A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A településen világörökségi helyszín található |
Bodrogkeresztúr | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Tokaji | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Rozgonyi István (független)[1] | ||
Jegyző | Dávid Zoltán | ||
Irányítószám | 3916 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 889 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,88 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tokaji-hegy[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″ | |||
Bodrogkeresztúr weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogkeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bodrogkeresztúr egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.
Fekvése
A Bodrog jobb partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól légvonalban 43, közúton 48 kilométerre keletre.
A környező települések közül Bodrogkisfaluddal szinte teljesen összenőtt - egy utca választja el a két települést 1,2 kilométeren át, ezért lényegében nincs is távolság közöttük. Tarcal 2, Szegi 3 kilométerre található; a legközelebbi városok: Tokaj 6, Rakamaz 10, Szerencs 14, Sárospatak pedig 25 kilométerre.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el Miskolc és Sárospatak felől is, Bodrogkisfaludnál letérve. Korábban érintette a 38-as főút is, de az ma már a községet elkerülve halad, a régi nyomvonal mellékútként a 3838-as útszámozást viseli. Északi határszélén indul a Bodrog-parti településeket összekötő 3801-es út.
Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon érhető el. Bodrogkeresztúr vasútállomás valójában a szomszédos község Bodrogkisfalud déli részén helyezkedik el, nem messze a névadó Bodrogkeresztúr lakott területeinek északi szélétől; a 3838-as és a 3801-es utak szétágazása közelében terül el, közúti elérését ez utóbbi út biztosítja.
Története
A terület az őskor óta lakott, ezt jelentős neolit kori leletek tanúsítják, többek között a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerek.
A község nevének pontos eredete nem ismert, lehetséges, hogy keresztes lovagokról kapta. Először 1239-ben említik a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. 1411-től a község a tokaji uradalom része. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.
A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően, amelynek korszerűsítésében nagy szerepet játszottak az 1726-ban érkezett haszid zsidó telepesek.[4] Az 1848–49-es szabadságharc során a települést kifosztották. A zsidó közösség kiemelkedő tagja volt Reb Steiner Saje (1851–1925), a csodarabbi, aki 1925-ben hunyt el Bodrogkeresztúron. Egykori lakhelye ma emlékház és zarándokhely.[5]
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994: Májer József (független)[6]
- 1994-1998: Májer József (független)[7]
- 1998-2002: Májer József (Zempléni Településszövetség)[8]
- 2002-2006: Májer József (Zempléni Településszövetség)[9]
- 2006-2010: Májer József (Zempléni Településszövetség)[10]
- 2010-2014: Májer József (független)[11]
- 2014-2019: Májer József (független)[12]
- 2019-től: Rozgonyi István (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1168 | 1136 | 1109 | 986 | 877 | 889 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a lakosság döntő többségét magyar nemzetiségűek alkották,[13] de a településen 4, magát cigánynak valló lakos is élt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 17,7%, görögkatolikus 11%, felekezeten kívüli 4,9% (20,9% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1% örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 18,1% református, 9,9% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 5,8% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[15]
Neves személyek
- Itt született 1589-ben Keresztúri Bíró Pál református prédikátor, hitvitázó, jeles pedagógus.
- Itt született 1752 körül Barczafalvi Szabó Dávid magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
- Itt született 1755-ben Keresztury József Alajos történész, bölcsészeti doktor, egyetemi tanár.
- Itt született 1948-ban Monyók Ildikó magyar színésznő, énekesnő.
- Itt született 1952-ben Monyók Gabi magyar énekesnő.
- Itt hunyt el 1610-ben Ujfalvi Katona Imre református lelkész.
- Itt élt az 1920-as években Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő (1878–1953)
Képek
-
A hét vezér emlékműve
-
A környékbeli 1849-es győztes csata emlékműve
Jegyzetek
- ↑ a b Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ www.vendegvaro.hu. . (Hozzáférés: 2011. június 15.)
- ↑ Bodrogkeresztúri zsinagóga[halott link]
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Bodrogkeresztúr Helységnévtár
- ↑ Bodrogkeresztúr Helységnévtár
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.