonig és a Dunántúli-dombságig terjed ki.
Ukrajna: a Kárpátaljai hegylábtól délnyugatra fekvő kis területre nyúlik ki az Alföld.
Románia: a Kárpátok és az Erdélyi szigethegységtől nyugatra található a Kelet-Alföld.
Szerbia: a Vajdaság területére terjed ki az Alföld.
Horvátország: kis területen Horvátországba is átnyúlik.

Földrajz

A Tisza és a Bodrog találkozása Tokajnál

A siófoki Sió-zsilip

A Tisza-tó

Kanalasgém

Domborzat

Magányos traktor szánt az Alföldön

A terület tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A felszínt a folyók munkája alakította. Lösz és homok borítja. Itt található a Kárpát-medence legmélyebb pontja, amiért egy Tiszasziget-től kb. 2 km-re található pont, és Gyálarét Lúdvár nevű területe versenyez, mindkettő tengerszint feletti magassága 75,8 méter. Az Alföld magasabb pontjai szétszórva helyezkednek el. Alföldi homokvidékeken találhatók a nagytáj magasabb pontjai. A nyírségi Hoportyó 183 méter, az Illancsi Ólom-hegy 174 méter magas. A kiskunsági homokhát északi részének legmagasabb pontja a Pusztavacs külterületén fekvő Strázsa-hegy (150 méter). Az Alföld legmagasabb buckái a Deliblát környékén húzódó homokvidéken találhatóak, itt a 210 méteres tengerszint feletti magasságot is elérik a homokdombok, ezzel 140 méterrel haladják meg a környező területek szintjét.

Barabás községtől északkeletre fekszik az Alföld legmagasabb, nem homokvidékekhez tartozó pontja. A magyar-ukrán határon fekvő vulkáni szigethegy (Kaszonyi-hegy) 240 méter magas, ennek a határ magyar oldalán lévő legmagasabb pontja a Batka-tanyától északkeletre lévő Bárci-tető, amely 219 méter magas. A Tarpához közeli, löszbe temetett vulkáni rom (Tarpai Nagy-hegy) 154 méterre emelkedik.

Vízrajza

Az Alföldön inkább kisebb tavak találhatóak, közülük sok mesterséges, de a folyóvizei között jelentősek is vannak.

Folyóvizek

Az Alföld legfontosabb folyói a Duna és a Tisza. A két folyó fontosabb mellékfolyói az Alföldön (folyásirány szerint):

Duna:

Sió

Tisza:

Állóvizek

A legnagyobb állóvíz az Alföld területén a Kiskörei-víztározó, más néven a Tisza-tó. Szintén jelentős még a madárvonulások miatt is a Szeged mellett fekvő Fehér-tó, illetve a Biharugrai halastavak, de a Dögös-Kákafogi holtág is Szarvas és Békésszentandrás között, ami Magyarország 4. legnagyobb állóvize.

Éghajlat

Nagy általánosságban síkvidéken 145 kilométerenként haladva észak felé átlagosan 1 fokkal csökken az adott terület átlaghőmérséklete. Tehát Baján 1 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint Budapesten.^[1]

Élővilága

Az Alföldön sok madár, hüllő és kétéltű él, a növények között pedig főleg gabonát és tavakban, tavak körül élő növényeket találunk. Híres a főleg az Alföldön, azon belül is a Hortobágyon tenyésztett szürkemarha.

Állatvilága

A túzok Európa legnagyobb madara. A hazai állomány nagy része az Alföldön él. A nyílt területek, sztyeppék, zavartalanabb legelők madara.
A mocsári békával sík- és dombvidéken a nedves, mocsaras részeken, árterületeken találkozhatunk.
A kanalasgém a zavartalan nádasok telepesen fészkelő madara.
A rézsikló kedvelt tartózkodási helyei a napsütötte, száraz, köves, bozótos hegyoldalak és lejtők, de a sík területek mocsaras részét is kedveli.
A nyugati földikutya jelenleg csak az Alföld néhány pontján él (pl.: Battonya-Kistompapuszta).
A bibicek a legfőbb énekes madarak az alföldön.

