A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
.svg)
 |
| térkép szerkesztése |
Ausztrália (angolul: Australia),[5][6] hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába. Északról Pápua Új-Guinea, Indonézia és Kelet-Timor; északkelet felől a Salamon-szigetek és Vanuatu; délkelet felől pedig Új-Zéland határolja tengeren. Fővárosa Canberra, és legnagyobb városa Melbourne. Földünk hatodik legnagyobb területű országa és az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, emellett Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa is. Az Egyenlítőtől délre, a 10. és a 40. szélességi kör között található.
A kontinens 1606-os holland hajósok által történt felfedezését követően 1770-ben keleti felét az angolok követelték és elkezdték betelepíteni ide az elítélteket, hogy velük kolonizálják Új-Dél-Wales területét 1788. január 26-át követően. Népessége fokozatosan emelkedett évtizedeken keresztül és az 1850-es évekre a kontinens nagy részét felfedezték és további öt önkormányzattal rendelkező királyi külbirtokot hoztak létre. 1901. január elsején a gyarmatok szövetségre léptek egymással és megalakították az Ausztrál Államközösséget. Ausztrália ettől fogva stabil liberális demokrácián alapuló politikai rendszert épített ki, amelyben szövetségi parlamentáris rendszer működik az alkotmányos monarchia államformájának keretein belül önálló rendelkezési joggal bíró tagállamai és területei felett. Az ország 24 millió lakosának jelentős része városlakó, amely főleg a délkeleti partvidék közelében összpontosul.[7][8]
Ausztráliának van a tizenharmadik legnagyobb méretű gazdasága és a tizenegyedik legmagasabb egy főre jutó nominális GDP értéke a világon (IMF).[9] Az emberi fejlettségi index alapján a harmadik helyet foglalja el a világ országai között: az országot hagyományosan a legmagasabbak közé rangsorolják az életminőség, az egészségügy, az oktatás, a gazdaság- és a polgárok szabadsága, valamint a politikai jogok tekintetében is.[10] Ausztrália az ENSZ, a G20-ak, a Nemzetközösség, az ANZUS, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Kereskedelmi Világszervezet, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés és a Csendes-óceáni Fórum tagja.
Az országnév eredete
Az ország neve a latin Terra Australis ("déli föld") elnevezésből ered, melyet a déli félteke korábban fel nem fedezett, csak feltételezett szárazföldi területeire használtak.[11] Az Australia kifejezés legkorábban feljegyzett felbukkanása angol nyelven 1625-ben tűnt fel az "A note of Australia del Espíritu Santo" című jegyzetben, melynek szerzője Sir Richard Hakluyt, melyet Samuel Purchas jelentetett meg Hakluytus Posthumus című művében, ami az eredeti spanyol elnevezés "Austrialia del Espíritu Santo" (A Szentlélek déli földje) anglicizált megfelelője.[12][13][14][15] A holland melléknévi alakú Australische szót 1638-ban egy könyvben használták először Jakartában, hogy ezzel az elnevezéssel utaljanak az újonnan felfedezett déli földterületre.[16] 1824-ben, az Admiralitás beleegyezett, hogy a kontinens megnevezése hivatalosan is Australia, magyarul Ausztrália legyen.[17]
A szárazföld felfedezése után a kontinenst elnevezték Ausztráliának. A kontinens neve a brit gyarmati idők után, a függetlenedő domínium korában az itt létesülő politikai alakulatra is átment, ami értelmezési problémákhoz vezet, mivel az állam a teljes földrészt nem foglalja magába, a kontinenshez tartozik még Új-Guinea szigete és lemeztektonikailag Új-Zéland egy része is.
A név hasonlósága miatt még ma is gyakran megesik, hogy összekeverik Ausztria és Ausztrália nevét. Ez különösen olyan nyelvterületeken jellemző, ahol a két földrajzi név alakja hasonló (magyar, francia, szláv, angol nyelvterület). Németül viszont Ausztriát Österreich-nak, míg Ausztráliát Australien-nek nevezik. Ausztria neve egy helytelen latinosítás nyomán alakult ki az Ostarrîchi ónémet szóból, amely viszont keleti területet jelent. Az ausztrál szó viszont a déli féltekére utal.
Földrajz
Általános jellemzői
Ausztrália szárazföldi területe 7 617 930 km² [18] amely az Ausztrál–Indiai-lemezen fekszik. Földjét az nyugatról az Indiai- és kelet felől a Csendes-óceán határolják. Ázsiától az Arafura- és a Timor-tengerek választják el, valamint a Korall-tenger, ami Queensland partvidéke mentén húzódik. A Tasman-tenger Ausztrália és Új-Zéland között található. A világ legkisebb kontinense,[19] ugyanakkor a hatodik legnagyobb ország a világon területét tekintve.[20] Ausztráliára – mind méretét, mind elszigeteltségét tekintve – gyakran csak a „szigetszerű kontinens” néven hivatkoznak,[21] és időnként a világ legnagyobb szigetének nevezik.[22] Ausztrália 34 218 kilométeres partvonallal rendelkezik, a tengeri szigeteket nem számolva,[23] és 814 250 négyzetkilométernyi tengeri területet tart az saját fennhatósága alatt az úgy nevezett exkluzív gazdasági zónában. Ezen kívül Ausztrália még az Antarktiszon is elvi igényt támaszt az ausztrál antarktiszi területre.[24] Szárazföldi területe a déli szélesség 9. foka és 44. foka, valamint a keleti hosszúság 112. foka és 147. foka között terül el.
