Hegedűs D. Géza
A Ganz Műszer Művek rendezvényén, valamikor az 1970-1980-as években
Született	Hegedűs Géza 1953. május 7. (69 éves)[1] Ibrány
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Hegedűs Barbara (1986)
Foglalkozása	színész filmrendező
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1975, színészet) Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1993, színházi rendező)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1980) Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1982) SZOT-díj (1983) eMeRTon-díj (1988) Magyarország Érdemes Művésze díj (1989) Radnóti Miklós antirasszista díj (2005) Harsányi Zsolt-díj (2006) Magyarország Kiváló Művésze díj (2007) Roboz Imre-díj (2008) Gundel művészeti díj (2008) Kossuth-díj (2009) Vígszínház-díj (2014) Gábor Miklós-díj (2015)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Aktív évek	1972–
Híres szerepei	Barrabás, a gengszter és a Révész A padlás
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs D. Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hegedűs D. Géza (eredetileg Hegedűs Géza, Ibrány, 1953. május 7. –)^[2] Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, egyetemi docens, érdemes és kiváló művész a Színház- és Filmművészeti Egyetem volt rektorhelyettese, a MASZK Országos Színészegyesület elnöke, továbbá a Magyar Színházi Társaság elnökségének és a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsnak (NEÉT) tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Vígszínház egykori MSZMP-titkára.^[3][4]

Egyik leánya, Barbara szintén a színművészi pályán van.

Művészneve

Eredeti neve, a Hegedűs Géza helyett Hegedüs Géza író iránti tiszteletből, a névegyezés miatt használja pályafutása kezdetétől a Hegedűs D. Géza művésznevet.^[5][6]

Életpályája

Édesapja – aki nagy színházkedvelő volt – Ibrányban volt pedagógus, amatőr színházszervező és később a művelődési ház igazgatója. Az akkor még falu moziját nagyapja építette a házuk mögött, mely államosítása után ő maradhatott a mozigépész. Így Hegedűs D. Géza már fiatalon számos filmet látott, ismerte a vászonról és a – család által járatott – Film Színház Muzsika című újságból a színészeket, illetve az iskola könyvtárában is sokat olvasott. Középiskolába Debrecenbe járt, építészeti technikumba, de a műszaki természetű szakmákhoz semmi köze nem volt. Csak az irodalomórán érezte jól magát, ezért fokozatosan a színház és a mozi lett a menedéke.

Kibontakozásában sokat segítettek tanárai, rendezői, az emblematikus, nagy elődök (Soós Imre, Szirtes Ádám, Horváth Teri és Törőcsik Mari), Horvai István és Kapás Dezső pedig iskolateremtő színészpedagógusai voltak.^[7] 1975-ben szerezte meg a Színház- és Filmművészeti Főiskolán az oklevelet, de már harmadév végén Várkonyi Zoltán hívására a Vígszínházhoz szerződött, ahol akkor már fél éve gyakornokoskodott és melynek azóta is tagja. Először a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról musicalbe ugrott be Bill szerepébe, de a Harmincéves vagyok című musicallel debütált. Pályafutása során Fejes Endre, Déry Tibor, Spiró György, Marton László és az egész Vígszínház „Európa-szigete” is nagy hatással volt rá.^[7]

2019-ben egy felolvasáson a Nádor Teremben (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)

Játszott többek között az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Szputnyik Hajózási Társaság – Modern Színház- és Viselkedéskutató Intézet – Laborral, a Fügével (Függetlenek Egymásért) és a Szakkör nevű alkalmi formációval. Harmincévesen megtorpant, hajszál híján gyerekorvosnak ment (még épp belefért az orvoskaron a felvételi korhatárba), de váratlanul jött egy felkérés a Radnóti Színpadról, Görgey Gábor Ünnepi ügyelet című kamaradarabjának főszerepére, így a pályán maradt.

Első rendezése az 1987-­es Kőműves Kelemen előadás volt. Tordy Géza, a Pesti Színház akkori művészeti vezetője kereste meg a feladattal, mely igen jelentős volt az életében, innen indult a rendezői pályafutása.

