Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Csontváry Kosztka Tivadar
Csontváry Kosztka Tivadar
Önarckép (1896 körül)
Önarckép (1896 körül)
Született Kosztka Mihály Tivadar
1853. július 5.
Kisszeben
Elhunyt 1919. június 20. (65 évesen)
Budapest
Állampolgársága Osztrák–Magyar Monarchia
Nemzetisége magyar
Szüleidr. Kostka-Kosztka László
Hajczelmajer Franciska
Foglalkozása gyógyszerész, festő
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert

Csontváry Kosztka Tivadar aláírása
Csontváry Kosztka Tivadar aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Csontváry Kosztka Tivadar témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Csontváry kézírásos dokumentuma patikája működési jogának átruházásáról

Csontváry Kosztka Tivadar (született Kosztka Mihály Tivadar) (Kisszeben, 1853. július 5.[1]Budapest, Krisztinaváros, 1919. június 20.[2]) magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészetben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét.

Eredetileg patikusként dolgozott, de festői tehetséget érezve magában otthagyta állását, és Münchenben, Hollósy Simon festőiskolájában tanult. Kitűnő tanulmányai maradtak fenn ebből a korszakából. Rendszeresen utazott, jelentősebb képeit a Közel-Keleten festette. Viszonylag kevés, mintegy száz nagyobb művet alkotott. Külföldi kiállításairól (például a maga által szervezett 1907-es párizsi tárlatról[3]) általában elismerően nyilatkoztak, de Magyarországon nemigen méltányolták. Ehhez különc (mértéktartó) életvitele,[4] és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki-prófétikus allűrjei is hozzájárultak; ezeket képeinek több elemzője pszichopatológiásnak vélte. Megismerését nehezítette az is, hogy képeit megtartotta. Örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni alkotásait, amiket az utolsó pillanatban vett meg Gerlóczy Gedeon.

Festészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Magát a „Napút festők” közé sorolta. Talán a legismertebb festménye a Magányos cédrus, aminek címét azonban az utókor adta: Csontváry katalógusaiban az Egy cédrusfa Libanonból címen szerepel.[5][6][7] Magyarországon jóval halála után, képeinek 1963-as székesfehérvári kiállítása tette népszerűvé. Alkotásai ritkán cserélnek gazdát, a magyar árverési rekordot 2006 óta tartják képei, legutóbb a Titokzatos sziget című alkotása kelt el rekordáron 2021. december 19-én, 460 millió forinton.[8] Életének első jelentősebb összefoglalása Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar című, tudományos igényű műve, ami 1964-ben jelent meg.

Élete

Fiatalkora

A felvidéki Kisszebenben, Vincent van Gogh születési évében, 1853. július 5-én született, de valójában mégsem tekinthető kortársának, mivel Van Gogh már nem élt, amikor Csontváry festői korszaka elindult. Édesapja, dr. Kosztka László gyógyszerész, aki a helyi közösség igen megbecsült tagjaként, hivatása mellett különféle rendészeti-közigazgatási jellegű (rendőrkapitányi és postai) feladatokat is ellátott. Különcségei már neki is voltak: az akkori magyar közállapotoktól meglehetősen idegen módon, kerülte a szeszesital és a dohányzás minden formáját, szabadidejében pedig pirotechnikai kísérleteket folytatott, petárdákkal és minirakétákkal; tehát afféle amatőr tudós volt, amilyen „külföldön” egyébként sem volt ritka a „nagy háború” előtt. Édesanyja az Ung megyei származású daróci Heizelmayer Franciska volt.[9]

Csontváry elemi iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte. Szlovák és német nyelvű közegéből a magyar nyelv tökéletes elsajátítására szülei alföldi rokonaikhoz küldték. 1863-ban egy tűzvész következtében leégett a város jelentős hányada. Míg apja a tűzoltást szervezte, Bella nővére a tűz áldozatává vált. 1863 őszétől a kisszebeni piarista algimnáziumába járt, ahol az első két osztályt végezte el. Sokat kerülte az iskolát, inkább a természetben gyönyörködött, különféle rovarokkal, lepkékkel, dongókkal és méhekkel játszott. Eközben összebarátkozott a gimnázium igazgatójával, Rehák Vincével, aki a természet nagy kedvelője és a növények kiváló ismerője volt. „A napi sétáinál engem soha ki nem hagyott: séták közben fejlődött ki a kisszebeni gymnáziumi múze­um létesítésének eszméje, a természetrajzi gyűjteménnyel való megkezdése. Gyűjtöttünk mindent szeretettel, min­dennek nevét ismertük rendszeresen."[10]

Az apa a forradalomban vállalt császárpárti szerepe miatt családjával együtt, 1865-ben Kisszeben elhagyására kényszerült. Felesége rokonaihoz, Szerednyére költöztek, ahol a családfő földműveléssel és vadászattal kezdett foglalkozni. A gyerekek az ungvári királyi főgimnáziumba jártak.

1873-ban elhagyta a római katolikus vallást.[11] 1874-ben Budapesten járt egyetemre, ahol gyógyszerészet, kémia, ásványtan, földtan, kristálytan voltak a tantárgyai. 1876-ban önkéntes katonai szolgálatot teljesített, és közben a fővárosban az egyetem jogi fakultására is járt.[12] Az 1879-es szegedi nagy árvíz idején önkéntesként dolgozott a mentésen. Az ország pénzügyi helyzetének javítása céljából a selyemhernyó-tenyésztést javasolja, de ezzel egyik minisztérium sem foglalkozott.[9]

Festői pályája

„Én feláldoztam az életemet megtudandó, mi a való, hogy fejlődik ki a világ és hogy fejlődik tovább, mert minden ami van a pozitívum akaratából fejlődött ki s ami lesz a pozitívum kinyilatkoztatása alapján fog kifejlődni” Csontváry Kosztka Tivadar[13]

Csontváry festői pályája különös módon kezdődött. 1875-ben kapta meg gyógyszerész-oklevelét, ezután patikusként dolgozott Léván,[14] Iglón és Eszéken. Mindenki kissé különc, de csendes és szorgalmas embernek ismerte. 1880. október 13-án, egy meleg őszi délután egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni, s lerajzolta egy vénycédula hátára a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán pedig „az idős, jólelkű” patikavezető így kiáltott fel: „Hisz maga festőnek született!”. Ekkor Csontváry hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője".

1881-ben Rómába utazott, járt a Vatikán képtáraiban, és többek közt Raffaello képeit tanulmányozta, de saját bevallása szerint nemigen bűvölte el a klasszikusok „idegen szellemet és nem a valóságot tükröző”, a „természettől elütő” festészete. Itt érlelődött meg végleg hivatástudata, későbbi nagyobb utazásainak és munkáinak egy része is.

1883-ban Párizsba ment, hogy Munkácsyval találkozzon, aki akkor éppen külföldön tartózkodott. Még ebben az évben hazatért és Szentesen a Megváltó patikában dolgozott. Saját gyógyszertárat szeretett volna nyitni Gácson, amihez 1884-ben kapta meg az engedélyt. Évekig patikusként dolgozott, hogy legyen elég pénze a nagy „motívumot” kutató utazásokra. Csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni: 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke volt, majd 1895-től Karlsruhében Kahlmorgennél,[15] Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, tehát lényegében sosem volt autodidakta.

Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olaszországban és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe című művét, majd Jajcában és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Az út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban című képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, A taorminai görög színház romjai című több négyzetméteres tájképeit.

Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című sokalakos, expresszionista kompozíciója, amelyen egyes kritikusok szerint már a lappangó skizofrénia jelei mutatkoznak.[16][17] Betegségével kapcsolatban azonban kételyek is felmerültek, hiszen a festőt nem kezelték hivatalosan skizofrénia miatt. Boncjegyzőkönyve és saját kutatásai alapján Czeizel Endre például arra a következtetésre jutott, hogy Csontváry nem volt őrült.[18] Az őrültségelmélettel szemben foglalt állást W. Barna Erika és Waszlavik László is a Csontváry–100 centenáriumi konferencián.