A Nagy-korallzátony, a világ legnagyobb korallépítménye,[25] az északkeleti partvidéktől kis távolságra fekszik és több, mint 2000 kilométeres szélességben terül el. A Mount Augustus, a világ legnagyobb monolitja,[26] Nyugat-Ausztráliában található. A 2228 méter magas Mount Kosciuszko a Nagy-Vízválasztó-hegységben a kontinens legmagasabb pontja.
Ausztrália méretéből adódóan változatos tájegységekkel lehet találkozni az északkeleti trópusi esőerdőktől kezdve, a délnyugaton, délkeleten és keleten húzódó hegyláncokon át a középső területek sivatagos vidékéig.[27] Ez a leglaposabb kontinens,[28] a világ legrégebbi és legkevésbé termékeny talajával.[29][30] Az ausztrál sivatagi, félsivatagi területek köznapi megnevezése az outback, amely a földterület jelentős részét magában foglalja.[31] Ez a legszárazabb lakott kontinens, ahol az éves csapadékmennyiség kevesebb, mint 500 milliméter.[32] A népsűrűség mindössze 2,8 fő/négyzetkilométer, ami az egyik legalacsonyabb a világon,[33] habár a népesség egy jelentős része a mérsékelt éghajlatú délkeleti partvidéken él.[34]
Kelet-Ausztráliát a Nagy-vízválasztó-hegység jellemzi leginkább, amely Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria államok partvidékével párhuzamosan fut. Az elnevezés azonban nem egészen pontos, mivel a hegység egyes részei alacsony kiemelkedésekből állnak és a fennsíkok is jellemzően nem magasabbak 1600 méternél.[35] A Kelet-ausztrál mérsékelt égövi erdőségek és a Brigalow füves puszták sávja a partvidék és a hegység között húzódnak, míg a vízválasztó hegység szárazföld felé eső részén nagy kiterjedésű füves puszta található.[35][36]
A kontinens északnyugati sarkában homokkő sziklák és völgyek húzódnak meg Kimberleynél, és ettől délebbre Pilbara területén. A szárazföld belseje felé és egyre délebbre húzódva végeláthatatlan füves pusztaságok húzódnak: az Ord Victoria-síkság és a Nyugat-ausztráliai Mulga-bozótos.[37][38][39] Kiemelkedések még a középső vidéken és délkeleten az Ayers Rock (Uluru néven is ismert), a híres homokkő monolit, a szárazföld belsejét pedig sivatagok foglalják el, mint például a Simpson-, Tirari-Sturt-kő-, a Gibson-, Great Sandy, Tanami, valamint a Nagy-Viktória- sivatagok, valamint a közismert Nullarbor-síkság a déli partvidéken.[40][41][42][43]
Legészakibb pontja a trópusi esőerdőkkel borított York-félsziget.[44][45][46][47] A Top End és Gulf Country látképét trópusi éghajlat miatt megfelelő élőhelyet találó erdőségek, árterek, füves puszták, esőerdők és sivatagok uralják.[48][49][50]
- Legészakibb pontja a York-fok (déli szélesség 10°41`), legdélibb pontja pedig a Bass-szorosba nyúló kiszögellés a Wilson-fok (déli szélesség 39°8`); ezek mintegy 3180 km-re vannak egymástól.
- A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) a Byron-fokig (keleti hosszúság 153°9`), mintegy 4000 km.
- Jelentősebb félszigetei a York-félsziget (északon), az Arnhem-föld (északon) és a Yorke-félsziget (Adelaide-nél)
- Jelentősebb tengeröblei a Carpentaria-öböl (északon), a Spencer-öböl, a Szent Vince-öböl (Adelaide-nél) és a Port Phillip-öböl (Melbourne-nél)
- Jelentősebb szigetei: Tasmania, Fraser-sziget, Lord Howe-sziget, Melville-sziget, Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek, Dirk Hartog-sziget, Kangaroo-sziget, Furneaux-szigetek, Király-sziget (délen)
Domborzat
A kontinens átlagosan 300 m-rel emelkedik a tenger szintje fölé; teljes területének mindössze 6%-a van 610 m-nél magasabban.
Területének 85%-át az úgynevezett Outback, vagy magyarra lefordítva a "hátország" alkotja, amelyet a világ egyik legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okkerszínű síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeláthatatlan sivatagi tájat.
Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:
- délen és délkeleten: tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység
- Itt található a kontinens legmagasabb csúcsa, a 2228 m magas Mount Kosciuszko az Ausztrál Alpokban, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei.
