A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja.
1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A megszállók kivonulása után Ausztria örökös semlegességét az alkotmányban rögzítették. Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges államként a saját útját járja.
Az ország 1955 óta tagja a ENSZ-nek, és 1995 óta az Európai Uniónak is. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD. 1995-ben aláírta a schengeni egyezményt,[4] és 1999-ben bevezette fizetőeszközként az eurót.[5]
Földrajz
Domborzat
Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.
Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:
- Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt óidei kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.
- Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300–600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.
- Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.
- Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
- Az északi üledékes övezet az Északi-Mészkőalpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer–Alsó-ausztriai-Mészkő-Alpok.
- A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi-Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
- A kristályos övezettől délre húzódik a Déli-Mészkőalpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.
- Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a legutóbbi jégkorszakból származó morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.
Legmagasabb pont: Großglockner (3798 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő tó (Neusiedler See) (115 m)
Vízrajz
Folyói
Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba.
A Duna leghosszabb jobb oldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Bal oldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a Morva.
Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.
Tavai
Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:
- A Fertő tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5–15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
- A Boden-tó (Bodensee) – 539 km², nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.
A számtalan tó közül kettő bír jelentős vonzerővel:
- A Salzkammerguti-tóvidék Stájerországban és Salzburg (tartomány)ban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km², Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee és a Stausee.
- A Karintiai-tóvidék Karintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), és a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See. Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.
Éghajlat
Éghajlatát az Alpok hegyvonulata és az Atlanti-óceántól való nagyobb távolság határozzák meg. Felszínének csaknem 2/3-át a Keleti-Alpok hálózza be, ahol változatos hegyvidéki éghajlat alakult ki, az óceántól való jelentősebb távolság miatt azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a szárazföldi éghajlat vonásai. Ezek a zárt medencékben felerősödnek. Északon, a Linzi- és Bécsi-medencében nedves kontinentális éghajlat jellemző. [6]
Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran meleg és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja.
Az Alpok területén gyakran keletkezik a száraz, meleg bukószél, a főn. Legjellegzetesebb a főn télen, ebben az évszakban néhány óra alatt akár 15-20 °C-os felmelegedést is előidézhet, ami hirtelen hóolvadással és lavinaképződéssel jár. [6]
A csapadék évi összegei általában 1000-2000 mm között változnak, de északkeleten és keleten, továbbá helyenként az Inn völgyében azonban jóval kevesebb, 600–700 mm évi csapadék hullik. A csapadék évi járása kontinentális típusú. [6]
Az Alpoktól délre – alpi viszonylatban – szárazabb és melegebb a nyár, a tél pedig enyhébb, ezért is sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett. Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.
-
Januári középhőmérséklet
-
Júliusi középhőmérséklet
-
Évi csapadékmennyiség
Éghajlattáblázatok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A globális felmelegedés hatásai
Az éghajlati válság Ausztriát különféle módon érinti. Az éghajlatváltozásról szóló 2014. évi osztrák értékelő jelentés (Österreichischer Sachstandsbericht Klimawandel 2014) a következő eredményekre jut:[11] Ausztriában a hőmérséklet csaknem 2 °C-kal emelkedett az 1880 és 2014 közötti időszakban. Ugyanebben az időszakban a hőmérséklet globálisan csak 0,85 °C-kal emelkedett. Az Ausztria által eddig megtett intézkedések nem terjednek ki az ország várható hozzájárulására a globális 2 °C-os cél eléréséhez. A 21. században a csapadék növekedése a téli félévben és a nyári félév csökkenése várható. A hótakaró időtartama csökkent az utóbbi évtizedekben, különösen közepes-magas tengerszint feletti magasságokban (kb. 1000 m). Az Ausztriában mért összes gleccserek egyértelműen elveszítették a területet és a térfogatot az 1980 óta eltelt időszakban. Például az Ötztal Alpok déli részén, Ausztria legnagyobb szomszédos gleccser területein a gleccserek területe az 1969-es 144,2 km²-ről 126,6 km²-re 1997-ben és 116,1 km²-re csökkent 2006-ban. A földcsuszamlások, sárcsúszások, sziklák és egyéb gravitációs jelenségek jelentősen növekednek a hegyvidéki régiókban. Ausztriában növekszik az erdőtüzek kockázata. Az erdei ökoszisztémák zavarai mind intenzívebben, mind gyakoribban növekednek az összes megvitatott éghajlati forgatókönyv szerint. Az éghajlatváltozás különösen érinti a hosszú fejlettségű ökoszisztémákat és az Alpok favonal feletti élőhelyét. A téli turizmus továbbra is nyomás alá kerül a hőmérséklet folyamatos emelkedése miatt.
