Ez a szócikk az 1967. évről szól. Az 1967-es számról szóló cikket lásd itt: 1967 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek

Évek: 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972

Események

Határozott dátumú események

• január 4. – Meggyilkolják Mohamed Khidert, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) korábbi főtitkárát.^[1]
• január 27. – Az Outer Space Treaty amerikai–brit–szovjet szerződés aláírása a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról, amely megtiltja az atom- vagy más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára, a Holdra, vagy más égitestre való eljuttatását vagy világűrben való állomásoztatását; a szerződés a ratifikációs eljárás után október 10-én lép hatályba.
• január 31. – Románia – a Varsói Szerződés tagállamai közül elsőként – felveszi a diplomáciai kapcsolatokat az NSZK-val.
• február 4–6. – L. I. Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és állami küldöttség látogat Csehszlovákiába.^[2]
• február 26. – A Szovjetunióban tartózkodó Kádár János – egy vadászaton – felveti Brezsnyevnek Rákosi Mátyás hazahozatalának kérdését. (Brezsnyev közli, hogy Rákosi nem probléma a számukra.)^[3]
• március 17. – A Jugoszláviában élő horvát értelmiségiek nyilatkozata a horvát nyelv önállóságáról.
• március 28.
  • VI. Pál pápa kiadja a Populorum progressio enciklikát.
  • A jugoszláv alkotmány első módosítása.
• március 31. – A Mons közeli Casteauban ünnepélyesen megnyitják a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelső Parancsnokságát (SHAPE).
• április 6–7. – Washingtonban első alkalommal tanácskozik az Atomtervező Csoport.
• április 14. – A Kállai-kormány lemond, és megalakul a Fock Jenő vezette forradalmi munkás-paraszt kormány.^[4]
• április 18. – A jugoszláv alkotmány második módosítása.
• április 21. – A király, II. Konstantin nevében, ám valójában tudta nélkül, katonai junta veszi át a hatalmat Görögországban.^[5]
• május 3.–4. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága a gazdaságban mutatkozó aránytalanságokról és a strukturális hibákról tanácskozik.^[6]
• május 18. – Jugoszláviában Mika Špiljak alakít kormányt.^[7][8]
• május 23. – Napkitörés zavarja meg világszerte a katona felderítő radarokat.^[9]
• június 5–10. – Hatnapos háború Izrael Állam és négy arab ország között. (A zsidó állam elfoglalta Egyiptomtól a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet, Jordániától Ciszjordániát Kelet-Jeruzsálemmel együtt, Szíriától a Golán-fennsíkot.)^[10]
• június 9. – A Ceaușescu vezette román delegáció Moszkvában nem írja alá a közel-keleti helyzetről kiadott közös nyilatkozatot, és – szövetségeseitől eltérően – nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.
• június 10. – A csehszlovák kormány megszakítja kapcsolatait Izraellel. (Ezt megelőzően a külügyminisztérium határozatban ítéli el a zsidó államot háborús akcióiért.)^[11]
• június 12. – A belgrádi vezetés – a hatnapos háború miatt – megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.^[12]
• június 14. – Az Észak-atlanti Tanács Luxemburgban ülésezik, ahol megvitatja a hatnapos izraeli–arab háború tapasztalatait.
• június 17. – Az első kínai kísérleti hidrogénbomba-robbantás.
• június 27–29. – Prágában, a Csehszlovák Írók Szövetségének IV. kongresszusán több író – úm. Václav Havel, Ludvík Vaculík, vagy Pavel Kohout – kritikus hangvételű felszólalása nyomán konfliktus alakul ki a pártvezetés és az írószövetség között.^[13]
• július 2. – Raymond Barre francia politikus lesz az EGK gazdasági és pénzügyi biztosa.
• július 11. – Jugoszláviában elfogadják a külföldi tőkebefektetéseket szabályozó törvényt.^[14]
• július 11. – Anguilla bejelenti elszakadását, mert nem kíván tartozni Saint Kitts és Nevis szigetéhez (lásd Anguillai Köztársaság
• augusztus 8. – Létrejön a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN.^[15]
• október 8. – A bolíviai La Higuera faluban kivégzik Ernesto Che Guevara argentin származású forradalmárt.
• október 10. – Hatályba lép a január 27-én aláírt Outer Space Treaty amerikai–brit–szovjet szerződés a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról, amely megtiltja az atom- vagy más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára, a Holdra, vagy más égitestre való eljuttatását vagy világűrben való állomásoztatását.
• október 13. – Megnyílik a Mikroszkóp Színpad.
• október 14. – Kolárovo ismét megkapja a városi rangot. (A városban Alexander Dubček mond beszédet.)
• október 16. – Hivatalosan megnyitják a NATO új központját Brüsszelben.
• október 30–31. – A CSKP KB ülésén a növekvő társadalmi és gazdasági gondokat felismerő funkcionáriusok élesen bírálják a Novotný-féle pártvezetést.^[16]
• november 30. – Dél-Jemen kikiáltja függetlenségét Nagy-Britanniától.
• december 3. – Christiaan Barnard sebészprofesszor Fokvárosban elvégzi a történelem első szívátültetését, a páciens a szívátültetést követően még 18 napig élt.
• december 5. – Rákosi Mátyás és felesége Arzamaszból Gorkijba költözik, a külföldiek számára fenntartott városrészbe.^[3]
• december 12. – A NATO Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságának brüsszeli ülésén megvitatják az Atomtervező Csoport jelentését a hadászati nukleáris erőkről, a ballisztikus rakéta–elhárító rakétákról, a nukleáris fegyverek harcászati alkalmazásáról, és a nukleáris tervezésben való nemzeti részvételről.
• december 13. – II. Konstantin görög király elhagyja az országot.^[5]
• december 19–21. – A CSKP KB ülésén a többség szembefordul Antonín Novotný-val és kizárják a párt irányvonalát.^[17]