- Az átlagosan 65 km széles, alacsony parti síkság keleten, délkeleten és délnyugaton övezi a kontinenst. Ez Ausztrália legsűrűbben lakott része.
- A parti sík területeket a szárazföld belsejétől az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység választja el. Ez északról, a York-félsziget végén található York-foktól (Cape York) indul, és a keleti parttal párhuzamosan, 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.
- középen: Belső-ausztráliai-medence
- Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.
- nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík
- A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a fátlan Nullarbor-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.
Időzónák
A kontinentális Ausztráliában három fő időzónát használnak:
- Nyugat-Ausztrália (AWST = UTC+8); (Perth)
- Északi terület és Dél-Ausztrália (ACST = UTC+9,5); (Alice Springs)
- Queensland, Új-Dél-Wales, Victoria és Tasmania (télen AEST = UTC+10; Queensland kivételével nyáron AEDT = UTC+11). (Canberra)
Érdekességek:
- Ausztrália alábbi államai használnak nyári időszámítást: Ausztráliai fővárosi terület, Dél-Ausztrália, Új-Dél-Wales, Tasmania és Victoria.
- Nyugat-Ausztráliában már négy alkalommal rendeztek népszavazást a nyári időszámítás bevezetéséről. Utoljára 2009-ben, 3 éves próbaidő után tartottak róla népszavazást, amin – ahogy az előző három alkalommal is – elbukott a bevezetés ötlete.[51]
- Az ausztráliai Új-Dél-Waleshez tartozó Lord Howe-sziget időzónája UTC+10,5.
- Az Ausztráliához tartozó Kókusz (Keeling)-szigetek (UTC+6,5), a Norfolk-sziget (UTC+11,5) is saját időzónát használ.
Vízrajz
Mivel a földrész igen száraz, kevés rajta a nagyobb vízfolyás. Említésre érdemes folyói a Darling és a Murray, amelyek a Nagy-Vízválasztó-hegység csapadékos lejtőjéről szállítják a vizet az alföld felé. A keleti lejtőkről sok bővizű, de rövid folyó fut a Csendes-óceánba. Legnagyobb időszakos tava az Eyre-tó, melynek kiterjedése állandóan változik. A kontinens nagy része lefolyástalan. Gyakoriak a sós tavak, sós mocsarak.
Éghajlat
Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztráliában az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.
A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben[52] például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.)
A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.
A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, keleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon – a délkeleti passzátszelek miatt – azonban a tél száraz. Mivel magas hegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.
Ausztrália éghajlatát jelentős mértékben befolyásolják az óceáni áramlatok, amelyek összefüggésbe hozhatóak az időszakos szárazsággal, valamint trópusi alacsony légnyomású ciklonok fordulnak elő időszakosan a kontinens északi részén.[53][54] Ezen tényezők okozzák az évről évre visszatérő esős időszakokat. Az ország északi részének túlnyomó része trópusi éghajlatú, ahol főleg a nyári monszun idején hullik csapadék.[32] Nyugat-Ausztrália délnyugati részén mediterrán éghajlat uralkodik.[55] A délkeleti országrész (beleértve Tasmaniát) éghajlata mérsékelt óceáni.[32]
Az ausztrál meteorológiai intézet 2011-es éghajlati állásfoglalásában kimutatták, hogy a 21. században egyre inkább érezhető Ausztráliában is a globális felmelegedés hatása.[56]
Élővilág, természetvédelem
Habár Ausztrália területe túlnyomórészt sivatag, félsivatag vagy száraz sztyepp, egészében véve az élőhelyek változatos és sokszínű mozaikja található meg rajta a hegyvidéki, alpesi élőhelyektől a trópusi őserdőkig és az ország emiatt változatos élővilággal rendelkezik. Többek közt a gombáknak mintegy 250 000 faja, melyeknek, csak mintegy 5 százalékát ismerjük pontosan, fordul elő Ausztráliában.[57] A kontinens kora, meglehetősen változatos időjárási mintázatai, valamint hosszú ideje tartó földrajzi elszigeteltsége nyomán az ausztráliai biom egyedi. Az itt élő virágos növények mintegy 85 százaléka, az itt élő emlősök 84 százaléka, az itt élő madárfajok több, mint 45 százaléka, valamint a part menti vizekben élő mérsékelt övi halfajok mintegy 89 százaléka endemikus faj.[58] Ausztrália rendelkezik a világon a legtöbb őshonos hüllővel, melyekből 755 faj él itt.[59]
Az ausztrál erdők jelentős részét örökzöld fajok alkotják, részben eukaliptuszok a kevésbé száraz vidékeken, melyek helyét a szárazabb félsivatagi részeken az akácia veszi át.[60] Ausztrália közismert emlősei közt találjuk a kengurukat, a koalát, a vombatot, valamint a madarak közül az emut és a kookaburrát.[60] Ausztráliában gyakoriak az állatok támadásai, többek közt a világ legmérgesebb kígyói közül is számos faj él e vidéken.[61] A dingó behurcolt faj, melyet az ausztronéz emberek hoztak magukkal mintegy 3000 évvel időszámításunk előtt.[62] Számos állat és növényfaj halt ki röviddel azután, hogy az első emberek megtelepedtek e vidéken,[63] beleértve az ausztráliai megafaunát; míg mások az európaiak letelepedésével pusztultak ki, köztük az erszényes farkas is.[64][65]
