Ez a szócikk az 1973. évről szól. Az 1973-as számról szóló cikket lásd itt: 1973 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek

Évek: 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974 – 1975 – 1976 – 1977 – 1978

Események

Január

• január 1.
  • Megalakul a Hortobágyi Nemzeti Park.
  • Magyarországon bevezetik a postai irányítószámok használatát.
  • Dánia, Írország és az Egyesült Királyság belép az Európai Gazdasági Közösségbe, létrejön a "kilencek Európája".
• január 5.
  • Magyarország 5 millió forint gyorssegélyt nyújt a Vietnámi Demokratikus Köztársaságnak.
  • Az amerikai Aerosmith rockegyüttes kiadja debütáló albumát.
• január 7. – A balassagyarmati túszdráma: két felfegyverzett testvér a Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejt 20 fiatalkorú lányt és öt napig fogságban tartja őket. Ez volt az első ilyen incidens Magyarországon.
• január 8. – Átlagosan 28%-kal emelkednek a tej- és tejtermékárak Magyarországon.
• január 11. – Bemutatják a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73 c. filmet.
• január 14. – A világon először Elvis Presley koncertjét közvetítik műholdon keresztül. Az Aloha From Hawaii című, Hawaii-ról sugárzott koncertet közel 2 milliárd ember látja.
• január 15. – Az Egyesült Államok beszünteti a katonai akciókat Észak-Vietnám ellen.
• január 24. – Magyarországot felkérik, hogy vegyen részt az ENSZ Dél-vietnámi Nemzetközi Felügyelő és Ellenőrző Bizottságában.
• január 27. – Párizsban az Amerikai Egyesült Államok és Vietnám képviselői aláírják a békeszerződést, mely lehetővé tette, hogy az USA méltósággal kivonuljon Dél-Vietnámból, s ugyanakkor – korlátozásokkal – továbbra is támogathassa.^[1]
• január 30. – Helvécia és Kecskemét-alsó vasútállomás között évek óta a legsúlyosabb közlekedési baleset történik, amikor egy sorompó nélküli vasúti átjáróban a személyvonat a Volán autóbuszával ütközik, 35 ember életét veszti.
• január 31. – A NATO és a Varsói Szerződés 19 tagállama előzetes tárgyalásokat kezd Bécsben a haderők csökkentéséről.

Február

• február 19. – Prága Ruzyne repülőterén leszállás közben szerencsétlenség éri az Aeroflot szovjet légitársaság TU-154-es utasszállító gépét. A 100 utas közül 34-en túlélik a katasztrófát.
• február 21.
  • Izraeli vadászgépek lelőnek egy eltévedt líbiai utasszállító repülőgépet a megszállt Sínai-félsziget fölött, 113 halálos áldozatot követelve.
  • Laoszban a heves harcok közepette kezdett tárgyalások fegyverszünet aláírására vezetnek a Patet Lao nemzeti felszabadítási mozgalom és a kormány között.
• február 26. – Magyar gazdasági küldöttség kezd tárgyalásokat Kanadában és az USA-ban. Több mint két évtizede nem járt ilyen magas rangú küldöttség Észak-Amerikában.
• február 28. – A lengyelországi Szczecin közelében, repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti a lengyel és a csehszlovák belügyminiszter, valamint kíséretük tagjai.

Március

• március 1. – A Fekete Szeptember nevű arab terrorista szervezet tagjai megszállják Szaúd-Arábia kartúmi követségét.
• március 2. – A bolíviai La Pazban letartóztatják Klaus Altmann üzletembert, aki a II. világháború idején Klaus Barbie néven Lyon város Gestapo-főnöke volt (a lyoni hóhér).
• március 8. – Észak-Írországban népszavazáson a lakosság 98%-a úgy dönt, hogy továbbra is Nagy-Britanniához kíván tartozni.
• március 15. – A hivatalos ünnepségeken kívül középiskolás és egyetemista diákok tüntetnek Budapesten, a Váci utcában és környékén. A "nacionalista tüntetés" miatt a rendőrség 41 tüntetőt előállít.
• március 19–20. – Az MSZMP Központi Bizottságának kultúrpolitikai munkaközössége határozatot hoz az „antimarxista, jobboldali, revizionista” Lukács-iskola ellen.
• március 22. – A csehszlovák szövetségi gyűlés ismét Ludvík Svobodát választja köztársasági elnökké.^[2]
• március 26. – Oscar-díjat nyer A Keresztapa című film.
• március 29. – Elhagyja az utolsó amerikai katona Vietnámot.