Növényvilága

Az Alföld az Eupannonicum flóravidék része; növénytársulásait a flóravidék leírásánál ismertetjük. Flórajárásai:

Mezőföld és Solti-síkság (Colocense flórajárás);
Duna–Tisza köze (Praematricum flórajárás);
Dél-Alföld és Dráva-sík (Titelicum flórajárás) – a Dráva-síkot egyes szerzők önálló Dravense flórajárásként (Dráva-melléki flórajárás) elkülönítik;
Tiszántúl (Crisicum flórajárás);
Nyírség (Nyírségense flórajárás);
Észak-Alföld (Samicum flórajárás);

Napjainkra területének zöme megművelt szántóterület, ahol főként búzát, kukoricát, napraforgót, burgonyát, repcét, lucernát, cukorrépát, dohányt, zöldségeket, szőlőt, kajszibarackot és gyümölcsöket termesztenek.

Ásványkincsek

Ásványkincsekben ugyan szegény, de hévizekben gazdag az Alföld, és innen származik a hazai kőolaj- és földgázkészlet 90%-a.

Az Alföld résztájai

Bácska részei

A Szerémség városai

A Jászság városai

A Bánság elhelyezkedése

A Drávaköz általános képe

Északon:

Felső-Tisza-vidék (két fő része: a Bodrogköz, amely Magyarország és Szlovákia között húzódik, valamint a Szatmár-Beregi-síkság, amelynek keleti része, a Kárpátaljai-alföld Ukrajnához, nyugati része, a Szatmári-síkság pedig zömében Romániához tartozik) – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna
Zempléni-sík (szlovák: Potiská nížina) – Szlovákia
Alsó-Száva-síkság (szerbhorvát: Posavska ravnica, fő tájegysége a Szerémség, amelynek nyugati része Horvátországhoz, keleti része Szerbiához tartozik) – Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia

Nyugaton:

Dunántúli Alföld (legnagyobb tájegysége a Mezőföld) – Magyarország
Duna–Tisza köze (a déli részét Bácskának hívják) – Magyarország, Szerbia

Keleten:

Tiszántúl (legnagyobb tájegysége a Körösvidék, román neve: Crișana) – Magyarország, Románia
Felső-Tisza-vidék (két fő része: a Bodrogköz, amely Magyarország és Szlovákia között húzódik, valamint a Szatmár-Beregi-síkság, amelynek keleti része, a Kárpátaljai-alföld Ukrajnához, nyugati része, a Szatmári-síkság pedig zömében Romániához tartozik) – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna
Zempléni-sík (szlovák: Potiská nížina) – Szlovákia

Délen:

Drávamenti-síkság (horvát: Podravska ravnica, horvátországi részét az Eszéki-sík és a Drávaköz, magyarországi részét a Drávamellék alkotja) – Horvátország, Magyarország
Alsó-Száva-síkság (szerb és horvát: Posavska ravnica, fő tájegysége a Szerémség, amelynek nyugati része Horvátországhoz, keleti része Szerbiához tartozik) – Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Szerbia
Temesköz (Câmpia Timișuluia, Tamiška ravnica) – Románia, Szerbia, Magyarország

A kisebb tájakat három részre csoportosíthatjuk:

hordalékkúpok
lösztakarós tájak
árterek

Hordalékkúpok

A folyók a hegységek lábánál hordalékkúpokat hagytak maguk után. Az elhagyott medreik mentén vastag üledékréteget raktak le. Ilyen tájak:

Kiskunság
Nyírség
Mátraalja
Bükkalja
Maros hordalékkúpja
Pesti-síkság

Lösztakarós tájak

A hordalékkúpok anyagát a szél felhalmozta a homokot máshol lösztakarót terített szét. Ilyen táj például:

Árterek

Az Alföld az egyes országokban

Magyarország

Hortobágyi Nemzeti Park

Gémeskút a hortobágyi pusztán

A hortobágyi kilenclyukú híd

Alföldi tanya a 19. században (Mészöly Géza festménye)

Szürkemarha-csorda

Az Alföld Magyarország legnagyobb tájegysége. Kiterjedése kb. 52 000 km², ami az ország 56%-át jelenti. Az Alföld magyarországi határait az Északi-középhegység, keleten és délen az országhatár, nyugaton a Dunántúli-dombság és a Dunántúli-középhegység alkotják.

A magyarországi Alföld legmagasabb pontja Hoportyó (183 m), legalacsonyabb pontja Tiszasziget közelében van (75 m). A tökéletesen sík vidékek és a valamivel magasabb hátságok váltakoznak.