1906-ban megfestette a fő művének érzett legnagyobb méretű vásznat, a Naptemplom Baalbekbent,[19] amelyről Rockenbauer Pál így írt:

… és megfestette a világnak méreteiben egyik legnagyobb, saját, mindinkább befelé forduló értékítéletében pedig a világ legnagyobb festményét, melynek bizarrnak tetsző, addig sohasem látott színei annyi vitára és gúnyra adtak alkalmat itthon. Pedig ezek a színek ott vannak a Libanon rózsásba látszó hegyláncán, az alkonyat felé kocogó Napnak az égre varázsolt színjátékában.[20]

Szíriából Párizsba, majd ismét a libanoni hegyekbe utazott, s elkészítette két nagy művét, a Magányos cédrus-t és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907). 1908-ban festette meg a Mária kútja című kompozícióját és a Marokkói tanítót. 1909-ben Nápolyban készült utolsó befejezett festménye, a Sétalovaglás a tengerparton.[3] 1910-ben még megpróbált egy külföldi kiállítást szervezni műveiből, de nem járt sikerrel.[3] 1912-től írta filozófiai töltetű írásműveit, röpiratait; előadásokat tartott és brosúrákat jelentetett meg.[21] 1919-es haláláig még két 18m2-es és több kisebb szénkartont készít. Ezek az eddigi feltételezésekkel szemben nem vázlatok, hanem befejezett művek.

1915-től egészségi állapota folyamatosan romlott. 1916-ban IV. Károly királlyá koronázásán jelen volt, hogy megfesse a koronázást, azonban egészségi állapota miatt nem tudta végignézni, így megfesteni sem.[22] 1917-ben eladta patikáját.[3] 1919. június 20-án halt meg a budapesti Új Szent János Kórházban, két héttel 66. születésnapja előtt.[12] A hivatalos kórisme szerint verőérgyulladásban hunyt el, bár egyesek szerint éhen halt.[23] Az Óbudai temetőben temették el.[12]

Munkássága

Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, maga alkotta többrétű kifejezéssel „napút” festőként jellemezte önmagát.

Művészetét nem lehet meghatározott stílus kereteibe foglalni, egyformán jellemzi a varázsos realizmus, a szimbolizmus, a mitikus, szürrealisztikus hang, az expresszionizmus, a posztimpresszionista dekoratív sommázás, a divizionista megoldás és a neoprimitív iskola üdesége.
Lőrincze Géza[24]

Csontváry írásaiból úgy tűnik, hogy ezt a maga alkotta kifejezést, a naputat a plein air szinonimájaként is használta, a szó nála a fény és a levegő együttes megjelenése. Kutatta a különböző napszakok színvilágát, a nap és a fény természetét. Valószínűleg hatott rá Komjáthy Jenő világszemlélete is, és a világot egy élő organizmusként szemlélte. Így a napút sem egyszerűen csak azt jelentette számára, ahogy a nap bejárja útját keltétől nyugtáig, hanem azt is, ahogy a Nap energiát ad le a térnek, megadva annak szerkezetét, ahogy a tér visszaadja energiája egy részét a napnak, és ennek az állandó energiaáramlásnak az intenzitását jelzik a színek. Az impresszionistákhoz hasonlóan élt a kiegészítő színek egymás mellé helyezésével, néhány esetben azonban a harsány színeket a motívum fölerősítésére használta, és a motívum belső erejének hangsúlyozására a festékréteg vastagságát is használta, annak plasztikusságával, kidomborodásával is erősítve azt.[25] Műveinek szokatlan, feltűnő, a színskála teljes spektrumát felvonultató színessége tükrözi sajátos színelméletét:

Megtalálta a napút színeket: világító sárgát, lángoló pirosat, fájdalmas rózsaszínt, borzongató kéket. Csontváry Kosztka Tivadar birodalmában tombol a napfény. Taormina romjain lángol-világít az ég a lemenő napfény sugaraitól. Baalbek Naptemplomának hat hatalmas oszlopa napként ragyog.
Szigethy Gábor előszava Csontváry: Önéletrajz könyvéhez[26]

Anyaghasználat

Csontváry anyaghasználatát tévesen olajfestéknek határozzák meg, pedig már saját korában is megjelentek művészetéről kritikák, miszerint saját maga által kevert festékkel fest, de a pontos megnevezés hiányában mindmáig ezt használják.[27] Anyaghasználatának vizsgálatára az 1960-as években két kutatást is kezdeményeztek a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei (Németh Lajos vezetésével), azonban ezek félbe szakadtak. Megállapításként arra a következtetésre jutottak, hogy Csontváry pasztellesen csillogó napútszínei valamilyen tempera alapanyag lehet, vagyis olyan festék, amely nem tartalmaz olajat. Festékeinek további feltérképezése csak a 21. század elején folytatódott: a Pécsi Csontváry Múzeumban őrzött képek festékeit Velledits Lajos festő-restaurátor vizsgálta először roncsolásmentes technikával,[28][29] illetve vele párhuzamosan kezdte el kutatását Végvári Zsófia az ELTE BTK művészettörténeti doktorandusza, aki vizsgálatai során kimutatta, hogy Csontváry műveinek megalkotásához leginkább anilin alapú színezéket használt.[27]

Végvári szerint az olajmentes festésmód Csontváry művészetének az egyik legfontosabb sajátossága. Festményeinek színvilágát hagyományos olajfestékkel nem lehetett volna létrehozni, azok instabilitása, sötétedése, lassú száradása miatt. Az olajmentes, anilinalapú festéknek köszönhető műveinek színtartóssága is, és kultúrtörténeti szempontból is érdekes: a kutatás előtt nem volt ismert, honnan szerezhette be vásznait, festékeinek alapanyagát. Végvári Zsófia arra a következtetésre jutott, hogy Csontváry a közelben lévő Gácsi Posztógyárból szerezte be ezeket, mely az 1870-es évekig Európa egyik legnagyobb textilüzeme volt, kiterjedt textilfestési gyakorlattal. Az akkori gazdasági recesszió miatt, a gyár sok termékét beszüntette, és feltehetően a felhasználatlanul megmaradt festékporkészletét vette át Csontváry, ami az olajfestékekhez képest ingyen volt. Az akkoriban már elterjedt előre készített tubusos olajfestékeket valószínűleg anyagilag sem engedhette volna meg magának, különösen később a hatalmas, falméretű festményei esetén. Így gyógyszerészeti tanulmányait leleményesen felhasználva, maga keverte festékeit, megteremtve magának a festészet feltételeit a helyi viszonyok között. Festői gyakorlatát ezzel az anyaggal szerezte meg és ezt később sem cserélte le (amúgy is nehéz lett volna egy másfajta technikába beletanulnia). Festményeinek stílusa bár nem egységes, azonban a műveinek minden esetben azonos az anyaghasználata, ami azonosítható korai, de legkésőbbi alkotásain is.[30][31]

Az általa használt keverék teste (a festék töltőanyaga) főleg a gácsi fehér agyagporból áll (kaolin), melyhez keverte az anilin alapú textilfestéket, olcsóbb porfestéket, enyvet, nagy tisztaságú terpentint (illóolajat), sót és vizet. Ez az enyves massza jó színezőerővel rendelkezett, nem száradt be könnyen, valószínűleg több napig is tudta használni. A sűrűbb keveréket a vastag festékfelületekhez használta, tehát ezek anyagukban is színezettek. A Csontváry által alkalmazott technika a freskófestés technikájához hasonlíthatott, ecsettel vagy festőkéssel vihette fel a keveréket a vászon felületére. Néhol a vastagon felhordott festékrétegek (pasztózus festésmód) úgy emelkednek ki a kép felületéből, mintha gipsz reliefek lennének. Különleges anyaghasználatát Wilhelm Ostwald német kémikus is tanulmányozta, aki az olajfestmények idővel tapasztalható sötétedésére keresett új festészeti lehetőségeket.[27]

Csontváry érdekes szín- és anyaghasználata párhuzamot mutat a korabeli képeslapok világával. A színeket úgy keverte ki, hogy a három alapszínt (sárga, kék, vörös) és a két kontrasztegységet (fekete és fehér) együttesen használta. A textilfestékekkel – mivel nem fedőfestékről van szó – képes volt a nap prizma által felbontott fehér fényének spektrális színeit leképezni a festményein, amik a kiegészítő színekkel együtt adják a napútszíneket, és amikkel visszaadható a szemünk által látott világ.[27]

Művei

Műveinek száma más festőkéhez viszonyítva csekély, az ismertté vált festményeinek száma egyes források szerint 112,[32] Romváry Ferenc monográfiájában azonban 125 címet sorol fel.[33]

Művei ritkán kerülnek értékesítésre, 2006 óta sorra döntik meg a magyar árverési rekordokat:

Szakállas férfi (tanulmány, 1894)
Süvöltőt leterítő karvaly
Az ifjú festő
Esti halászat Castellamaréban
Hídon átvonuló társaság
Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, olaj, vászon, 200 x 205 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Írásai

Csontváry Múzeum, Pécs

Életéről és gondolatairól irodalmi igényességgel (s néhol rendkívüli tömörséggel és világossággal, máshol homályossággal) megírt, furcsa, önéletrajzi írásaiból értesülhetünk, amelyek egy része 1982-ben a Magvető Kiadónál is megjelent. Ezekről Rockenbauer Pál így írt:

De hiszen a legendákat nem azért szeretjük, mert igazak, hanem mert – szépek. Csontváry különös, senkiéhez sem hasonlító írásai (mint ahogy festményei sem hasonlítanak senkiére, és őrá sem hasonlít senki) a magyar próza legszebb darabjai közé tartoznak – szerintem – de egy-két művészettörténészen kívül nem ismeri őket senki.[36]

Írott munkái egy sajátos vallásos ill. filozófiai gondolatrendszer megalkotásáról árulkodnak, mely igen egyéni; s amelyekben Csontváry mentális állapotának romlása miatt az idő haladtával egyre kevésbé választható el zsenialitás és az őrület; azonban tükröződnek bennük a kor új tudományos eredményei és a korabeli metafizikai és vallási áramlatok. Hasonló rendszereket, melyben fontos szerepe van az egyistenhitnek), ugyanakkor panteisztikus módon (Nap- és tűz-tisztelet) az Ószövetség teljes elutasításával; a kor új és "szenzációs" tudományos fogalmainak (energia, idegélettan) más korabeli művészek is alkottak, mint például Komjáthy Jenő költő. Valószínűleg mindkettejükre komoly hatást gyakorolt a neognosztikus anarchista filozófus, Schmitt Jenő Henrik.[37][38]

Csontváry fontosabb írásai, röpiratai:

  • Energia és művészet. A kultúrember tévedése. Budapest, 1912
  • A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni. Budapest, 1913
  • Önéletrajz
  • A Pozitívum
  • A Tekintély

Utóélete

A budapesti Galamb utca 3., Gerlóczy Gedeon építész egykori lakásában Csontváry Kosztka Tivadar festményei (1975)

Magyarországon csekély elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része – noha európai kritikusok az általa kiállított képek értékes voltát már életében fel- és elismerték – az értetlenséghez valószínűleg különc, excentrikus egyénisége és életvitele is hozzájárult. (Például írásai szerint köznevetség tárgya volt amiatt, hogy étrendjét késői éveiben elsősorban gyümölcsök és zöldségek képezték, és tartózkodott a szesztől és egyéb mesterséges szerektől – holott manapság az „egészséges életvitel és étkezés” igencsak központi és nagymértékben reklámozott fogalmak). Ezen kívül meggyőződéses pacifista volt.[39]

Képei az utókor számára minden bizonnyal elvesztek volna, mert örökösei a rendkívül jó minőségű belga vásznakat anyagárban kocsiponyvaként szándékoztak elárverezni fuvarosoknak. A képek megmentője Gerlóczy Gedeon fiatal építész volt, aki az utolsó pillanatban, 1919 őszén felvásárolta őket. Véletlenül talált rájuk amikor műtermet keresett, és a Fehérvári út 34‐36. (ma Bartók Béla út 36‐38.) szám alatt véletlenül – szó szerint – belebotlott az összetekert festményekbe. Kosztka Anna, a festő nővére is épp ott volt, így az árverés előtt egy héttel nemcsak a képeket mentette meg, de az elégetésre szánt hatalmas mennyiségű írásos anyagokat, jegyzeteket is. Ezek, és a Gácsi patikájának padlásán tárolt további képek képezték a Pécsi múzeum alapját.[40]

Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel igazán jelentőségét. Magyarországon a Szent István Király Múzeumban rendezett 1963-as Csontváry-kiállítás óta lettek igazán széles körben is ismertek festményei.[41]

Németh Lajos 1964-ben jelentette meg az első életéről szóló tudományos igényű művet Csontváry Kosztka Tivadar címmel. Ezt követően 1966-ban Pertorini Rezső Csontváry patográfiája, majd 1970-ben Németh Lajos átdolgozott, bővített második kiadásban megjelenő Csontváry nagymonográfiája is megjelent. 1976-ban adták ki a Csontváry-emlékkönyvet, amely gazdag válogatást tartalmaz Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a már megjelent Csontváry-irodalomból is.[9]

Sírja az Óbudai temetőben volt, ma a Fiumei Úti Sírkertben az 1967-ben felállított emlékszobra található:[42]

Csontváry Kosztka Tivadar emlékszobra Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-14, Kerényi Jenő műve

Epilógus

Levelére válaszolva értesítjük, hogy az Óbudai temető vezetőségének jelentése szerint Csontváry Kosztka Tivadar nevű elhunyt temetése 1919. június hó 28.-án, az Óbudai temető XVIII/476-os számú sírba történt. A XVIII-as parcella harminc éves használati ideje az 1953. évben lejárt, ekkor kiürítésre meg lett hirdetve. Tekintettel arra, hogy Csontváry Kosztka Tivadar sírjának további harminc évre való meghagyása iránt a hozzátartozók részéről intézkedés nem történt a megadott határidőn belül, a Köztemetői Szabályrendelet értelmében a nevezett hamvai is kiexhumálva egy közös sírba lett elhelyezve.

Kelt 1959. március 21.-én

A Fővárosi Temetkezési Intézet Igazgatósága

A magányos cédrus című dokumentumfilm végén elhangzott részlet (felolvassa: Mécs Károly)

Fontosabb dátumok

A Keleti pályaudvar éjjel
  • Született 1853. július 5-én Kisszebenben. Gyógyszerésztanonc, majd -gyakornok Iglón.
  • 1880. október 13-án misztikus elhívatás-élményt élt át.
  • 1881-ben római tanulmányútra ment, hogy megismerje feladatát.
  • 1884-től Gácson gyógyszerész – ezzel teremtette meg anyagi függetlenségét.
  • 1894-től tanult Hollósy Simon festőiskolai füzeteiből, majd Münchenben, Karlsruhéban, Párizsban.
  • A századforduló körüli években Itáliában és Dalmáciában festett napútképeket.
  • 1904-ben Kairóban is meglátta a keresett „napútszíneket”.
  • 1905 – kiállítása Budapesten.
  • 1907 – kiállítása Párizsban, megfestette a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. képet.
  • 1908 – elkészült a Mária kútja.
  • 1909 – elkészült a valószínűleg utolsó befejezett műve, a Sétalovaglás a tengerparton.
  • 1913 – elkészült A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni c. tanulmánya.
  • 1914-től készítette a Magyarok bejövetele c. művét (csataképvázlatok)
  • 1919. június 20-án két héttel 66. születésnapja előtt érgyulladásban meghalt.
  • 1949-ben képeit kiállítják a kortárs magyar festészet kiállításán a párizsi Musée National d’Art Moderne-ben.
  • 1958-as brüsszeli világkiállításon művei nagy sikert aratnak.
  • 1963 – kiállítás Belgrádban.
  • 1963-ban Székesfehérvárott és Budapesten rendeztek kiállítást a műveiből a Magyar Nemzeti Galériában.
  • 2011 – hamis Csontváry-festmények kiállítása Pécsen.
  • 2015 – átfogó életmű-kiállítás a budai várban, a volt Honvéd Főparancsnokság épületében.

Csontváry a filmművészetben és az irodalomban

Filmek

Csontváry Magyar filmdráma, 112 perc, 1980

Rendező: Huszárik Zoltán

Csontváry – Ichak Finci

A rendező eredetileg Latinovits Zoltánnak szánta a címszerepet (neki is ajánlja a film elején), de a színészkirály halála miatt Ichak Finci, bolgár színész játszotta. Tulajdonképp történet a történetben, miszerint egy színész készül eljátszani Csontváry szerepét, és a felkészülés alatti gyötrődéseit, magánéleti problémáit látjuk, miközben megelevenedik a festő sorsa is. A mű ősbemutatója a pécsi játékfilmszemlén hatalmas bukás lett, talán csak a főszereplő kapott pozitív kritikát.[43]

CSONTVÁRY – Jelenések egy festő életéből

Színes magyar tévéjáték, 91 perc, 1975

Rendező: Várkonyi Gábor

Csontváry – Őze Lajos

A festő életéből vett öt epizód, Kovásznai György feldolgozásában, melyek a film feliratai alapján számos helyen nélkülözik a történelmi hitelességet. A sok helyütt úgynevezett „bluebox” technikával készült film tipikus darabja a korszak tévéfilmjeinek. Az epizódok az alábbiak: A TRÉFA – Csontváryt távollétében kávéházi barátai többféle módon értékelik, majd amikor megérkezik, egyikük egy rosszízű ál-telefonhívással kigúnyolja. Látva a művész átlényegülését megrendülve árulja el a titkot.

AZ ÁTOK – Csontváry az utcán rongyos ruhában saját kiállítására toborozza a járókelőket, akik vagy megijednek tőle, vagy értetlenkedve tekintenek a furcsa, mindenen filozofáló emberre. Egy úr kötélnek áll és látva a képeket, felháborodva távozik. Végül egy csoport gyermek jut be a terembe, ők pedig kinevetik az elcsigázott embert, s ekkor Csontváry megátkozza a romlásnak indult emberi társadalmat. Az utolsó jelenetben a festő stráfkocsin viszi el képeit az őt meg nem értő emberek városából.