Április

• április 1. – Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sporthivatalt.
• április 3. – Martin Cooper egy modern – bár meglehetősen nehéz – hordozható készülékkel kezdeményezi az első mobilhívást. (Az első mobilhívás indításakor Cooper a Motorola Kommunikációs Divíziójának igazgatója volt.)
• április 4. – A kambodzsai baloldali erők, a vörös khmerek ostromgyűrűbe zárják Kambodzsa fővárosát, Phnom Penht. Az amerikaiak 10-én légihidat létesítenek a főváros ellátására.
• április 6. – Dél-Dakotában sziú indiánok tiltakoznak a rezervátumokban uralkodó állapotok ellen. 37 napi megszállás után kiürítik Wounded Knee-t, ahol 1890-ben az indiánok utolsó tömeges mészárlására került sor.
• április 7. – A Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelőbizottság katonai megfigyelőit Huếból Lao Bao-ba szállító helikoptert rakétatalálat éri és lezuhan, ekkor veszti életét Dylski Aurél határőr őrnagy és Cziboly Csaba tartalékos százados.
• április 10. – A Bejrútban és Szidonban végrehajtott izraeli kommandóakció során megölik a palesztin mozgalom három vezetőjét; Száeb Szalim libanoni miniszterelnök lemond, Libanon panaszt nyújt be az ENSZ-hez.
• április 30. – A Watergate-ügy miatt Washingtonban lemond Richard Kreindienst amerikai igazságügy-miniszter.

Május

• május 7. – Tárgyalások kezdődnek Csehszlovákia és az NSZK között a kapcsolatok normalizálásáról.^[3]
• május 11.
  • Felavatják az Állandó Haditengerészeti Köteléket a Csatorna Főparancsnokság (STANAVFORCHAN) alárendeltségében.
  • A Bundestag elfogadja az NSZK és az NDK alapszerződését.
• május 17. – Megkezdi munkáját a Watergate-ügy kivizsgálására alakult szenátusi bizottság.
• május 25. – A NASA Föld körüli pályára juttatja a Skylab-1 űrlaboratóriumot.

Június

• június 1. – Görögország köztársasággá alakul.
• június 7. – Willy Brandt az első német szövetségi kancellár, aki Izraelbe látogat.
• június 13. – 13 évre szóló gazdaságfejlesztési tervet fogadnak el Jugoszláviában.^[4]
• június 18. – Brezsnyev egyhetes látogatást kezd az Egyesült Államokban. Aláír több egyezményt, köztük az atomháború elkerüléséről, a SALT-II. tárgyalások gyorsításáról szóló dokumentumot.
• június 20. – 17 évi emigráció után hazatér Argentínába Juan Perón, volt köztársasági elnök.
• június 29. – Chile fővárosában, Santiagóban jobboldali puccskísérlet zajlik le, sikerét a hadsereg akadályozza meg.
• június 30. – Magyarország csatlakozik az általános Kereskedelmi és Vámegyezményhez a GATT-hoz.

Július

• július 3-7. – Helsinkiben 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével lezajlik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza, Magyarországot Péter János külügyminiszter képviseli.
• július 10–13. – Kádár János Jugoszláviában tárgyal.
• július 17. – Mohammad Daud Hán vezetésével államcsínyt hajtanak végre Zahir afgán sah ellen.^[5]
• július 31.–augusztus 2. – Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár csehszlovákiai látogatása.^[6]

Augusztus

• augusztus 18. – Az amerikaiak 44%-át nem győzi meg Nixon elnök Watergate-magyarázata.
• augusztus 29. – Elsüllyed a telefonkábelt fektető Pisces III mélytengeri tengeralattjáró.
• szeptember 1. – A csehszlovákiai Liptószentmiklóson megkezdi működését a Csehszlovák–Szovjet Barátság Katonai Műszaki Főiskola, amelynek szervezetébe integrálják a már működő katonai középiskolát is; ugyanakkor Kassán megalakul a Szlovák Nemzeti Felkelés Légierő Katonai Akadémia, Turócszentmártonon a Katonai Vezetési és Műszaki Főiskola, valamint a Hadtáp és Technikai Biztosítás Katonai Főiskola Zsolnán.^[7]

