Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Kiotói jegyzőkönyv
 
Kiotói jegyzőkönyv
A kiotói jegyzőkönyvet aláíró országok: a zölddel jelölt országok már ratifikálták, a barna színűek még nem tűzték napirendre a ratifikálást, a vörös színű (Kanada) visszalépett.
A kiotói jegyzőkönyvet aláíró országok: a zölddel jelölt országok már ratifikálták, a barna színűek még nem tűzték napirendre a ratifikálást, a vörös színű (Kanada) visszalépett.
Aláírás dátuma1997. december 11.
Életbelépés2005. február 16.
Nyelvekarab, kínai, angol, francia, orosz, spanyol
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiotói jegyzőkönyv témájú médiaállományokat.
A 2012-es klímakonferencia elnöksége a katari Doha-ban
A 2012-es klímakonferencia elnöksége
a katari Doha-ban

A kiotói jegyzőkönyv az ENSZ 1992 májusában véglegesített szövegezésű, 1992 júniusában Rio de Janeiróban aláírt éghajlatváltozási keretegyezményének (UNFCCC) kiegészítő jegyzőkönyve (más néven protokollja), amelyet 1997. december 11-én az UNFCCC tagállamok harmadik konferenciáján, Kiotóban fogadtak el és nyitottak meg ratifikálásra. A Jegyzőkönyv 2005. február 16-án lépett hatályba az Amerikai Egyesült Államok és Ausztrália kivételével a világ összes jelentős országának (köztük a Magyar Köztársaság) támogatásával. 2007. december 3-án Ausztrália is ratifikálta a jegyzőkönyvet.[1]

A Jegyzőkönyvben a fejlett országok vállalták, hogy a 20082012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest. Ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os csökkentést vállalt. A volt szocialista országok 1990 helyett másik bázisévet is választhattak, figyelembe véve az üvegházhatású gázoknak az 1989 utáni gazdasági összeomlás következtében végbemenő drámai mértékű kibocsátás-csökkenését.

Magyarország részvétele

Magyarország 6%-os csökkentést vállalt az 1985–1987-es időszak átlagos kibocsátásához képest. A jegyzőkönyvet Magyarországon az 2007. évi IV. törvény hirdette ki (címe: az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv kihirdetéséről).[2]

A Kiotói jegyzőkönyv érvényének meghosszabbítása

A katari Dohában 2012. november 26-tól december 8-ig tartott ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (angol rövidítéssel: UNFCCC) konferenciáján megállapodtak abban, hogy a 2012-es év végén lejáró Kiotói jegyzőkönyv érvényét meghosszabbítják 2020-ig.

Jegyzetek

  1. Ausztrália ratifikálta
  2. A törvényt az Országgyűlés 2007. február 19-ei ülésnapján fogadta el, kihirdetve a Magyar Közlöny február 28-án megjelent 2007/23. számában lett, két nyelven (hivatalos angol és magyar), lásd a törvény 2. §-át.

További információk

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiotói_jegyzőkönyv
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.






A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.