A MONOLÓG – 1919-ben, a proletárdiktatúra napjaiban egy ideges népbiztoshelyettes irodájában látjuk viszont a nagybeteg festőt, aki a jelenet alatt egy szót sem szól. Félholtan hallgatja a kommunista funkcionárius szónoklatát, amiben sok idézet is elhangzik Csontváry korábbi írásaiból. Végül összeesik, és elszállítják.

A VÍZIÓ – egy kórházban színpadias táncok és élő gúlák kíséretében meghal a művész, majd életének meghatározó figurái közt életrajzából idéz részleteket. Az utolsó jelenetekben írásaiból vett idézetekkel és különféle víziókkal kel életre a betegsége.

AZ ÁRVERÉS – A felidézett jelenetben képei, egy fiatal építész jóvoltából, végül nem lesznek kufárok prédáivá, hanem megmenekülnek az utókor számára.[44]

Csontváry – avagy a világhódító hun

Magyar tévéjáték, 75 perc

Rendező: Valló Péter

Csontváry – Szakácsi Sándor

A Kiss Irén művéből készült dráma 1919 tavaszán játszódik. Csontváry semmit sem érzékel a történelem viharaiból, teljesen lefoglalja a saját emberi és művészi tragédiája, az őt látogató kísértetekkel való viaskodás. A hideg, koszos, rendetlen padlásszobában önmagával és a hatalom jelképével, felesége falon lévő képével küzd. Zseni-menhely létrehozásáról álmodozik és a Hunok bejövetele című festmény tervein dolgozik. Nővére híreket hoz, de a festőt nem érdekli a kinti világ, s amikor újra egyedül marad, összetöri felesége képét.

Csontvárynak azonban nem is volt felesége, és a külvilág, a társadalmi viszonyok erőteljesen foglalkoztatták. Ezt a filmet tehát nem a történelmi hűség, hanem – Huszárik filmjéhez hasonlatosan – a főszereplő alakítása teszi érdekessé.[45]

Lenz

Magyar filmdráma, 96 perc, 1986

Rendező: Szirtes András

Csontváry – Encián Milán

A film Jakob Michael Reinhold Lenz német költő és drámaíró életrajza alapján, Georg Büchner novellájának felhasználásával készült. Csontváry-festmények világára emlékeztető kísérleti film, mely a 20. századi Lenz figuráját teremti meg. Georg Büchner Lenz-novellája adta az alapot a probléma feldolgozásához, amely valójában arról szól, hogy mit jelent a skizofrénia a 20. század vége felé.[46][47][48]

Szabadságharc Szebenben

Magyar tévéjáték, 56 perc, 2007

Rendező: Pozsgai Zsolt

Csontváry – Mendler András

A film cselekménye 1864. május végén, szabadságharc után 15 évvel, a felvidéki Kisszebenben játszódik, a gyermek Csontváry Kosztka Tivadarnak és szüleinek városában. A szabadságharcos nagypapa váratlan megjelenése zsarolhatóvá teszi a családfőt, annak felesége – kényszerből – a polgármester szeretőjévé válik, hogy a családi titok továbbra is az maradjon. A széteső családot az elszántan festővé válni akaró unoka menti meg, aki szembeszáll a polgármesterrel, ami szüleit is egy igazabb élet felé tereli. Végül Tivadar megszökik, és elindul a nagyváros felé, hogy festő lehessen belőle.

Valójában Csontváry 27 éves koráig nem is gondolt a festészetre, és a Kosztka család inkább császárhű volt, mint szabadságharcos. Vagyis ennél a filmnél sem a tények a fontosak, hanem a fantázia.[49]

A magányos cédrus

Színes magyar dokumentumfilm, 45 perc, 1996

Rendező: Lakatos Iván

A dokumentumfilm bemutatja Csontváry Kosztka Tivadar életét, szinte az összes rajzát, festményét, valamint a művek születésének körülményeit is. Fotográfiákról megismerhetjük képét, arcképét, édesapja arcképét, korának idevágó eseményeit. Idézetek szerepelnek a korabeli sajtóból.[50]

Csontváry

Színes magyar portréfilm, 24 perc

Rendező: Olasz Ferenc

A festészet egyik legnagyobb mesterét Csontváryt bemutató portréfilm.[51]

Regények

Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától

Szatirikus-misztikus krimi

Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nem csak a művészetében szeretnének gyönyörködni. Sötét céljaik megvalósítása érdekében nem riadnak vissza a képhamisítástól, az emberrablástól, valamint a gyilkosságtól sem. Ahogy a botcsinálta magánnyomozó egyre jobban belegabalyodik a szövevényes ügybe, úgy válik nyilvánvalóvá számára, hogy nem csupán néhány, vagyont érő festmény tulajdonjoga a tét. Mindezek tetejébe még maga a mester is tiszteletét teszi a helyszínen, segítve saját kódja megfejtését.[52]

Dráma

Kovásznai György: Csontváry 1975-ben Várkonyi Gábor tévéfilmet készített belőle[53] és 2013-ban a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata állította színpadra.[54]

Emlékezete

Csontváry Kosztka Tivadar és Gerlóczy Gedeon emléktáblája Budán,
XI. kerület, Bartók Béla út 36-38.
Budapest XVIII. kerületében a Kondor Béla sétány 10. szám alatti emléktábla

Munkásságának bemutatására 1973-ban Pécs belvárosában Gerlóczy Gedeon gyűjteményéből alapították meg a Csontváry Múzeumot. A múzeummal szemben 1979-ben állították fel Kerényi Jenő szobrászművész alkotását, amely másolata a budapesti Kerepesi temetőben, 1953-ban elhelyezett Csontváry szobornak.[55] Budapesten a XVIII. kerületben[56] és Pécsen utcát neveztek el róla.[57]

Emléke előtt tisztelegve 1967-ben postabélyeget adott ki a Magyar Posta, a festmények sorozat részeként jelent meg bélyegen is a híres önarcképe.[58] 1973-ban a festményeiről Csontváry bélyegsort adtak ki.[59] 1977-ben a festők érmesor részeként 25000 darab Csontváry Kosztka Tivadar 200 forintos érmét bocsátottak ki.[60][61] A Magyar Pénzverő Zrt. a festő sorozat tagjaként Csontváry érmét bocsátott ki.[62]

1976-ban avatták fel Csontváry Kosztka Tivadar és Gerlóczy Gedeon emléktábláját Budán a XI. kerület, Bartók Béla út 36-38. szám alatt. 2003-ban Budapest XVIII. kerületében a Kondor Béla sétány 10. szám alatt Kocsis Előd készítette emléktáblát avattak fel tiszteletére. 2007-ben emléktáblát avattak Libanonban a libanoni cédrusoknál abból az alkalomból, hogy 100 évvel azelőtt járt ott a festő ahol három világhírűvé vált képet festett, közülük kettőt a cédrusokról.[63] 2018-ban Szentesen az egykori Megváltó patika falán (ahol 1883-ban dolgozott) emléktáblát avattak.[64]

2015-ben több éves előkészítés után nagyszabású életmű-kiállítást rendeztek a budai várban Csontvárynak az ország múzeumaiból és magángyűjtőktől kölcsönzött alkotásaiból A magányos cédrus – Csontváry géniusza címmel. A fél évre tervezett kiállítás nagy sikert aratott, ezért egy hónappal meg is hosszabbították és így összesen mintegy 100 000 látogatója volt.[65]

2016-ban Csontváry-képek Erdélyben címmel a Csíki Székely Múzeumban rendeztek kiállítást, ahol a festő 47 alkotását és az első festményét ihlető Munkácsy Mihály-művet mutatták be.[66]

2019-ben, Csontváry halálának centenáriumi évfordulóján tudományos emléknapot tartottak a festő tiszteletére.[67]

2023-ban születésének 170 éves évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum/Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. [68][69]


Kötetei

  • Csontváry-emlékkönyv – Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból, válogatta és emlékezéseivel kiegészítette: Gerlóczy Gedeon, szerkesztette, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Németh Lajos, Corvina, Budapest, 1976, (Művészet és elmélet)
    • 3. bővített, átdolgozott kiadás: 1984
  • Önéletrajz, az előszót és a jegyzeteket írta: Szigethy Gábor, Magvető, Budapest, 1982, (Gondolkodó magyarok)[70]
  • Csontváry-dokumentumok, 1-2., Új Művészet, Budapest, 1995, (Új Művészet. Tanulmányok)
    • 1. Csontváry-írások Gegesi Kiss Pál hagyatékából, szerkesztette, a bevezetőt a jegyzeteket és a tanulmányt írta: Mezei Ottó
    • 2. A Gerlóczy-féle Csontváry-kézirat Romváry Ferenc olvasatában
  • Önéletrajz, szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta: Szigethy Gábor, Holnap kiadó, Budapest, 1999, (2. javított kiadás)
  • Önéletrajz és más írások, Főnix Könyvműhely, Debrecen, 2008, (Főnix téka)
  • Válogatás Csontváry levelezéséből és írásaiból, Fapadoskonyv.hu, Budapest, 2011

Jegyzetek

  1. Keresztelése bejegyezve a kisszebeni római katolikus keresztelési anyakönyv 57/1853. folyószáma alatt.
  2. Halálesete bejegyezve a Budapest I. kerületi polgári halotti anyakönyv 387/1919. folyószáma alatt.
  3. a b c d Életmű-kiállítás 2015
  4. Például nem ivott és nem dohányzott. Ez az akkoriban meglehetősen bohém életet élő művészek között valóban különc életvitelnek számított.
  5. Sinkó Katalin: A cédrusok. In Történelem-kép: Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2000. március 17 - szeptember 24. Szerk.: Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria és a Pannon GSM. 2000. 732–735. o. = A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai, 2000/3. Hozzáférés: 2018. június 16. HU ISSN 0231-2387, HU ISSN 0864-7283 (library.hungaricana.hu)  
  6. Tímár Árpád: Képcímek és képértelmezések: Megjegyzések néhány Csontváryfestmény címváltozatához. Jelenkor, LVII. évf. 4. sz. (2014) 433–441. o. ISSN 0447-6425 Hozzáférés: 2018. június 16. (html)
  7. Anghy András: Egy fa: Csontváry cédrusfája. Holmi, XXVI. évf. 1. sz. (2014. január) 28–38. o. ISSN 0865-2864 Hozzáférés: 2018. június 16. (pdf)
  8. a b 460 millióért kelt a rejtélyes Csontváry-kép, hazai árverésen még soha nem fizettek ennyit egy festményért. Telex.hu, 2021. december 19.
  9. a b c Csontváry Kosztka Tivadar életrajza. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2015. július 12.)
  10. Önéletrajz 1982 13.
  11. Kisszebeni róm. kat. keresztelési anyakönyv, 1853. év, 57. folyószám, utólagos bejegyzés az "Observationes" rovatban.
  12. a b c Csontváry Kosztka Tivadar életrajza (magyar nyelven). verslista.hu. . (Hozzáférés: 2015. július 8.)
  13. Csontváry Kosztka Tivadar idézetek. citatum.hu. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
  14. Kiss László 1994: (Csontváry) Kosztka Tivadar gyógyszerészgyakornok lévai hónapjai. A Hét 39/28, 21-21. (július 8.)
  15. Csontváry önéletrajza az 1908 évi kiállításhoz, Csontváry-emlékkönyv – Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból. Corvina, 42.. o. (1976). ISBN 963 13 1080 9 „„ Visszatértem Budapestre s onnan Szentesre kerültem, ahol megtudtam azt, hogy Gács alkalmas hely egy gyógyszertár felállítására, s amikor erről személyesen is meggyőződtem, a jogosítványt 1884. október 15‐én megszereztem.”” 
  16. Kővári Adrienn: Amikor megbomlik az összhang. hirextra.hu, 2009. április 23. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  17. Csontváry Kosztka Tivadar munkássága a pszichobiográfia tükrében. szegedma.hu, 2011. november 23. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  18. Magyar Hajnalka: Czeizel Endre: Csontváry nem volt őrült. zaol.hu, 2012. október 8. . (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  19. Száz szép kép: A Baalbek keletkezésének története. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2015. július 12.)
  20. Rockenbauer, Pál.szerk.: Mészáros Andrásné és Sándor Dénes: Szívességből a mediterránban. Budapest: Táncsics könyvkiadó, 130. o. (1968) 
  21. Csontváry Kosztka Tivadar, a látomásos festő. cultura.hu, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2015. július 12.)
  22. Önéletrajz 1982 66.
  23. Dévényi Iván: Kortársak levelei Csontváryról pp. 967-969. Jelenkor, 1973. 11. (Hozzáférés: 2015. július 12.) „Életrajzírója, Lehel Ferenc szerint éhenhalt; Lehel bizonyára túloz. Csontváry növényevő volt. (Herman Lipót leveléből)
  24. Lőrincze Géza: Magyar festők. OWL.hu. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
  25. zegernyei: CSONTVÁRY ÉS RERIH – Festők a történelem nyomában. Nyelv és Tudomány (nyest.hu), 2013. augusztus 2. (Hozzáférés: 2015. július 24.)
  26. Önéletrajz 1982 előszó
  27. a b c d Végvári Zsófia: Csontváry különleges anyaghasználata. Az én Csontvárym. (Hozzáférés: 2022. június 2.)
  28. Cédrus 3.. Szép szó. Népszava.hu, 2009. május 16. . (Hozzáférés: 2015. július 24.)
  29. Csató Andrea: „Csak azt hamisítják, akit értékesnek tartanak”. PécsMa.hu, 2011. március 11. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  30. Az anilin pigmentet 1856-ban A. W. Perkin fedezte fel. Fény- és vízállósága igen alacsony, ezért a festőművészetben való elhamarkodott alkalmazása károkat okozott.
  31. Max Dörner: Malmaterial und seine Verwendung im Bilde, Ferdinand Enke, Stuttgart, 1938, (6. változatlan kiadás: 1999, 71. o., ISBN 3-432-25141-6)
  32. Valaczkay Gabriella: Eredeti a hamis Csontváry-önarckép. Kultúra. nol.hu, 2010. június 23. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
  33. Baalbek: Száz szép kép / Csontváry Kosztka Tivadar. (Hozzáférés: 2016. augusztus 30.)
  34. Marton Éva: Titkok és rejtélyek az ellopott szerelmesek körül. hvg.hu, 2012. június 25. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  35. Rekordáron kelt el egy Csontváry-kép. Index.hu, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2015. július 13.)
  36. Rockenbauer, Pál.szerk.: Mészáros Andrásné és Sándor Dénes: Szívességből a mediterránban. Budapest: Táncsics könyvkiadó, 131. o. (1968) 
  37. H Pulai, Éva (2009. július). „Csontváry Kosztka Tivadar, született 1853. július 5-én”. Héttorony irodalmi magazin. . (Hozzáférés: 2015. július 13.)  
  38. Varga, Pál. Komjáthy Jenő költői világképének alakulása (pdf) (1989) 
  39. Pokol Kriszta: Jobb vagy Raffaellónál – Ja, tudom. KÉPMUTATÓ ~ Virtuális tárlatvezetés mindenkinek (WordPress blog), 2014. december 31. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)
  40. Ibos Éva (2011. december). „Víz és tűz (Kosztka tények - Csontváry legendák)” (PDF). Tiszatáj 65 (12), 127-132. o. „A műteremben fellelt képekről rendelkezünk a legmegbízhatóbb forrással, ugyanis azok sorsáról Gerlóczy Gedeon, a hagyaték megmentője maga számol be. (Gerlóczy Gedeon: Csontváry‐krónika, Csontváry‐emlékkönyv, Corvina Kiadó, 1976)” 
  41. A Szent István Király Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteménye - A képzőművészeti gyűjtemény. Szent István Király Múzeum honlapja. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  42. Csontváry Kosztka Tivadar síremléke. kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2016. március 10.)
  43. Kelecsényi László: Csontváry (1979) Huszárik Zoltán. magyar.film.hu, 2006. szeptember 28. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  44. Csontváry – Jelenések egy festő életéből a PORT.hu-n (magyarul)
  45. Csontváry - avagy a világhódító hun a PORT.hu-n (magyarul)
  46. Lenz. port.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  47. A Magyar Játékfilmszemle Szakmai zsűri díjjal elismert Balázs Béla Stúdió által készített Lenz kisérleti film. mandarchiv.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  48. Lenz játékfilm. bbsarchiv.hu. 2016. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
  49. Szabadságharc Szebenben. port.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  50. A magányos cédrus. port.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  51. Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától. google.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  52. Csontváry a PORT.hu-n (magyarul)
  53. Naiv életrajzi teátrum Csontváryról. kultúrpart, 2013. április 30. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  54. CSONTVÁRY szobor, Pécs. pecs.varosom.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  55. XVIII. ker. Csontváry Kosztka Tivadar utca. old.utcakereso.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  56. Pécs, Csontváry u., 7632. old.utcakereso.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  57. FESTMÉNYEK III.. philatelia.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  58. CSONTVÁRY FESTMÉNYEK. philatelia.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  59. CSONTVÁRY érme. optimusnumizmatika.hu. 2016. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  60. Festők érmesor. galeriasavaria.hu. 2016. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  61. CSONTVÁRY érme. penzvero.hu. 2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  62. Csontváry emléktábla Libanonban. pecsistop.hu, 2007. október 25. 2018. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
  63. Csontváry Kosztka Tivadar dombormű. köztérkép.hu, 2018. július 6.
  64. Csontváry életmű-kiállítás. Várgondnokság. 2016. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)
  65. Megnyílt a Csontváry-képek Erdélyben című kiállítás Csíkszeredában, 2016. május 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 21.)
  66. Emléknap Csontváry centenáriumára. Magyar Nemzet, 2019. december 7. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  67. Csontváry 170. Szépművészeti Múzeum, 2023. április
  68. Galambos Ádám: A természet és a színek hitvallója – Csontváry-kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. evangelikus.hu , 2023. július 1.
  69. Önéletrajz 1982

