A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.
1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges államként a saját útját járja.
Az ország 1955 óta tagja a ENSZ-nek, és 1995 óta az Európai Uniónak is. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD. 1995-ben aláírta a schengeni egyezményt,[4] és 1999-ben bevezette fizetőeszközként az eurót.[5]
Földrajz
Domborzat
Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.
Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:
- Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt óidei kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.
- Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300–600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.
- Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.
- Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
- Az északi üledékes övezet az Északi-Mészkőalpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer–Alsó-ausztriai-Mészkő-Alpok.
- A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi-Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
- A kristályos övezettől délre húzódik a Déli-Mészkőalpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.
- Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a legutóbbi jégkorszakból származó morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.
Legmagasabb pont: Großglockner (3798 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő tó (Neusiedler See) (115 m)
Vízrajz
Folyói
Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba.
A Duna leghosszabb jobb oldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Bal oldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a Morva.
Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.
Tavai
Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:
- A Fertő tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5–15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
- A Boden-tó (Bodensee) – 539 km², nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.
A számtalan tó közül kettő bír jelentős vonzerővel:
- A Salzkammerguti-tóvidék Stájerországban és Salzburg (tartomány)ban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km², Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee és a Stausee.
- A Karintiai-tóvidék Karintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), és a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See. Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.
Éghajlat
Éghajlatát az Alpok hegyvonulata és az Atlanti-óceántól való nagyobb távolság határozzák meg. Felszínének csaknem 2/3-át a Keleti-Alpok hálózza be, ahol változatos hegyvidéki éghajlat alakult ki, az óceántól való jelentősebb távolság miatt azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a szárazföldi éghajlat vonásai. Ezek a zárt medencékben felerősödnek. Északon, a Linzi- és Bécsi-medencében nedves kontinentális éghajlat jellemző. [6]
Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran meleg és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja.
Az Alpok területén gyakran keletkezik a száraz, meleg bukószél, a főn. Legjellegzetesebb a főn télen, ebben az évszakban néhány óra alatt akár 15-20 °C-os felmelegedést is előidézhet, ami hirtelen hóolvadással és lavinaképződéssel jár. [6]
A csapadék évi összegei általában 1000-2000 mm között változnak, de északkeleten és keleten, továbbá helyenként az Inn völgyében azonban jóval kevesebb, 600–700 mm évi csapadék hullik. A csapadék évi járása kontinentális típusú. [6]
Az Alpoktól délre – alpi viszonylatban – szárazabb és melegebb a nyár, a tél pedig enyhébb, ezért is sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett. Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.
-
Januári középhőmérséklet
-
Júliusi középhőmérséklet
-
Évi csapadékmennyiség
Éghajlattáblázatok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A globális felmelegedés hatásai
Az éghajlati válság Ausztriát különféle módon érinti. Az éghajlatváltozásról szóló 2014. évi osztrák értékelő jelentés (Österreichischer Sachstandsbericht Klimawandel 2014) a következő eredményekre jut:[11] Ausztriában a hőmérséklet csaknem 2 °C-kal emelkedett az 1880 és 2014 közötti időszakban. Ugyanebben az időszakban a hőmérséklet globálisan csak 0,85 °C-kal emelkedett. Az Ausztria által eddig megtett intézkedések nem terjednek ki az ország várható hozzájárulására a globális 2 °C-os cél eléréséhez. A 21. században a csapadék növekedése a téli félévben és a nyári félév csökkenése várható. A hótakaró időtartama csökkent az utóbbi évtizedekben, különösen közepes-magas tengerszint feletti magasságokban (kb. 1000 m). Az Ausztriában mért összes gleccserek egyértelműen elveszítették a területet és a térfogatot az 1980 óta eltelt időszakban. Például az Ötztal Alpok déli részén, Ausztria legnagyobb szomszédos gleccser területein a gleccserek területe az 1969-es 144,2 km²-ről 126,6 km²-re 1997-ben és 116,1 km²-re csökkent 2006-ban. A földcsuszamlások, sárcsúszások, sziklák és egyéb gravitációs jelenségek jelentősen növekednek a hegyvidéki régiókban. Ausztriában növekszik az erdőtüzek kockázata. Az erdei ökoszisztémák zavarai mind intenzívebben, mind gyakoribban növekednek az összes megvitatott éghajlati forgatókönyv szerint. Az éghajlatváltozás különösen érinti a hosszú fejlettségű ökoszisztémákat és az Alpok favonal feletti élőhelyét. A téli turizmus továbbra is nyomás alá kerül a hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt.
