A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Dánia (dánul: Danmark), vagy hivatalos nevén a Dán Királyság (dánul: Kongeriget Danmark) skandináv ország Észak-Európában. Az ország a Jylland félszigeten, valamint több, mint 400 kisebb-nagyobb szigeten (melyek közülük csak 76 lakott) fekszik az Északi- és a Balti-tengeren. Szárazföldi határa délen Németországgal, míg tengeri határa északon Norvégiával, keleten pedig Svédországgal van. A Dán Királyság magába foglalja az Atlanti-óceánon található két autonóm területet, Grönlandot és a Feröer-szigeteket. A Hans-sziget révén határos Kanadával. Dánia területe 43 094 négyzetkilométer, amivel a világ 133. és az Európai Unió 22. legnagyobb országa, egyúttal Észak-Európa legkisebb állama. Dánia a világ egyik legrégebbi királyságaként, 1849. június 5-e óta számít alkotmányos monarchiának és parlamentáris demokráciának, felváltva ezzel az abszolút monarchia rendszerét. Jelenlegi uralkodója és államfője X. Frigyes király. A kormány és a nemzeti parlament, azaz a Folketing, az ország fővárosában, egyben legnagyobb városában, Koppenhágában (dánul: København) ülésezik, amely egyben a legfontosabb kereskedelmi központja Dániának. További nagyobb településnek számít még Aarhus, Odense, Aalborg és Esbjerg is.
Az ország 1973 óta tagja az Európai Uniónak és a schengeni övezetnek, valamint a NATO, az Északi Tanácsnak, az OECD, az EBESZ és az ENSZ tagja is. Az ország lakossága részesül a skandináv szociális rendszerből, amely finanszírozza az állampolgárai számára a társadalombiztosítást, az egészségügyi szolgáltatásokat és az oktatást. A skandináv országokhoz hasonlóan Dánia is előkelő helyet foglal el számos nemzetközi felmérésben, amely az oktatást, az emberi fejlettséget, a szabadságjogokat és az egyenlőséget is érinti. A jövedelmi egyenlőség tekintetében az első helyet foglalja el, továbbá itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon, valamint gyakran rangsorolják úgy, mint a világ legboldogabb országa.[5][6] Egy 2008-as felmérés alapján Új-Zéland mellett itt a legkisebb a korrupció a világon.[7]
Földrajz
- Lásd még: a Dánia földrajza, valamint a Grönland- és a Feröer-szigetek földrajza cikkeket
Dánia Észak-Európában, a Jylland félszigeten és további 443 szigeten terül el, amelyek közül mindössze 76 lakott. A három legnagyobb szigetet Sjælland, Fyn és Bornholm jelentik. A kisebb-nagyobb szigetek túlnyomó részt a Balti-tengerben találhatók, míg a nyugati, Északi-tengeri partszakasz szigetektől mentesebb vízterület. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze a szárazfölddel, ilyen például a Svédországot a Sjælland szigettel az Öresund tengerszoroson át összekötő Øresund híd. A hidakon kívül a szigetek között kompok vagy kisrepülőgépek is biztosítják az összeköttetést. Az ország szárazföldön csak Németországgal határos 68 kilométer hosszan,[4] szomszédos országának sorolják még a tőle északkeletre lévő Svédországot és a tőle északra fekvő Norvégiát.
Az ország nagyrészt sík terület, jelentősebb kiemelkedések nélkül. Legmagasabb pontja az Yding Skovhøj (172,54 m), legmagasabb természetes kiemelkedése a Møllehøj (170,86 m),[8] az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. A dán fennhatóság alá tartozó Grönland legmagasabb pontja a 3700 m magas Gunnbjorn-hegy. Legmélyebb pontja (Lammefjord) 7 méterrel fekszik a tenger szintje alatt. A vízfelület nagysága 700 km², az ország területének 1,62%-a.[4]
Vízrajz
Az ország partvonala erősen tagolt, hossza több mint 8750 km.[9] Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való távolsága meghaladná az 52 km-t. Az ország területe nem határozható meg pontosan, mivel az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1–2 m magas árapály miatt 10 km széles az árapálysíkság. Legfőbb folyója a Gudena.
Éghajlat
Éghajlata a mérsékelt éghajlati övbe tartozik. A telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (16 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek.[4][10]
Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig is fent lehet a nap.[11]
Élővilág, természetvédelem
Dánia természetes növénytakarója: vegyes (lombhullató és tűlevelű fajokat egyaránt tartalmazó) erdők. Az intenzív növénytermesztés miatt ebből kevés maradt.