1987 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1990 és 1993 között elvégezte a színházrendezői kiegészítő szakot is, továbbá 2000-ben DLA fokozatot szerzett. Doktori disszertációjának címe „Tagadópróba”, amelyet Várkonyi Zoltánról, az iránta érzett tiszteletből írt.^[8] A Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, megbízott rektorhelyettes volt a Színházi Főtanszakon, valamint tanszékvezető a Színész Tanszéken, a színész szakon osztályvezető tanár.

Mozgalmas időszak volt az életében, amikor az 1970-es, 80-as évek fordulóján szerepelt egy olasz–magyar koprodukciós, a Boccaccio Magyarországon, avagy a zsarnok szíve című Jancsó-filmben, melynek Velencében részt vehetett a bemutatóján, miközben az 1982-ben készült Liszt Ferenc életéről szóló filmsorozatot forgatta Szinetár Miklós rendezésében, aminek kapcsán bejárhatta Európát, de párhuzamosan Budapesten, a színházban is játszott. Számos filmszerepben látható és hallható.

2000 óta a MASZK Országos Színészegyesület elnökségi tagja, 2005-től elnöke. Itt az egyesület által az alapításkor felvállalt színházi szolidaritás – az idős és rászoruló színészekre való odafigyelés – mellett a fiatal pályakezdők támogatásának, a MASZK ösztöndíjrendszer kezdeményezője is. 2006-tól a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja. 2007-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatába.^[9] 2011 novemberében az Előadó-művészeti Tanács (EMT) helyett, az előadó-művészeti bizottságok mellett^[10] megalakult szakmai fórum, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács (NEÉT) testületébe – a többi taggal egyetemben – intézmények, szakmai érdekvédelmi szervezetek delegálták (megbízatásának időtartama 4, legfeljebb 8 év^[11]).

Nős, két lánya van.^[12] Egyikük, Barbara, aki 1986. október 6-án született, szintén színész.^[12][13]

Színházi rendezései

Színház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 137 (Hegedűs D. Géza: 129, Hegedűs Géza:8); rendezőként: 32.^{[Mj. 1]}

Színházi szerepei

Filmjei

Hangjátékok

• Csehov: A csinovnyik halála (1977)
• Fekete István: A Koppányi aga testamentuma (1978)
• Kopányi György: Lekésett szüret (1978)
• Őrsi Ferenc: Legenda a kapitányról (1978)
• Zola, Emile: Mouret abbé vétke (1978)
• Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979)
• Merle, Robert: A sziget (1979)
• Voltaire: A vadember (1979)
• Galgóczi Erzsébet: Közel a kés (1980)
• Lengyel Péter: Cseréptörés (1980)
• Thackeray, William Makepeace: A rózsa és a gyűrű (1981)
• Radoev, Ivan: Az emberevő (1982)
• Schwajda György: A Szent család (1982)
• Smuul, Juhan: A zugkapitány (1982)
• Szabó Lőrinc: A szökevény (1982)
• Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
• Lázár Ervin: Lenn a kútban (1983)
• Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
• Anderson, Edith: Martin Luther King élete és halála (1984)
• Bárdos Pál: A Kancsal és a démonok (1985)
• A szegényember öröme - irodalmi kompozíció (1985)
• Vízparti történet (1985) – Hszi-men Csing^[14]
• Hernádi Gyula: Gólem (1986)
• Kormos István: N.N. utolsó bolyongása (1986)
• Illyés Gyula: Kiegyezés (1988)
• Márton László: Az istennő fia (1988)
• Bozó László: Gyilkosság a Hungaroringen (1989)
• France, Anatole: Az istenek szomjaznak (1989)
• Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
• Tükörképünk 37 darabban – Téli rege (1989)
• Kós Károly: Budai Nagy Antal (1991)
• Jókai Mór: A hulla férje (1992)
• Pap Károly: A Szent színpad (1992)
• Ágh István: Eljárulás István királyhoz (1994)
• Páskándi Géza: Augustus katonái (1994)
• Szerelmi történet-féle (1994)
• Spiró György: Vak Béla király (1995)
• Yeats: Csontok álmodása (1995) – (rendező)
• Csukás István: Tükörbohócok (1997) – (rendező)
• Páskándi Géza: A szalmabábuk lázadása (1999) (rendező)
• Papp Zoltán: Verziók, avagy a honvéd halála (2000)
• Fehér Béla: Fültől fülig (2006)
• Salamon András: Az utolsó perc (2007)
• Páskándi Géza: Begyűjtött vallomásaim (2009)
• Benedek Szabolcs: A tárogató (2011)
• Időfutár (2012)
• Kondor Vilmos: Budapest noir (2013)
• Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni (2014)
• Harmsz, Danyiil: Optikai csalódás (2015)/közreműködő
• Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét (2017)
• Lengyel Balázs: A szebeni fiúk (2019)

