Bremerhaven -

	Bremerhaven
; Bremerhaven címere	; Bremerhaven zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bréma Szabad Hanza-város
Járás	Bréma
Alapítás éve	1827
Polgármester	Melf Grantz (SPD)
Irányítószám	27501-27580
Körzethívószám	0471
Rendszám	HB után egy betű+ négy szám
Testvérvárosok	Lista Kalinyingrád (1992. április 24. – ); Cherbourg-Octeville (1960. június 29. – 2015. december 31.); Grimsby (1963. február 22. – ); Frederikshavn (1979. június 16. – ); Szczecin (1990. október 16. – ); Pori (1969. május 16. – ); Baltimore; Steglitz-Zehlendorf (1965–); Cherbourg-en-Cotentin (2015. december 31. – ); Şanlıurfa;
	Népesség
Teljes népesség	115 468 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1004 fő fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0-2 m
Terület	92,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 53° 33′, k. h. 8° 35′Koordináták: é. sz. 53° 33′, k. h. 8° 35′
	Elhelyezkedése Bréma Szabad Hanza-város térképén
	Bremerhaven weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bremerhaven témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bremerhaven nagyváros Németország északnyugati részén, Bréma Szabad Hanza-város tartományban, amely Bréma városból és a nála ötször kisebb Bremerhavenből áll. Nevének magyar jelentése: Bréma kikötője. Lakossága 117 000 fő, elővárosaival együtt 170 000 fő. Az Északi-tenger partján a legnagyobb német város (az ország nagyobb tengerparti városai a Balti-tenger partján fekszenek).

Földrajza

Bremerhaven a Gesste és a Weser találkozásánál, közvetlenül a Weser északi-tengeri torkolatánál épült. A város 15 km hosszan és 8 km szélességben nyúlik el a Weser jobb partján. A város területének egésze az ún. Wesermarson fekszik. A Wesermars legmagasabb pontja mindössze 2 m tszf, ezáltal a város egész területe a vihardagályok által fokozottan veszélyeztetett. A város környékét korábban nagyszabású árvíz- és partvédelmi munkálatok során mentesítették az árvizektől.

Bremerhaven éghajlata óceáni. Egész évben nagyon sok a csapadék. A nyár hűvös, a tél igen enyhe; a júliusi középhőmérséklet 17, a januári +2 °C. A téli félévben rendszeresek a tengeri viharok, melyek során a szél 100 km/h fölé erősödik.

Történelme

Az első településre utaló írásos emlék 1139-ből származik, ekkor említik meg először név szerint Wulsdorf és Geestedorf falvakat. 1275-ben a Geeste-től északra fekvő Lehe mezővároska nyerte el a piactartási és a legkisebb városoknak kijáró jogokat. A terület már ekkoriban is a brémai püspökség és a Bréma Városi Tanács megújuló küzdelmeinek metszéspontjában állt, melyek ellen Lehe városka a Bréma Városi Tanáccsal kötött védelmi szerződéssel próbált kitérni. 1648 és 1654 között a vidék az egész brémai püspökséggel együtt svéd fennhatóság alá került. 1719-ben egy rövid dán megszállást követően a terület a Kúr Hercegségre, onnan a porosz nagyhercegekre, később a Hannoveri Királyságra szállt.

A brémai rakpart a Weser medrének elfajulása miatt tengeri hajókkal megközelíthetetlenné vált, ezért a város egy újabb kikötőt szándékozott létrehozni a Weser torkolatában. A Geestetől északra eső terület megvásárlásáról szóló szerződést 1827. január 11-én írta alá I. Ágoston hannoveri király és Johann Smidt brémai polgármester. A város ezen területét hivatalosan 1827. május 1-jén adták át Brémának. Az új település neve Bremerhaven (~Bréma kikötője) lett. 1845. június 26-án a Hannoveri Királyság Bremerhaven vetélytársául szánt új kikötőt alapított a Geeste folyó déli partján, melynek a Geestemünde (~Geeste-torkolat) nevet adták.

A 19. század második felében a mai Bremerhaven területén található mindhárom település (Bremerhaven, Lehe, Geestemünde) gyorsan gyarapodott népességében, a városodás és az ipar fejlődése gyors léptekkel haladt előre.

1847-től Bremerhaven az Amerika felé induló kivándorlóhajók egyik legfontosabb kikötője.