Szeptember

• szeptember 3. – Nixon elnök Henry Kissingert nevezi ki külügyminiszternek.
• szeptember 11. – Chilében katonai puccs megdönti Salvador Allende szocialista elnök rendszerét, az államfőt meggyilkolják.^[8]
• szeptember 14. – Chilében Augusto Pinochet tábornok irányításával kezdetét veszi a katonai kormányzás. (Számos ellenzékit agyonlőnek, másokat megkínoznak.)^[9]
• szeptember 18. – Mindkét német állam az ENSZ tagja lesz.

Október

• október 6. – Egyiptom és Szíria megtámadja Izraelt, ezzel kezdetét veszi a negyedik arab-izraeli háború, a jom kippuri háború.
• október 23–26. – Gustáv Husák csehszlovák pártfőtitkár látogatása jele az 1968 óta rossz jugoszláv-csehszlovák viszony javulásának.^[10]

November

• november 11. – Aláírják az egyiptomi-izraeli fegyverszünetet.
• november 26.
  • Mauritánia az Arab Liga tagja lesz.
  • Elkezdődik az Arab Liga kétnapos ülése, amelyen a palesztin ügy egyetlen képviselőjének a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet ismerik el.
  • Megkezdi a termelést az Ajkai Timföldgyár.

December

• december 11. – Csehszlovákia és az NSZK képviselői Prágában szerződést írnak alá a két ország közötti viszony normalizálásáról. (A szerződés leglényegesebb pontja a diplomáciai kapcsolatok felvétele és az 1938-as müncheni szerződés semmissé nyilvánítása.)^[11]
• december 14. – Péter Jánost Puja Frigyes váltja a külügyminiszteri székben.^[12]
• december 20. – Bombamerénylet következtében meghal Luis Carreró Blanco spanyol miniszterelnök. A merényletért az ETA baszk titkos szervezet vállalja a felelősséget.
• december 21. – Magyarország és az NSZK diplomáciai kapcsolatot létesít.
• december 18. – VI. Pál pápa üresnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket, és Mindszenty József bíboros-hercegprímást nyugállományba helyezi.
• december 31. – Megszűnik a forgalom a Cegléd-Tiszajenő-Vezseny közötti 32 km-es keskeny nyomtávú vasútvonalon.

Határozatlan dátumú események

• május – Jugoszlávia jelentős kölcsönöket kap nyugati bankoktól a vasutak modernizálására.^[13]
• az év folyamán – Az Országos Vízügyi Hivatal létrehozza a Magyar Vízügyi Múzeumot.^[14]

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1973-ban

1973 a filmművészetben

1973 az irodalomban

1973 a zenében

• felbomlik az Illés-együttes
• megalakul az AC/DC együttes
• megalakul a KISS együttes
• megalakul a The Rubettes együttes

Fontosabb külföldi nagylemezek

• Aerosmith: Aerosmith
• Black Sabbath: Sabbath Bloody Sabbath (december)
• King Crimson: Larks' Tongues in Aspic
• David Bowie: Aladdin Sane
• Deep Purple: Who Do We Think We Are
• Elvis Presley: Aloha From Hawaii
• Emerson, Lake & Palmer: Brain Salad Surgery
• Genesis: Selling England by the Pound
• Jethro Tull: A Passion Play (július 6.)
• Elton John: Goodbye Yellow Brick Road
• Led Zeppelin: Houses of the Holy (március 28.)
• John Lennon: Mind Games
• Mike Oldfield: Tubular Bells (május 25.)
• Pink Floyd: The Dark Side of the Moon (március 24.)
• Queen: Queen (július 13.)
• The Rolling Stones: Goats Head Soup
• Bruce Springsteen: Greetings from Asbury Park, N.J.
• Wings: Band on the Run
• The Who: Quadrophenia
• Yes: Tales from Topographic Oceans
• George Harrison: Living in the Material World
• Paul McCartney: Band on the Run

fontosabb magyar nagylemezek

• Bergendy-együttes: Hétfő
• Generál: Staféta
• Halász Judit: Kép a tükörben
• Illés-együttes: Ne sírjatok, lányok
• Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd
• Locomotiv GT: Bummm!
• Omega: Omega V.
• Szörényi Levente: Utazás
• Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról

1973 a közlekedésben

• Felújítják a budapesti fogaskerekű vasút teljes pályáját és új fogaskerekű szerelvényeket vezetnek be.
• Buda, Pest és Óbuda egyesítésének centenáriumára felújítják és korszerűsítik a budai Váralagutat.
• Megkezdődik az Ikarus 280-as autóbusz sorozatgyártása, mely a '70-es és '80-as években a világ csuklós autóbusz termelésének a ⅔-át tette ki.

1973 a tudományban

1973 a légi közlekedésben

1973 a vasúti közlekedésbenszerkesztés

1973 a sportbanszerkesztés

• Jackie Stewart (Tyrrell) megnyeri harmadik Formula–1-es világbajnoki címét, majd a szezon végén visszavonul.
• május 28. – Az Indy 500-at lefújják, miután 12 autó összetörik
• A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub 14. bajnoki címe.

1973 a jogalkotásbanszerkesztés

Születésekszerkesztés

Giancarlo Fisichella

Adrien Brody

Stephen Dorff

Paul Walker

• január 4. – Greg de Vries, kanadai jégkorongozó
• január 14. – Giancarlo Fisichella, olasz autóversenyző, Formula–1-es pilóta
• február 23. – Papp Gergely, producer, riporter
• február 24. – Jordan Jovcsev, bolgár tornász
• március 3. – Matthew Marsden amerikai színész
• március 14. – Jónás Tamás magyar költő, író
• március 23. – Radulovics Bojana, válogatott kézilabdázó
• március 26. – Széles Tamás, magyar színész, szinkronszínész, díszlettervező
• április 2. – Roselyn Sánchez, énekes, dalszerző, modell, színésznő, producer és író
• április 3. – Jamie Bamber, angol színész
• április 4. – Varga Izabella, magyar színész
• április 14. – Adrien Brody amerikai színész
• április 24. – Szacsin Tendulkar, indiai krikettező
• május 19. – Kovács Áron, magyar zenész, műsorvezető
• május 22. – Nikolaj Lie Kaas, dán színész
• június 10. - Herczeg Tamás, kulturális menedzser, a színháztudományok doktora
• június 18. – Eddie Cibrian, amerikai színész
• június 18. – Alexandros Papadimitriou, görög kalapácsvető
• június 20. – Tom Wlaschiha, német színész
• július 4. – Orbán János Dénes, író, költő
• július 6. – William Lee Scott, amerikai színész
• július 6. – Czuczor András, magyar közgazdász
• július 10. – Kontur András, magyar szobrász
• július 15. – Brian Austin Green, amerikai színész
• július 15. – Liptai Claudia színész
• július 29. – Stephen Dorff, amerikai színész
• augusztus 12. – Muktada asz-Szadr, az iraki Mahdi hadseregének vezetője
• augusztus 18. – Teremi Trixi magyar színész
• szeptember 5. – Rose McGowan, színésznő
• szeptember 12. – Paul Walker, amerikai színész († 2013)
• szeptember 13. – Kerekes Zsombor délvidéki születésű magyar válogatott labdarúgó
• szeptember 14. – Pavel Novotný, cseh labdarúgó
• szeptember 18. – James Marsden, amerikai színész
• szeptember 25. – Gyurin Zsolt színész
• október 6. – Szekeres Adrien magyar énekes
• október 7. – Sami Hyypiä finn labdarúgó
• október 7. – Grigol Mgaloblisvili, grúz diplomata és politikus, Grúzia miniszterelnöke
• október 19. – Nyári Szilvia magyar színésznő
• november 2. – Szatmári Csaba, magyar labdarúgó
• november 2. – Samir Barač, horvát vízilabdázó
• november 5. – Gillányi Zsolt kenus
• november 13. – Jordan Bridges, amerikai színész
• november 21. – Fehér Adrienn EMeRTon-díjas magyar színésznő, énekesnő
• november 26. – Csehy Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus
• november 26. – Elisa Casanova, olasz vízilabdázó
• november 29. - Ryan Giggs, walesi labdarúgó
• november 30. – Antal Nimród, magyar filmrendező
• december 2. – Szeles Mónika magyar származású jugoszláv, majd amerikai, 2007 tavaszától magyar állampolgárságú teniszező
• december 3. – Holly Marie Combs, amerikai színész
• december 4. – Tyra Banks amerikai szupermodell
• december 5. – Sorin Grindeanu román informatikus, szociáldemokrata párti politikus, hírközlési miniszter
• december 10. – Gabriela Spanic, venezuelai színésznő
• december 11. – Preisinger Sándor magyar labdarúgó
• december 17. – Paula Radcliffe, angol atléta (maratonfutó)
• december 25. – Christina Chiuso, olasz úszó
• december 30. – Jason Behr, amerikai színész