Ausztrália ökorégiói közül számos helyet és az ezen belül otthonra találó fajokat veszélyeztetik a különböző emberi tevékenységek, a behurcolt állat- és növényfajok, utóbbiak közt számos invazív növényfaj is akad, valamint különböző gomba- és növényfajok.[66] Mindezen tényezők összessége vezetett ahhoz, hogy Ausztrália rendelkezik a legmagasabb kihalási aránnyal az egész világon az emlősöket tekintve.[67] A szövetségi Environment Protection and Biodiversity Conservation Act 1999 biztosítja a törvényes kereteket a veszélyeztetett fajok védelméhez.[68] Számtalan védett területet hoztak létre az ország biodiverzitásának védelmében, hogy megőrizzék és megvédjék az egyedi ökológiai rendszereket, melyet a Biodiversity action plan rögzít,[69][70] ezen kívül 65 vizes élőhely tartozik az ország területén a ramsari egyezmény hatálya alá,[71] valamint 16 helyszín került fel a természetvédelmi világörökség listájára. .[72] A Környezetvédelmi Teljesítmény Index 2014-es eredményei alapján Ausztrália a harmadik helyen áll a világ 178 országa között a környezetvédelem terén.[73]
Ausztráliának növény- és állatvilága egyedülálló, mert évmilliók óta elkülönült a többi kontinenstől. A kloákás és az erszényes emlősök endemikus élőlények. A végeláthatatlan síkságokat kenguruk népesítették be, és itt telepedtek le a kisebb erszényesek is, mint a talajba vájt alagutakban közlekedő közönséges vombat és patkánykenguru. A leginkább az európai farkasra emlékeztető tasmán tigris volt a csúcsragadozó, a tasmán ördög funkciója a mi kontinensünkön honos menyétfélékének (nyest, hermelin stb.) felelt meg. Az északi erdők fáit a kuszkuszok, a koalák és az erszényes mókusok népesítették be. Ez az egyedülálló, gazdag állatvilág veszélybe került. A gyarmatosítók különféle állatokat telepítettek be: a prériket elpusztító nyulakat és birkákat, amik Ausztrália szárazabb vidékeire szorították ki a kengurukat. A macskák és rókák megjelenése nyomán a zsírfarkú erszényescickányt, a vombatot és a közönséges erszényesnyulat hamarosan a kihalás fenyegette.[74] Ausztrália különleges növényei közül híresek az eukaliptuszok (közülük egyes fajták leveleit előszeretettel fogyasztják a koalák, valamint az akáciafélék és a kefevirágok. Az ausztráliai növényfajok közös jellemzője a nagy fényigény.[75]
A kontinens erdősültségét a helyi források 21 százalékosnak veszik, mert erdőnek minősítenek minden olyan területet, amelyet ténylegesen vagy potenciálisan 2 m-nél magasabb növénytakaró borít, és záródása több mint 20%. Az így számolt 164 millió hektárból kb. 100 millió európai fogalmak szerint valójában bozót, 45 milliót pedig nyitott szavannaerdő. A zárt, trópusi esőerdő területe 4,6 millió ha; ennek 70 százaléka ma védett.[76]
Nemzeti parkjai
Ausztrália szövetségi és tagállami kezelésben lévő, összesen 560 nemzeti parkja az ország területének 7,55%-ára terjed ki.[77]
Természeti világörökségei
Az UNESCO az alábbi területeket tekinti természeti világörökségnek:[78]
- Fosszilis emlősök lelőhelye: őslénytani szempontból a legjelentősebbek közé tartozik a világon.[79]
- Fraser-sziget: a világ legnagyobb homokszigete. Trópusi esőerdő borítja.[80]
- Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai – Ausztrália gondwanai esőerdői: vulkanikus kráterekben kialakult esőerdők.[81]
- Nagy-korallzátony: a Föld legnagyobb korallzátonya.[82]
- Kék-hegyek: homokkő fennsíkon eukaliptusz erdő.[83]
- Heard-sziget és McDonald-szigetek: érintetlen terület őshonos növény- és állatvilággal.[84]
- Lord Howe-sziget: elszigetelt óceáni terület sajátos élővilággal.[85]
- Macquarie-sziget: a szigeten megfigyelhető geológiai képződmények érdekesek.[86]
- Purnululu Nemzeti Park: karsztvidék.[87]
- Shark Bay: egyedülálló élővilág, igen ritka tengeri emlősök.[88]
- Queensland nedves trópusi tája: trópusi esőerdő.[89]
- Kakadu Nemzeti Park: mangroveerdők.[90]
- Tasmania vadonja: jég által kialakított tájon mérsékelt égövi esőerdő.[91]
- Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park: Ausztrália belső sivatagában, különleges földtani képződmények között, ősi társadalomban élnek emberek.[92]
- Willandra-tóvidék: tavak és homok vidékén rendkívül régi emberi leletek.[93]
Környezetvédelmi problémák
2007-ben az első Rudd-kormányzat aláírta a kiotói jegyzőkönyv ratifikálását. Ennek ellenére, Ausztrália szén-dioxid kibocsátása a legmagasabbak között van, bár alacsonyabb, mint több jobban iparosodott ország kibocsátása.[96] Ausztrália délnyugati részén a lehullott csapadék éves mennyisége a hetvenes évek óta mintegy 10-20 százalékkal csökkent, míg a délkeleti vidékeken a kilencvenes évek óta eltelt időszakban szintén a csapadékmennyiség csökkenését tapasztalták, ám jóval visszafogottabb mértékben.[97]