CD-k és hangoskönyvek

• Ady Endre – József Attila – Radnóti Miklós válogatott versei
• Ady Endre versei
• Az vagy nekem...
• Barbárok – Móricz Zsigmond novellái
• Csáth Géza: A varázsló kertje – Csáth Géza novellái
• Lélektől lélekig – Juhász Gyula és Tóth Árpád válogatott versei
• Polcz Alaine – Bitó László: Az utolsó mérföld
• Vörösmarty Mihály: Tündérvölgy – Vörösmarty Mihály válogatott romantikus költeményei

Díjai, elismerései

• Jászai Mari-díj (1980)
• Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1982)
• SZOT-díj (1983)
• EMeRTon-díj (1988)
• Érdemes művész (1989)
• Ajtay Andor-emlékdíj (1993, 1998, 2001, 2012, 2015, 2017, 2019)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1996)
• Radnóti Miklós antirasszista díj (2005)
• Harsányi Zsolt-díj (2006)
• Ibrány díszpolgára (2006)^[15]
• Kiváló művész (2007)
• Színikritikusok díja (2007)
• Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2007)
• Roboz Imre-díj (2008)
• Gundel művészeti díj (2008)
• Kossuth-díj (2009)
• XIII. kerület díszpolgára (2011)
• Amfiteátrum díj (2014)
• Vígszínház-díj (2014)^[16]
• Gábor Miklós-díj (a Vígszínház Julius Caesar című előadásának címszerepében nyújtott alakításáért, 2015)^[17]
• Bilicsi-díj (2015)
• Prima díj (2017)^[18]
• Magyar Filmdíj (2018) – Legjobb férfi főszereplő (tévéfilm)
• Magyar Filmdíj (2019) – Legjobb férfi főszereplő (játékfilm)
• Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfi alakítás díja (2019)

Megjegyzések

1. ↑ Hozzáférés: 2017. szeptember 9.

Jegyzetek

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Hegedűs D. Géza hivatalos honlapja
• Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hegedűs D. Géza az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
• 7.óra.7 Hegedűs D. Géza
• A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatói: Hegedűs D. Géza
• Földes Anna: A Vígszínházat nem lehet megunni Beszélgetés Hegedűs D. Gézával, Criticai Lapok 2009/1.
• Kovács Bálint: "Az én szakmám nem megvezethető" Interjú Hegedűs D. Géza színésszel, Magyar Narancs 2012/2. – 2012. január 12.
• Balla Emőke: Hegedűs D. Géza: a színház emberi igény Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, veol.hu – 2013. március 23.
• 'Nem hiszek az elfecsérelt időben' – Hegedűs D. Géza 60, szinhaz.hu – 2013. május 7.

További információk

• színház.hu
• Színház- és Filmművészeti Egyetem honlapja Hegedűs D. Géza a Propagandában – 2015. február 25.
• Hegedűs D. Géza a Vígszínház honlapján

