A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| 1960-as Eurovíziós Dalfesztivál | |||||
Royal Festival Hall, London, .svg){kind=small} Egyesült Királyság | |||||
 | |||||
| Döntő | 1960. március 29. | ||||
| Műsorvezető | Katie Boyle | ||||
| Rendező csatorna |
BBC | ||||
| Győztes dal |
 Jacqueline Boyer (Tom Pillibi) | ||||
| Magyar versenyző | — | ||||
| Szavazási rendszer | Mindegyik országnak 10 zsűritagja volt, akik 1 pontot adtak a legjobbnak ítélt dalnak. | ||||
| Indulók száma | 13 | ||||
| Először részt vevő országok |
 Norvégia | ||||
| Visszatérő országok |
 Luxemburg | ||||
| Visszalépő országok | — | ||||
| Nulla pontos dal | — | ||||
| Meghívott előadók | Eric Robinson és zenekara | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||
Az 1960-as Eurovíziós Dalfesztivál volt az ötödik Eurovíziós Dalfesztivál, melynek az Egyesült Királyság fővárosa, London adott otthont. A helyszín a londoni Royal Festival Hall volt.
Az 1959-es verseny győztese, Hollandia nem kívánta megrendezni a versenyt, mivel ők voltak a házigazdái az 1958-as dalfesztiválnak is. Az előző évben második helyezett Egyesült Királyság vállalta a feladatot.[1]
A résztvevők
1960-ban vett részt először Norvégia. Luxemburg pedig egy év kihagyás után visszatért, így 13 dal versenyzett.
Először fordult elő, hogy egy korábbi énekes rokona vett részt: a francia Jacqueline Boyer az 1959-es versenyen Monacót képviselő Jacques Pills lánya. Az elért eredmény azonban nem is lehetne különbözőbb: míg Jacques az utolsó helyen végzett, addig lánya, Jacqueline megnyerte a versenyt. A brit énekes, Bryan Johnson pedig az előző évben részt vevő Teddy Johnson testvére volt: Bryan akárcsak testvére egy évvel korábban, a második helyen végzett.
A verseny
Luxemburg énekese francia helyett luxemburgi nyelven énekelt. Ez mindössze kétszer történt meg a dalverseny történetében, az ez évi dalon kívül 1992-ben.
A szavazás
A szavazás ugyanúgy zajlott, mint a korábbi években. Mindegyik országnak tíz zsűritagja volt, akik 1-1 pontot adtak az általuk legjobbnak ítélt dalnak. A műsorvezetőnő telefonon keresztül vette fel a kapcsolatot a szóvivőkkel, a fellépési sorrenddel ellentétes sorrendben: Franciaország volt az első szavazó és a házigazda Egyesült Királyság az utolsó. Az izgalmasan alakuló szavazás során összesen négy ország váltotta egymást az élen: az első zsűri pontjai után Németország állt az élen, majd a német zsűri által Monacónak adott hét pont ideiglenesen őket helyezte az élre. Ezután a brit dal vezette a mezőnyt, majd őrizte is előnyét egy ideig: a hazaiak örömét a dán zsűri pontjai rontották el, mellyel a lassan kezdő francia dal állt az élre. Mivel a brit dalra nem szavazható hazai zsűri hirdette ki pontjait utolsóként, már nem volt esélyük a fordításra. A győztes dal az olasz zsűri kivételével mindegyik szavazó országtól kapott legalább egy pontot.
Franciaország másodszor nyerte meg a versenyt. Először fordult elő, hogy az utolsóként előadott dal győzött. Ezzel szemben a házigazda Egyesült Királyság sorozatban másodszor végzett a második helyen.
Eredmények
- 1.↑ a: A dal tartalmazott egy-egy kifejezést francia nyelven is.
Ponttáblázat
| Zsűrik | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Össz |
|
|
|
|
.svg){kind=small}
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
 Egyesült Királyság
|
25 | 1 | 5 | 1 | 2 | 3 | 1 | 4 | 5 | 1 | 2 | |||
 Svédország
|
4 | 1 | 1 | 2 | ||||||||||
 Luxemburg
|
1 | 1 | ||||||||||||
 Dánia
|
4 | 1 | 1 | 2 | ||||||||||
 Belgium
|
9 | 4 | 1 | 1 | 3 | |||||||||
 Norvégia
|
11 | 1 | 2 | 1 | 1 | 4 | 1 | 1 | ||||||
 Ausztria
|
6 | 2 | 2 | 1 | 1 | |||||||||
 Monaco
|
15 | 1 | 1 | 2 | 1 | 7 | 3 | |||||||
 Svájc
|
5 | 1 | 1 | 2 | 1 | |||||||||
 Hollandia
|
2 | 1 | 1 | |||||||||||
 Németország
|
11 | 1 | 2 | 2 | 2 | 4 | ||||||||
 Olaszország
|
5 | 1 | 1 | 2 | 1 | |||||||||
 Franciaország
|
32 | 5 | 4 | 1 | 4 | 3 | 5 | 1 | 5 | 1 | 2 | 1 | ||
A szavazás a fellépési sorrenddel ellentétesen történt.
Visszatérő előadók
| Előadó | Ország | Előző év(ek) |
|---|---|---|
| Fud Leclerc | Belgium
|
1956, 1958 |
A szavazás és a nemzetközi közvetítések
Pontbejelentők
|
Kommentátorok
| Ország | Kommentátor | Közvetítés | ||
|---|---|---|---|---|
| Ausztria |
Wolf Mittler | |||
| Belgium |
Georges Désir (franciául) | |||
| Nic Bal (hollandul) | ||||
| Dánia |
Sejr Volmer-Sørensen | |||
| Egyesült Királyság |
David Jacobs (televízió) | |||
| Pete Murray (rádió) | ||||
 Finnország |
Aarno Walli | |||
| Franciaország |
Pierre Tchernia | |||
| Hollandia |
Piet te Nuyl | |||
| Luxemburg |
Pierre Tchernia | |||
| Monaco |
Pierre Tchernia | |||
| Németország |
Wolf Mittler | |||
| Norvégia |
Erik Diesen | |||
| Olaszország |
Giorgio Porro | |||
| Svájc |
Theodor Haller (németül) | |||
| Georges Hardy (franciául) | ||||
| Svédország |
Jan Gabrielsson | |||
Térkép
Jegyzetek
- ↑ Az 1960-as Eurovíziós Dalfesztivál adatlapja a eurovision.tv honlapon. EBU. (Hozzáférés: 2009. június 13.)
További információk
.svg){kind=small}
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.