A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Eötvös Loránd | |
Székely Aladár felvételén, 1912 | |
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1894. június 10. – 1895. január 15. | |
Előd | Csáky Albin |
Utód | Wlassics Gyula |
A Magyar Tudományos Akadémia 6. elnöke | |
Hivatali idő 1889. május 3. – 1905. október 5. | |
Előd | Trefort Ágoston |
Utód | Berzeviczy Albert |
Született |
1848. július 27. Buda |
Elhunyt | 1919. április 8. (70 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Szülei | Eötvös József, Rosty Ágnes |
Házastársa | Horvát Gizella (1853–1919) |
Gyermekei | Jolán, Rolanda, Ilona |
Foglalkozás | fizikus, egyetemi tanár |
Iskolái | Piarista Gimnázium, Heidelbergi Egyetem |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eötvös Loránd témájú médiaállományokat. |
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27.[1] – Budapest, 1919. április 8.)[2] magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1889-től 1905-ig, Magyarország kultuszminisztere 1894–1895-ben, a Matematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke. Legismertebb találmánya a nevét viselő torziós inga.
Élete
Eötvös Loránd Ágoston 1848-ban született Budán, a Svábhegyen, majd a krisztinavárosi római katolikus plébánián keresztelték meg. Édesapja báró Eötvös József (1813–1871), író, politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, földbirtokos, édesanyja, barkóczi Rosty Ágnes[3] (1825–1913)[4] volt. Szülei házasságkötése 1842. szeptember 13-án volt (a menyasszony 16 éves „leopoldvárosi lakos”).[5] Testvérei Ditrichsteinné Eötvös Berta, Návayné Eötvös Ilona (1846–1924), Inkeyné Eötvös Jolán (1847–1909), Plennerné Eötvös Mária (1851–1928). Eötvös András (1854–?). Apai nagyszülei báró Eötvös Ignác (1786–1851), bölcseleti és jogi doktor, földbirtokos, és báró Anne von der Lilien (1786–1858) asszony voltak. Anyai nagyszülei barkóczi Rosty Albert (1779–1847)[6] Békés vármegye alispánja,[7] földbirtokos és ehrenbergi Eckstein Anna Franciska (1801–1843) voltak. A Rosty családnak ez az ága révén, ősi Zala- és Vas vármegyei tehetős és befolyásos köznemesi családoknak a sarja volt; köztük a zalalövői Csapody-, az osztopáni Perneszy-, a csébi Pogány és az alsólendvai Bánffy családok találhatók.[8] Eötvös Loránd keresztszülei nagynénje, barkóci Rosty Ilona és férje Trefort Ágoston voltak. Anyai nagybátyja, barkóczi Rosty Pál (1830–1874), magyar földrajztudós, néprajztudós, fotográfus volt.[9]
Középiskoláit 1857-től a pesti piaristáknál, illetve magántanulóként végezte.[10] Miután 1865-ben érettségizett, a pályaválasztás keresztútja elé került. Nevelésére Eötvös József Vécsey Tamást, a római jog neves művelőjét, később nemzetközi hírnévvel rendelkező professzorát kérte fel. Apja ösztönzésére beiratkozott ugyan a jogi fakultásra, de Petzval Ottónál matematikát is hallgatott, majd Krenner József vezetése mellett az ásvány- és kőzettannal ismerkedett, Than Károly laboratóriumában pedig kémiai oktatásban részesült.[11] A természettudományok bűvkörében érdeklődése mindinkább polarizálódott, és lassan érlelődni kezdett lelkében a gondolat, hogy a párhuzamosan folytatott kétirányú képzés nem célravezető, végül is választania kellett a jogi, és a hajlamainak, érdeklődési körének jobban megfelelő természettudományi tanulmányok között. A végső döntésre csak a második év után, 1867-ben került sor, amikor a kiegyezés után apja újból elvállalta az 1848-as Batthyány-kormányban már betöltött vallás- és közoktatásügyi miniszteri tárcát. Ekkor Loránd beiratkozott a Heidelbergi Egyetemre, ahol akkoriban a természettudományok három világhírűvé vált tudósa, Gustav Robert Kirchhoff, Hermann Ludwig von Helmholtz és Robert Wilhelm Bunsen egy időben tanított. Eötvös Kirchhoffnak mind kísérleti, mind elméleti előadásait buzgón látogatta, Helmholtznál a hangtan és fénytan fiziológiai aspektusait tanulmányozta, Bunsen laboratóriumában pedig kémiai analíziseket végzett. Königsbergben is tanult,[11] de itt csak egy félévet töltött elé, mert túl elvontnak találta. Csatlakozni akart August Petermann német földrajztudós Spitzbergákra induló expedíciójához, de erről apjának sikerült lebeszélnie. [12]
1870-ben summa cum laude, azaz színjeles eredménnyel doktorált.[13] Erről apjának a következőket írta: „…E fokozatot nemigen osztogatják. Ebben a félévben kívülem még csak egy jelöltnek adatott, s kultuszminiszteri örömöd telhetik abban, hogy az is magyar volt… neve König Gyula, győri születésű matematikus.”
Hazatérve, az egyetem laboratóriumában kísérletekbe kezdett, melyek a doktori fokozat megszerzésére végzett kutatások folytatásai voltak. Ezeket az eredményeket nyújtotta be 1871 márciusában magántanári képesítése iránti kérelmében a budapesti bölcsészeti karhoz. A kérelmet a Petzval Ottó, Jedlik Ányos és Than Károly professzorokból álló bizottság pozitívan értékelte és megkapta a magántanári kinevezést.[11] Első előadására inkább azért gyűlt össze a közönség, hogy láthassa a bárót, aki előad az egyetemen.[12] 1872-től nyilvános rendes tanár, 1874-től kísérleti fizikát is előadhat.[13] 1875-ben laboratóriumot kapott az egyetemen, ahol kísérleteit végezte.[11] 1878-ban pedig, Jedlik Ányos nyugalomba vonulása után, a kísérleti fizikai tanszék vezetőjének nevezték ki, és megbízást kapott az elméleti és kísérleti fizikai tanszék összevonásával létrehozott Fizikai Intézet igazgatói teendőinek ellátására. 1873-ban, 25 évesen megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1883-ban pedig rendes tagjává. 1889[11] és 1905[13] között ő volt az Akadémia elnöke.
Heidelbergből való hazatérése után elkezdődött közéleti szereplése is. Bekapcsolódott a Királyi Magyar Természettudományi Társulat munkájába. 1891-ben többedmagával megalapította a Mathematikai és Physikai Társulatot és Mathematikai és Physikai Lapok címen folyóiratot indított el.