Határozatlan dátumú események

• Népszavazás erősíti meg Gibraltár Nagy-Britanniához tartozását.
• Angliában elfogadják a homoszexualitásra vonatkozó törvényt, amely megengedi két huszonegy év feletti felnőtt homoszexuális aktusát privát helyszínen.^[18]
• Világkiállítás Montréalban.
• Hazánkban bevezetik a gyermekgondozási segélyt (GYES).^[19]
• Több mint 60 ország képviselője aláírja az Atomcsend egyezményt
• Charles de Gaulle kormányzata másodszor is megvétózza Nagy-Britannia felvételét az EGK-be.
• A Ford Mustang megjelenésére válaszul a Chevrolet bemutatja Camaro típusát. A kapható legerősebb motor a 375 lóerős 6490 cm3-es V8-as
• Biafra tartomány kikiáltja függetlenségét, véres polgárháború tör ki Nigériában.
• Az első sikeres májátültetés. (A transzplantációt Denverben Thomas Starzl végezte el.)^[20]
• Dél-Afrikában elsőként ültet át szívet Christiaan Barnard sebész professzor.^[20]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1967-ben

1967 a légi közlekedésben

1967 a vasúti közlekedésben

1967 a filmművészetben

1967 az irodalomban

• Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (Мастер и Маргарита) (posztumusz)
• Heller Ágnes: Reneszánsz ember
• Stanisław Lem: Kiberiáda
• Herbert Marcuse: Az utópia vége
• Gabriel García Márquez: Száz év magány (Cien años de soledad)
• Örkény István: Tóték
• Somlyó György – Mesék a mese ellen (versek), Szépirodalmi
• Üvöltés címmel antológia jelenik meg magyarul az amerikai beatnemzedék költőitől

1967 a zenében

• Summer of Love Amerikában
• az acid-rock diadalútja
• Az Inti-Illimani folk-zenekar alapítása Chilében - az amerikai indián "pánsíp-zene" világhódító útjának egyik fontos kezdődátuma^[21]

Fontosabb külföldi albumok

• The Beatles: Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band, Magical Mystery Tour
• The Beach Boys: Smiley Smile, Wild Honey
• Buffalo Springfield: Buffalo Springfield Again
• The Rolling Stones: Between the Buttons, Their Satanic Majesties Request
• Pink Floyd: The Piper at the Gates of Dawn
• The Jimi Hendrix Experience: Are You Experienced?, Axis: Bold as Love
• The Velvet Underground: The Velvet Underground and Nico
• Cream: Disraeli Gears
• The Doors: The Doors, Strange Days
• Jefferson Airplane: Surrealistic Pillow, After Bathing at Baxter’s
• Bob Dylan: Bob Dylan’s Greatest Hits, John Wesley Harding
• The Who: The Who Sell Out
• The Mothers of Invention: Absolutely Free
• Bee Gees: Turn Around, Look at Us
• Bee Gees: Bee Gees’ 1st

Magyar lemezek

• Illés: Ezek a fiatalok
• Kovács Kati: Bolond az én szívem

1967 a tudományban

• A dél-afrikai Fokvárosban Christiaan Barnard professzor végrehajtja az első sikeres emberi szívátültetést.
• A Venyera–4 szovjet űrszonda leszáll a Vénuszra.