Többféle környezeti veszéllyel kell szembenézni Dániának:
- a levegő szennyeződése, különösen a járműforgalom és a hőerőművek károsanyag-kibocsátása miatt
- az Északi-tenger elszennyeződése nitrogénnel és foszforral
- az ivóvíz és a talajvíz elszennyeződése az állattenyésztés és a növényvédő szerek miatt.
A dán kormány csatlakozott több nemzetközi egyezményhez, hogy gátolja a környezet leromlását és a globális felmelegedést.
Nemzeti parkok
Történelem
A mai Dánia területe a régészeti emlékek tanúsága szerint kb. Kr. e. 12 500 óta folyamatosan lakott; a földművelés Kr. e. 3900 körül kezdődött.[12] A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel.
A dánok elődei 1-400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek Britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is.
A 8. századtól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia). A dánok II. Knut dán király (1016–1035) királysága alatt uralták a legnagyobb területet Észak-Európában (Dánia, Dél-Svédország, Norvégia, Anglia).
Kereskedelmi útvonalakat szerveztek Grönlandtól az orosz folyók közbeiktatásával egészen Konstantinápolyig. 9. századi frank források (pl. Notker Balbulus műve) bizonyítják először a dánok létezését. Ezek egy Gudfred nevű királyról számolnak be, aki a mai Holstein területén jelent meg egy flottával, majd diplomáciai tárgyalásokat folytatott a frankokkal. 808-ban Gudfred megtámadta az abodritákat és elfoglalta Reric városát.
A dánokat 965-ben I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre.
A késő középkorban a dán királyok uralták Skånelandot (Skåne, Blekinge és Halland tartományok), Dán Észtországot, valamint az észak-németországi Schleswig és Holstein hercegségeket. 1397-ben Dánia a kalmari unióban egy korona alatt egyesült Svédországgal és Norvégiával, ami 1523-ban Svédország kilépésével felbomlott. A reformáció 1536-ban érte el Dániát: az ország evangélikus lett. Ugyanebben az évben unióra lépett Norvégiával.
Az ezt követő két és fél évszázad folyamatos háborúskodást hozott Svédországgal. Az 1658-as Roskildei béke nyomán Skåneland Svédországhoz került. A Norvégiával való uniót az 1814-es Kieli béke bontotta fel, amikor Norvégia unióba lépett Svédországgal (1905-ig). Dán uralom alatt maradt Grönland, Izland és Feröer. Távolabbi gyarmatai voltak Dán India 1620–1869, Dán Aranypart (Ghána) 1658–1850 és Dán Nyugat-India (Amerikai Virgin-szigetek) 1671–1917 között.
A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én alkotmányos monarchia lett.
A porosz–osztrák–dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette Dánia semlegességét az első világháború alatt. A háborút követően Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holsteint a győztes hatalmak, de Dánia – félve a német irredentizmustól – ragaszkodott ahhoz, hogy népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról. Észak-Schleswigben 1920. február 14-én tartottak népszavazást. A lakosság 75%-a Dánia mellett döntött, s ennek megfelelően Észak-Schleswiget (Sønderjylland) még abban az évben visszacsatolták.
Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a második világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo.
1945 februárjában 12 000 magyar katona jelentősebb katonai kiképzés nélkül került Dániába, ahol átvették az innen az orosz és a nyugati frontra átirányított német katonák helyét, és gyakorlatilag őrző feladatokat folytattak a német megszállók parancsnoksága alatt. A megbízhatatlan szövetségesnek tartott magyaroknak a németek nem mertek fontos katonai feladatokat adni: vasutakat és hidakat őriztek, néha pedig egyszerű munkaszolgálatos feladatokra küldték őket. 1945. április 22-én a Koppenhágában a Királyi Testőrség kaszárnyájában elszállásolt magyar katonák fellázadtak az azonnali frontra küldő német parancs ellen. Órákon át ropogtak a fegyverek Koppenhága belvárosában a túlerőben lévő németek és a gyengén felfegyverzett magyarok közt. A magyar csapatoknak májusban a dán-német határt átlépve ismét el kellett hagyniuk Dániát. A haza felé vezető út több német fogolytáboron keresztül vezetett. Azok közül akiket Bornholm szigeten a szovjetek "szabadítottak fel" csak kevesen tértek vissza Magyarországra a szovjet hadifogságból.[13]
A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széles körű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.