Az országban szén-dioxid adót vezettek be 2012-ben, hogy ezáltal is elősegítsék Ausztrália szén-dioxid kibocsátásának csökkentését, ám ezt a liberális kormányzat visszavonta 2014-ben.[98] Amióta ezt az adófajtát visszavonták, azóta a kibocsátás mértéke ismét emelkedni kezdett.[99]
Történelem
Őslakosok
Az ausztrál kontinens emberek által történő birtokba vételére mintegy 42 000 és 48 000 évvel ezelőtt kerülhetett sor,[100][101] feltehetően a mai Délkelet-Ázsia felől nyíló sekély tengeren és földhídon keresztül érkező emberek bevándorlása során. A kontinens ezen első lakosai vélhetően az ősei a ma élő bennszülött ausztráloknak.[102] A tizennyolcadik század végén megalapított első brit település előtt, már mintegy 50 000 évvel korábban[103][104][105] Ausztrália földjét a bennszülött ausztrál őslakosok népesítették be,[106] akik kimutathatóan mintegy 250 nyelvcsalád nyelveit beszélték.[107][108] Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek golgotájával. Az európaiak megtelepedése idején az őslakosok többsége még vadászó-gyűjtögető életmódot élt, melyhez összetett szóbeli mondavilág tartozott, melynek szellemi öröksége a föld tiszteletét hordozta magában és az Álomidőben hittek. A torres-szigeteki őslakosok etnikailag melanéziai származásúak, akik eredetileg mezőgazdasági termeléssel és vadászó-gyűjtögető életmóddal tartották fenn magukat.[109] Az északi partvidéket és az Ausztrália közeli vizeket időnként a Délkelet-Ázsiából kirajzó tengerészek keresték fel.[110]
A 18. századig az európaiak által teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában; egy kontinens ismeretlen határokkal. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Az őslakosok a feltevések szerint Délkelet-Ázsiából, a mai Indonézia szigetei felől érkeztek. A legújabb antropológiai kutatások szerint Ausztráliában vívták az első csatát a Földön, mint ahogy gondolatait is itt rögzítette először az ember. A bennszülöttek kultúrájának minden része a nomád életmódról tanúskodik. A mítoszok szerint őseik óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek. A teremtés után eggyé váltak a Földdel (totemek tisztelete innen ered). A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, de csak néhány középső sivatagos területen használták, kisebb állatok elejtésére.
Ausztrália felfedezése, gyarmatosítása
A 15. században a kínai Cseng Ho admirális több felfedező utazást tett az Indiai-óceánon és a mai indonéz szigetvilágban, de Ausztráliát valószínűleg nem érintette. A kínaiakat az Indiai-óceánon a portugálok és a spanyolok követték a 16. században. Lehetséges, hogy ők elérték Ausztrália északi partjait, de erről adatok nem maradtak fenn.
1602-ben megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki. A holland Willem Janszoon volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. Ő és hajós társai figyelhették meg e kontinenst legelőször a Cape York-félszigetnél 1606 elején, majd február 26-án partot értek a Pennefather-folyónál, a mai Weipa városkánál, a York-félszigeten.[111] A hollandok feltérképezték a szárazföld teljes északi és nyugati partvidékét és elnevezték az új kontinenst "Új-Hollandiának" a 17. században, de nem tettek lépéseket a letelepedésre.[111] 1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze. 1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmaniát, felfedezte Új-Zélandot.
William Dampier, angol felfedező és privateer, partot ért Új Hollandia északnyugati partvidékén 1688-ban, majd 1699-ben egy újabb út során visszatért ide.[112] 1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Walesnek nevezett, és III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én.[113]
Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat. Az amerikai gyarmat elvesztése miatt a brit kormány 1783-ban hajóflottát küldött, a "First Fleet" néven ismertté vált flottát, Arthur Phillip kapitány parancsnoksága alatt, hogy megalapítsanak egy új fegyenctelepet Új-Dél-Walesben. 1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája, az úgy nevezett First fleet 1788. január 18-20. között érkezett a mai Sydney déli külvárosai, a mai nemzetközi repülőtér és kereskedelmi kikötő környékén található Botany-öbölbe, mintegy 1350 emberrel, katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal a fedélzeten. Sydney Covenál tábort ütöttek és kitűzték a Brit Birodalom zászlaját. Hamarosan rátaláltak azonban a jóval védettebb és letelepedésre alkalmasabb Port Jackson öbölre, a mai Sydney Harbourra, amely a mai világváros alapításának is tekinthető. Új Dél Wales, mint brit királyi gyarmat hivatalosan nem volt elismerve egészen 1788. február 7-ig. Az első európaiak által alapított település a brit belügyminiszter tiszteletére Sydney Cove-nak nevezett városnegyed a világhírű Operaház épületének helyén 1788. január 26-án (Ausztrália nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott. További felfedezések után benépesültek a kontinens távolabbi vidékei is.