1894. június 10. és 1895. január 15. között vallás- és közoktatási miniszter volt. 1905-ben lemondott akadémiai elnöki posztjáról, de tudományos tevékenységét az egyetemen a haláláig folytatta.[13] A Magyar Turista Egyesület elnöke volt.[12] Az egyetemre szentlőrinci nyaralójukból, ahol családjával lakott, lóháton járt be.[13] Általános tanulmányi verseny helyett egyes tantárgyakból, matematikából és fizikából szervezett versenyeket, az elsőt 1894-ben.[14]
Édesapjától örökölte a hegymászás szenvedélyét. A Magyarországi Kárpát-egyesület is elnökévé választotta. Bejárta az országot, és külföldön, az Alpok vidékén és Tirolban új csúcsokat is meghódított, melyeket korábban mászhatatlannak tekintettek.[11] Alig 18 évesen feljutott a Monte Rosára (4638 m), ami a második legmagasabb hegycsúcs Európában. Dél-Tirolban 1902-ben az egyik 2837 m magas csúcsot róla nevezték el. Utazásait, expedícióit fényképeken örökítette meg.[13] Népszerűsítette is a természetjárást, de nyári hegymászásai közben is figyelemmel kísérte a kutatómunkát.[12] Leányaival sportos életet éltek, például egy alkalommal kerékpárral mentek ki Olaszországba, a Dolomitokba.
Élete végén súlyos betegség gyötörte, de folytatta tudományos munkásságát, a terepmunkát is figyelemmel kísérte. Utolsó cikkét nem sokkal halála előtt adta nyomdába.[13] Az 1919. április 8-án elhunyt nagy tudóst és nagy embert április 11-én temették el. A Magyar Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, innen kísérte a gyászmenet a Kerepesi temetőbe.[15][16]
Einstein, amikor halálhíréről értesült, a „fizikai fejedelmének” nevezte.[17]
Házassága és gyermekei
Egy nappal 27. születésnapja után, 1875. július 28-án[18] a csehországi Marienbadban feleségül vette a szombathelyi születésű, polgári származású Horvát Gizellát (Szombathely, 1853. július 30. – Budapest, 1919. március 30.),[19] Horvát Boldizsár, az Andrássy-kormány igazságügyi minisztere[11] és Schenk Klára (1824–1872) lányát. Három leánygyermekük született, ám csak ketten érték meg a felnőttkort. Ilona és Rolanda hegymászó és alpinista teljesítményükkel nemzetközi hírnevet szereztek, nem mentek férjhez.
- Gyermekei
- Jolán (1877–1879), kisgyermekként meghalt
- Rolanda (1878–1952)
- Ilona (1880–1945), Budapest ostroma alatt veszítette életét.
Tudományos eredmények
Eötvös 1875-ben kezdte meg kísérleteit az egyetemtől kapott laboratóriumban. Új kutatási módszereket is kidolgozott. 1883-ban részt vett a Párizsban az elektromosságról tartott nemzetközi kongresszuson. Cikkei számos témában jelentek meg a Vasárnapi Ujságban, a Természettudományi Közlönyben, a Műegyetemi Lapokban, a Mathem. és Term. Értesítőben, az Annalen der Physik u. Chemie-ben és a Mathematikai és Physikai Lapokban.[11] Műszereit szigorúan tudományos alapon, elméleti megfontolások alapján fejlesztette ki.[13]
A gravitációs abszorpció az a kérdés, hogy két test egymásra való gravitációját befolyásolhatja-e egy harmadik, közéjük került test. Eötvös ezzel a problémával is foglalkozott.[13]
Eötvös-törvény (kapillaritás)
Az 1870-es évek elejétől két évtizeden át a kapillaritás jelenségével foglalkozott.[11] A felületi feszültség mérésére új módszert dolgozott ki, az Eötvös-féle reflexiós módszert.[13] 1875-ben laboratóriumot kapott az egyetemen, ahol kísérleteit végezte.[11] Elméleti úton felismerte a folyadékok különböző hőmérsékleten mért felületi feszültsége és molekulasúlya közötti összefüggést, ami az Eötvös-féle törvényként lett ismeretes.[20]
Eötvös-inga (torziós inga)
A gravitáció felé az 1880-as években fordult az érdeklődése. A gravitáció térbeli változásának mérésére megszerkesztette világhírűvé vált torziós ingáját, mely a Cavendish-féle torziós inga módosítása. Eötvös gravitációs méréseiben kétféle alakú torziós ingát használt: Az első alak: a torziós szálon függő vízszintes rúd mindkét végére platinasúly van erősítve, így a rúd végein elhelyezkedő tömegek egyenlő magasságban helyezkednek el (görbületi variométer).[13] A görbületi variométer a Coulomb-mérleg pontosabbá és stabillá tett változata, amivel a nehézségi erő potenciáljának deriváltjait lehet meghatározni. Ebből levezethető a potenciál szintfelület görbülete. A második alak: a vízszintes rúd egyik végére ugyancsak platinasúly van erősítve, másik végén vékony szálra erősített platinahenger lóg alá, így a rúd végein levő tömegek különböző magasságban vannak, amivel a horizontális gradienseket is meg lehet határozni (horizontális variométer). A horizontális variométer – Eötvös fő műve – a tulajdonképpeni Eötvös-inga. A műszert tokkal védte, amely végső változatában három rétegből állt, ezzel az elektromágneses hatásokat védte ki és a szélmozgásoktól is óvta az eszközt.
Horizontális variométer, az első Eötvös-inga, 1890-ben készült el.[13] A műszer elve igen egyszerű, ha ugyanis a két tömegre ható vonzóerő nem teljesen egyenlő, egymástól nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a vízszintes síkban elfordul, és a felfüggesztő platina szál megcsavarodik. A megcsavart szál rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe igyekszik visszafordítani. A rúd tehát ott fog megállni, ahol az egymással szemben működő kitérítő erő és rugalmas visszatérítő erő forgatónyomatéka egymással egyenlő. Műszeréről Eötvös maga a következőket mondja:
„ | Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, amelyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván. A Coulomb-féle mérleg különös alakban, annyi az egész. Egyszerű, mint Hamlet fuvolája, csak játszani kell tudni rajta, és miként abból a zenész gyönyörködtető változásokat tud kicsalni, úgy ebből a fizikus, a maga nem kisebb gyönyörűségére, kiolvashatja a nehézségnek legfinomabb változásait. Ily módon a földkéreg oly mélységeibe pillanthatunk be, ahová szemünk nem hatolhat és fúróink el nem érnek. | ” |
Eötvös műszerei, a görbületi variométer és a horizontális variométer, 1890-ben a Magyar Optikai Művek elődjében, Süss Nándor finommechanikai műhelyében készültek. Az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatott és díjat nyert egyszerű nehézségi variométer 1898-ban készült.[13]
Eötvös felismerte, hogy torziós ingája alkalmas a nehézségi gyorsulás helyi változásainak a mérésére is. Ezeket a változásokat a földfelszín alatti rétegek sűrűségváltozása okozza. A változások pontos mérése tehát alkalmas a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatására. Az első méréseket az egyetem laboratóriumában, majd a Gellért-hegy tövében és a Ság hegy peremén (1891), valamint szentlőrinci házának udvarában végezte. Munkatársaival méréseket folytattak a Fruska Gorán, a Titeli-fennsíkon, Újvidék, Verbász, Palánka, Szabadka, Versec, Zombor, Arad környékén, és még sok más helyen Erdélyben. A Balaton jegén is többször végeztek méréseket[13] a Balaton bizottság vezetője, Lóczy Lajos támogatásával. A sima Balaton-felszín nagyon alkalmas volt a mérések szempontjából, mert nem kellett figyelembe venni a terepfelszín egyenetlenségeiből adódó terrén hatást. Ezeket számos további terepi mérés követte, amelyekkel az inga földtani kutatásban való hasznosíthatóságát vizsgálták. Végül a földmérők 1912-ben Hamburgban rendezett XVII. konferenciáján Eötvös elérkezettnek látta az időt, hogy a gyakorlati alkalmazás elveit megfogalmazza. Az első sikeres olajkutatási célú gyakorlati méréseket Egbell környékén, a Morva-mezőn 1915-ben végezték – ezzel vette kezdetét a nyersanyagkutató geofizika, amelynek két évtizeden át uralkodó műszere Eötvös Loránd torziós ingája volt. Amerika leggazdagabb kőolajforrásait Eötvös-ingával tárták fel. Számos külföldi szakember járt Magyarországon Angliából, Hollandiából, Olaszországból, Honoluluból, Texasból, Németországból, Indiából, Venezuelából, Kanadából, hogy megismerkedjen az Eötvös-ingával folytatott mérési módszerrel. Magyar szakemberek végeztek méréseket Indiában, Perzsiában, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban.