Kis mérete ellenére Dánia számtalan komoly hadi- és humanitárius akcióban vett részt, többek között az ENSZ- és NATO-vezette műveletekben Cipruson, Bosznia és Hercegovinában, Koreában, Egyiptomban, Horvátországban, Koszovóban, Etiópiában, Irakban, Afganisztánban és Szomáliában.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
A Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. A hatályos alkotmány 1953. június 5-én lépett érvénybe; ekkortól egykamarás a parlament és ez tette lehetővé azt is, hogy az államfő nő legyen.[4]
A jelenlegi államfő X. Frigyes király.
Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás
A végrehajtó hatalom elvileg az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány: a miniszterelnök (Mette Frederiksen) és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek.
A parlament neve Folketing. 179 tagját az arányos többségi elven választják; 2-2 képviselőt Grönland és Feröer delegál. Parlamenti választásokat legalább négy évente tartanak, de a miniszterelnök hamarabb is kiírhat választásokat. Az általános választójog a 18 év feletti állampolgárokra vonatkozik.[4] Bizalmatlansági szavazással a parlament visszahívhatja a kormányt.
2019 júniusa óta Mette Frederiksen, a baloldali szociáldemokrata párt tagja a miniszterelnök. A második világháború óta a legtöbb kormányt egyébként a szociáldemokraták alkották, jóllehet befolyásuk sosem volt olyan erős, mint Svédországban.
A legfelsőbb bíróság tagjait az uralkodó nevezi ki élethosszig tartó pozíciójukba.[4]
- Lásd még: Folketing
Közigazgatási beosztás
2007. január 1-én lépett életbe Dániában a közigazgatási reform. Ennek keretében a 13 megyét 5 régió váltotta fel, és a községek száma 270-ről 98-ra csökkent (ezek vették át a korábbi megyék feladatainak nagy részét).
Dánia régiói és székhelyeik:
- Hovedstaden – Hillerød
- Midtjylland – Viborg
- Nordjylland – Aalborg
- Sjælland – Sorø
- Syddanmark – Vejle
Dániához tartozik, de széles körű autonómiával bír két önkormányzattal rendelkező terület (selvstyrende områder):
- Feröer (dánul: 'Færøerne', feröeriül: 'Føroyar') – fővárosa Tórshavn
- Grönland (dánul: 'Grønland', grönlandi nyelven Kalaallit Nunaat – fővárosa Nuuk (dánul: 'Godthåb')
Feröer és Grönland 2-2 képviselőt küld a 179 tagú Folketingbe.
Védelmi rendszer
Dániában a férfiakra általános hadkötelezettség vonatkozik 18 éves kortól. A kezdeti kiképzés 4-12 hónap között változik a specializációtól függően. A tartalékosokat a kiképzés után a mobilizációs egységekhez helyezik. A nők önkéntes szolgálatot láthatnak el.
Az ország 1949 óta a NATO tagja. A honvédelmi kiadások a GDP 1,3%-át teszik ki.[4] Békeidőben a Dán Védelmi Minisztérium kb. 33 000 embert alkalmaz. A hadsereg három legkomolyabb nemzetközi missziója Afganisztán (ISAF), Koszovó (KFOR), és Libanon (UNIFIL). 2003 és 2007 között kb. 460 dán katona harcolt Irakban.[14]
Népesség
Általános adatok
Dánia lakossága 5 511 451 fő (2009. jan 1.)[15] +/-. A legfontosabb demográfiai mutatók:
- Teljes termékenységi arányszám: 1,74 (2009)
- Népességnövekedési ráta: 0,28% (2009)
- Születési ráta: 10,54 születés/1000 fő (2009)
- Halálozási ráta: 10,25 halálozás/1000 fő (2008)
- Csecsemőhalandósági ráta: 4,34 halálozás/1000 élve születés (2009)
- Születéskor várható életkor: 78,3 év (2009)
- Férfiak: 75,96 év
- Nők: 80,78 év[4]
A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A Nagy-Bælttől keletre eső országrész népsűrűsége 254 fő/km², míg a nyugati részé 91 fő/km². Dánia Észak-Európa legsűrűbben lakott országa.
Népességének változása
Lakosok száma | 3 550 656 | 4 585 256 | 5 655 750 | 5 655 750 | 5 699 220 | 5 699 220 | 5 699 220 | 5 707 251 | 5 827 463 | 5 822 863 |
1930 | 1960 | 2014 | 2014 | 2015 | 2015 | 2015 | 2016 | 2019 | 2020 |
Etnikumok
Dánia népességének túlnyomó többsége skandináv származású. Népcsoportok: dán – 97%, német – 2%, egyéb skandináv népek, török – 1%.