A magyarországi Alföld két fő régiója:

A magyarországi Alföld Megyei jogú városai: Békéscsaba, Debrecen, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok

A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park egyaránt az Alföld területén található.

Az Alföld híres a termálvizes gyógyfürdőiről: Berekfürdő, Cserkeszőlő, Gyula, Hajdúszoboszló, Csongrád, Szentes, Szolnok és Kisújszállás

Az Alföldet számos itt született magyar író és költő örökítette meg alkotásaiban, a leghíresebbek Petőfi Sándor, Arany János, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Móricz Zsigmond. Az Alföld egyéb neves szülöttei közé tartozik Bay Zoltán fizikus, Irinyi János vegyész, a zajtalan gyufa feltalálója, Korányi Frigyes orvos.

A magyarországi Alföld kulturális-turisztikai eseményei a jászberényi Csángó Fesztivál, a nagykörűi Cseresznyefesztivál, a szolnoki Gulyásfesztivál, a hortobágyi Hídi Vásár, az ópusztaszeri Hunniális, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a gyulai Várjátékok, a Debreceni Virágkarnevál és a bajai halászléfőző verseny.

A magyarországi Alföld a következő földrajzi közép- és kistájakra oszlik:

Szlovákia

Az Alföld szlovákiai része a Zempléni-sík, szlovákul Východoslovenská nížina vagy Potiská nížina.

Ukrajna

Az Alföld ukrajnai része a Kárpátaljai-alföld (ukránul Zakarpatszka nizovina).

Románia

A magyar szakirodalomban Kelet-Alföld néven szerepel az Alföld Romániában található hosszú, keskeny keleti sávja. Három nagy tájegysége a Szatmári-síkság romániai része (Câmpia Someșului), a Körösvidék (Crișana) és a Temesköz romániai része (Câmpia Timișului). A Kelet-Alföldbe geopolitikai kifejezésként gyakran az Alföld peremén fekvő Északkeleti-Kárpátok, Erdélyi-középhegység és Bánsági-hegyvidék egyes részeit is beleértik („a Magyar Királyságtól Romániához csatolt Erdély és Kelet-Alföld”). Ebben a tágabb értelemben a Kelet-Alföld a Partium történelmi tájegység egészét és a Bánság történelmi régió keleti részét foglalja magában. A román szóhasználatban ugyanakkor nem beszélnek Kelet-Alföld geopolitikai régióról, a területet Erdély (Transilvania) részének tekintik.

Szerbia

Az Alföld szerbiai részének zöme a Vajdaságban terül el. Ennek három tájegysége Dél-Bácska (Bačka), Nyugat-Bánság (Banat) és a Kelet-Szerémség (Srem).

Horvátország

Az Alföld horvátországi részének két nagy tájegysége a Drávaszög vagy Baranya-háromszög (Baranja) és a Szlavón-síkság (Slavonska ravnica), ezen belül a Nyugat-Szerémség (Srijem).

Jegyzetekszerkesztés

↑ a klímaváltozás javában pusztítja a magyar erdőket. g7.24.hu. (Hozzáférés: 2018. július 21.)
↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

Irodalomszerkesztés

Petőfi Sándor: Az Alföld
Kovács Gergelyné: Alföld, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983, ISBN 963 243 066 2
Bulla Béla: Az Alföld, Magyar Szemle Társulat, Budapest, 1940.
Baukó Tamás: Az Alföld a XXI. század küszöbén, (II. Alföld Kongresszus, 1998. november 12-13., Békéscsaba), Nagyalföld Alapítvány, 1999, ISBN 963-85437-4-4

Folyóirat-cikkek:

Gábris Gyula: A homokba temetkező Alföld: homok-uralom a régmúltban, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2010. (12. évf.) 3. sz. 50-57. oldal
Kulcsár Balázs: Észak-Alföld, Debreceni szemle, 2009. (17. évf.) 1. sz. 126-129. oldal
Csathó András István: Elsődleges területeket jelző növényfajok az Alföld löszhátain, A puszta, 2009. 24. évfolyam, 72-82. oldal
Duray Balázs: IV. Alföld Kongresszus, Földrajzi közlemények, 2008. (132. évf.) 4. sz. 515-516. old.
Karácsonyi Dávid: A kelet-európai sztyep és a magyar Alföld mint frontier-területek, Földrajzi értesítő, 2008. (57. évf.) 1-2. füz. 185-211. oldal (letölthető: 1)
Tóth József: Átfogó kép az Alföld felszín alatti vízáramlás-rendszereinek jellegzetes tulajdonságairól, Hidrológiai tájékoztató, 2006. (46. évf.) 1. sz. 48-50. oldal (letölthető: 2)
Rapaics Raymund: Az Alföld növényföldrajzi jelleme, Tilia, 2004. 12. sz. 79-198. oldal
Malatinszky Ákos: Híd az Alföld és a bércek között: a Putnoki-dombság, Természetbúvár, 2004. (59. évf.) 3. sz. 20-23. oldal
Oroszi Sándor: Anton Kerner: A Duna menti országok növényvilága. A magyar Alföld és a Bihar-hegység, Erdészettörténeti Közlemények (ISSN: 0866-3181), 2004. 62. sz. 1-120. oldal
Kuti László - Kerék Barbara - Müller Tamás - Vatai József: Az Alföld agrogeológiai-környezetföldtani térképei, Földtani közlöny, 2002. (132. vol.) Klnsz. 299-309. oldal
Tóth Albert: Az Alföld emeletei, Természetbúvár, 2000. (55. évf.) 2. sz. 34-36. oldal
Pálfai Imre: A víz szerepe az Alföld fejlődésében, Hidrológiai közlöny, 1999. (79. évf.) 2. sz. 67-68. oldal
Vermes László: A tulajdonviszonyok változásának hatása az Alföld vízgazdálkodására, Víztükör, 1997. (37. sz.) 4. sz. 31. oldal
Bíró István: Az Alföld peremén: A Biharugrai Tájvédelmi Körzet, A puszta, 1997. 14. évf. 37-48. oldal
Süli-Zakar István - Baranyi Béla: Kisvállalkozások és vállalkozók helye és szerepe az Alföld mezőgazdaságában, Debreceni szemle, 1997. (5. évf.) 2. sz. 195. oldal
Surányi Béla: Az Alföld mint kultúrtáj, különös tekintettel a XIX. századra, A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1996. 72. sz. 235-258. oldal
Szendrőné Font Erzsébet: Az Alföld-programról, Környezetvédelem, 1995. (3. évf.) 8-9. sz. 10. oldal
Mika János - Ambrózy Pál - Bartholy Judit - Nemes Csaba - Pálvölgyi Tamás: Az Alföld éghajlatának időbeli változékonysága és változási tendenciái a hazai szakirodalom tükrében, Vízügyi közlemények, 1995. (77. évf.) 3-4. sz. 261-286. oldal
Mikulási Gábor: Kérdések és kétségek a Dél-Alföld erdőgazdálkodásában, Erdészeti lapok, 1995. (130. évf.) 5. sz. 133-134. oldal
Pálfai Imre: Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe, Vízügyi közlemények, 1994. (76. évf.) 3-4. sz. 278-290. oldal
Lendvai Gábor - Székely Tamás: Szikes a Solti-síkon: az Alföld legifjabb tájvédelmi körzete, Természetbúvár, 1994. (49. évf.) 6. sz. 20-22. oldal
Gaborjákné Vydareny Klára: Az Alföld-program tudományos megalapozása, Vízügyi közlemények, 1993. (75. évf.) 4. sz. 434-435. oldal

További információkszerkesztés

Körös Regional Archaeological Project: Az Alföld újkőkori és rézkori emlékei (angol nyelven)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alföld
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] a klímaváltozás javában pusztítja a magyar erdőket. g7.24.hu. (Hozzáférés: 2018. július 21.)

[2] Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8

[1]

[2]

Alföld

Juhnyáj az Alföldön
Elhelyezkedés	Kárpát-medence
Besorolás	nagytáj
Fontosabb települések	Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok, Békéscsaba, Kecskemét
Földrajzi adatok
Terület	52 000 km²
Legmagasabb pont	Hangos-domb (187m)
Legalacsonyabb pont	Gyálarét (75,8 m)
Folyóvizek	Duna, Tisza, Körös, Maros
Állóvizek	Tisza-tó, Fehér-tó
Résztájegységek	Mezőföld, Duna–Tisza köze, Tiszántúl

Az Alföld magyarországi területe
Elhelyezkedése
Alföld Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′, k. h. 20° 30′47, 20.547.000000°N 20.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 20° 30′47, 20.547.000000°N 20.500000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Alföld témájú médiaállományokat.