Forrásokszerkesztés

  • Életmű-kiállítás 2015: A magányos cédrus – Csontváry géniusza, életmű-kiállítás Budapesten, 2015, A kiállítás feliratai, tájékoztató táblái
  • Önéletrajz 1982: Csontváry Kosztka Tivadar: Önéletrajz. Szerk. Szigethy Gábor. Budapest: Magvető. 1982. = Gondolkodó magyarok, ISBN 963 271 786 4  
  • Rockenbauer, Pál.szerk.: Mészáros Andrásné és Sándor Dénes: Szívességből a mediterránban. Budapest: Táncsics könyvkiadó. DOI: 1201-b-6869 TN 1201-b-6869 (1968) 
  • Romváry Ferenc: Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919 (Alexandra, Pécs, 1999)
  • Gerlóczy GedeonNémeth Lajos (szerk.): Csontváry-emlékkönyv, válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból, Corvina, 1976, (Művészet és elmélet), ISBN 9631310809
  • Németh István: Csontváry Kosztka Tivadar családtörténete, Új adatok és szempontok Csontváry Kosztka Mihály Tivadar festőművész életének és művészetének vizsgálatához (AB-ART Könyvkiadó, Pozsony, 2005)
  • Szabó László: Csontváry Kosztka Tivadar, (A Magyar Festészet Mesterei sorozat 12., Kossuth/Metropol, Budapest, 2009) ISBN 9789630959353
  • Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből, Kossuth Könyvkiadó, 1990, 194–211. o.
  • A magányos cédrus – Csontváry géniusza, életmű-kiállítás Budapesten, 2015
  • Pertorini Rezső: Csontváry patográfiája, Akadémiai, Budapest, 1966

További információkszerkesztés

Commons:Category:Tivadar Csontváry Kosztka
A Wikimédia Commons tartalmaz Csontváry Kosztka Tivadar témájú médiaállományokat.
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
További művei témában.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Csontváry Kosztka Tivadar témában.
  • A magányos cédrus – Csontváry géniusza, varkertbazar.hu
  • Részletesebb életrajz
  • Képzőművészet Magyarországon – a kezdetektől a XX. század közepéig: CSONTVÁRY KOSZTKA Tivadar, Életrajz
  • Lenz Archiválva 2013. július 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Huszárik Zoltán: Csontváry
  • Horváth Róbert: Az isteni megnyilvánulás és a szuverenitás festője: Csontváry, (MEK)
  • Virtual Catalogue for Art History artlibraries.net
  • Csontváry Kosztka Tivadar szülőháza Kisszebenben (fotók)
  • Kolozs Csaba: A gyógyszerészet történetéből – Kosztka Mihály Tivadar (1853-1919), 265–266. oldal, Gyógyszerészet folyóirat, 1974. július
  • Lehel Ferenc: Csontváry Tivadar, a posztimpresszionista festés magyar előfutára, Amicus, Budapest, 1922
  • Lehel Ferenc: Csontváry Tivadar, a posztimpresszionizmus magyar előfutárja – 2. vázlat, Éditions de style, Paris, 1931
  • Fülep Lajos: Rippl-Rónai / Derkovits / Csontváry, Magvető, Budapest, 1975
  • Csontváry, 1853–1919. Irodalomjegyzék, összeállította: Kováts Katalin, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr, 1978
  • Baalbek – Németh Lajos tanulmánya Csontváry Kosztka Tivadar Baalbek című festményéről, Képzőművészeti Alap, Budapest, 1981
  • Csontváry, a képeket válogatta és a szövegeket írta: Németh Lajos, Corvina, Budapest, 1988, (5. bővített kiadás)
  • Lehel Ferenc: Csontváry, szerkesztette, válogatta és a bevezetőt írta: Miltényi Tibor, Szellemkép Bt., Budapest, 1998, (Szellemkép könyvek)
  • Gönczi Tamás: Napúton – Ősvallás, mítosz, tradíció Csontváry írásaiban, művészetében, Uránusz, Budapest, 2002, (Uránusz könyvek)
  • Zombori Lajos: Csontváry közelítések, szerzői kiadás, Nagykovácsi, 2007
  • Molnos Péter: Csontváry – Legendák fogságában, Népszabadság, Budapest, 2009
  • Szabó László: Csontváry Kosztka Tivadar, Kossuth/MNG, Budapest, 2009, (Metropol könyvtár)
  • Jurecskó László–Tóth Károly: Csontvárytól Kondorig. Az Antal-Lusztig-gyűjtemény legszebb rajzai, Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, Miskolc, 2010, (Miskolci Galéria könyvek)
  • Puntigán József: Csontváry és Nógrád, Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 2012, (Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból)
  • Fodor Zoltán: "...neve, ha van, csak áruvédjegy..." – Néhány gondolat a 2015-ös budapesti Csontváry-kiállításról és a tárlat katalóguskötetéről, szerzői kiadás, Medgyesbodzás, 2015
  • Csontváry, szerkesztette: Gulyás Gábor, Várgondnokság Nonprofit Kft., Budapest, 2015
  • Fodor Zoltán: A rejtőzködő műértő, 1-2., szerzői kiadás, Medgyesbodzás, 2015
  • Fodor Zoltán: Néztek, de nem láttok – Néhány Csontváry- és Raffaello-kép kompozíciójának szerkezeti elemzése, szerzői kiadás, Medgyesbodzás, 2016
  • Bellák Gábor–Dicső Ágnes: Az Öreg halász – Csontváryról tényszerűen, a talányos mű restaurálása kapcsán, Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 2017
  • Végvári Zsófia: Csontváry titokzatos múzsája: Isadora Duncan, magánkiadáas, Budapest, 2019, (online elérés: Boldogság.net (Nagy Jenő honlapja, az előadás 2015. november 13–14-én hangzott el a Magyar Táncművészeti Főiskolán megtartott V. Tánctudományi Konferencián, „Tánc és társadalom”)
  • Végvári Zsófia: Csontváry különleges anyaghasználata (Az előadás képi anyaggal együtt 2014. június 4-én hangzott el Gödön, a XI. Patikanapok országos megnyitóján.)
  • Gerlóczy Gábor: Gerlóczy Gedeon – A képmentő építész, Holnap, Budapest, 2019
  • Korcsog Balázs: Csontváry géniusza – Az éteriség festője – Szellemtudományos adalékok Csontváry pályájához, Novalis, Budapest, 2019
  • Losonczy István: Színút – a színkompozíció párhuzamai Csontváry Kosztka Tivadar és a Nyolcak festészetében, Artmagazin, 2013

Kapcsolódó szócikkekszerkesztés

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Csontváry_Kosztka_Tivadar
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Csontváry Kosztka Tivadar

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: 1988-ban befejezett televíziós sorozatok

