A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
.svg)
.svg){kind=small}
Németország (németül: Deutschland), vagy hivatalos nevén a Német Szövetségi Köztársaság (németül: Bundesrepublik Deutschland), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában. Területe az Alpoktól az Északi- és a Balti-tengerig terjed. Szárazföldi határait északon Dánia, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton Franciaország és a Benelux államok jelentik. 357 022 négyzetkilométeres területével Európa 7. legnagyobb országa. Államformáját tekintve egy föderációs parlamentáris köztársaság, amit Németország kancellárja irányít, aki jelenleg Olaf Scholz. A több mint 83 milliós népességű ország Európa 2. legnépesebb állama, valamint az Európai Unió tagállamai közül a legnépesebb. Közigazgatási szempontból 16 szövetségi tartományból és összesen 294 járásból szerveződik össze. Fővárosa egyben legnépesebb városa Berlin, pénzügyi központja Frankfurt am Main, míg legnagyobb összefüggő városrégiója a Ruhr-vidék. További nagyvárosai között van Hamburg, München, Köln, Stuttgart, Düsseldorf és Lipcse is.
Az ország területe már a klasszikus antikvitás korától különféle germán törzsek által lakott volt. A 10. századtól kezdve a német területek a Szent Német-római Birodalom központi részét képezték. A 16. században innen indult a protestáns reformáció a római katolikus egyházzal szemben. A Szent Római Birodalom 1806-os feloszlatását és a napóleoni háborúkat követően 1815-ben megalakult a Német Szövetség, ami végül 1871-ben Németország egyesítéséhez és a Német Császárság megalakulásához vezetett. Az első világháború és az 1918–19-es németországi forradalmat követően megalakult a Weimari köztársaság. Adolf Hitler és a náci rezsim 1933-as hatalomra jutását követően alakult meg a Harmadik Birodalom, ami végül a második világháború kirobbanásához és a holokauszthoz vezetett. A második világháború után Németország szövetséges megszállásának időszaka jött, melynek végeztével két új német nemzetállam született, a nyugati Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Előbbi, az NSZK alapítója volt az Európai Gazdasági Közösségnek, míg az NDK a keleti blokk és Varsói Szerződés állama volt. A kommunizmus bukását és a rendszerváltást követően 1990. október 3-án végül megtörtént az ország újraegyesítése.
Ma Németország egy globális nagyhatalom, egyben az Európai Unió egyik vezető állama. Része a schengeni övezetnek és az eurózónának, továbbá az ENSZ, a NATO, a G7 és az OECD tagja is. Gazdasága Európa legerősebb gazdaságának számít, nominális GDP-je alapján a világ 4., míg vásárlóerő-paritás szerint a világ 5. legnagyobb gazdasága. Számos ipari és technológiai szektor globális vezetőjeként egyidejűleg a világ 3. legnagyobb exportőre és importőre egyben. Ismert és közkedvelt művészet és kultúrtörténete révén a világ egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja.
Földrajz
Domborzat
Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi határt képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, ‒3,54 m) terülnek el.
Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.
- Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.
- Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000–1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Türingiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Türingiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. A legmagasabb pontját ez a rendszer a Brockennel éri el, ami 1141 méteres tengerszint feletti magasságot jelent. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb (Fränkische Alb), a Bajor-erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.
- Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (Nördliche Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2963 m) és a Watzmann (2713 m).