A bevándorlók és leszármazottaik aránya 2005-ben a népesség 8,5%-a.[16]
Legnépesebb települések
Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)[17] | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Település | Népesség | # | Település | Népesség | ||
1 | Koppenhága | 644 431 | 11 | Silkeborg | 97 358 | ||
2 | Aarhus | 355 238 | 12 | Horsens | 94 443 | ||
3 | Aalborg | 221 082 | 13 | Roskilde | 89 447 | ||
4 | Odense | 205 978 | 14 | Herning | 89 230 | ||
5 | Vejle | 119 060 | 15 | Næstved | 83 801 | ||
6 | Esbjerg | 115 459 | 16 | Slagelse | 79 691 | ||
7 | Frederiksberg | 103 608 | 17 | Gentofte | 74 217 | ||
8 | Randers | 98 988 | 18 | Sønderborg | 73 711 | ||
9 | Viborg | 96 847 | 19 | Holbæk | 72 810 | ||
10 | Kolding | 93 544 | 20 | Gladsaxe | 69 259 |
Nyelv
A dán nyelvet mindenütt beszélik az országban. A német határ mentén a németet is ismerik (itt egy kis létszámú német kisebbség is él), és sok dán folyékonyan beszéli az angolt is.[4]
Vallási megoszlás
2010. januári adatok szerint Dánia lakosságának 80,9%-a[18] az evangélikus Dán Népegyház (Den Danske Folkekirke) tagja. A fennmaradó rész többsége (3%) más keresztény felekezetekhez – így más protestáns egyházakhoz, illetve a katolikus egyházhoz – tartozik, míg a muszlimok aránya 2% körül van.[4] Dániában vallásszabadság van, és számos kisegyház és más közösség létezik a népegyházon kívül.
Gazdaság
Gazdasági mutatók | ||
---|---|---|
GDP (nominális) | 395,4 mrd $ (2022) | [19] |
GDP növekedési ráta | 1,7% (2023 Q1) | [20] |
Egy főre jutó GDP (PPP) | 74 005 $ (2022) | [21] |
Államadósság | 113,2 mrd € (2022) | [22] |
Államadóssági ráta | 30,1% (2022) | [22] |
Infláció | 2,9% (2023. május) | [23] |
Foglalkoztatottsági ráta | 64,7% (2023. április) | [24] |
Munkanélküliségi ráta | 2,4% (2023. május) | [25] |
Minimálbér | Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér. | [26] |
Bérnövekedés üteme | - | |
Jegybanki alapkamat | 3,1% (2023. június) | [27] |
SZJA | 56% (2023) | [27] |
ÁFA (általános) | 25% (2023) | [28]
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dánia A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Source: Dánia
čítajte viac na tomto odkaze: Dánia
....................
Fájl:Flag of Denmark.svg
Dánia zászlaja Fájl:National Coat of arms of Denmark.svg Dánia címere Nemzeti mottók listája Nemzeti himnusz Dánia himnusza Dánia himnusza Fájl:EU-Denmark.svg Főváros Koppenhága Földrajzi koordináta-rendszer Koppenhága Államforma Monarchia Dánia uralkodóinak listája X. Frigyes dán király Dánia miniszterelnökeinek listája Mette Frederiksen Hivatalos nyelv Dán nyelv Fríz nyelv Grönlandi nyelv Feröeri nyelv Izlandi nyelv Norvég nyelv Svéd nyelv Német nyelv Kalmari unió Dánia–Norvégia Alkotmányos monarchia Dán Királyság Fájl:Flag of Denmark.svg Dánia–Norvégia Európai Unió Európai Unió Észak-atlanti Szerződés Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Európai Űrügynökség Kereskedelmi Világszervezet Északi Tanács Északi-sarkvidéki Tanács Európai Déli Obszervatórium Balti-tengeri Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ázsiai Fejlesztési Bank Eurocontrol Interpol UNESCO Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Vízummentességi program Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Európai Szabadkereskedelmi Társulás Országok népesség szerinti listája Országok népesség szerinti listája Népsűrűség Bruttó hazai termék Amerikai dollár Országok GDP szerinti listája (nominális) Vásárlóerő-paritás Amerikai dollár Amerikai dollár Országok egy főre jutó GDP szerinti listája (nominális) Vásárlóerő-paritás Amerikai