A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Georg Büchner | |
Élete | |
Született | 1813. október 10. Goddelau, ma Riedstadt része |
Elhunyt | 1837. február 19. (23 évesen) Zürich |
Sírhely | Zürich |
Nemzetiség | német |
Szülei | Ernst Büchner és Luise Caroline Reuß |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | dráma |
Irodalmi irányzat | realizmus |
Georg Büchner aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Büchner témájú médiaállományokat. |
Karl Georg Büchner (Goddelau, ma Riedstadt része, 1813. október 17. – Zürich, 1837. február 19.) német drámaíró, a német realista drámairodalom meghatározó alakja. Schöpflin Aladár méltatása szerint: „Nagy intelligencia volt és született drámaíró, Kleist mellett a másik torzója a német irodalomnak.”[1]
Élete
Hesseni orvoscsaládból származott. 1825-1831 között a darmstadti gimnáziumban tanult. 1831-33 között Strasbourgban hallgatott természettudományokat, elsősorban zoológiát és összehasonlító anatómiát. Itt beleszeretett házigazdájának, Johann Jacob Jaeglé lelkésznek a lányába, Luise Wilhelminébe (Minna). Tanulmányait a giesseni egyetem orvosi szakán folytatta. Itt adta ki 1834-ben névtelenül a Hesseni Hírmondó című röpiratot August Beckerrel és Friedrich Ludwig Weidiggal közösen. Mivel a rendőrségi nyomozás bebizonyította Büchner szerzőségét, Strasbourgba menekült, ahol tovább folytatta orvosi tanulmányait, és németre fordította Victor Hugónak a Lucretia Borgia és Marie Tudor című drámáit. A „Mémoire sur le système nerveux du barbeau” (A márnák idegrendszeréről) című disszertációja nyomán a strasbourgi Természetrajzi Társaság tagjai közé fogadta. Ebben az évben írta meg a Leonce és Lénát és a Woyzecket. Októberben Zürichbe költözött, ahol az egyetemen filozófiai előadásokat tartott. 1837 februárjában tífuszban meghalt.
Művei
- Hesseni Hírmondó (1834)
- Danton halála (1835), dráma
- Lenz (1835), novella
- Woyzeck (1836), dráma; első bemutatója 1913
- Leonce és Léna (1836), vígjáték; első bemutatója 1886
Magyarul
- Danton halála / Válogatott írások; ford. Kosztolányi Dezső, Paulinyi Zoltán, Thurzó Gábor, szerk., bev. Walkó György; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (A világirodalom klasszikusai)
- Danton halála; ford. Kosztolányi Dezső, utószó Veress Dániel; Irodalmi, Bukarest, 1968 (Drámák)
- Georg Büchner művei; ford. Kosztolányi Dezső et al., utószó Walkó György, jegyz. Fodor Géza; Európa, Bp., 1982
- Georg Büchner összes művei; szerk., utószó, jegyz. Halasi Zoltán, ford. Halasi Zoltán et al.; Osiris, Bp., 2003 (Osiris klasszikusok) ISBN 963-389-366-6
Jegyzetek
- ↑ Schöpflin Aladár: Danton halála: Georg Büchner drámája a Magyar Színházban. Nyugat, 20. sz. (1928)
Források
- Ernst Alker: Büchner, Karl Georg. in: Neue Deutsche Biographie 2. 1955. 720-722. Online elérés
További információk
- Danton halála magyarul és németül - Bábel Web Antológia
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.