Élővilág
Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének mintegy 47%-át erdő borítja.[12] Az Alpok alacsonyabban fekvő részein lombos erdők (tölgyesek, bükkösök) találhatók. E felett, az 1900-2000 m-en húzódó erdőhatárig tűlevelű erdők vannak, amelyeket törpefenyvesek váltanak fel. Az erdők állománya sok helyen lecsökkent, helyüket másodlagosan kialakult legelők foglalják el. A havasi gyepek 2500 m magasságban felszakadoznak, s a jellegzetes szubnivális (az örök hó területe alatti) párnavegetáció következik. 3000 m magasságban a zuzmók és párnamohák dominálnak. A medencékben, völgyekben az eredeti lombos erdőket mezőgazdasági területek váltották fel. Az erdők nagyobb állománya csak az Osztrák-gránitfennsíkon maradt meg. A sík vidéken is visszaszorította az erdőket a mezőgazdasági művelés. A Fertő-tó környékén sztyepnövényzet, a tavon nagy nádasok találhatók. [13]
Többnyire a közép-európai állatvilág jellemző az országra: szarvas, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, róka, borz, nyest és mókus. Az Alpokban főleg zergék, mormoták, és kőszáli kecskék élnek. Emellett jelentős a madárállománya, különösen a Fertő tó környékén.
Természetvédelem
Nemzeti parkjai:
Ausztria számtalan környezetvédelmi egyezmény résztvevője, többek között:
- a Rámszari egyezmény (a vadvizek védelme)
- a Berni egyezmény (a vadon élő növény- és állatfajok védelme)
- a CITES egyezmény (a veszélyeztetett fajok védelme)
- Egyezmény az Alpok védelméről
Történelme
Ausztria történelme |
---|
Őskor és ókor |
Középkor |
Újkor |
20. század |
Tematikus |
A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.
Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.
Római és germán, majd német uralom
Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.
A népvándorlás hatására az 5. századtól kezdve a medencékben szláv népek telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.
Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, markokat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.
A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.
Babenberg-dinasztia (976–1246)
II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A nyugati magyar határ az ennsburgi csatától (907) az Enns folyónál húzódott, a magyarok, a gyepűrendszer többszöri szűkítése mellett csak a bécsi medencében rendezkedtek be tartósan, amely kb. I. István haláláig magyar felségterület volt, (de Melk is csak 967-ben került Lipót kezére). A majd 150 éves magyar fennhatóságra számos helységnév emlékeztet.
A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. Rőtszakállú Frigyes 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyilvánította és a Babenberg-dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.
II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyaránt igényt tartott a Babenberg-család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a területet: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.
A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (1273–1291), és ezzel együtt az osztrák hercegségeket.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ausztria
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 1.
Április 10.
Április 11.
Április 12.
Április 14.
Április 15.
Április 2.
Április 21.
Április 25.
Április 28.
Április 3.
Április 9.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Észak-Macedónia
Észtország
Észt Reformpárt
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Összeesküvés
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1981
1990-es évek
1999
20. század
2000-es évek
2010-es évek
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2019-es európai parlamenti választás
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon
2019-es litvániai elnökválasztás
2019-es madridi önkormányzati választás
2019-es olaszországi önkormányzati választás
2019-es szlovákiai elnökválasztás
2019-es ukrajnai elnökválasztás
2019 (szám)
2020
2020-as évek
2021
2022
2023
2024
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
Abd el-Azíz Buteflíka
Abu-Dzabi
Ab urbe condita
Akihito japán császár
Algéria
Algír
Amerikai Egyesült Államok
Arab-félsziget
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autokefália
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A magyar forint pénzjegyei#2014-es sorozat
Bákó
Baán László
Bahái naptár
Beni Ganc
Benjámín Netanjáhú
Berber naptár
Bizánci naptár
Bokros Lajos
Brazília
Brexit
Brumadinhói gátszakadás
Brunei
Buddhista naptár
Burmai naptár
Christchurch
Criminal: Egyesült Királyság
Criminal: Franciaország
Criminal: Németország
Criminal: Spanyolország
December 15.