Az őslakos népesség létszámát 1788-ban 750 000 és 1 000 000 közé tették,[114] amely az első telepesek megjelenése óta elmúlt 150 év során folyamatosan csökkent, legfőképpen a fertőző betegségek terjedése miatt.[115]
A második flotta, melyet gyakran a „halál flottájaként” is emlegettek (278 elítélt vesztette életét a hónapokig tartó út során az első flotta 48 halálos áldozatával szemben és a túlélők is komoly betegen szálltak partra) 1790-ben életmentő ellátmánnyal megrakva érkezett. Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát.
Hamarosan megjelentek a bordélyok, a Bengáliából importált rum és az első gyilkosságokat is elkövették. A rendteremtésre London 1805-ben William Bligh-t küldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fellázadt ellene, ahogy annak idején a Bounty is. Utódja, Lachlan Mecquarie által végrehajtott reformok a szabad telepedők számára is vonzóvá tette Ausztráliát. Házakat, közműveket építettek és megnyílt az első bank is. Sydney tíz év alatt várossá lett. 1813-ban kelt át egy expedíció a Kék-hegységen (a Nagy-Vízválasztó-hegység) és pillantotta meg a mögötte elterülő sivatagot. 1817-ben elfogadták Matthew Flinders javaslatát, hogy a földrészt Új-Hollandia helyett Ausztráliának nevezzék.
A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött. 1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen. A kormányzat „asszimilációs” irányelve az 1869-es Aboriginal Protection Act elnevezésű törvénnyel kezdődött el, melynek eredményeképpen rengeteg bennszülött gyermeket szakítottak el családjától és közösségétől. Rájuk az ausztrál köznyelv a Stolen Generations kifejezéssel hivatkozik, ami ellopott nemzedéket jelent magyarul. Ez a gyakorlat is nagyban hozzájárult a bennszülött népesség csökkenéséhez.[116]
Van Diemen’s Land, a mai Tasmania első települése 1803-ban jött létre és 1825-től önálló gyarmatként működött. Az Egyesült Királyság 1829-ben jelentette be igényét és fennhatóságát Nyugat-Ausztrália iránt, majd Új-Dél-Wales tartományától leválasztva 1836-ban Dél-Ausztrália, 1851-ben Viktória, 1859-ben Queensland és 1863-ban a független és szabad (azaz nem fegyenctelep) Dél-Ausztrália tartományaként az Északi terület tartományát hívta életre. Viktória és Nyugat-Ausztrália szintén szabad tartományként alapíttatott, később azonban befogadott fegyenceket, akiket az anyaország egészen 1864-ig deportált a kontinensre. Ugyan a földrész nagy része sokáig felfedezetlen maradt 1826-ban vagy 29-ben Nagy-Britannia bejelentette egyeduralmát.
A brit korona 1823-as törvényével (New-South-Wales Act) életre hívta a Legfelsőbb Bíróságot és a Törvénykezési Tanácsot – gyakorlatilag felelős parlamentet. Ezen lépésekkel kívánta a korona bevezetni az angol polgári törvénykezést és rendet. Földkérdésekkel azonban egészen az 1830-as évekig nem foglalkoztak. Eleinte a felfedezők és bennszülöttek kapcsolata békés volt, alapvetően élelem, víz, szerszámok, ruhák és egyéb termékek cserekereskedelmében merült ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az őslakosok ráeszméltek, hogy a föld és annak kincsei – amely a megélhetésüket biztosította – veszélybe került. Konfliktusokkal tűzdelt évtizedek után 1835-ben született két megállapodás a gyarmatosítok és az Aboriginal Kulin törzs között 600 ezer hold „megvásárlásáról” Melbourne környékén. Ez és ehhez hasonló ügyletek hatására Sir Richard Bourke, Új-Dél-Wales kormányzója nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona képviselőinek érkezése előtt Ausztrália földje senkinek tulajdonát nem képezte. A kérdés ezen irányú megközelítése egészen 1992-ig, a Mabo-ügy esetéig gyakorlatban volt.