Élővilág
Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének mintegy 47%-át erdő borítja.[12] Az Alpok alacsonyabban fekvő részein lombos erdők (tölgyesek, bükkösök) találhatók. E felett, az 1900-2000 m-en húzódó erdőhatárig tűlevelű erdők vannak, amelyeket törpefenyvesek váltanak fel. Az erdők állománya sok helyen lecsökkent, helyüket másodlagosan kialakult legelők foglalják el. A havasi gyepek 2500 m magasságban felszakadoznak, s a jellegzetes szubnivális (az örök hó területe alatti) párnavegetáció következik. 3000 m magasságban a zuzmók és párnamohák dominálnak. A medencékben, völgyekben az eredeti lombos erdőket mezőgazdasági területek váltották fel. Az erdők nagyobb állománya csak az Osztrák-gránitfennsíkon maradt meg. A sík vidéken is visszaszorította az erdőket a mezőgazdasági művelés. A Fertő-tó környékén sztyepnövényzet, a tavon nagy nádasok találhatók. [13]
Többnyire a közép-európai állatvilág jellemző az országra: szarvas, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, róka, borz, nyest és mókus. Az Alpokban főleg zergék, mormoták, és kőszáli kecskék élnek. Emellett jelentős a madárállománya, különösen a Fertő tó környékén.
Természetvédelem
Nemzeti parkjai:
Ausztria számtalan környezetvédelmi egyezmény résztvevője, többek között:
- a Rámszari egyezmény (a vadvizek védelme)
- a Berni egyezmény (a vadon élő növény- és állatfajok védelme)
- a CITES egyezmény (a veszélyeztetett fajok védelme)
- Egyezmény az Alpok védelméről
Történelme
Ausztria történelme |
---|
Őskor és ókor |
Középkor |
Újkor |
20. század |
Tematikus |
A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.
Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.
Római és germán, majd német uralom
Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.
A népvándorlás hatására az 5. századtól kezdve a medencékben szláv népek telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.
Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, markokat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.
A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.
Babenberg-dinasztia (976–1246)
II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A nyugati magyar határ az ennsburgi csatától (907) az Enns folyónál húzódott, a magyarok, a gyepűrendszer többszöri szűkítése mellett csak a bécsi medencében rendezkedtek be tartósan, amely kb. I. István haláláig magyar felségterület volt, (de Melk is csak 967-ben került Lipót kezére). A majd 150 éves magyar fennhatóságra számos helységnév emlékeztet.
A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. Rőtszakállú Frigyes 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyilvánította és a Babenberg-dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.
II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyaránt igényt tartott a Babenberg-család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a területet: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.
A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (1273–1291), és ezzel együtt az osztrák hercegségeket.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ausztria
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 13.
Április 17.
Április 18.
Április 27.
Április 29.
Április 3.
Április 30.
Április 6.
Április 8.
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Újvidék
Őssejt
10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál
12 év rabszolgaság
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
20. század
2000-es évek
2009
2010
2010-es évek
2011
2012
2013
2014
2014-es dél-koreai kompkatasztrófa
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
2014-es Eurovíziós Dalfesztivál
2014-es Fiatal Zenészek Eurovíziója
2014-es magyarországi országgyűlési választás
2014-es szerbiai parlamenti választások
2014-es szlovákiai elnökválasztás
2014. évi téli olimpiai játékok
2014 (szám)
2015
2016
2017
2018
2019
2020-as évek
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
3. évezred
86. Oscar-gála
Ab urbe condita
Afrikai Unió
Akció (műfaj)
Albert Gábor (színművész)
Alfonso Cuarón
Alkotmány
Ammán
Andrej Kiska
Antarktisz
Arszenyij Petrovics Jacenyuk
Atomenergia
Augusztus 29.
Ausztrália (kontinens)
Ausztria
Ausztria az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A Dal (2014)
Bácskai János (színművész)
Bahái naptár
Balassi Bálint-emlékkard
Baráth István
Berber naptár
Betánia
Biszku Béla
Bizánci naptár
Bohuslav Sobotka
Bojkott
Brüsszel
Budapest XIII. kerülete
Buddhista naptár
Burmai naptár
Cate Blanchett
Catherine Ashton
CGI (film)
Chrysler Corporation
CIB Bank
Conchita Wurst
Costa Rica
Cseh Szociáldemokrata Párt
Czető Roland
Dánia
Dalia Grybauskaitė
Dalia Grybauskaite
Demokratikus Koalíció
Devich Gergely
Disney Channel
Dolby Theatre
Donecki terület
Donyecki Népköztársaság
Dzsucse-naptár
Együtt 2014
Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Egyiptom
Előd Álmos
Etióp naptár
Euró
Európai Unió
Fájl:Budapest M4 Metro.svg
Fájl:Canonization of Ioannes XXIII and Ioannes Paulus II (10).jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:ESC2014 - Austria 17 (crop).jpg
Fájl:Flag of Portugal.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gróf Tisza István szobrának újraavatása - 2014.06.09 (5).JPG
Fájl:LV 1 cents.png
Fájl:Opening of XXII Winter Olympic Games (2338-13).jpg
Fájl:Területi autonómiát Székelyföldnek ! - Budapest, 2014.03.10 (25).JPG
Fájl:VarkertBazarFotoThalerTamas2.JPG
Fülöp spanyol infáns
Fővárosi Nagycirkusz
Fantasy
Február 14.