Halálozásokszerkesztés

• február 20. – Szigeti József, hegedűművész (* 1892)
• február 25. – Friss Antal, gordonkaművész (* 1897)
• március 6. – Pearl S. Buck, író (* 1892)
• március 11. – Vlagyimir Fjodorovics Vavilov orosz gitár- és lantművész, zeneszerző (* 1925)
• április 6. – Pais Dezső nyelvész, akadémikus (* 1886)
• április 7. – Taróczy Nándor magyar katonatiszt, hírszerző (* 1874)
• április 8. – Pablo Picasso, festőművész (* 1881)
• április 25. – Frank Jack Fletcher amerikai admirális (* 1885)
• május 25. – Ubrizsy Gábor növénypatológus, mikológus, az MTA tagja (* 1919)
• június 20. – Keleti Márton, filmrendező (* 1905)
• július 10. – Schandl József, mezőgazdász, állatorvos, egyetemi tanár, MTA-tag (* 1885)
• július 20. – Bruce Lee, harcművész, színész (* 1940)
• augusztus 31. – John Ford, filmrendező (* 1894)
• augusztus 31. – Tek Pista, szlovén mesemondó (* 1900)
• szeptember 1. – Demjén Attila, Munkácsy-díjas festő (* 1926)
• szeptember 2. – J. R. R. Tolkien, író (* 1892)
• szeptember 11. – Salvador Allende, Chile elnöke (* 1908)
• szeptember 20. – Gömöri Pál Kossuth-díjas orvos, belgyógyász, az MTA tagja (* 1905)
• szeptember 23. – Pablo Neruda, chilei költő (* 1904)
• október 2. – Paavo Nurmi, finn atléta (* 1897)
• október 6. – Fábián Dezső, olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1918)
• október 6. – François Cevert, korábbi francia Formula–1-es versenyző (* 1944)
• október 7. – Fodor József, költő, író, műfordító (* 1898)
• október 17. – Ingeborg Bachmann osztrák költő (* 1926)
• október 22. – Pablo Casals, katalán gordonkaművész és karmester (* 1876)
• november 24. – Nyikolaj Iljics Kamov, szovjet repülőgéptervező (* 1902)
• október 24. – Tolnay Dezső vezérőrnagy, a Honvéd Térképészeti Intézet, majd a HM Térképész Csoport parancsnoka (* 1891)^[15]
• november 26. – John Rostill, brit zenész, (basszus)gitáros, a Shadows tagja (* 1942)
• december 1. – Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterelnöke (* 1886)
• december 17. - Charles Greeley Abbot, amerikai csillagász (* 1872)
• december 19. – Kardos Tibor irodalomtörténész, filológus, az MTA tagja, a magyarországi reneszánsz és humanizmus kutatója (* 1908)
• december 25. – İsmet İnönü török katona, államférfi és Törökország második elnöke (* 1884)

Nobel-díjakszerkesztés

Forrásokszerkesztés

• ↑ Bencze I., dr. et al.: Bencze Imre, dr. et al. Officina Világévkönyv 94/95. Officina Nova, Budapest (1994). ISBN 963-8185-90-2 
• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., Budapest (1992) 
• ↑ Bölöny–Hubai: Bölöny József–Hubai László. Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004). ISBN 963 05 8106 X 
• Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
• Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
• A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
• Népszabadság XXXI. évf. (1973)

Jegyzetekszerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1973 témájú médiaállományokat.