A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Hejőbába | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Tiszaújvárosi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kovács Katalin (független)[1] | ||
Irányítószám | 3593 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1890 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 102,03 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,72 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 54′ 33″, k. h. 20° 56′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 33″, k. h. 20° 56′ 50″ | |||
Hejőbába weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőbába témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hejőbába község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Fekvése
Miskolctól közúton 23 kilométerre délre fekszik. A környező települések közül Nemesbikk 3, Szakáld 4, Sajószöged 5, Hejőpapi pedig 7 kilométerre található, a legközelebbi város a 11 kilométerre fekvő Tiszaújváros.
Megközelítése
Közúton több irányból is megközelíthető: Hejőszalonta-Szakáld felől a 3309-es, Sajószöged felől a 3311-es, Hejőpapi és Tiszaújváros felől pedig a 3312-es úton érhető el.
A hazai vasútvonalak közül (bezárásáig) a Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt itt; Hejőbába-Hejőpapi megállóhely közvetlenül a két névadó település határvonalán létesült, nem messze a 3312-es út vasúti keresztezésétől, közúti elérését az abból kiágazó, rövidke 33 311-es számú mellékút biztosította.
Története
A név és eredete
Először 1234-ben említik, Baba néven, mely egyes feltevések szerint az ószláv baba, azaz vénasszony szóból származik (vö. „bába”.) Kevésbé elfogadott hipotézis az, hogy a magyar "bába" főnévből keletkezett a település neve. Az előtag vízmelletiségre utal. A Hejő a Tisza egyik mellékfolyója. Az 1300-as pápai tized-jegyzékben Bábának, illetve Babilnak nevezik a települést. A 19. században kapja a Hejő előtagot, ami különféleképpen kapcsolódik az utótaghoz a forrásokban. 1898-tól a település neve hivatalosan is Hejőbába.
A honfoglalás előtti időszak
A Krisztus születése körüli időkben a vármegye déli részébe az iráni származású szarmaták költöztek, ezt bizonyítja sok leletanyag, amelyek a környező településeken kerültek elő. A szarmatákat kvádok, majd vandálok követték. A 270-es évektől, pedig gepidák lakják a térséget, akiknek csodálatos arany berakásos ékszerei Mezőkövesdről kerültek elő.
A hejőbábai terület a római császárkorban, és a népvándorlás ideje alatt is valószínűleg lakott lehetett. Ennek bizonyítékait 1953-ban regisztrálták. Római pénzérméket, germán fibulákat, és gyöngyöket találtak a közelben a régészek. A népvándorlás korában is lakott volt a vidék, sok gepida, avar és hun lelet került napvilágra a környéken.
A honfoglalástól napjainkig
A honfoglalás időszakában a vármegyét két nemzetség szállta meg. Bors nemzetsége alapította meg Borsod várát, illetve tőle származik a későbbi Miskolc-nem is. Az Örs-nemzetség szállásterületei később, a 11-ik század második felében kisajátították és Borsod vármegyéhez csatolták. Az így kialakuló vármegye szolgálatára rendelte Szent István király a közeli falvakat, így Bábát is.
1266-ban V. István kivette Bábát a várföldek sorából, és az itt élő várjobbágynak, Jacow fia Dénesnek adta a falut és őt a királyi szerviensek közé emelte. Az említett család lett a falu első birtokosa, és később felvették a Baba-i nevet. A 14. század pápai tizedejegyzékéből megállapítható, hogy a falu hasonló nagyságú volt, mint a környező települések. Itt vezetett egyébként a vármegye egyik fő kereskedelmi útvonala is.
Birtokperek következtében Hejőbábát az 1400-as években két részre osztották. Így született meg Alsó- és Felsőbába. Ez a felosztás, viszont valószínűleg nem jelentett két települést, a korabeli források egy egységes faluról szólnak, és a két megnevezés csak birtoktestekre vonatkozik. A 15. században más családok is kapnak javakat Bábán (például Czudarok, Sydok és Csányik). Ekkora a bábai birtokok felaprózódtak több család között.
A békés időszakot a török támadások követték. 1544-ben a budai Mehmed pasa Hatvan felől vezetett támadást, Heves vármegyén keresztül jött és feldúlta egész Dél-Borsodot, így Bábát is. A török időkben hódoltsági terület volt, adót kellett fizetnie. A főbb kereskedelmi utaktól távol esett, ezért a 16–17. század gazdasági fejlődése elkerülte.
A parasztokra nehezedő terhek, a jobbágyok egyre nehezebb helyzete miatt ebben a térségben bontakoztak ki a kor nagy parasztfelkelései, és a Thököly-féle mozgalom is. A Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett, csak akkor települt be újra, amikor a birtokosok kedvezményekkel segítették ezt elő.
A második világháború idején orosz légitámadás érte Hejőbábát, az orosz katonák végigdúlták a falut, a németek pedig felégették a (Hejőpapival közös) vasútállomást.
2007. március 4-én a mezőcsáti szárnyvonalon megszűnt a személyszállítás.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Juhász Barnabás (független)[3]
- 1994–1998: Juhász Barnabás (független)[4]
- 1998–2002: Juhász Barnabás (független)[5]
- 2002–2006: Juhász Barnabás (független)[6]
- 2006–2010: Juhász Barnabás (független)[7]
- 2010–2014: Juhász Barnabás György (független)[8]
- 2014–2018: Juhász Barnabás György (független)[9]
- 2018–2019: Kovács Katalin (független)[10]
- 2019-től: Kovács Katalin (független)[1]
A településen 2018. április 8-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.[11] A posztért meglehetősen sok, hét jelölt indult, a győztes 39,22 %-os eredménnyel szerzett mandátumot.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1913 | 1871 | 1899 | 1864 | 1913 | 1890 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,5%-a magyarnak, 14,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,4% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 14,5%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 5,4% (30,7% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 16,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak, ukránnak és szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,2% volt római katolikus, 17,7% református, 1,8% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 11,2% felekezeten kívüli (28,6% nem válaszolt).[14]
Képek
Jegyzetek
- ↑ a b Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Hejőbába települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ a b Hejőbába települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. április 8. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Hejőbába Helységnévtár
- ↑ Hejőbába Helységnévtár
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.