Sablon:Halhatatlanok Társulata m v sz Halhatatlanok Társulata Zenés színészek Galambos Erzsi (1998) Oszvald Marika (1998) Színésznők Almási Éva (1997) Bánsági Ildikó (2009) Básti Juli (2005) Berek Kati (2007) Béres Ilona (2004) Börcsök Enikő (2015) Csákányi Eszter (2008) Csomós Mari (1999) Eszenyi Enikő (2013) Esztergályos Cecília (2020) Halász Judit (2003) Hámori Ildikó (2006) Hernádi Judit (2020) Komlós Juci (1998) Kútvölgyi Erzsébet (2013) Lázár Kati (2021) Lehoczky Zsuzsa (2003) Lorán Lenke (2010) Lukács Margit (1997) Margitai Ági (2006) Máthé Erzsi (1998) Molnár Piroska (1999) Moór Marianna (2004) Pap Vera (2015) Pásztor Erzsi (2022) Pécsi Ildikó (2009) Pogány Judit (2010) Psota Irén (1996) Tábori Nóra (1996) Tiboldi Mária (2021) Tolnay Klári (1996) Törőcsik Mari (1997) Udvaros Dorottya (2005) Vándor Éva (2022) Vári Éva (2007) Venczel Vera (2008) Színészek Agárdy Gábor (1998) Alföldi Róbert (2022) Avar István (2003) Balázsovits Lajos (2015) Bálint András (2008) Bárdy György (2004) Benedek Miklós (2020) Benkő Gyula (1996) Bessenyei Ferenc (1997) Bodrogi Gyula (2004) Darvas Iván (1996) Dunai Tamás (2022) Eperjes Károly (2009) Fodor Tamás (2015) Gábor Miklós (1996) Gálffi László (2010) Gálvölgyi János (2006) Garas Dezső (1999) Harkányi Endre (2008) Haumann Péter (1997) Hegedűs D. Géza (2007) Hofi Géza (1997) Huszti Péter (1999) Jordán Tamás (2007) Kállai Ferenc (1996) Kern András (2003) Koltai Róbert (2020) Koncz Gábor (2009) Kulka János (2006) Lukács Sándor (2005) Mácsai Pál (2013) Rudolf Péter (2021) Sinkó László (2013) Sinkovits Imre (1997) Szacsvay László (2021) Szilágyi Tibor (2010) Tordy Géza (2005) Zenthe Ferenc (1998) Operaénekesek Ágai Karola (2007) Bede-Fazekas Csaba (2021) Berczelly István (2010) Berkes János (2008) Csavlek Etelka (2020) Fokanov Anatolij (2006) Gregor József (1997) Hamari Júlia (2003) Ilosfalvy Róbert (1998) Kálmándi Mihály (2015) Kalmár Magda (2006) Kertesi Ingrid (2015) Kincses Veronika (1997) Kolonits Klára (2022) Komlóssy Erzsébet (2007) Kováts Kolos (1998) László Margit (2010) Lukács Gyöngyi (2013) Marton Éva (1998) Melis György (1996) Mészöly Katalin (2009) Miklósa Erika (2020) Miller Lajos (2004) Misura Zsuzsa (2008) Moldován Stefánia (2005) Molnár András (2003) Ötvös Csaba (2013) Polgár László (1997) Rost Andrea (1998) Sass Sylvia (2004) Simándy József (1996) Sólyom-Nagy Sándor (2005) Tokody Ilona (1996) Tréfás György (2009) Wiedemann Bernadett (2022) Zempléni Mária (2021) Táncművészek Bajári Levente (2013) Bodor Johanna (2021) Bozsik Yvette (2022) Dózsa Imre (2004) Hágai Katalin (2007) ifj. Harangozó Gyula (2006) Havas Ferenc (2003) Juronics Tamás (2015) Keveházi Gábor (2004) Kiss János (2007) Kun Zsuzsa (2005) Lőcsei Jenő (2009) Markó Iván (2005) Medveczky Ilona (2020) Metzger Márta (2015) Mihályi Gábor (2022) Novák Ferenc (2010) Oláh Zoltán (2020) Orosz Adél (1999) Pártay Lilla (2009) Pongor Ildikó (2006) Popova Aleszja (2013) Román Sándor (2008) Seregi László (1999) Szakály György (2003) Uhrik Dóra (2010) Volf Katalin (2008) Zsuráfszky Zoltán (2021) Nem került kiadásra: 2000, 2001, 2002, 2011, 2012, 2014, 2016, 2017, 2018, 2019