A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az ab urbe condita (rövidítve: A.V.C. vagy A.U.C.) latin kifejezés, jelentése: „a város (Róma) alapítása óta”.
Az ókori rómaiak használták az évek keltezésekor. Főleg rövidített alakban találkozhatunk vele.
Róma alapításának kelte a Gergely-naptár szerint i. e. 753. április 21-én volt. A julián naptár bevezetésének időpontja a.u.c. 709. (i. e. 45.). Augustus császár trónra lépése a.u.c. 727. (i. e. 27.). A 2000. év a római időszámítás szerint a.u.c. 2753. lenne.
A Jézus születésétől fogva számított időszámítás csak a 6. századtól lett bevezetve (Dionysius Exiguus számításai alapján, aki - Jézus születési időpontját 0-nak véve - a.u.c. 754-ben jelölte meg az új időszámítás 1. évét), előtte Róma alapításától számolták a keresztények is. A régi időszámítás kezdődátuma csak lassan szorult ki (Bizáncban használták a legtovább). A 11. századtól már Európa nagy részén Jézus születése a kezdőpont.
A város alapítását a korai római történetírók különböző időpontokra tették. Fabius Pictor szerint i. e. 747-ben, Cincius Alimentus szerint i. e. 728-ban alapították Rómát. Az i. e. 1. századi tudós, Marcus Terentius Varro szerint Romulus a 6. Olimpiád-éra 3. évében, Parilia ünnepén, április 21-én (i. e. 753. április 21.) vonta meg jelképesen az új város védelmét biztosító határjelző barázdát. Ez vált hagyománnyá, és ez a dátum lett Róma alapításának elfogadott, hivatalos dátuma. Ezt az évszámot a modern kutatás is elfogadja.
A kifejezés visszaköszön Titus Livius monumentális történeti munkájának címében is (Libri ab urbe condita).
Források
- The Consular Year (angolul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.