1967 a sportban

1967 a jogalkotásban

Születések

• január 2. – James Marshall, amerikai színész
• január 18. – Iván Zamorano, chilei labdarúgó
• február 2. – Anthony Hardwood, magyar születésű amerikai pornószínész
• február 5. – Ólafur Elíasson, izlandi-dán képzőművész
• február 7. – Nicolae Ciucă román liberális párti politikus, nemzetvédelmi miniszter
• február 15. – Orosz Anna magyar színésznő, szinkronszínésznő, Gabriela Spanic állandó magyar hangja
• február 20. – Kurt Cobain, amerikai rockzenész († 1994)
• február 22. – Dragan Đilas, Szerb politikus
• február 28. – Dwight Mullins kanadai jégkorongozó
• március 1. – Gela Bezsuasvili, grúz diplomata és politikus, 2005–2008 között Grúzia külügyminisztere
• március 6. – Mihai Tudose román jogász, szociáldemokrata párti politikus, gazdasági miniszter
• március 16. – Lauren Graham, amerikai színésznő
• március 30. – Barabási Albert László, fizikus
• március 30. – Christopher Bowman világbajnoki érmes, többszörös amerikai bajnok műkorcsolyázó († 2008)
• április 15. – Dara Torres, amerikai úszónő
• április 29. – Ábrahám Attila, olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető
• május 17. – Cameron Bancroft, kanadai színész
• május 29. – Andy Larkin, tinédzser
• június 3. – Darnyi Tamás, magyar úszó, többszörös olimpiai és világbajnok
• június 14. – Filippa Reinfeldt, svéd politikus
• június 20. – Lovasi András, énekes, szövegíró
• június 20. – Nicole Kidman, ausztrál színésznő
• július 1. – Pamela Anderson, kanadai-amerikai színésznő és modell
• július 20. – Biró Anikó, magyar színésznő
• július 26. – Jason Statham, angol színész, producer, harcművész
• augusztus 16. – Ulrich Gábor, Balázs Béla-díj-as filmrendező, képzőművész
• augusztus 19. – Kökényessy Ági magyar színésznő, szinkronszínész
• augusztus 21. – Serj Tankian, örmény származású amerikai rockzenész, System of a Down énekese, billentyűse, alkalmi gitárosa
• augusztus 21. – Pálffy Tibor, színművész
• augusztus 29. – Jiří Růžek, cseh fotóművész
• szeptember 3. – Temur Iakobasvili, grúz diplomata és politikus
• július 27. – Sasha Mitchell, amerikai színész (a Kickboxer című filmek főszereplője)
• szeptember 16. - Alain Claude Bilie By Nze, gabon jelenlegi miniszterelnöke
• szeptember 29. – Dónusz Éva, olimpiai bajnok kajakozó
• Október 10. – Gavin Newsom, amerikai politikus és üzletember
• október 20. - Erdélyi Mónika, televíziós személyiség, műsorvezető
• október 28. – Mics Ildikó, magyar színésznő, szinkronszínésznő
• október 28. – Julia Roberts, amerikai színésznő
• október 29. - Kun Péter, Az Edda Művek egykori gitárosa († 1993)
• november 7. - David Guetta, francia zenei producer és house–DJ
• november 17. – Mécs Mónika, magyar producer
• november 22. – Alföldi Róbert, Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező
• november 22. – Boris Becker, német teniszező
• november 22. – Mark Ruffalo, amerikai színész
• november 26. – Kósz Zoltán, olimpiai bajnok vízilabdázó
• december 5. – Tóth Krisztina író, költő, képzőművész
• december 13. – Jamie Foxx, amerikai színész, komikus, énekes és dalszövegíró
• december 17. – Gigi D’Agostino, olasz zenész és lemezlovas
• december 18. – Bárány Attila, magyar lemezlovas és rádiós műsorvezető
• december 23. – Carla Bruni francia manöken, énekes-dalszerző, Nicolas Sarkozy felesége

Halálozások

Január

• január 2.
  • Bárd András, a kommunista mozgalom harcosa (* 1900)^[22]
  • Iványi József János Kossuth-díjas brácsaművész (* 1920)^[23]
• január 3.
  • Olga Milles(wd) osztrák-svéd festő, éremművész (* 1874)
  • Jack Ruby, amerikai bártulajdonos, Lee Harvey Oswald gyilkosa^[1] (* 1911)
• január 4. – Mohamed Khider algériai politikus^[1] (* 1912)
• január 8.
  • Zbigniew Cybulski lengyel színész (* 1927)
  • Nyikolaj Ohlopkov szovjet rendező, színész (* 1900)^[23]
• január 14. – Kállay Miklós, miniszterelnök (* 1887)
• január 15. – Szirmai Albert, zeneszerző (* 1880)^[23]
• január 16. – Robert J. Van de Graaff, amerikai fizikus (* 1901) (Van de Graaff-generátor)
• január 27. – Szilágyi Dezső, a kommunista mozgalom harcosa (* 1897)^[23]
• január 31. – Bónyi Adorján, író, újságíró (* 1893)^[22]

