Gázai övezet -

	Gázai övezet
	; Gázai övezet zászlaja
	; Gázai övezet zászlaja
Egyéb nevei	قطاع غزة ; Qiṭāʿ Ġazza / Kitá Gazza; רצועת עזה ; Retzu'at 'Azza
Ország	Palesztina
Központ	Gáza
Pénznem	izraeli új sékel ; (NIS) = 100 Agorot
	Népesség
Népesség	3 000 000 fő (2021) +/-
Népsűrűség	3 823/km²
Nyelv	Elsősorban arab; (ezenfelül héber, angol)
	Földrajzi adatok
Terület	360 km²
Időzóna	UTC +2 (NYISZ: UTC +3)
	Térkép
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gázai övezet témájú médiaállományokat.

A Gázai övezet Palesztina része, mely a Földközi-tenger partján, annak kelet-délkeleti részén terül el. Délnyugat felől határos Egyiptommal, délkelet és északkelet felől pedig Izraellel. A Gázai övezet Palesztina egyik területe (Ciszjordánia a másik). Az övezet 41 kilométer hosszú, szélessége 6 és 12 kilométer között változik, területe megközelítőleg 360 négyzetkilométer. Az övezetet nem minden ország ismeri el önállónak, hanem Izrael részének, azon belül a Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alá tartozó területnek. 1993-ban az oslói elvi megállapodás alapján realizálták a palesztin önkormányzatiság lehetőségét.^[1]^[2] A 2007-es gázai csata után a Hamász a Palesztin Hatóságot kiszorította a hatalomból és de facto ellenőrzi az övezet területét, amely izraeli blokád alatt áll.

Története

A terület nevét a legnagyobb településről és székhelyéről, Gázáról (másképpen Gázaváros) kapta.

Ókor

A terület már ősidők óta lakott,^[3] a kora ókortól kezdve több régészeti lelőhely is található az övezetben.

Kr. e. 1200 körül az ún. tengeri népek egyike, a filiszteusok (héberül: פְּלִשְׁתִּים, plištim, pelistim; görögösen philiszteosz, arabul "falasztin") telepedtek le itt.

Közelmúlt

1948–1967 között a területet Egyiptom irányította. A hatnapos háborút követően azonban izraeli fennhatóság alá került, egészen a 2005-ös kivonulásig. Az 1993. szeptember 13-án megkötött oslói megállapodás értelmében Izrael fenntartja a Gázai övezet légterének, szárazföldi határainak és felségvizeinek a katonai irányítását. A területen élő kb. 9000 izraeli telepest 2005 augusztusában kitelepítették egy megállapodás értelmében. A kitelepítés nem ment zökkenőmentesen, az izraeli hadseregnek és rendvédelmi erőknek kellett erőszakkal végrehajtani az illegális telepek felszámolását és lakóinak kitelepítését Izraelbe.

Az övezetnek hét határátkelő helye van, melyek közül a két legjelentősebb az északkeleti erezi és a délnyugati rafahi. Izrael 1994-ben határoló falakat és „vasfüggönyt” kezdett építeni az övezet köré, hogy kontrollálni tudja az ellenőrizhetetlen palesztin bevándorlókat, illetve hogy később nyomást tudjon gyakorolni az övezetben élőkre. A blokád előtt és alatt több tucat föld alatti alagutat ástak a palesztinok Egyiptomba, amelyek a különböző fegyveres klánok ellenőrzése alatt állnak. Az alagutakon keresztül elsősorban hadianyagot, élelmet, vizet és üzemanyagot juttatnak be az övezetbe. 2008 elején palesztin fegyveresek áttörték a rafahi határátkelőt, azonban komolyabb összecsapások nem történtek az egyiptomi határőrökkel. A lakosság „vásárlási vándorlásba” kezdett a határmenti egyiptomi üzletekbe és vissza. A 11 napos kényszernyitást követően az egyiptomi rendvédelmi erők ismét lezárták a határátkelőt. A blokád napjainkban is fennáll mindkét szomszéd részéről. 2011 áprilisában az új egyiptomi kormány ígéretet tett rá, hogy megnyitja a rafahi határátkelőt, amellyel véget „vetnek Gáza szenvedésének”.^[4]

A területen folyamatosak a katonai összecsapások Izrael és a Hamász között: a Hamász a Gázai övezet területéről rakétákkal támadja Izraelt amire válaszul 2008-ban, 2009-ben, 2012-ben^[5] és 2014-ben^[6] is katonai akciót indított

Demográfia

A terület fejlesztéséért szomszédai és a nemzetközi közösségek (ENSZ, Arab Liga, Európai Unió) is pénzügyi erőfeszítéseket tesznek. Körülbelül 1,4 millió palesztin lakja a térséget. Részben a blokád miatt azonban a munkanélküliség 70-80% körüli és a nagy népsűrűség tovább rontja az övezet élhetőségét.

Képek

Gázaváros

Gázai strand a tengerparton

A Gázai övezet település-térképe

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Oslói megállapodások. Elvi nyilatkozat 1993.09.13.. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
↑ A palesztin-izraeli békefolyamat kronológiája. (Hozzáférés: 2021. december 9.)
↑ Filfil, Rania; Louton, Barbara (September 2008) "The Other Face of Gaza: The Gaza Continuum", This Week in Palestine (This Week in Palestine)
↑ ma.hu: Egyiptom teljesen megnyitja a Gázai övezet határátkelőjét (MTI nyomán), 2011. április 29. . (Hozzáférés: 2011. április 29.)
↑ Tankok sorakoznak Gáza határában – Index, 2012. november 16.
↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. július 20.)

Források

Harmat Árpád Péter: A Gázai övezet története – Történelem Klub, 2012. november 17.
A kudarc ára halál – Index, 2012. november 18.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Ez a palesztin közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gázai_övezet
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] Oslói megállapodások. Elvi nyilatkozat 1993.09.13.. (Hozzáférés: 2021. december 9.)

[2] A palesztin-izraeli békefolyamat kronológiája. (Hozzáférés: 2021. december 9.)

[3] Filfil, Rania; Louton, Barbara (September 2008) "The Other Face of Gaza: The Gaza Continuum", This Week in Palestine (This Week in Palestine)

[4] ma.hu: Egyiptom teljesen megnyitja a Gázai övezet határátkelőjét (MTI nyomán), 2011. április 29. . (Hozzáférés: 2011. április 29.)

[5] Tankok sorakoznak Gáza határában – Index, 2012. november 16.

[6] Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. július 20.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]