Az iparosodás kezdetei, az aranyláz
Az aranyláz az 1850-es évek elején kezdődött Ausztráliában,[117] majd az Eurekai lázadáshoz vezetett, amely a bányászati jogok díjai miatt tört ki 1854-ben polgári engedetlenségbe torkollott.[118] 1851-ben Melbourne közelében aranyat találtak, pár hónappal később pedig Victoriában, Új-Dél Wales-ben és a Nagy-Vízválasztó-hegységben. Az aranyat keresők falvakat hoztak létre a kontinens belsejében, a Darling és a Murray mentén. Melbourne-ből nagyvárost teremtett az arany, szállodákkal, színházzal, bankokkal és közvilágítással. Több helyen találtak ezüstöt, rezet, cinket, melynek ipari mértékű bányászata a gazdaság forrása lett. 1854-ben a ballarati bányászok létrehoztak egy Reformligát, hogy tiltakozzanak a bányászati adó mértéke és a beszedés embertelensége miatt. Gátat építettek, és fegyverrel védték magukat. 30 bányász és 5 katona esett el a félórás ütközetben, ami végül is felgyorsította a reformokat. Az Eureka-gátnál lezajlott csata fontos epizódja lett az ausztrál történelemnek és folklórnak, amely nagyra tartja a bajtársiasságot és a természeti erőkkel dacoló férfiasságot.
Távíróállomásokat állítottak fel, amelyek – Szingapúron át – kapcsolatban álltak Londonnal. A központi távíróállomás, a Telegraph Station Ausztrália közepén épült, és egy város, Alice Springs magja lett.
1855 és 1890 között, a hat gyarmat önállóan választott magának felelős kormányzatot, melyek a hozzájuk tartozó gyarmatok ügyeit intézték, míg az egyéb ügyekben a Brit Birodalom volt az illetékes.[119] A londoni Colonial Office megtartotta néhány fontosabb ágazat irányítását, különösen a külügyek,[120] a honvédelem,[121] valamint a nemzetközi szállítmányozás terén.
A legendás útonálló, Ned Kelly, az ausztrál folklór központi figurája. 1868-tól Anglia már nem deportált elítélteket Ausztráliába, a kontinens öt gyarmata egyre inkább szabad országként kezdte életét élni.
Önállósága
1901-ben a kontinens brit gyarmatainak uniójából létrejött Ausztrália (Commonwealth of Australia) mint a Brit Birodalom egyik belső önkormányzattal rendelkező domíniuma.[122] Ám a szabadságot a „Fehér Ausztráliában” hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett irányelv lett, amikor 1901-ben az ázsiaiak bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett.
Queenslandben olajat találtak, továbbá hatalmas vasérc- és bauxit-, ón-, urán-, kvarc- és kőszénlelőhelyeket fedeztek fel; Dél-Ausztráliában a világ legnagyobb opálmezőjére bukkantak.
Átmenetileg Melbourne lett a főváros, de hogy véget vessenek a Sydney-vel való rivalizálásnak, az állam megvásárolta a leendő ausztrál fővárosi területet, és Walter Burley Griffin amerikai építészt megbízta Canberra alaprajzának és városszerkezetének megtervezésével. A Szövetségi fővárosi terület (később átnevezték Ausztráliai fővárosi területre) 1911-ben alakult meg az akkor még leendő főváros, Canberra környékén. Melbourne időszakosan adott otthont a kormánynak 1901 és 1927 között, amíg Canberra városát felépítették.[123] Az Északi terület Dél-Ausztrália kormányának fennhatósága alól 1911-ben került át a szövetségi parlament fennhatósága alá.[124]
1914-ben az anyaország Nagy-Britanniával együtt Ausztrália is hadat üzent Németországnak, mely döntés mind a leköszönő Államközösségi Liberális Párt, mind a megválasztott Ausztrál Munkáspárt támogatását élvezte.[125][126] A nemzet a tűzkeresztségen a törökországi Gallipolinál esett át. Gallipoliból nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztrál filmrendező filmet is szentelt neki. A gallipoli csata után is még számos ütközetben tanújelét adták az ausztrál katonák bátorságuknak a törökök és a németek ellen. Ausztrál katonák harcoltak a nyugati front minden fontosabb ütközeténél.[127] A fronton szolgáló mintegy 416 000 katonából mintegy 60 000 fő életét vesztette a harcok során és további 152 000 fő szenvedett sérüléseket.[128]
1927-ben a parlament első ízben ülésezett az új fővárosban, Canberrában.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Ausztrália_(ország)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Április 1.
Április 10.
Április 11.
Április 12.
Április 14.
Április 15.
Április 2.
Április 21.
Április 25.
Április 28.
Április 3.
Április 9.