¿A quién le importa?
Államvédelmi Hatóság
Álmodj velem!
Álmos magyar fejedelem
Április
Árpád-házi Mária nápolyi királyné
Árpád-kor
Árpád magyar fejedelem
Árvácska (keresztnév)
Árva angyal
Ázsia
École polytechnique
Éghajlat
Élysée-palota
Észak-Európa
Észtek
Észt nyelv
Íj
Író
Ókor
Ószláv nyelv
Újlatin nyelvek
Úzok
Üzbég nyelv
Űrhajó
Űrhajós
Űrugrás
10. század
1210
1239
1240
1241
1254
1257
1267
1272
1279
1280
1290
1295
1299
1300
1307
1309
1310
1319
1323
1325
1327
1328
1330
1336
1347
1348
1349
1350
1353
1355
1356
1359
1363
1371
1374
1375
1376
1387
1388
1400
1401
1402
1403
1406
1409
1410
1425
1428
1429
1436
1438
1441
1450
1463
1467
15. század
1525
16. század
1631
1640
1668
17. század
1705
1728
1733
1739
1740
1747
1750
1754
1757
1764
1769
1777
1784
1790
1792
1794
18. század
1808
1813
1814
1816
1817
1818
1821
1826
1827
1835
1839
1846
1848
1852
1853
1854
1855
1856
1859
1860
1860-as évek
1862
1865
1868
1870
1873
1879
1883
1885
1887
19. század
19. századi magyar történelem
1900
1904
1905
1907
1908
1909
1913
1914
1915
1916
1918
1919
1920
1921
1924
1925
1932
1935
1936
1939
1942
1943
1944
1945
1947
1949
1950
1950-es évek
1952
1956-os forradalom
1957
1958
1960-as évek
1961
1963
1964
1966
1973
1975
1978
1979
1980
1980-as évek
1982
1983
1984
1985
1985-ös Formula–1 San Marinó-i nagydíj
1986
1987
1988
1989
1990
1990-es évek
1993
1995
1996
1996-os Formula–1 San Marinó-i nagydíj
1998
1999
20. századi magyar történelem
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2009
2015
2022
250
311
45 Eugénia
6. század
670
895
9. század
955
Acapulco szépe
Acción y reacción
Adela Noriega
Adele
Afrika
Agatuccia Pesce
Agustín Barrios
Alánok
Alabama
Alan Shepard
Alice Faye
Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
Amándote
Amar sin ser amada
Amerikai Egyesült Államok
Amit a szív diktál
Amor a la mexicana
Amor a la mexicana (dal)
Ana három arca
András yorki herceg
Angela (teleregény)
Angelusz (keresztnév)
Anglia
Angolok
Angol nyelv
Anjou Blanka aragóniai királyné
Anonymus
Antropológia
Arab nyelv
Arad (Románia)
Aragóniai Frigyes lunai gróf
Aragóniai Jolán nieblai grófné
Aragóniai uralkodók házastársainak listája
Aragónia uralkodóinak listája
Arany János (költő)
Ardales
Arrasando
Arrasando (dal)
Asszimiláció (szociológia)
Augsburgi csata
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autó
Autodromo Enzo e Dino Ferrari
Avarok
Azeri nyelv
Az én bűnöm
Az új Paula és Paulina
Az ősforrás (teleregény)
A „magyar” szó etimológiája
A betolakodó (telenovella)
A csábítás földjén
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
A hét vezér
A középkori Magyar Királyság története
A liliomlány
A múlt árnyéka
A Macska
A magyar nép kialakulása
A mostoha
A sors útjai (teleregény)
A szív parancsa
A szerelem ösvényei
A szerelem nevében
A végzet hatalma (teleregény)
A vihar (teleregény)
A vipera
A zsidóság Magyarországon
Börzsöny (hegység)
Böszörmények
Bűnös vágyak
B. Tóth László
Baby, I’m in Love
Balassa János (sebész)
Balaton
Baltikum
Barátok és szerelmek
Bartók Béla (zeneszerző)
Baskírok
Baskír nyelv
Basszus
Battenbergi Viktória Eugénia spanyol királyné
Beatrix brit királyi hercegnő
Berki Viola
Besenyők
Bethlen Gábor
Bizánci Birodalom
Bob Said
Bolgárok
Bolgár nyelv
Bolyai János
Bonaparte-ház
Brüsszel
Bujtor István
Bulgária
Cañaveral de pasiones
Cachito de cielo
Camilla (teleregény)
Candy (telenovella)
Cantando por un sueño (dal)
Cerca de ti
Chislehurst
Cigányok
Clarendon
Conexión Thalía Radio Show
Con la duda
Csütörtök
Csehország
Cseh nyelv
Cseke Vilmos
Csernák László
Csontváry Kosztka Tivadar
Csuvasok
Csuvas nyelv
Cuando llega el amor
Cuna de lobos
Dánok
Dán nyelv
Dél-Amerika
Damon Hill
Dance, Dance (The Mexican)
Demográfia
Derült égből apa
De dónde soy
Divat
Don
Donáth Ede
Don’t Look Back
Dos mujeres, un camino
Drámaíró
Dráva
Dulo nemzetség
Dunántúl
Duna
Dunai svábok
Eötvös József (író)
Eötvös Loránd
Egyesült Királyság
Elio de Angelis
Első szerelem (televíziós sorozat, 2000)
Első világháború
El próximo viernes
El sexto sentido
Emese (Álmos anyja)
Empire (stílus)
Enséñame a vivir
Entre el mar y una estrella
En éxtasis
Equivocada
Erna
Esmeralda
Esperanza
Estoy enamorado
Etelköz
Etnikum
Eugénia francia császárné
Eurázsiai nyelvcsalád
Európa
Európa Tanács
Fájl:Armoiries-Empire.jpg
Fájl:A magyar nép.jpg
Fájl:Bikkessy Heinbucher Táncoló magyarok.jpg
Fájl:Die Ungarn 1686.jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Empress Eugénie, Hillwood Museum, 1857.jpg
Fájl:Empress Eugénie of the French holding a small parasol.png
Fájl:Empress Eugenie of the French.jpg
Fájl:Eugénie de Montijo, Empress consort of the French.jpg
Fájl:Eugenie de Montijo Signature.svg
Fájl:Flag of France.svg
Fájl:Flag of Italy.svg
Fájl:Flag of San Marino.svg
Fájl:Flag of the United Kingdom (3-5).svg
Fájl:Hng2 2.jpg
Fájl:Hun bow.jpg
Fájl:L'impératrice Eugénie à la Marie-Antoinette, 1854, Franz Xaver Winterhalter.jpg
Fájl:LocationAfrica.png
Fájl:LocationAsia.png
Fájl:LocationSouthAmerica.png
Fájl:Logo of Spanish language.png
Fájl:Magyars 900-1980.png
Fájl:Magyar vandorlas.gif
Fájl:Music-Gclef.png
Fájl:Northern-Europe-map.png
Fájl:Question book-new.svg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Soomeugri lipp.png
Fájl:Western-Europe-map.png
Február 26.
Fekete-tenger
Film
Filozófia
Filozófusok listája
Finnek
Finnugor nyelvek
Finnugor nyelvrokonság
Finn nyelv
Fiorella (teleregény, 2014)
Forgó László
Formula–1
Fortià Szibilla aragóniai királyné
Franciaország
Franciaország uralkodóinak listája
Francia Nemzeti Könyvtár
Francia nyelv
Francia uralkodók házastársainak listája
Franz Xaver Winterhalter
Freedom 7
Görögország
Görög nyelv
Galerius római császár
Gaston de Raousset-Boulbon
Genetika
Gepidák
Gergely-naptár
Germánok
Germán nyelvek
Gothárd
Gracias a Dios
Granada
Grandes éxitos (Thalía-album)
Greatest Hits (Thalía-album)
Greguss Zoltán
Guaranik
Guzmán Henrik nieblai gróf
György
Györgyi
GYES
Háy Gyula
Héber nyelv
Hétfő
Habítame siempre
Habsburg–Lotaringiai-ház
Habsburg-ház
Hajrá skacok
Hampshire
Hantik
Hatodik koalíciós háború
Henryk Sienkiewicz
High Voltage turné
Hollandia
Holland nyelv
Honfoglalás
Horvátok
Horvátország
Horvát nyelv
Hrabovszky János
Hugonnai Vilma
Hun–magyar rokonság
Hunok
Hunor és Magor
I. Blanka navarrai királynő
I. Frigyes Ágost szász király
I. István magyar király
I. Lipót magyar király
I. Mária szicíliai királynő
I. Márton szicíliai király
I. Mátyás magyar király
I. Napóleon francia császár
Időtlen szerelem (telenovella)
Iduna
Ignacio Zaragoza
Ignazio Spalla
II. Jakab aragóniai király
II. Károly nápolyi király
II. Lipót magyar király
II. Rákóczi Ferenc
III. Alfonz portugál király
III. Frigyes szász választófejedelem
III. Napóleon francia császár
Imperio de mentiras
Indoiráni nyelvek