Február

• február 12. – Basilides Barna festő,^[22] grafikus, gobelintervező (* 1903)
• február 16. – Marie Majerová csehszlovák írónő (* 1882)^[23]
• február 18. – Robert Oppenheimer, amerikai atomfizikus (* 1904)^[23]
• február 27. – Kocsis Pál, Kossuth-díjas szőlőnemesítő (* 1884)^[23]
• február 28. – Tóth Péter, kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1882)

Március

• március 6.
  • Kodály Zoltán, háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus (* 1882)^[23]
  • Eddy Nelson amerikai filmszínész, énekes (* 1902)^[23]
• március 8. – dr Szörényi Andor római katolikus pap, biblikus doktor (* 1908)
• március 16. – Liska József Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár (* 1886)^[23]
• március 16. – Szegedi Boriska író^[23]
• március 18. – Baghy Gyula, a magyarországi eszperantó mozgalom kiemelkedő alakja (* 1891)
• március 25. – Faragó László magyar ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő (* 1896)
• március 31. – Rogyion Jakovlevics Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja, és honvédelmi minisztere (* 1898)^[23]

Április

• április 1. – Haász Árpád közgazdász Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára (* 1896)^[22]
• április 19.
  • Halpern Olga, műfordító (* 1887)^[22]
  • Konrad Adenauer, német politikus, az NSZK első kancellárja^[22] (* 1876)
• április 24.
  • Széchenyi Zsigmond, író, vadász, Afrika-utazó (* 1898)^[23]
  • Vlagyimir Mihajlovics Komarov – szovjet mérnök-ezredes, űrhajós (* 1907)^[23]

Május

• május 5. – Babus Jolán tanár, néprajzkutató (* 1917)
• május 13. – Kaesz Gyula Kossuth-díjas iparművész (* 1897)^[23]
• május 14.
  • Gyetvai János újságíró (* 1889)^[22]
  • Osvaldo Moles, brazil újságíró (* 1913)
• május 21. – Lakatos Géza, vezérezredes, politikus (* 1890)
• május 28. – Szőllősi Endre, szobrászművész (* 1910)^[24]
• május 29. – Árus Tibor magyar igazgatási szakember, Békés megyei tanácsi főtisztviselő (* 1923)
• május 30. – Dékány András József Attila díjas író (* 1903)^[22]

Június

• június 2.
  • Ferenczy Béni kétszeres Kossuth-díjas szobrász- és grafikusművész (* 1890)^[22]
  • Kausz József plébános, író, költő (* 1879)
• június 10. – Spencer Tracy, amerikai filmszínész (* 1900)^[24]
• június 12. – Cholnoky László, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora (* 1899)^[22]
• június 16. – Eugénie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, Lenin-béke-díjas (* 1881)^[22]

Júliusszerkesztés

• július 8. – Vivien Leigh, angol színésznő (* 1913)
• július 17. – John Coltrane, amerikai jazz-zenész (* 1926)
• július 21. – Basil Rathbone, angol színész (* 1892)
• július 22. – Kassák Lajos, író, költő, műfordító, képzőművész (* 1887)
• július 26. – Füst Milán, író, költő, drámaíró, esztéta (* 1888)
• július 27. – Blattner Géza, festő, grafikus és bábművész (* 1893)

Augusztusszerkesztés

• augusztus 5. – Bródy György, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1908)
• augusztus 6. – Áprily Lajos, költő (* 1887)
• augusztus 31. – Ilja Ehrenburg, szovjet–orosz író, költő, publicista (* 1891)

Szeptemberszerkesztés

• szeptember 1. – Siegfried Sassoon, angol író, költő (* 1886)

Októberszerkesztés

• október 7. – Sir Norman Angell, Nobel-békedíjas angol író, publicista (* 1874)
• október 8. – Ernesto Che Guevara, argentínai származású latin-amerikai forradalmár, orvos (* 1928)
• október 12. – Günther Blumentritt német tábornok, aki a második világháborúban jelentős tervezőmunkát végzett (* 1892)

Novemberszerkesztés

• november 12. – Hámory Imre operaénekes (* 1909)
• november 20. – Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja (* 1895)
• november 23. – Szügyi Zoltán vezérőrnagy, a Szent László hadosztály parancsnoka (* 1896)
• november 24. – Benedek Jenő a Magyar Jogász Szövetség főtitkára (* 1908)^[22]
• november 29. – Münnich Ferenc magyar kommunista politikus, 1956 után a rendszer második legfontosabb káderja, a rendszer egyik jelképe (* 1886)

Decemberszerkesztés

• december 6. – Schick Béla gyermekorvos (* 1877)
• december 16. – Eugène Pollet olimpiai bronzérmes francia tornász (* 1886)
• december 25. – Iván István ötvös- és éremművész (* 1905)

Nobel-díjasokszerkesztés

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Jegyzetekszerkesztés

Forrásokszerkesztés

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992) 
• ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1967 témájú médiaállományokat.