Február 18.
Február 2.
Február 21.
Február 22.
Február 23.
Február 26.
Február 27.
Federal Reserve System
Ferenc pápa
Fiat
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filmrendező
Forgatókönyvíró
Franciaország hadereje
Freund Tamás
Görögország
Gergely-naptár
Guide Michelin
Gyorge Ivanov
Hámori Eszter
Harmadik Orbán-kormány
Harmadik Ponta-kormány
Harsányi Gábor (színművész)
Hashim Thaçi
HDTV
Hindu naptár
Hollandia az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Hollywood (Los Angeles)
Holocén naptár
I. János Károly spanyol király
II. Abdullah jordán király
II. János Pál pápa
Indiai-óceán
Indiai nemzeti naptár
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
Isteni irgalmasság
Június 2.
Június 6.
Június 7.
Június 8.
Janet Yellen
Január 1.
Január 12.
Január 13.
Január 14.
Január 17.
Január 21.
Január 22.
Január 28.
Január 3.
Január 30.
Január 6.
Japán naptár
Jobbik Magyarországért Mozgalom
John Kerry
Julija Volodimirivna Timosenko
Kállay-Saunders András
Kántor Kitty
Kína
Kínai naptár
Köln
Közép-afrikai Köztársaság
Központi bank
Kaja-kalandok
Kaland
Karácsonyi Zoltán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kijev
Klímaváltozás
Komédia
Kommunista
Koppenhága
Kopt naptár
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#6
Korhatár-besorolás#KN
Kossuth Lajos tér (Budapest)
Kovács Nóra
Krím
Krími Köztársaság
Kronológia#Az európai időszámítás (aera vulgaris) kezdőpontja
Láng Balázs (színművész)
Lehet Más a Politika
Lettország
Lippai László
Litvánia
Los Angeles
Május 10.
Május 11.
Május 13.
Május 20.
Május 22.
Május 24.
Május 25.
Május 26.
Május 31.
Március 10.
Március 11.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 17.
Március 18.
Március 2.
Március 20.
Március 21.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 4.
Március 5.
Második Ponta-kormány
M2 (televízióadó)
M4-es metróvonal
Macedónia
Magyarok
Magyarország
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Matthew McConaughey
Megamax
Mesterházy Attila
Microsoft
Mikola Janovics Azarov
Miloš Zeman
Minárovits Péter
Molnár Pál (újságíró)
Muszlim naptár
Muszlim Testvériség
MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Némedi Mari
Németek
Németország
Népszavazás
Napfogyatkozás
Nemes Takách Kata
Nemzeti Liberális Párt (Románia)
Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Nutri Ventures The Quest for the 7 Kingdoms Wiki
Nutri Ventures The Quest for the 7 Kingdoms Wiki
Olekszandr Valentinovics Turcsinov
Operációs rendszer
Orbán Viktor
Oroszország
Pálfai Péter
Párbeszéd Magyarországért
Papucsek Vilmos
Permafroszt
Petridisz Hrisztosz
Petro Olekszijovics Porosenko
PORT.hu
Portugália
Portugál nyelv
Producer
Q1103283
Római számok
Renácz Zoltán
Richter József (artista, 1992)
Robert Fico
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Running
Sablon:Televíziós műsor infobox
Sanna Nielsen
Seszták Szabolcs
Spanyolország
Svédország az Eurovíziós Dalfesztiválokon
Szórádi Erika
Szada
Szalay Csongor
Szent Péter-bazilika
Szeptember 26.
Szerbia
Szerda
Szergej Viktorovics Lavrov
Szevasztopol
Szimferopol
Szlovénia
Szokolay Ottó
Szokol Péter
Thaiföld
Thai szoláris naptár
The Common Linnets
Thomas Bach
Tripoli (Libanon)
TV.com
Ukrajna
Utolsó vacsora terme
Várkert Bazár
Vadász Bea
Vajdaság Autonóm Tartomány
Varga Tamás (színművész, 1946)
Vasárnap
Vereckei-hágó
Versényi László (színművész)
Victor Ponta
Vikram korszak
Viktor Fedorovics Janukovics
Vitalij Volodimirovics Klicsko
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Windows XP
XXIII. János pápa
XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatása
Zöld Csaba
Ziyu He
Zsidó naptár
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.