Integrált katalógustár
Internet Movie Database
Iordanes
Irén
Itália
IV. Alfonz aragóniai király
IV. Péter aragóniai király
Izrael
I Want You (Thalía-dal)
Jászok
Június
James Connor
Január 22.
Január 30.
Japán nyelv
John Rhys-Davies
Josszí Benájún
Judit
Julieta (televíziós sorozat)
Kálomista Gábor
Káma (folyó)
Károlyi Gyula (politikus, 1871–1947)
Kárpát-medence
Kárpátok
Kézai Simon
Kínai nyelv
Könnyek királynője
Körhinta (telenovella)
Közép-Ázsia
Közép-Európa
Középkor
Közgazdaságtan
Kabarok
Kanada
Karl Marx
Kaszpi-tenger
Kasztíliai Eleonóra aragóniai királyné (1307–1359)
Katolicizmus
Kazárok
Kedd
Kedves ellenség
Kelet-Európa
Keleti katolikus egyházak
Keller János (színművész)
Kent
Kereszténység
Kettős élet
Kettős honfoglalás
Kettős játszma (telenovella)
Kiegyezés
Kirgiz nyelv
Kisbolygó
Kislemez
Kistarcsai Központi Internálótábor
Kivándorlás
Kocsárd
Kodály Zoltán
Komik
Koncertalbum
Kongresszusi Könyvtár
Kora újkori magyar történelem
Korzika
Kossuth-díj
Krími tatárok
Krími tatár nyelv
Krónika (műfaj)
Krakatau
Kunok
Kun Erzsébet magyar királyné
Kurt Böhme
Kuvrat
Lázár Ervin
Laborfalvi Róza
Latabár Árpád (színművész, 1963)
Latabár család
Latin nyelv
Lazos de amor
La antorcha encendida
Lengyel költők, írók listája
Lengyel nyelv
Lett nyelv
Levédia
Liberalizmus
Litván nyelv
Los parientes pobres
Love (Thalía-album)
Lunada
Luna Mária aragóniai királyné
Luz y sombra
Május
Május 1.
Május 10.
Május 11.
Május 12.
Május 13.
Május 14.
Május 15.
Május 16.
Május 17.
Május 18.
Május 19.
Május 2.
Május 20.
Május 21.
Május 22.
Május 23.
Május 24.
Május 25.
Május 26.
Május 27.
Május 28.
Május 29.
Május 3.
Május 30.
Május 31.
Május 4.
Május 5.
Május 6.
Május 7.
Május 8.
Május 9.
Március 16.
Mária Antónia francia királyné
Mária Terézia magyar királynő
Márton aragóniai király
Második világháború
Małgorzata Kidawa-Błońska
Madrid
Magyarok
Magyarország
Magyarországi Evangélikus Egyház
Magyarországi Református Egyház
Magyarország Érdemes Művésze díj
Magyarország Kiváló Művésze díj
Magyarország uralkodóinak listája
Magyar őstörténet
Magyar költők, írók listája
Magyar kalandozások
Magyar Királyi Szent István-rend
Magyar Királyság
Magyar nép (egyértelműsítő lap)
Magyar nemesség
Magyar nyelv
Magyar történelem
Magyar törzsek
Magyar Tudományos Akadémia
Malaga
Mambo Café
Manías
Manysik
María (teleregény, 1995)
María (teleregény, 2015)
María del Carmen
María Isabel (telenovella, 1997)
María la del barrio (dal)
María Mercedes
María Mercedes (dal)
Marc Alaimo
Marichuy – A szerelem diadala
Maricruz
Marik
Marimar
Marimar (dal)
Marisol
Matematikus
Mauthauseni koncentrációs tábor
Mechelen (Belgium)
Megkövült szívek
Megveszem ezt a nőt
Megyeri Lajos (zeneszerző)
Mendöl Tibor
Menekülés a szerelembe
Mentir para vivir
Mexikó
Michael Palin
Mihály arkangyal
Miller Dávid
Mindörökké szerelem
Mi destino eres tú
Montgomery (Alabama)
Montijo
Monty Python
Mordvinok
Mujer latina
Mundo de cristal
Muri Jolán Lujza lunai grófné
Nápoly és Szicília uralkodóinak listája
Német-római Birodalom
Németek
Németország
Német nyelv
Névnap
Nógrád (település)
Nagylemez
Nandito Ako
Napóleon Lajos francia császári herceg
Navarrai Mária aragóniai királyné
Nemzetiség
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Neparáczki Endre
Ne hagyj el! (telenovella)
No, no, no (Thalía-dal)
Noches sin luna
Norvég nyelv
No me enseñaste
Nyék (keresztnév)
Nyugat-Európa
Nyugati császárok listája
Ogurok
Olaszok
Olasz nyelv
Olvídame
Onogur-bolgárok
Opera (színmű)
Orczy Emma
Oroszok
Oroszország
Orosz nyelv
Országgyűlési Könyvtár (Japán)
Oszétek
Oszmán Birodalom
Osztrák–Magyar Monarchia
Pápa (egyházfő)
Párizs
Párizsi csata (1814)
Párizs környéki békeszerződések
Péntek
Paloma (telenovella)
Papá a toda madre
Paraguay
Paula és Paulina
Perzsa nyelv
Pestis
Piel morena
Pilis-kutatás#Arvisura
Pillantásod nélkül
Piusz
Pobre señorita Limantour
Pokolba a szépfiúkkal! (teleregény)
Porosz–francia háború
Portál:Franciaország
Portál:Napóleon
Portál:Spanyol világ
Portugáliai Eleonóra aragóniai királyné
Portugál nyelv
Por amar sin ley
Por amor (Thalía-dal)
Prades Margit aragóniai királyné
Primera fila (Thalía)
Producer
Pueblai csata
Qué será de ti
Que te perdone Dios
Quinceañera
Római Birodalom
Római császárok listája időrendben
Római katolikus egyház
Radnóti Miklós
Rafaela doktornő
Ramona (teleregény)
Ratkó-korszak
Rebelde
Reencarnación
Regresa a mí
Renault
Rendőrség
Roger Rees
Románia
Románok
Román nyelv
Rosalinda
Rosalinda (Ay, amor)
Rubí, az elbűvölő szörnyeteg
Ruszinok
Søren Aabye Kierkegaard
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Sablon:Televisa telenovellák
Sablon:Thalía
Sablonvita:Televisa telenovellák
Sablonvita:Thalía
Sacré Cœur-székesegyház
Saint Kitts és Nevis
Salomé (teleregény)
Santiago Cabrera
Sebészet
Sebzett szívek
Seducción
Sentimientos ajenos
Será porque te amo
Skótok
Soñadoras – Szerelmes álmodozók
Sonorai Francia Állam
Spanyolok
Spanyol Birodalom
Spanyol Nemzeti Könyvtár
Spanyol nyelv
Svéd Nemzeti Könyvtár
Svéd nyelv
Széchenyi István
Székelyek
Szép Ilonka (színművész)
Színész
Szökőév
Szarkazmus
Szeged
Szegedi Tudományegyetem
Szejm (lengyel)
Szent István Lovagrend (Toszkána)
Szerémség
Szerbek
Szerbia
Szerb nyelv
Szerda
Szerelempárlat
Szerelem ajándékba
Szerelem zálogba
Szerencsi Éva
Szeretők és riválisok
Szeretned kell!
Szeretni bolondulásig
Szicíliai Eleonóra aragóniai királyné
Szkíták
Szláv népek
Szláv nyelvek
Szlovákia
Szlovákok
Szlovák nyelv
Szlovénia
Szlovén nyelv
Szombat
Szovjetunió
Tádzsik nyelv
Tótok
Török háborúk Magyarországon
Török hódoltság
Török nyelv
Török nyelvek
Tú y yo
Tűzhányó
Tanácsköztársaság
Tarsia Rizzari
Tatárjárás
Tatárjárás Magyarországon
Tatár nyelv
Team Lotus
Teba
Telenovella
Televisa
Ten paciencia
Teresa (teleregény)
Te perdiste mi amor
Thalía’s Hits Remixed
Thalía-diszkográfia
Thalía (énekesnő)
Thalía (popalbum, 2002)
Thalía (popalbum, 2003)
Thalía (szólólemez, 1990)
Thalía con banda – grandes éxitos
Thalía dalainak listája
The Times
Tiéd az életem
Timbiriche
Tisza
Tiszta szívvel (telenovella)
Titkok és szerelmek
Titkok szállodája
Tony-díj
Torghelle Sándor
Tres mujeres
Trianoni békeszerződés
Turul (madár)
Tyrone Power
Udmurtok
Ugor nyelvek
Ukránok
Ukrán nyelv
Ukrajna
Ung
Union List of Artist Names
Un alma sentenciada
Válogatásalbum
Vérszerződés
Vészhelyzet Mexikóban
V. István magyar király
Vad szív
Vajdasági magyarok
Vasárnap
Veronica aranya
Viharos szívek
Viktória brit királynő
Villa Acapulco
Viola (keresztnév)
Viva! Tour
Viva Tour en vivo
Vlagyimir Fjodorovics Vavilov
Volga
Volgai Bolgárország
Wales
Wettin-ház
Wikimédia Commons
WilliamsF1
XVI. Lajos francia király
Zsidók
Zsidó holokauszt Magyarországon#A második zsidótörvény
Zsidó vallás
Zulu




A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.