dollár Emberi fejlettségi index Gini-index Országok terület szerinti listája Időzóna Közép-európai idő Egyezményes koordinált világidő Közép-európai nyári idő Egyezményes koordinált világidő Dán korona ISO 4217 Nemzetközi gépkocsijelek listája Országhívószámok listája Legfelső szintű tartomány .dk Villamos hálózat Jobb és bal oldali közlekedés Wikimédia Commons Category:Denmark Dán nyelv Dán nyelv Skandinávia Észak-Európa Jylland Északi-tenger Balti-tenger Németország Norvégia Svédország Dán Királyság Atlanti-óceán Területi autonómia Grönland Feröer Kanada Országok terület szerinti listája Európai Unió#Tagállamok és további országok Észak-Európa Monarchia Alkotmányos monarchia Parlamentáris rendszer Abszolút monarchia Dánia uralkodóinak listája X. Frigyes dán király Parlament Folketing Koppenhága Dán nyelv Dánia községei Aarhus Odense Aalborg Esbjerg Európai Unió Schengeni egyezmény Észak-atlanti Szerződés Szervezete Északi Tanács Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Egyesült Nemzetek Szervezete Skandináv jóléti modell Társadalombiztosítás Egészségügy Oktatás Oktatás Emberi fejlettségi index Szabadság Gini-index Vagyoni egyenlőtlenség Országok egy főre jutó GDP szerinti listája (nominális) Boldogság Korrupcióérzékelési index Új-Zéland Korrupció Grönland Feröer földrajza Fájl:Satellite image of Denmark in July 2001.jpg Jylland Balti-tenger Svédország Dél-Svédország Észak-Európa Jylland Félsziget Sziget Sjælland Fyn Bornholm Balti-tenger Északi-tenger Svédország Øresund Szoros Øresund híd Híd Komp Németország Svédország Norvégia Yding Skovhøj Møllehøj Gunnbjørns Fjeld Jylland Árapály Árapálysíkság Fájl:Searchtool right.svg Dánia hőmérsékleti rekordjainak listája Mérsékelt éghajlati öv Erdő Jármű Hőerőmű Északi-tenger Nitrogén Foszfor Ivóvíz Talajvíz Állattenyésztés Növényvédő szer Globális felmelegedés Északkelet-grönlandi Nemzeti Park Fájl:Hellig Kors Kirke Copenhagen.jpg Koppenhága Fájl:Searchtool right.svg Fájl:Searchtool right.svg Dánia társadalma a középkorban I. e. 39. század Római Birodalom 1 400 Jütök Brit-sziget Angolok Szászok Angolszászok 700 Ribe 8. század 10. század Svédek Norvégok Vikingek Európa Izland Feröer Grönland Amerika (szuperkontinens) Anglia Írország Franciaország Normandia II. Knut dán király 1016 1035 Svédország Norvégia Anglia Notker Balbulus Holstein Frankok Reric I. Harald dán király Kereszténység Középkor Dánia uralkodóinak listája Skåne tartomány Blekinge tartomány Halland tartomány Dán Észtország Schleswig Holstein 1397 Kalmari unió Svédország Norvégia 1523 Reformáció 1536 Evangélikus kereszténység 1658 Roskildei béke 1814 Kieli béke 1905 Dán India 1620 1869 Dán Aranypart Ghána 1658 1850 Dán Nyugat-India Amerikai Virgin-szigetek 1671 1917 Fájl:Grundlovgivende rigsforsamling - Constantin Hansen.jpg 1848 Koppenhága Liberalizmus 1830-as évek 1848 1849 Június 5. Monarchia#Alkotmányos monarchia Porosz–osztrák–dán háború 1864 Schleswig-Holstein Porosz Királyság Első világháború Versailles Irredentizmus 1920 Február 14. Németország 1940 Április 9. 1943 Második világháború Szövetséges hatalmak a második világháborúban Gestapo 1945 Koppenhága Bornholm Hadifogság Izland Feröer 1948 Észak-atlanti Szerződés Szervezete Egyesült Nemzetek Szervezete 1973 Európai Gazdasági Közösség Európai Unió 1979 Grönland Fájl:Christiansborg, Copenhagen.jpg Fájl:Ft-oct-2009-1.jpg Folketing Fájl:Danish Crown Regalia2.png Dán Királyság Államforma 1953 Június 5. X. Frigyes dán király Fájl:Udenrigspolitisk-nævn-mødelokale.jpg Folketing Updating...x A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |