A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| 1974-es Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
The Dome, Brighton, .svg){kind=small} Egyesült Királyság | |||||
| Döntő | 1974. április 6. | ||||
| Műsorvezető | Katie Boyle | ||||
| Rendező csatorna |
BBC | ||||
| Győztes dal |
 ABBA (Waterloo) | ||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik országnak 10-10 zsűritagja volt, akik 1 pontot adtak a kedvenc daluknak. | ||||
| Indulók száma | 17 | ||||
| Először részt vevő országok |
 Görögország | ||||
| Visszatérő országok | — | ||||
| Visszalépő országok |
 Franciaország | ||||
| Nulla pontos dal | — | ||||
| Meghívott előadók | The Wombles | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||
Az 1974-es Eurovíziós Dalfesztivál volt a tizenkilencedik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek a nagy-britanniai Brighton adott otthont. A helyszín a brightoni The Dome volt.
Luxemburg pénzügyi okok miatt nem élt a rendezés jogával, mivel az 1973-as Eurovíziós Dalfesztiválnak is Luxemburg adott otthont. A brit BBC vállalta, hogy ismét megrendezi a versenyt.
A résztvevők
Görögország ebben az évben vett részt először a versenyen.
Először fordult elő, hogy egy ország alig néhány nappal a verseny előtt lépett vissza. Franciaország a köztársasági elnök, Georges Pompidou halála miatt döntött a visszalépés mellett. Dani La vie à vingt-cinq ans című dala lett volna a francia résztvevő, és 14. lett volna a fellépési sorrendben.[1] Ez volt az első dalfesztivál, melyet Franciaország nélkül rendeztek meg.
A norvég Anne Karine Strøm 1973 után másodszor, a Monacót képviselő Romuald Figuier 1964 és 1969 után már harmadszor csatlakozott a verseny mezőnyéhez.
Az Egyesült Királyságot Olivia Newton-John képviselte, aki néhány évvel később a Grease című filmmel lett világhírű.
A verseny
Katie Boyle 1960, 1963 és 1968 után negyedszer – és utoljára – volt a dalverseny műsorvezetője.
Az 1964-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, az olasz Gigliola Cinquetti másodszor vett részt a versenyen, és ezúttal a második helyen végzett. Az olasz RAI tévé azonban nem közvetítette a versenyt, és a dalt is cenzúrázták, ugyanis úgy vélték, hogy a Sì („Igen”) című dal burkolt kampány a következő hónapban esedékes választással kapcsolatban, melynek témája a válások engedélyezése vagy további tiltása volt. Éppen ezért a RAI és számos rádióállomás a választásokig megtagadta a Sì játszását.
A portugál dal is politikai színezetet kapott, ugyanis a portugáliai Szegfűs forradalom egyik jelképévé vált.
Az itt győztes ABBA már az 1973-as fesztiválra is nevezett, de akkor csak a harmadik helyen végeztek a svéd nemzeti döntőben Ring-Ring című dalukkal, így nem vehettek részt a nemzetközi versenyen.[1]
A szavazás
Az 1971-es Eurovíziós Dalfesztiválon bevezetett szavazási rendszert elvetették. Visszatértek az eredeti lebonyolítási módhoz, azaz az országok 10-10 zsűritaggal rendelkeztek, akik 1 pontot adtak az általuk legjobban ítélt dalnak. Vagyis mindegyik ország tetszőlegesen osztott szét tíz pontot a többi ország dalai között. Ez volt az első alkalom arra, hogy a zsűrik szóvivőit véletlenszerű sorrendben szólították.[1] Ez később 2006-tól vált szokássá. A szavazás során Svédország rögtön az élre állt, és végül előnyét végig őrizve zárt az élen.
Svédország először tudott diadalmaskodni. Az ABBA lett az első együttes, mely győzni tudott. A Waterloo című győztes dal pedig világsláger lett. Az Egyesült Királyságban a toplisták első helyén volt két hétig, az együttes 9 egyesült királysági toplistás dala egyikeként. Szintén első lett Írországban, Belgiumban, Finnországban, Norvégiában, Svájcban, az NSZK-ban és Dél-Afrikában, továbbá az első háromban volt a dal hazájában, Svédországban (az angol változata a 2., a svéd a 3. helyet érte el), Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban, és Spanyolországban. Egy Eurovízió-győztes dalhoz képest lenyűgöző eredmény, hogy az első tízben volt Zimbabwében (akkor még Rhodesia néven), Új-Zélandon, Ausztráliában és az amerikai Billboard Hot 100 listán.
2005. október 22-én az Eurovíziós Dalfesztivál 50. évfordulóját ünneplő Congratulations elnevezésű eseményen a Waterloo-t választották a Dalfesztivál történetének legjobb dalává.[1]
Eredmények
Ponttáblázat
| Zsűrik | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz | 
|
|
|
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
|
|
|
| |
 Finnország
|
4 | 1 | 2 | 1 | ||||||||||||||
 Egyesült Királyság
|
14 | 1 | 1 | 4 | 1 | 1 | 2 | 1 | 3 | |||||||||
 Spanyolország
|
10 | 2 | 1 | 3 | 1 | 1 | 2 | |||||||||||
 Norvégia
|
3 | 1 | 1 | 1 | ||||||||||||||
 Görögország
|
7 | 2 | 4 | 1 | ||||||||||||||
 Izrael
|
11 | 2 | 1 | 2 | 1 | 2 | 3 | |||||||||||
 Jugoszlávia
|
6 | 1 | 1 | 1 | 1 | 2 | ||||||||||||
 Svédország
|
24 | 5 | 1 | 2 | 2 | 1 | 1 | 3 | 1 | 2 | 5 | 1 | ||||||
 Luxemburg
|
14 | 1 | 1 | 2 | 2 | 1 | 1 | 3 | 1 | 2 | ||||||||
 Monaco
|
14 | 2 | 1 | 1 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 1 | 1 | |||||||
 Belgium
|
10 | 2 | 5 | 3 | ||||||||||||||
 Hollandia
|
15 | 1 | 1 | 2 | 1 | 3 | 3 | 1 | 1 | 1 | 1 | |||||||
 Írország
|
11 | 1 | 2 | 2 | 1 | 2 | 2 | 1 | ||||||||||
 Németország
|
3 | 1 | 1 | 1 | ||||||||||||||
 Svájc
|
3 | 1 | 1 | 1 | ||||||||||||||
 Portugália
|
3 | 1 | 2 | |||||||||||||||
 Olaszország
|
18 | 2 | 5 | 2 | 1 | 1 | 4 | 1 | 1 | 1 | ||||||||
A szavazás véletlenszerű sorrendben történt.
A szavazás menete
Első alkalommal a szavazás a fellépési sorrendtől eltérően, véletlenszerű sorrendben történt. A sorrend a következő volt:
|
Visszatérő előadók
| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Anne-Karine Strøm | Norvégia
|
1973 (Bendik Singers tagjaként) |
| Romuald Figuier | Monaco
|
1964, 1969 (Luxemburg színeiben) |
| Gigliola Cinquetti | Olaszország
|
1964 (győztes) |
Térkép
Jegyzetek
További információk
.svg){kind=small}
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.