Magyarországon 65 Eötvös-ingát készítettek és adtak el külföldi megrendelésre. Mivel Eötvös nem szabadalmaztatta az ingát,[13] így külföldön is több száz példányt gyártottak belőle és mindezek a magyar tudomány dicsőségét hirdetik szerte a világon.
A terepi mérések meggyorsítása érdekében Eötvös következő műszerébe két, egymáshoz képest 180°-kal elfordított lengőt épített be. Ezzel az 1902-ben készült műszerrel végezte a tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának kimutatását célzó híressé vált kísérleteit.[13]
Az első kőolajkeresést a Morva-mezőn, Egbell környékén még Eötvös életében, 1915-ben végezték. A keresés sikerrel járt.[21] Az ingával az 1930-as években kőolaj után kutattak, majd az 1950-es években geofizikai célokra használták tökéletesített változatát, mellyel a mérés ideje 5 óráról 40 percre csökkent.[13] Kőolaj és földgáz után sok helyen kutatnak ezzel az eszközzel.[22]
Egyéb műszerek
A gravitációs kompenzátor lényegében torziós szálon függő vízszintes ingarúd. Eötvös ezzel a Dunától 100 méterre képes volt a vízszint 1 cm-es változását észlelni.[13]
A graviméter bifiláris elven működött, és 1901-ben készült el. Azonban mivel az ezzel végzett mérései nem feleltek meg várakozásának, Eötvös nem publikálta ezeket az eredményeket. Az eredeti graviméter fennmaradt.[13]
A gravitációs állandó meghatározására is végzett méréseket. Két ólomfal között ingákat lengetett a falakkal párhuzamosan és arra merőlegesen. A falak méretéből, sűrűségéből és a lengésidőkből a gravitációs állandó számítható.[13]
A gravitációs mérésekkel együtt földmágneses méréseket végzett, meghatározták a földi mágneses tér horizontális komponensét, a deklináció és inklináció értékeit is. Az eredményeket összevetette, és ez alapján vonta le következtetéseit.[13]
A mágneses transzlatométer a gravitációs inga mágneses változata. A lelógó súly helyén forgatható mágnes függ. E szár körül elfordítható a műszer. Kőzetek és más, gyengén mágnesezett testek, mint régi edények és téglák mágneses momentumát mérte vele. Ezzel a cseréptárgyakat olyan helyzetbe lehetett állítani, ahogy kiégetésükkor voltak.[13]
A súlyos és tehetetlen tömeg ekvivalenciája
A fizikában a tömeget kétféle módon definiálhatjuk, mint tehetetlen és mint gravitáló (súlyos) tömeget. Az, hogy a testnek tömege van, abban nyilvánul meg, hogy mozgási állapotának, sebességének megváltoztatására erő kell, mely arányos a test tömegével: az fejezi ki a tömeg tehetetlenségét. De hogy a testnek tömege van, az abban is megnyilvánul, hogy más testre gravitációs vonzást gyakorol. Newton törvénye szerint ez a vonzóerő arányos a tehetetlen tömeggel és független a test anyagi minőségétől. Ezt a jelenséget röviden a tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának nevezik.[23]
Newton óta a tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának-azonosságának kérdése, ill. mérése számos tudóst foglalkoztatott,[24][25] és a XX. század elején még mindig fontos filozófiai kérdés volt. 1906-ban a Göttingeni Egyetem pályadíjat tűzött ki a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságának kísérleti igazolására.
A 21. század elejéről visszatekintve az erre vonatkozó mérések területén a legnagyobb „áttörést” az Eötvös-ingával végzett mérések hozták. Az 1880-as évek végén Eötvös mérései alapján már kijelenthető volt, hogy a kétféle tömeg 20 milliomod pontosságon belül azonos, és független az anyagi minőségtől.[26]
Eötvös 1890-es publikációjához képest ma már epizódnak, a hibahatár egy nagyságrenddel való csökkentésének tekinthető, hogy a göttingeni pályázatot Eötvös Loránd és munkatársai (Pekár Dezső és Fekete Jenő) nyerték el 1909-ben. (Azóta – lényegében azonos eszközökkel – ezt a mérési pontosságot „mindössze” 2 nagyságrenddel sikerült tovább javítani.) A Göttingeni Egyetem Bencke-díjának odaítélése – de elsősorban az 1890-es első publikáció – tehát bizonyítja Eötvös eredményeinek eredetiségét és elsőségét a tehetetlen és súlyos tömeg azonosságának kísérleti igazolásában, amely mindmáig a magyar kísérleti fizika csúcsteljesítménye. A pályamű publikálására az inga ipari alkalmazásával összefüggő számos sürgető ok, majd Eötvös halála miatt csak 1922-ben került sor.[27]
Ismeretes, hogy a tehetetlen és a súlyos tömeg ekvivalenciája Albert Einstein (1907 és 1916 között publikált) általános relativitáselméletének egyik kiindulópontja. Einstein sokáig nem tudott Eötvös mérési eredményeiről, és az ekvivalencia elvét „ösztönösen” mondta ki 1907-ben. Eötvös kísérleteire Wilhelm Wien hívta fel Einstein figyelmét 1912-ben.[28] Így érthető, hogy az intuícióját valójában igazoló (1890-es!) Eötvös-féle kísérleti eredményekre az első – komoly méltatásnak is tekinthető – hivatkozása csak egy 1913-as, Grossmann Marcell-lal írt cikkének bevezetőjében található.[29]
Eötvös-effektus
Az Eötvös-effektus lényege, hogy a föld felszínén kelet és nyugat felé mozgó vonatkoztatási rendszerekben (pl. járműveken, hajón) látszólag eltérő gravitációs térerő mérhető. Mivel a Föld nyugatról kelet felé forog, egy, a Föld felszínén kelet felé mozgó testre nagyobb centrifugális erő hat, mint egy nyugat felé haladóra. Következésképpen egy kelet felé mozgó test súlya csökken, a nyugat felé mozgóé pedig növekszik.[22]
Az Eötvös-effektus mérésére Eötvös 1915-ben kifejlesztett egy műszert, ami egy mérlegre hasonlított, serpenyők helyett súlyokkal. Ez egy forgatható állványon áll, ami egyenletesen forgatható. Forgatáskor a nyugat felé forgó kar nehezebbé, a kelet felé forgó könnyebbé válik, a mérleg kibillen az egyensúlyból. Ha a keringési idő megegyezik a lengésidővel, akkor a rúd egyre jobban kezd lengeni.[13]
Művei
- A rezgési elméletből következő távolbani hatás törvényéről. Bpest, 1871(Akadémiai Értesítő V.)