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Észak-Macedónia
Észtország
Észt Reformpárt
Év
Évszázad
Évtized
Örmény naptár
Összeesküvés
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
1981
1990-es évek
1999
20. század
2000-es évek
2010-es évek
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2019-es európai parlamenti választás
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon
2019-es litvániai elnökválasztás
2019-es madridi önkormányzati választás
2019-es olaszországi önkormányzati választás
2019-es szlovákiai elnökválasztás
2019-es ukrajnai elnökválasztás
2019 (szám)
2020
2020-as évek
2021
2022
2023
2024
2030-as évek
2040-es évek
2050-es évek
2060-as évek
21. század
22. század
Abd el-Azíz Buteflíka
Abu-Dzabi
Ab urbe condita
Akihito japán császár
Algéria
Algír
Amerikai Egyesült Államok
Arab-félsziget
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autokefália
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége
A magyar forint pénzjegyei#2014-es sorozat
Bákó
Baán László
Bahái naptár
Beni Ganc
Benjámín Netanjáhú
Berber naptár
Bizánci naptár
Bokros Lajos
Brazília
Brexit
Brumadinhói gátszakadás
Brunei
Buddhista naptár
Burmai naptár
Christchurch
Criminal: Egyesült Királyság
Criminal: Franciaország
Criminal: Németország
Criminal: Spanyolország
December 15.
Demokratikus Koalíció (Magyarország)
Donald Trump
Donald Tusk
Dzsucse-naptár
Ecuador
Egyesült Királyság
Etióp naptár
Európai Unió
Fájl:Az EuCET alapítása.jpg
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Gabrielle Renoir Orangerie 02.JPG
Fájl:Incendie de Notre-Dame-de-Paris 15 avril 2019 12.jpg
Fájl:Working visit of the President of Ukraine Petro Poroshenko to the Turkish Republic (2019-01-05) 33.jpg
_33.jpg&veda=2090){kind=link}
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Február 1.
Február 14.
Február 16.
Február 20.
Február 23.
Február 24.
Február 25.
Február 26.
Február 3.
Február 5.
Fehér Ház
Ferenc pápa
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Filly Fantázia
Finnország
Franciaország
Görögország
Gabon
Gdańsk
Gergely-naptár
Gitanas Nausėda
Golán-fennsík
Hindu naptár
Holocén naptár
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka
Indiai nemzeti naptár
Internet Movie Database
Iráni naptár
Irány – Szociáldemokrácia
IX. Ráma thaiföldi király
Izrael
Jászvásári egyházmegye
Június 7.
Január 1.
Január 10.
Január 11.
Január 13.
Január 15.
Január 19.
Január 21.
Január 25.
Január 27.
Január 5.
Január 6.
Január 7.
Január 9.
Japán naptár
Jens Stoltenberg
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Jorge Carlos Fonseca
Jugoszlávia
Juha Sipilä
Julian Assange
Julija Volodimirivna Timosenko
Képviselőház (Egyesült Királyság)
Kínai naptár
Könnygáz
Kövér László
Kaja Kallas
Kazahsztán
Kereszténydemokrata Néppárt
Kim Dzsongun
Kongói Demokratikus Köztársaság
Konzervatív Párt (Egyesült Királyság)
Kopt naptár
Koreai-félsziget
Koreai naptár
Korhatár-besorolás#16
Korom Ferenc
Lehet Más a Politika
Liget Budapest
Likud
London
Lvivi terület
Május 1.
Május 13.
Május 14.
Május 15.
Május 18.
Május 20.
Május 22.
Május 23.
Május 24.
Május 27.
Május 4.
Május 5.
Március 12.
Március 15.
Március 16.
Március 19.
Március 20.
Március 21.
Március 24.
Március 25.
Március 27.
Március 28.
Március 29.
Március 3.
Március 30.
Március 31.
Március 4.
Március 8.
Második Löfven-kormány
Magyarország
Magyar Honvédség
Magyar Igazság és Élet Pártja
Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Magyar Munkáspárt
Magyar Nemzeti Bank
Magyar nyelv
Magyar Szocialista Párt
Malajzia
Maroš Šefčovič
Menedékjog
Minas Gerais
Mi Hazánk Mozgalom
Modern Magyarország Mozgalom
Moldova
Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja
Momentum Mozgalom
Muszlim naptár
Néppárt (Spanyolország)
Nílus
Naruhito japán császár
Nemi erőszak
Netflix
Nicolás Maduro
Nigéria
Notre-Dame-székesegyház (Párizs)
Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Omar el-Basír
Orbán Viktor
Oroszország
Országgyűlés
Párbeszéd Magyarországért
Párizs
Paweł Adamowicz
Pedro Sánchez Pérez-Castejón
Petro Olekszijovics Porosenko
Pierre-Auguste Renoir
Praia
Q66756264
Románia
Sablon:Televíziós műsor infobox
Saría
Sass Flóra
Scott John Morrison
Spanyolország
Spanyol nyelv
Spanyol Szocialista Munkáspárt
Srí Lanka
Stefan Löfven
Svédország
Szépművészeti Múzeum
Szeptember 20.
Szeptember 30.
Sztevo Pendarovszki
Túlóratörvény
Thaiföld
Thai szoláris naptár
Theresa May
Ukrán ortodox egyház
Ukrajna
Vasérc
Venezuela
Vikram korszak
Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin
Vlagyivosztok
Volodimir Boriszovics Hrojszman
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij
VOX (politikai párt)
WikiLeaks
X. Ráma thaiföldi király
Zöld-foki Köztársaság
Zsidó naptár
Zuzana Čaputová
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.