Vízrajz
Németország hat legjelentősebb (közvetlenül valamelyik tengerbe ömlő) folyója teljes hosszúságuk sorrendjében a Duna, a Rajna, az Elba, az Odera, a Weser és az Ems (németországi szakaszaik hossza szerinti sorrendben a Rajna, a Weser, az Elba, a Duna az Ems és az Odera). Közülük csak a Weser (744 km) és az Ems (371 km) folyik teljes hosszában Németország területén. További 21 olyan folyó található Németországban, amelyek teljes hossza meghaladja a 200 km-t (németországi szakaszuk esetenként rövidebb). Ezek közül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik (ugyancsak hosszuk szerinti sorrendben) az Inn, az Isar, a Lech és az Altmühl; a Rajnáéhoz a Mosel, a Majna, a Neckar, a Lippe, a Lahn, a Ruhr és a Jagst; az Elbáéhoz a Saale, a Spree, a Havel, az Eger, a Weiße Elster (Fehér-Elster) és az Elde; végül közvetlenül vagy közvetve a Weserbe ömlik a Werra, a Leine, az Aller és a Fulda. Az Odera és az Ems vízgyűjtő területének németországi részén nem található 200 km-nél hosszabb folyó. Közepes vízhozamuk sorrendjében a legjelentősebb folyók a Rajna, a Duna, az Inn, az Elba és az Odera. Németország legnagyobb városai közül Berlin a Spree, Hamburg az Elba, München az Isar, Köln pedig a Rajna partján fekszik.
Németország legnagyobb tavai a Boden-tó (536 km², ebből 306 km² tartozik Németország Baden-Württemberg tartományához, 171 km² Svájchoz és 59 km² Ausztriához), a Müritz (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, 117 km²), a Chiemsee (Bajorország, 80 km²), a Schwerini-tó (Schweriner See) (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, 61,5 km²) és a Starnbergi-tó (Starnberger See) (Bajorország, 56 km²). További négy tó felszíne haladja meg a 30 km²-t. A természetes tavakon kívül számos mesterséges tó található a völgyzárógátakkal felduzzasztott különböző folyókon. A legmagasabb völgyzárógát a 106 méter magas Rappbode-gát a Bode folyón, Szász-Anhalt tartományban. A leghosszabb völgyzárógát 12,5 km hosszú és Bajorországban az Altmühl folyót zárja el, létrehozva (és szinte teljesen körülölelve) az Altmühlseet.
Németország vízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc az Alpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesés Berchtesgaden környékén. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül a 163 méter magas Tribergi-vízesés a Fekete-erdőben.
Németországban számos mesterséges csatorna található. A legjelentősebbek közé tartozik az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő, 98,6 km hosszú Kieli-csatorna és a 171 km hosszú Rajna–Majna–Duna-csatorna, amely a Rajnán, illetve a Dunán keresztül 3483 km hosszú, közvetlen vízi összeköttetést teremt az Északi-tenger és a Fekete-tenger között.
Az Alpok Dél-Bajorországban
A Duna főága Regensburgnál a Kőhíddal
A Duna egyik mellékága Regensburgnál
Röthbachi-vízesés
Hideg vizű gejzír Andernachnál
Tengerparti kép az ország északi részén, Sylt szigetén
Éghajlat
Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. A Golf-áramlat melegíti. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni. Vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyos árvizet is okozhat. A júliusi átlaghőmérséklet 17,0 °C szokott lenni.[4]
Növény- és állatvilág
Németország eredeti növénytakarója szinte mindenütt erdő volt. A hegyvidéki területeken és az északi homokos felszíneken különféle fenyvesek nőttek, máshol vegyes erdők. Ma is erdő borítja területének 31%-át. Az újabban folyó újraerdősítés következtében nő a fenyvesek aránya.
Állatvilága jellegzetes közép-európai: szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyúl a vadászok zsákmánya. A madarak vándorlásának útvonalába esik, tavasszal és ősszel sok olyan madár repül itt át, amelyik nem Németországban fészkel.
Sok őshonos kutyafajtája van a németjuhásztól a dogon át a törpe schnauzerig.
Manapság a terület 33%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. Az ország mezőgazdasága belterjes, de nem önellátó. A Germán-alföld hűvösebb északi tájain az állattenyésztés a mezőgazdaság vezető ágazata. A réteken, legelőkön tejelő szarvasmarhát tartanak. A szántókon takarmánynövényeket, rozst és burgonyát termesztenek. A déli országrész melegebb, lösszel borított vidékein búzát, cukorrépát, kukoricát termelnek és sertést tenyésztenek.