- A rezgések intenzitása, tekintettel a rezgési forrásnak és az észlelőnek mozgására. Uo. 1874 (Értekezések a mathem. tud. köréből III. 4. sz.)
- Über die Intensität der wahrgenommenen Schwingungen bei Bewegung der Schwingungsquelle und des Beobachters, ANNALEN DER PHYSIK, 152 (8). pp. 513–535., 1874 (az előbbi munka német nyelven)
- Népszerű tudományos előadások, Helmholtz Hermann után ford. Uo. 1874. (Előszóval b. E. L.-tól Jendrassik Jenővel együtt. A kir. m. term. társulat Könyvkiadó-Vállalata VI.)
- Über den Zusammenhang der Oberflächenspannung der Flüssigkeiten mit ihrem Molecularvolumen, ANNALEN DER PHYSIK, 263 (3). pp. 448–459. 1886.
- A távolba hatás kérdéséről. Uo. 1878. (M. t. Akadémia Évkönyve XVI. 1.)
- Vizsgálatok a gravitatio jelenségeinek köréből. Uo. 1888. (Mathem. és term. tud. Értesítő VII. 2. 3.)
- Rectori székfoglaló beszéd Természettudományi Közlemények, 1891
- A fizika tanításáról az egyetemen. Uo. 1892. (Az egyetemi ünnepen 1892. máj. 13.)
- Untersuchungen über Gravitation und Erdmagnetismus, ANNALEN DER PHYSIK. pp. 354–400. 1896
- Étude sur les surfaces de niveau et la variation de la pesanteur et de la force magnétique. Paris, 1900
- Bestimmung der Gradienten der Schwerkraft und ihrer Niveauflächen mit Hilfe der Drehwaage. Leiden, 1907
- Die Niveauflächen und die Gradienten der Schwerkraft am Balatonsee, Budapest, 1908
- Sur les travaux géodesiques exécutes en hongrie spécialement a l'aide de la balance de troison, Budapest, 1909
- Beiträge zum Gesetz der Proportionalität von Trägheit und Gravität, Nachrichten von der Gesellschaft der Wissenschaften zu Göttingen : geschäftliche Mitteilungen, 1909 (1). pp. 37–41., 1909
- Über geodätische Arbeiten in Ungarn besonders über Beobachtungen mit der Drehwage : Bericht an die XVI. allgemeine Konferenz der internationalen Erdmessung, Budapest, 1909
- Über Arbeiten mit der Drehwage : Ausgeführt im Auftrage der kön. ungarischen Regierung in den Jahren 1909–1911, Budapest, 1912
- Experimenteller Nachweis der Schwereänderung, die ein auf normal geformter Erdoberfläche in östlicher oder westlicher Richtung bewegter Körper durch diese Bewegung erleidet, ANNALEN DER PHYSIK, 364 (16). pp. 743–752., 1919
- Kísérleti kimutatása annak a nehézségi változásnak, a melyet valamely ... földfelületen keleti- vagy nyugati irányban mozgó test e mozgás által szenved, Franklin, Budapest, 1920
- Beiträge zum Gesetze der Proportionalität von Trägheit und Gravität, ANNALEN DER PHYSIK, 373 (9). pp. 11–66., 1922.
- Részt vett a Pallas Nagy Lexikonának megírásában is. [11]
- Cikkei a REAL-ban
- Eötvös Loránd a tudós és művelődéspolitikus írásaiból; sajtó alá rend., bev. Környei Elek; Gondolat, Bp., 1964 (Nemzeti könyvtár Művelődéstörténet)
- Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból; vál., tan., jegyz. Bodó Barna; Kriterion–Európa, Bukarest–Bp., 1980 (Téka)
- Az egyetem feladatáról; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1985 (Gondolkodó magyarok)
- Eötvös József levelei fiához, Eötvös Lorándhoz; összegyűjt., szöveggond., jegyz. Benedek Mihály; Szépirodalmi, Bp., 1988
- Ahol virág, madár megértenek. Báró Eötvös Loránd versei és fordításai; összegyűjt., bev., jegyz. Kis Domokos Dániel; Unicus Műhely, Bp., 2020
Miniszterként
1894 júniusában kinevezték vallás- és közoktatásügyi miniszternek. Minisztersége alatt, amely mindössze hét hónapig tartott,[14] négyszáz új népiskolát hozott létre, és mindvégig szívén viselte a tanítók sorsát, ami abban nyilvánult meg, hogy nagymértékben emelte a tanítók jutalmazására szánt összeget. A nemzetiségi kérdésről a következőképpen nyilatkozott: „Ezt nem lehet rendeletekkel megoldani, ehhez tapintat, megértés, a más fájdalmába való beleérzés szükséges.” Ez a beszéd igen jó hatással volt a nemzetiségekre. Segített előkészíteni a zsidók teljes emancipációját, így az izraelita bevett vallássá vált. Ennek kimondásakor azonban már más ült a miniszteri székben.[14]
A tanárképzés megjavítása végett megalapította a párizsi École Normale Supérieure mintájára 1895-ben a Báró Eötvös József Collegiumot, melyben a szegény sorsú, tehetséges fiatalok ingyenes elhelyezést kaptak. Nemzetiségiek is bekerülhettek. A kollégiumban a tanárjelöltek kiváló szaktanárok vezetésével magas színvonalú tudományos képzésben részesültek.[14] A kollégiumból fél évszázados fennállása alatt olyan nemzetközi téren is elismert egyének kerültek ki, mint Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Zemplén Géza, Szegő Gábor, Bay Zoltán és Kosáry Domokos, hogy csak néhányat említsünk.
Elismerései
- 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia a Nobel-bizottság elé terjeszti munkásságát (a Nobel-bizottság választása azonban Heike Kamerlingh Onnes holland fizikusra, a szupravezetés felfedezőjére esett).
- A berlini Porosz Királyi Tudományos Akadémia kültagjává választja[13]
- A krakkói Jagelló Egyetem tiszteletbeli doktorává avatja[13]
- Az oslói Norvég Királyi Friedrick Egyetem tiszteletbeli doktorává avatja[13]
- Megkapja a Becsületrend kitüntetést (Legion d'Honneur)[13]
- Megkapja a szerb király Szent Száva érdemrendet[13]
- A magyar Ferenc József-rend[13]
- A Göttingani Egyetem Benecke-pályadíja[13]
- Pro Litteris et Artis osztrák–magyar érdemrend
- 1920-ban az ő nevét vette fel a Geofizikai Intézet
- Az ő nevét viseli a Geofizikai Intézet 1957-ben alapított Eötvös Loránd-emlékérme.
- 1950-ben róla nevezték el a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemet.
- A Mathematikai és Physikai Társulat kettéválása után a fizikai részleg mint Eötvös Loránd Fizikai Társulat működik.
- Az ő nevének jegyében rendezik meg a középiskolások fizikai tanulmányi versenyét.
- Krenner József egy Macedóniában talált tallium-, arzén- és kéntartalmú ásványt Eötvös Loránd tiszteletére loránditnak nevezett el.
- A magyarorszagi Tanácsköztársaság saját halottjának tekintette, és a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravataloztatta fel.
- Párizsban a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Szövetsége, mely Marie Curie-vel és Albert Einsteinnel az élén alakult meg, szintén megemlékezett az elhunyt Eötvös Lorándról. Einstein ezekkel a szavakkal jelentette be a hírt: „A fizika egyik fejedelme halt meg!”.
- Születésének századik évfordulóján a londoni Science Museumban Eötvös-emlékkiállítást rendeztek "Hungary's Greatest Man of Science" címmel.
- A Nemzetközi Csillagászati Unió 1970-ben a Hold túlsó oldalán feltérképezett alakzatok és kráterek között nyolcat neves magyar tudósokról nevezett el, az egyiket Eötvös Lorándról.[30]
- A hegymászó sportéletben betöltött szerepének emlékét őrzi a róla elnevezett dobogó-kői báró Eötvös Loránd menedékház, amely elsőként nyílt meg az országban. Eötvös hegymászó pályafutását Bucsek Henrik dolgozta fel.
- A Közlekedési Múzeum virtuális kiállítást tart fenn az Interneten az Eötvös családról, ezernél is több, Eötvös Loránd által készített eredeti fényképfelvétellel.[31]
- Nevét a 12301 Eotvos rendszámú kisbolygó őrzi, amelyet E. W. Elst csillagász fedezett fel 1991. szeptember 4-én.[32]
Származása
b. Eötvös Loránd (Buda, 1848. júl. 27.– Budapest, 1919. ápr. 8.) fizikus, miniszter, földbirtokos, |
Apja: b. Eötvös József (Buda, 1813. szept. 3.– Pest, 1871. febr. 2.) író, politikus, földbirtokos, |
Apai nagyapja: b. Eötvös Ignác (Sály, 1786. febr. 25.– Velence, 1851. aug. 21.) bölcseleti és jogi doktor, földbirtokos, |
Apai nagyapai dédapja: b. vásárosnaményi Eötvös Ignác[35] (Kassa, 1763. jan. 6.– Buda, 1838. jún. 12.) főispán (Szülei: Eötvös Miklós, császári és királyi tábornok, földbirtokos, és báró Splényi Anna) |
Apai nagyapai dédanyja: b. négyesi Szepessy Mária[36] (1767–Kassa, 1832. aug. 5.) (Szülei: báró Szepessy László, királyi tanácsos, földbirtokos, és Sebe Krisztina) | |||
Apai nagyanyja: b. Anne von der Lilien[37] (1786. szept. 28.– Pest, 1858. júl. 15.) |
Apai nagyanyai dédapja: b. Joseph von der Lilien (1753–1828) | ||
Apai nagyanyai dédanyja: gr. Szapáry Julianna (1759–1788) (Szülei: Szapáry Péter, és gróf németújvári Batthyány Izabella) | |||
Anyja: barkóci Rosty Ágnes[38] (Pest-Buda, 1825. szept. 20.– Iharosberény, 1913. máj. 9.) |
Anyai nagyapja: barkóci Rosty Albert[39] (Sopron, 1779. dec. 10. – Pest, 1847. nov. 4.) békési alispán |
Anyai nagyapai dédapja: barkóci Rosty Pál (Ják, 1745. jul. 10. – Ivánc, 1810. okt. 26.) táblabíró, főhadnagy Szülei: barkóczi Rosty Ferenc, királyi tanácsos, Vas vármegye alispánja, vármegyei követ, földbirtokos, és balázsfalvi Orosz Mária) | |
Anyai nagyapai dédanyja: nedecei Nedeczky Anna (Paks, 1764. jun. 26. – Pozsony, 1839) (Szülei: nedeczei Nedeczky Albert, földbirtokos, és Újváry Walburga) | |||
Anyai nagyanyja: Eckstein Anna Franciska[40] (*Pest, 1801. június 2.– †Pest, 1842. július 5.) |
Anyai nagyanyai dédapja: ehrenbergi Eckstein Ferenc[41] (Alsókubin, 1769. márc. 28.– Pest, 1833. nov. 7.) orvos | ||
Anyai nagyanyai dédanyja: Wehner Erzsébet |
Jegyzetek
- ↑ Eötvös Lóránd születési bejegyzése. familyseach. (Hozzáférés: 2022. október 20.) Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári halotti akv. 1236/1919. folyószáma alatt.
- ↑ Rosty Agnes Cataharina Anna. familysearch. (Hozzáférés: 2022. október 20.) 1825 szeptember 21. Pest Belváros
- ↑ özvegy Eötvös Józsefné Rosty Ágnes. familysearch. (Hozzáférés: 2022. október 20.) halál oka: szívhűdés
- ↑ Báró Eötvös József úr és tekintetes Rosty Ágnes pesti származású hajadon. familysearch. (Hozzáférés: 2022. október 20.) Pest, Szentistvánváros (Lipótváros)
- ↑ familysearch.
- ↑ Szluha.
- ↑ sulinet.hu.
- ↑ familysearch.org: Rosty Pál keresztelési bejegyezése, pest-belvárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1830. év.
- ↑ Az I. osztályt (1857–1858), a II–III. osztályok első féléveit (1858–1860), a IV. osztály második (1861) és az V. osztály első félévét (1861–1862), végül a VIII. osztályt (1864–1865) végezte a piarista gimnáziumban, nyilvánosan, a többit magánúton. Ld. a budapesti piarista gimnázium anyakönyveit (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapesti gimnázium levéltára, Anyakönyvek)
- ↑ a b c d e f g h i j k Szinnyei.
- ↑ a b c d Eötvös Loránd Természetbarát Egyesület.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
- ↑ a b c d Mann Miklós.
- ↑ Két rendszer, két halott, két temetés. mediakutato.hu
- ↑ 1919. április Vörös Riport Film 3. Eötvös Loránd temetése. (Hozzáférés: 2021. augusztus 9.)
- ↑ Dr. Szabó Árpád: Magyar természettudósok (Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 1996.)