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Donald Trump
Donald Tusk
Dzsucse-naptár
Ecuador
Egyesült Királyság
Etióp naptár
Európai Unió
Fájl:Az EuCET alapítása.jpg
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gabrielle Renoir Orangerie 02.JPG
Fájl:Incendie de Notre-Dame-de-Paris 15 avril 2019 12.jpg
Fájl:Working visit of the President of Ukraine Petro Poroshenko to the Turkish Republic (2019-01-05) 33.jpg
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Február 1.
Február 14.
Február 16.
Február 20.
Február 23.
Február 24.
Február 25.
Február 26.
Február 3.
Február 5.
Fehér Ház
Ferenc pápa
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filly Fantázia
Finnország
Franciaország
Görögország
Gabon
Gdańsk
Gergely-naptár
Gitanas Nausėda
Golán-fennsík
Hindu naptár
Holocén naptár
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
IX. Ráma thaiföldi király
Izrael
Jászvásári egyházmegye
Június 7.
Január 1.
Január 10.
Január 11.
Január 13.
Január 15.
Január 19.
Január 21.
Január 25.
Január 27.
Január 5.
Január 6.
Január 7.
Január 9.
Japán naptár
Jens Stoltenberg
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jorge Carlos Fonseca
Jugoszlávia
Juha Sipilä
Julian Assange
Julija Volodimirivna Timosenko
Képviselőház (Egyesült Királyság)
Kínai naptár
Könnygáz
Kövér László
Kaja Kallas
Kazahsztán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kim Dzsongun
Kongói Demokratikus Köztársaság
Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)
Kopt naptár
Koreai-félsziget
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#16
Korom Ferenc
Lehet Más a Politika
Liget Budapest
Likud
London
Lvivi terület
Május 1.
Május 13.
Május 14.
Május 15.
Május 18.
Május 20.
Május 22.
Május 23.
Május 24.
Május 27.
Május 4.
Május 5.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 19.
Március 20.
Március 21.
Március 24.
Március 25.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 3.
Március 30.
Március 31.
Március 4.
Március 8.
Második Löfven-kormány
Magyarország
Magyar Honvédség
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Magyar Munkáspárt
Magyar Nemzeti Bank
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Malajzia
Maroš Šefčovič
Menedékjog
Minas Gerais
Mi Hazánk Mozgalom
Modern Magyarország Mozgalom
Moldova
Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja
Momentum Mozgalom
Muszlim naptár
Néppárt (Spanyolország)
Nílus
Naruhito japán császár
Nemi erőszak
Netflix
Nicolás Maduro
Nigéria
Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Omar el-Basír
Orbán Viktor
Oroszország
Országgyűlés
Párbeszéd Magyarországért
Párizs
Paweł Adamowicz
Pedro Sánchez Pérez-Castejón
Petro Olekszijovics Porosenko
Pierre-Auguste Renoir
Praia
Q66756264
Románia
Sablon:Televíziós műsor infobox
Saría
Sass Flóra
Scott John Morrison
Spanyolország
Spanyol nyelv
Spanyol Szocialista Munkáspárt
Srí Lanka
Stefan Löfven
Svédország
Szépművészeti Múzeum
Szeptember 20.
Szeptember 30.
Sztevo Pendarovszki
Túlóratörvény
Thaiföld
Thai szoláris naptár
Theresa May
Ukrán ortodox egyház
Ukrajna
Vasérc
Venezuela
Vikram korszak
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyivosztok
Volodimir Boriszovics Hrojszman
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
VOX (politikai párt)
WikiLeaks
X. Ráma thaiföldi király
Zöld-foki Köztársaság
Zsidó naptár
Zuzana Čaputová
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.