Abu-Dzabi -

	Abu-Dzabi; (أبو ظبى)
	Abu-Dzabi esti fényei
; Abu-Dzabi; címere	; Abu-Dzabi; zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Egyesült Arab Emírségek
Társemirátus	Abu-Dzabi
Alapítás éve	1761
Polgármester	Mohamed bin Zájed Ál Nahján
Körzethívószám	00971
Testvérvárosok	Lista Minszk (2007–); Betlehem; Madrid; Houston (2002. október 26. – ); Brisbane; Iszlámábád; Nicosia; Iquique; Jakarta; Roskilde;
	Népesség
Teljes népesség	1 483 000 fő (2020)
Népsűrűség	13 676 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	14 m
Terület	67,34 km²
Időzóna	GST (UTC+4)
	Elhelyezkedése
	Abu-Dzabi; Pozíció Egyesült Arab Emírségek térképén
	é. sz. 24° 28′, k. h. 54° 22′Koordináták: é. sz. 24° 28′, k. h. 54° 22′
	Abu-Dzabi; weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Abu-Dzabi; témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Abu-Dzabi^[2] (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, magyarosan Abu Dabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevű emirátus fővárosa, az ország legnagyobb, egyúttal Dubaj után második legnépesebb városa, több mint 1 millió lakossal.

Fekvése

Az ország középső, északi részén terül el, a Perzsa-öböl partvidékén, a sivatagos et-Taff vidék északi előterében. Szigetre épült, a szárazfölddel földhíd és több mesterséges híd köti össze.

Éghajlata

Éghajlata szinte elviselhetetlenül forró: a januári délutánokon átlagosan 29 °C-ra, júliusban pedig 45 °C-ra emelkedik a hőmérő higanyszála. Az öböl erősen párolgó meleg vízfelülete növeli a páratartalmat, s ezért csaknem állandóan fülledt hőség telepszik a városra. Az eső viszont a legnagyobb ritkaságszámba megy.

2010 nyarán a svájci Metro Systems International cég kutatói a városközeli sivatagban 20 emittert állítottak fel.^[3] A projekt célja az volt, hogy "esőt csináljanak". 2011 elejéig 52 alkalommal sikerült esőzést kiváltaniuk, amik igen hevesek voltak, gyakran mennydörgéssel, villámlással járó viharokká váltak.^[3] A legtöbb esőt július-augusztusban, a száraz évszak közepén sikerült létrehozniuk. A kutatók szerint még legalább 1 évnyi működés és megfigyelés kell ahhoz, hogy nagy biztonsággal kijelenthessék, hogy a projekt sikeres volt, és hogy nem borítja fel a környék természetes időjárását.^[3] A mesterséges eső legnagyobb haszna, hogy szükségtelenné teszi a sok pénzbe kerülő sótalanítást. Egy esőcsináló állomás felépítése 7 millió fontba kerül, míg egy sótalanító üzemé 850 millióba, és a fenntartási költségek is jóval kisebbek az esőcsináló állomás esetében.^[3]

Abu-Dzabi éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	29,0	33,0	40,0	39,0	43,0	44,0	47,0	48,0	45,0	40,0	36,0	31,0	48,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	23,0	24,0	27,0	30,0	34,0	36,0	38,0	39,0	37,0	33,0	31,0	26,0	31,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	12,0	14,0	16,0	18,0	22,0	25,0	28,0	28,0	25,0	22,0	18,0	14,0	20,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	3,0	8,0	8,0	12,0	16,0	19,0	23,0	23,0	21,0	18,0	12,0	8,0	3,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	23	23	10	5	0	0	0	0	0	0	10	36	107
Forrás: Average Conditions of Sharjah, UAE

Népessége

Története

A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élő Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetői is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevően nem is fejlődött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 1855–1908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét. Uralkodása hátra lévő esztendeiben birodalma a Perzsa-öböl térségének egyik legvirágzóbb kereskedelmi központja lett, nem utolsósorban a helyi gyöngyhalászat fejlesztésének köszönhetően, de a város fejlesztésére nem fordított kellő figyelmet. Halálát követően a vidék ismét elveszítette jelentőségét.

A város életében nagy változást hozott 1958, amikor felfedezték a közelben rejlő hatalmas kőolajmezőket, amelyeknek 1962-ben megindult kitermelése rendkívül gazdaggá tette az emírséget, és magát a várost is. A kezdeti időkben, Sahbút bin Szultán konzervativizmussal jellemezhető uralkodása (1928–1966) alatt az életszínvonal még csak lassú ütemben emelkedett, az 1966-ban trónra került Zájed uralkodása alatt azonban megindult Abu-Dzabi rohamléptékű felvirágzása. A kőolaj-kitermelésből befolyó jövedelemnek köszönhetően az 1966-ban még csak 20 ezres lakosú városkából a 20. század utolsó negyedében kiépült a ma ismert, korszerű infrastruktúrájú Abu-Dzabi, a térség egyik ipari-gazdasági központja, saját nemzetközi repülőtérrel.

1971-ig a britek kivonták csapataikat a térségből, s Abu-Dzabi 1971 decemberében az immár független Egyesült Arab Emírségek ideiglenes fővárosa lett. Itt kaptak helyet az államszövetség kormányzati szervei, de Abu-Dzabi fővárosi státusát ötévenként újítják meg, s különféle tervek ismertek Dubaj és El-Ajn fővárossá fejlesztéséről is.

Közlekedése

Abu-Dzabinak korszerű nemzetközi repülőtere van (AUH), ami 2008-ban 9 millió utast szolgált ki. Az Emirátusok második legforgalmasabb repülőtere. A sziget északkeleti csúcsán hihetetlen költségekkel megépült Mina Zájed kikötője, amely az öböl nyílt vize felől a homokzátonyok közt kikotort hajóúton át közelíthető meg. A szárazfölddel töltésen haladó autópálya és a hajózócsatorna fölött átívelő Makta híd kapcsolja össze.

Városkép

Nagyítás

Panorámakép a városról

Jegyzetek

↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ae.html
↑ A Földrajzinév-bizottság 1993. június 9-ei 15. ülésén a 15/201. határozatban Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben az Abu-Dzabi nevet fogadta el. A testület 16. ülésének 16/219. határozatában Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben ezt megerősítette. Az átírási irányelveknek az Abu Zabi alak felelne meg.
↑ ^a ^b ^c ^d Index - Tudomány - Esőt fakasztottak a sivatagban. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 6.)

Források

A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986. ISBN 963-09-2873-6
Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 76–77. o. ISBN 963-05-6612-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Abu-Dzabi témájú médiaállományokat.

Abu-Dzabi hivatalos honlapja (arabul) (angolul)
Abu-Dzabi látnivalóiról (magyarul)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Abu-Dzabi
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[7b64a20ea33e296d317f6c06fccb4a7b0a7625b4-1] ttps://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ae.html

[2] A Földrajzinév-bizottság 1993. június 9-ei 15. ülésén a 15/201. határozatban Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben az Abu-Dzabi nevet fogadta el. A testület 16. ülésének 16/219. határozatában Archiválva 2014. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben ezt megerősítette. Az átírási irányelveknek az Abu Zabi alak felelne meg.

[index0106-3] Index - Tudomány - Esőt fakasztottak a sivatagban. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 6.)

[1]

[2]

[3]