- ↑ 170 éve született Eötvös Loránd, akinek csak két szerelme volt. nlc.hu. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
- ↑ familysearch.org Horváth Gizella keresztelési bejegyzése, Szombathelyi r. k. plébánia keresztelési anyakönyve, 359/1853. folyószám.
- ↑ pzoli.
- ↑ www.karpatalja.ma.
- ↑ a b feltalaloink.hu.
- ↑ ekvivalenciaelv.
- ↑ Abonyi.
- ↑ Király.
- ↑ Eötvös 1890.
- ↑ Eötvös-Pekár-Fekete.
- ↑ Gazda.
- ↑ Einstein.
- ↑ Eötvös kráter.
- ↑ Eötvös családi fotók
- ↑ nasa.
- ↑ Czeizel.
- ↑ Gudenus.
- ↑ Eötvös Ignác gyászjelentése (1838).
- ↑ Szepessy Mária gyászjelentése.
- ↑ Lilien Anna gyászjelentése.
- ↑ Rosty Ágnes gyászjelentése.
- ↑ Rosti Albert gyászjelentése.
- ↑ Eckstein Anna gyászjelentése.
- ↑ Eckstein Ferenc gyászjelentése.
Források
- Szinnyei József. Magyar írók élete és munkái
- familysearch
- Szluha Márton. Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Heraldika kiadó (2012) 400. o.
- Zalalövő története. . (Hozzáférés: 2016. március 14.)
- Abonyi Iván (1998). „Eötvös Loránd az általános relativitáselmélet bölcsőjénél” (6). 251-253.
- Király Péter (2007). „A 100 éves Eötvös-Pekár-Fekete kísérletek és máig tartó hatásuk” (1). 1
- Eötvös Loránd. „Mathematische und naturwissenschaftliche Berichte aus Ungarn”. 8 (1890); Windemann's Beiblätter 15 (1891): 688
- R. v. Eötvös, D. Pekár, E. Fekete. „Annalen der Physik 68 (1922) 11”.
- Gazda István. Einstein és a magyarok. Akadémiai Kiadó (2004)
- A. Einstein, M. Grossmann. „Entwurf einer Verallgemeinerten Relativitätstheorie und eine Theorie der Gravitation in=Zeitschrift für Mathematik und Physik”. 62. (1913) 225-261.
- Magyarokról elnevezett kráterek a Holdon – Eötvös kráter. . (Hozzáférés: 2006. augusztus 28.)
- 12301 Eotvos (1991 RR12)
- Czeizel Endre. Tudósok – gének – tanulságok. Budapest: Galenus Kiadó (2006). ISBN 963 7157 04 2 92–108. o.
- Gudenus János József. A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J. Budapest: Natura Kiadó (1990). ISBN 963-234-313-1 340. o.
- EÖTVÖS LORÁND
- Eötvös Loránd élete és munkássága
- Eötvös Loránd (1848–1919) fizikus
- Digitális Tankönyvtár
- www.karpatalja.ma
- Eötvös Loránd Természetbarát Egyesület
- Eötvös Loránd, a kultuszminiszter
- Eötvös Ignác gyászjelentése (1838). . (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- Szepessy Mária gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- Lilien Anna gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- Rosty Ágnes gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- Rosti Albert gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- Eckstein Anna gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- Eckstein Ferenc gyászjelentése. . (Hozzáférés: 2011. december 16.)
További információk
- Eötvös Loránd temetése (Filmhiradó) – 1919. április
- Életrajz
- Hol született Eötvös Loránd? Fizikai Szemle 2003/9. 346. o.
- Eötvös Loránd Virtuális Múzeum
- Eötvös Loránd munkái és méltatása
- Radnai Gyula: Hogyan választott Eötvös Loránd kutatási témát? Természet Világa, 1999. november (bő irodalomjegyzékkel)
- Nagy Károly: A klasszikus fizika világhírű magyar mestere Magyar Tudomány, 1998/7, valamint a
- A Magyar Tudomány 1998 július további cikkei Eötvös Loránd születésének 150. évfordulójára
- Körmendi Alpár: Eötvös gravitációs vizsgálatokhoz vezető útja, Fizikai Szemle, 1998/6. 183. o.
- – muszakiak.hu – híres magyar fizikusok
- Bucsek Henrik, Eötvös Loránd a hegymászó, in Fizikai Szemle, XIX. évfolyam (1969), 8. szám.
- Eötvös Loránd, a fotográfus nyomában a Dolomitokban – 4bakancs
- Eötvös Loránd Szakkollégium Szeged
- Eötvös Loránd – A fizika fejedelme – Fokusz.info
- Sághegyi fotók a Panoramio oldalain (Eötvös méréseinek emlékeiről is)
- Eötvös Loránd családfája
- The small original Eötvös torsion balance, Süss Nándor, 1928
- Báró Eötvös Loránd emlékkönyv, MTA, 1930
- Hamza Gábor: Vécsey Tamás – egy nagy magyar római jogász portréja. Magyar Tudomány 41 (1996) 1148–1153. old.
- Báró Eötvös Loránd-emlékév 2019
- M. Zemplén Jolán–Egyed László: Eötvös Loránd; Akadémiai, Bp., 1970 (A múlt magyar tudósai)
- Buday Tibor–Budayné Mosonyi Klára: "A fizika fejedelme". Eötvös Loránd élete és munkássága; Magvető, Bp., 1986 (Nemzet és emlékezet)
- Kis Domokos Dániel: A csúcson. A hegyek szerelmese – báró Eötvös Loránd; Eötvös, Bp., 1998
- Rosta István: Eötvös Loránd; Elektra Kiadóház, Bp., 2008 (Heuréka)
- Kovács László: Eötvös Loránd, a tudós-tanár / Loránd Eötvös – scientist-teacher; angolra ford. Mark Trotter; BDF, Szombathely, 2001 (Studia physica Savariensia)
- Báró Eötvös Loránd, a tudós fotográfus; összeáll., tan. Kis Domokos Dániel; Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet–Magyar Fotográfiai Múzeum, Bp.–Kecskemét, 2001 (A magyar fotográfia történetéből)
- Kis Domokos Dániel: A természetszerető Eötvös Loránd. Levéltári és kézirattári kutatások; MATI, Bp., 2017 (Magyar tudománytörténeti szemle könyvtára)
- Eötvös Loránd emlékalbum; szerk. Dobszay Tamás; Kossuth, Bp., 2019
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Árpád-kor
Árpád magyar fejedelem
Ázsia
Édes dundi Valentina
Édes kis semmiség (film, 2002)
Éghajlat
Életem értelmei
Észak-Európa
Észtek
Észt nyelv
Íj
Ókor
Ószláv nyelv
Újlatin nyelvek
Újoncok napja
Úzok
Üstökös (Transformers)
Üzbég nyelv
10. század
1241
1348
1349
15. század
16. század
17. század
18. század
19. század
19. századi magyar történelem
1900
1918
1920
1950-es évek
1956-os forradalom
1960-as évek
1971
1980
1980-as évek
1990-es évek
20. századi magyar történelem
200 első randi
2015
24 (televíziós sorozat)
300: A birodalom hajnala
6. század
670
895
9. század
90210
955
Adaline varázslatos élete
Afrika
Agora (film)
Alánok
Albert Péter
Alejandro de la Madrid
Ally McBeal
Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
Amerikai Egyesült Államok
Amerikai pite: Az esküvő
Amerikai pite: A találkozó
Andrés García jr.