1852-ben a Dánia ellen folyó schleswig-holsteini háború idején Bremerhaven lett a német flotta bázisa. Geestemünde a környékbeli falvak járási székhelye lett.

1851-ben Bremerhaven városi jogot kapott, 1861 és 1905 között területét több lépésben bővítették. 1880-ban jogilag különvált Brémától és önálló város lett.

1883-ban kiépült a telefonösszeköttetés Bréma és Bremerhaven között.

1889-ben Geestedorfot betagolják Geestemünde városba.

1812-ben Geestemünde városi jogot kapott, ekkor 27 000 lakosa volt.

1920-ban Lehe-ébe betagozták Wulsdorfot és városi rangra emelték.

1924. november 1-jén Lehe várost (~40 000 lakos) és Geestemündét (~30 000 lakos) Wesermünde néven egyesítették. A városnak összesen 70 000 lakója volt és a porosz fennhatóság alatt álló Hannover tartományhoz csatolták. ezzel az összevonással Bremerhavent egyetlen nagyváros vette körbe.

1925-ben megkezdte működését az első buszjárat Bremerhaven és Schiffdorf között.

1927-ben 3 további települést csatoltak Wesermünde városhoz.

1938-ban Brémát a náci kormányzat megfosztotta Bremerhaven felügyeleti jogától. 1939. november 1-jén Bremerhavent és a szomszédos Wesermünde nagyvárost összevonták. Az egyesített város Wesermünde néven Hannover tartományhoz tartozott.

1944. szeptember 18-án egy „tízezer gépes” angol–amerikai légitámadás kezdődött Geestemünde ellen. A második világháború során Wesermünde nagyvárost és kikötőjét számtalan brit és amerikai légicsapás érte, mely során a város elveszítette lakossága nagy részét és megsemmisült a kikötői infrastruktúra csaknem egésze is.

1945 májusában kanadai és brit csapatok elérték Bremerhavent. Geestemünde hamarosan a megszálló amerikai csapatok utánpótlási kikötője lett.

1947. január 1-jén új közigazgatási rendszer lépett életbe. A város új neve Bremerhaven lett, területét pedig betagozták Bréma Szabad Hanza-város tartományba.

1950-től kezdve Bremerhaven jelentős kikötőváros, de forgalmát tekintve az 1990-es évek elejéig elmaradt Bréma város saját kikötője mögött. A város a személyhajózás, hajógyártás és a tengeri halászat visszaesése miatt gazdasági krízisbe került, amelyet csak az 1970-es években sikerült megoldani a modern kikötői szolgáltatások kiépítésével.

1971 óta több lépésben épül a Weser partján a konténerterminál, amely mára Európa harmadik, míg a világ kilencedik legnagyobb kikötője konténerszállító óriáshajók számára.

1985 óta folyamatosan épül az autóterminál, amely Németország legfontosabb exportkapuja.

Nagyítás

Bremerhaven

Testvérvárosok

Baltimore, Amerikai Egyesült Államok (2007)

Jegyzetek

↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bremerhaven
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[ea79d7941459e3df58384dc321384f29a852590e-1] Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)

[1]

Sablon:Németország városai m v sz Németország városai
1 000 000+	Berlin Köln Hamburg München
500 000–999 999	Bréma Dortmund Drezda Düsseldorf Essen Frankfurt am Main Hannover Lipcse Nürnberg Stuttgart
200 000–499 999	Aachen Augsburg Bielefeld Bochum Bonn Braunschweig Chemnitz Duisburg Erfurt Freiburg im Breisgau Gelsenkirchen Halle (Saale) Karlsruhe Kassel Kiel Krefeld Lübeck Magdeburg Mainz Mannheim Münster Mönchengladbach Oberhausen Rostock Wiesbaden Wuppertal
100 000–199 999	Bergisch Gladbach Bottrop Bremerhaven Cottbus Darmstadt Erlangen Fürth Göttingen Hagen Hamm Heidelberg Heilbronn Herne Hildesheim Ingolstadt Jéna Koblenz Leverkusen Ludwigshafen Moers Mülheim an der Ruhr Neuss Offenbach am Main Oldenburg (Oldb) Osnabrück Paderborn Pforzheim Potsdam Recklinghausen Regensburg Remscheid Reutlingen Saarbrücken Salzgitter Siegen Solingen Trier Ulm Wolfsburg Würzburg