Andy Samberg
Andy Serkis
Angol nyelv
Angry Birds – A film
Angyalok és démonok (film)
Anonymus
Antal Nimród
Antonio Garrido
Antropológia
Arab nyelv
Arany János (költő)
Arisztophanész
Asszimiláció (szociológia)
Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés
Asterix – Az istenek otthona
Atlantisz – Az elveszett birodalom
Augsburgi csata
Ausztrália (ország)
Ausztria
Autókereskedők
Avarok
Azeri nyelv
Az élet könyve (film, 2014)
Az én kis Bushom
Az új fiú
Az előléptetés
Az elnök végveszélyben
Az Igazság Ligája: Két Földi válság
Az Igazság Ligája – Az új küldetés
Az ismeretlen Drakula
Az utolsó év
A „magyar” szó etimológiája
A betolakodó
A bolondos, bolondos, bolondos Tapsi Hapsi mozifilm
A bosszú álarca
A bosszú (televíziós sorozat, 2002)
A Bourne-hagyaték
A férjem védelmében
A fiúk a klubból
A Grace klinika
A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége (film)
A Gyűrűk Ura: A két torony (film)
A Gyűrűk Ura: A király visszatér (film)
A Gyűrűk Ura (filmsorozat)
A háború császára
A hét vezér
A hobbit: Váratlan utazás
A hobbit (filmsorozat)
A középkori Magyar Királyság története
A Karib-tenger kalózai: Holtak kincse
A liliomlány
A médium
A magyar nép kialakulása
A majmok bolygója: Forradalom
A majmok bolygója: Háború
A majmok bolygója: Lázadás
A mostoha
A narancsvidék (televíziós sorozat)
A pletykafészek
A Sólyom végveszélyben
A semmi közepén (televíziós sorozat)
A szökés (televíziós sorozat)
A szellemlovas
A sziget (film, 2005)
A Szomszédok mellékszereplőinek listája#Bakonyi Géza
A túlélő (film, 2013)
A zsidóság Magyarországon
Börzsöny (hegység)
Böszörmények
Bűbájos boszorkák
Bűnös szerelem
B.D. Wong
Balaton
Baltikum
Baráth István
Barátok és szerelmek
Barbinek Péter
Bartók Béla (zeneszerző)
Baskírok
Baskír nyelv
Baywatch
Benedek András (író)
Ben Stiller
Berkes Bence
Besenyők
Bethlen Gábor
Biutiful
Bizánci Birodalom
BM Duna Palota
Bolgárok
Bolgár nyelv
Bolyai János
Bordertown – Átkelő a halálba
Bosszúállók újra együtt
Bostoni halottkémek
Botrány (televíziós sorozat)
Box Office Mojo
Brian Stepanek
Bulgária
Carlo Collodi
Castle
CGI (film)
Chad Michael Murray
Charles Adler
Chester Bennington
Christoph Bach
Chris Kattan
Chuck
Cigányok
CM Punk
Copperfield Dávid (film, 1993)
Craig Robinson
Csárdáskirálynő
Császár András
Csacska angyal
Család csak egy van
Csehország
Cseh nyelv
Csontváry Kosztka Tivadar
Csuvasok
Csuvas nyelv
Dányi Krisztián
Dán nyelv
Dél-Amerika
Dél királynője (teleregény)
Dallas (televíziós sorozat, 2012)
Damon Wayans
Daniel Faraday
Dario Fo
David Hyde Pierce
David Oyelowo
Dawson és a haverok
Demográfia
Derült égből szerelem
District 9
Dokik
Doktor Balaton
Domonkos Zsuzsa
Dom DeLuise
Don
Drága örökösök
Dráva
Dredd
Dulo nemzetség
Dunántúl
Duna
Eötvös József (író)
Eötvös Loránd
Eddie Griffin (színművész)
Egyesült Királyság
Egyszer volt, hol nem volt
Egy troll New Yorkban
Elhajlási engedély
Első világháború
Elvált Gary
Elvitte a víz
Emese (Álmos anyja)
Emlékezz, Reina!
Ernesto Laguardia
Esküdt ellenségek: Különleges ügyosztály
Etelköz
Etnikum
Eurázsiai nyelvcsalád
Európa
Eva Luna
Ezequiel Montalt
Fájl:A magyar nép.jpg
Fájl:Bikkessy Heinbucher Táncoló magyarok.jpg
Fájl:Die Ungarn 1686.jpg
Fájl:Disambig.svg
Fájl:Flag of Germany.svg
Fájl:Flag of Spain.svg
Fájl:Hng2 2.jpg
Fájl:Hun bow.jpg
Fájl:Láng Balázs színész 2016.png
Fájl:LocationAfrica.png
Fájl:LocationAsia.png
Fájl:LocationSouthAmerica.png
Fájl:Magyars 900-1980.png
Fájl:Magyar vandorlas.gif
Fájl:Northern-Europe-map.png
Fájl:Question book-new.svg
Fájl:Searchtool right.svg
Fájl:Soomeugri lipp.png
Fájl:Western-Europe-map.png
Fájl:Wiki letter w.svg
Fűrész 3D
Fűrész IV.
Fűrész VI.
Fanboys – Rajongók háborúja
Fapad
Fekete-tenger
Finnek
Finnugor nyelvek
Finnugor nyelvrokonság
Finn nyelv
Focus – A látszat csal
Frédi, a csempész-rendész
Frédi, Béni és a pankrátorok: Leszámolás a kőkorban
Francia nyelv
Frank Grillo
Géppisztolyos prédikátor
Göncz Árpád
Görög nyelv
Gabriel Iglesias
Galbenisz Tomasz
Garfield a természet lágy ölén
Garfield kilenc élete
Genetika
Gepidák
Germánok
Germán nyelvek
Gollam
Grimm (televíziós sorozat)
Guillermo Capetillo
Győri Nemzeti Színház
GYES
Háda János
Héber nyelv
Habsburg-ház
Hantik
Harry Geithner
Harry Potter és a Halál ereklyéi 1.
Hattyúhercegnő 3. – A kastély titka
Hattyúhercegnő karácsonya
Haven
Hazárd megye lordjai
HDTV
Holland nyelv
Honfoglalás
Horrorra akadva 3.
Horvátok
Horvátország
Horvát nyelv
Hotel Transylvania – Ahol a szörnyek lazulnak
Hotel Transylvania 2. – Ahol még mindig szörnyen jó
Hugonnai Vilma
Hun–magyar rokonság
Hunok
Hunor és Magor
Hupikék törpikék – A Törpösvölgy legendája
Hupikék törpikék – Karácsonyi ének
I. István magyar király
I. Mátyás magyar király
II. Rákóczi Ferenc
Imre István (színművész)
Indoiráni nyelvek
Internátus (televíziós sorozat)
Internet Movie Database
Iordanes
Iván Sánchez
Izrael
Jászai Mari Színház
Jászok
Játékszín (Budapest)
Jégkorszak (film)
J. Eddie Peck
James Marsters
James Van Der Beek
James Woods
Japán nyelv
Jason Schwartzman
Jenbach Béla
Joe Lewis
John Hawkes (színművész)
John Oliver
Joker (DC Comics)
Jon Cryer
Juan Soler
Julián Gil
Justin, a hős lovag
Káma (folyó)
Kárpát-medence
Kárpátok
Kék lagúna: Ébredés
Kézai Simon
Kínai nyelv
Kökényessy Ági
Közép-Ázsia
Közép-Európa
Középkor
Kabarok
Kaland
Kanada
Kapácsy Miklós
Kapás Dezső
Karinthy Ferenc
Karinthy Színház
Kaszpi-tenger
Katalán nyelv
Katona Zoltán
Kazárok
Kelet-Európa
Keleti katolikus egyházak
Kemény motorosok
Kemény zsaruk
Kereszténység
Kettős honfoglalás
Kicsi kocsi – Tele a tank
Kiegyezés
Kirgiz nyelv
Kivándorlás
Ki a faszagyerek?
Ki nevel a végén?
Kodály Zoltán
Koffler Gizi
Komédia
Komik
Kora újkori magyar történelem
Korhatár-besorolás#6
Kovács Dániel
Krími tatárok
Krími tatár nyelv
Krónika (műfaj)
Krakatau
Kung Fu Panda – A rendkívüliség legendája
Kunok
Kuvrat
Kyle, a rejtélyes idegen
Láng Balázs (színművész)
L’ecsó
Laborfalvi Róza
Lalola
Lambert Wilson
Latin nyelv
Lengyel nyelv
Lett nyelv
Levédia
Lex Barker
Lilo és Stitch – A csillagkutya
Litván nyelv
Lola (televíziós sorozat)
London Boulevard
Lope de Vega
Lost – Eltűntek
Május 1.
Márai Sándor
Második világháború
Mézengúz
Machete
Madagaszkár (film)
Maday Gábor
Magyarok
Magyarország
Magyarországi Evangélikus Egyház
Magyarországi Református Egyház
Magyar őstörténet
Magyar kalandozások
Magyar Királyság
Magyar nép (egyértelműsítő lap)
Magyar nemesség
Magyar nyelv
Magyar történelem
Magyar törzsek
Magyar Tudományos Akadémia
Manysik
Marcelo Buquet
Maricruz
Marik
Markovics Tamás
Martín Karpan
Mathieu Kassovitz
Medicopter 117 – Légimentők
Megaagy
Mezei Kitty
Michael Emerson
Miguel Augusto Rodríguez
Miguel Ferrer
Mindörökké szerelem
Minimax
Molnár Ferenc (író)
Mordvinok
Moser Károly
Munkaügyek
Négy és fél barát
Német-római Birodalom
Németek
Németh Gábor (színművész)
Németország
Német nyelv
Nógrád (település)
Nagymenők
Narnia Krónikái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (film)
NCIS
Nemzetiség
Neparáczki Endre
Neveletlen hercegnő 2.: Eljegyzés a kastélyban
Norvég nyelv
November 1.
November 10.
November 11.
November 12.
November 13.
November 2.
November 3.
November 4.
November 5.
November 6.
November 7.
November 8.
November 9.
Nyugat-Európa
Ogurok
Október 10.
Október 11.
Október 17.
Október 19.
Október 20.
Október 21.
Október 22.
Október 23.
Október 24.
Október 25.
Október 26.
Október 27.
Október 28.
Október 29.
Október 3.
Október 30.
Október 31.
Október 4.
Olaszok
Olasz nyelv
Onogur-bolgárok
Orczy Emma
Oroszok
Oroszország
Orosz nyelv
Országúti bosszú
Oszétek
Oszmán Birodalom
Osztrák–Magyar Monarchia
Pápa (egyházfő)
Pannónia Filmstúdió
Pekár Adrienn
Penke Bence
Perzsa nyelv
Pestis
Peter Dinklage
Peter MacNicol
Philomena – Határtalan szeretet
Pilis-kutatás#Arvisura
Pinokkió kalandjai (könyv)
Pixel (film)
PORT.hu
Portugál nyelv
Q25455988#345
Q25455988#P345
Q25455988#P905
Római Birodalom
Római katolikus egyház
Radiotelevisión Española
Ratkó-korszak
Rejtély
Románia
Románok
Román nyelv
Rubí, az elbűvölő szörnyeteg
Rupert Everett
Ruszinok
Ruttkai Éva Színház
Sławomir Mrożek
Saint Kitts és Nevis
Sarah Jane kalandjai
Sarokba szorítva
SEAL Team
Seder Gábor
Seherezádé (televíziós sorozat)
Shaun Sipos
Smallville
Spanyolország
Spanyol nyelv
Sulihuligánok
Svéd nyelv
Számos pasas
Széchenyi István
Székelyek
Színházi adattár
Szívek iskolája
Szórádi Erika
Szabó Gertrúd
Szabó Zselyke
Szakonyi Károly
Szatmári Attila
Szegedi Tudományegyetem
Szellemekkel suttogó
Szeptember 19.
Szeptember 20.
Szeptember 26.
Szeptember 27.
Szerémség
Szerbek
Szerbia
Szerb nyelv
Szeretők és riválisok
Szex és New York
Szigligeti Színház (Szolnok)
Szikora János
Szkíták
Szláv népek
Szláv nyelvek
Szlovákia
Szlovákok
Szlovák nyelv
Szlovénia
Szlovén nyelv
Szokol Péter
Szomszédok
Tádzsik nyelv
Tótok
Több mint testőr (teleregény)
Török háborúk Magyarországon
Török hódoltság
Török nyelv
Török nyelvek
Törköly Levente
Törvénytisztelő polgár
Tűzhányó
Tatárjárás
Tatárjárás Magyarországon
Tatár nyelv
Teen Wolf – Farkasbőrben
Testvérek (televíziós sorozat)
Timothy Green különös élete
Tisza
Tommy Lee
Trónok harca (televíziós sorozat)
Transformers: A bukottak bosszúja
Transformers 3.
Trianoni békeszerződés
Turul (madár)
Tuti gimi
TV3
Tyler Hoechlin
Tyrion Lannister
Udmurtok
Ugor nyelvek
Ukránok
Ukrán nyelv
Ukrajna
Ung
Vári Attila (színművész)
Végső állomás 2.
Vérszerződés
Vészi Endre
Vadász Bea
Varga Tamás (színművész, 1946)
Verbotene Liebe
Victor Hugo
Volga
Volgai Bolgárország
Wikimédia Commons
William Shakespeare
Zárt ajtók mögött
ZDF
Zsidók
Zsidó vallás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.