Nemzeti parkok
Németországban a középkorra visszanyúló fejedelmi vadaskertekkel kezdődött a természeti területek óvása. Mára a különböző jogi helyzetű természetvédelmi területek bonyolult rendszere alakult ki. Az alábbi listában az országos jelentőségű nemzeti parkok találhatók. Ezek adminisztratív egységek, több különálló terület tartozhat hozzájuk.
- Alsó-oderavölgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal)
- Alsó-Szászországi Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Niedersächsisches Wattenmeer)
- Bajor-erdő Nemzeti Park (Nationalpark Bayerischer Wald)
- Berchtesgaden Nemzeti Park (Nationalpark Berchtesgaden) az Alpokban
- Eifel Nemzeti Park (Nationalpark Eifel) az Eifel-hegységben, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban
- Elő-pomerániai Lagunák Nemzeti Park (Nationalpark Vorpommersche Boddenlandschaft)
- Hainich Nemzeti Park (Nationalpark Hainich) Türingiában
- Hamburgi Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Hamburgisches Wattenmeer)
- Harz Nemzeti Park (Nationalpark Harz)
- Jasmund Nemzeti Park (Nationalpark Jasmund) Rügen sziget északi csúcsán
- Kellerwald-Edersee Nemzeti Park (Nationalpark Kellerwald-Edersee) Hessen tartományban
- Müritz Nemzeti Park (Nationalpark Müritz) a mecklenburgi tóvidéken
- Schleswig-Holsteini Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Schleswig-Holsteinisches Wattenmeer)
- Szász Svájc Nemzeti Park (Nationalpark Sächsische Schweiz) Szászországban
Az UNESCO világörökség-listájára 2011 júniusában Németország 5 természeti tája (erdősége) került fel:
- Grumsin erdőség és bükkerdő, Brandenburg
- Hainich Nemzeti Park, Thüringia
- Jasnmund Nemzeti Park
- Kellerwald-Edersee Nemzeti Park, Hessen
- Serrahner bükkerdő (Müritz Nemzeti Park), Mecklenburg-Vorpommern
Környezetvédelem
Németországban szelektív hulladékgyűjtés működik. A kukákat színekkel különböztetik meg: „papír” (kék), „műanyag-fém” (sárga), „komposzt” (barna), és „egyéb” (fekete).
Történelem
A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, azaz birodalom.
Az első német Reich, más néven a Német-római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor létrejött Keleti Frank Királyságból jött létre 962-ben. (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott. Története során a császári hatalom gyengült, egyre nőtt a fejedelmek önállósága, akik közül a hét leghatalmasabb (a választófejedelmek) választották a császárt.
Luther Márton fellépésével Németországban kezdődött a reformáció, amelynek messze ható következményei lettek Európa szellemi életére. Magában Németországban pedig a harmincéves háború, majd a német kisállami rendszer megszilárdulása lett a következmény.
1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt.
A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, a versailles-i kastélyban történt, a franciák porosz–francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Németország egyesítésében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija.
Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az első világháború kezdetén német csapatok behatoltak Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárok-háborúvá fajult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárság helyén létrejött a weimari köztársaság.
A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag hatályon kívül helyezve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette.
A Harmadik Birodalom (Drittes Reich) a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Adolf Hitler osztrák származású kancellár lett Németország birodalmi elnöke is, egyúttal olasz fasiszta mintára nemzetvezető (führer) ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult.
Hitler politikája a második világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió jelentős európai területeit is.
1943. november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra száll Nyugat-Európában és megnyitja az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indít a keleti fronton.
Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6-án került sor (D-day). A Vörös Hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadseregcsoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen, 350 000 német hadifoglyot ejtve.
1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint.
Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. A nácik által megszállt területeken a második világháború alatt hatmillió zsidót öltek meg, lásd holokauszt. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre megszállási övezetekre, úgynevezett amerikai, angol, francia és szovjet zónára osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre munkájától, gyakran indokolatlanul.
1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási övezet területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási övezet területén.
1955. május 5-én hirdették ki a szövetségesek Németország korlátozott szuverenitását, vagyis hogy megszűnt Németország „megszállt ország” státusza. Az NSZK 1955. május 9-én csatlakozott a NATO-hoz, az NDK pedig május 15-én a Varsói Szerződés tagja lett. Az 1961. augusztus 13-ától az NDK hatóságok által felhúzott berlini fal teljesen elszigetelte a két német államot egymástól.
A szocializmus európai bukása után, az 1945-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.
1994. augusztus 31-én, csaknem 45 év után az utolsó orosz katona is elhagyta az immár egyesült Németország területét. A kivonulás 337 800 katonát, 208 000 civilt, 677 000 tonna hadianyagot, 691 db repülőgépet, 600 db helikoptert, 4000 db harckocsit (az ezt megelőző években már kivontak 5000 db-ot), 8000 db harcjárművet és 3500 db tüzérségi eszközt érintett. A hátrahagyott katonai létesítményeket, laktanyákat részben tovább hasznosította a Bundeswehr, részben polgári célra értékesítették.[5]
Ma Németország az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Németország parlamentáris szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es (bonni) német alkotmány (Grundgesetz, tulajdonképpen Alaptörvény). A kormányfő a parlament által választott szövetségi kancellár (Bundeskanzler).
A jelenlegi parlament által választott szövetségi kancellár Olaf Scholz, az ország államfője pedig Frank-Walter Steinmeier (2017).
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A német parlament alsóházának, a Bundestagnak (Szövetségi Gyűlés) a tagjait négyévente közvetlenül választják, az egyéni választókerületi és a listás választás kombinációjával. A vegyes arányos képviseleti rendszerrel, választott Bundestag tagjait az egyéni választókerületi (relatív többségi szavazással) és a listás választás kombinációjával választják, úgy hogy a politikai pártok az általuk szerzett szavazatukkal arányosan legyenek képviseltetve.
A 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, a Bundesratban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek komoly befolyása van a törvényhozás folyamatába. Elnöke Michael Müller (2017).
Az államfő a szövetségi elnök (Bundespräsident), szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.
Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok, az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) pedig ellenőrző szerepet tölt be, az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.
Közigazgatási beosztás
Németország tizenhat szövetségi tartományra (németül Land, jelentése: ország) tagolódik, melyek közül három (Berlin, Hamburg és Bréma) városállam, annak ellenére, hogy utóbbi két városból áll. A tartományok többek közt saját miniszterelnökkel, parlamenttel és kulturális és oktatási autonómiával bírnak. A tartományok körzetekre, azok pedig megyékre oszlanak. Mindezek alapja a korábbi feudális államszervezet (hercegségek, választófejedelemségek, egyházi államok, királyságok).
Az egyes német népcsoportok széttagoltak: például a szászok nagyrészt Hamburgban, Alsó-Szászországban, Szászországban és Szász-Anhaltban élnek, a frankok Hessenben, a Saar-vidéken és Bajorországban, míg a svábok főleg Baden-Württembergben és Bajorországban. A szorb szláv kisebbség főleg Brandenburgban és Szászországban, a fríz germán kisebbség pedig Hollandia és Németország között oszlik meg. Mind a náci, mind a kommunista diktatúra felszámolta a tartományokat. A nyelvjárások mind a mai napig nem tűntek el.
.svg) |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tartományok több mint 400 önkormányzattal rendelkező járásra (Kreis) oszlanak, melyek egy része csak 1-1 várost foglal magába. A közigazgatás legalsó szintjét mintegy 12 ezer község (Gemeinde) alkotja.
Politikai pártok
2002-es választások
A 2002-es választások eredményeként a Bundestagba öt párt jutott be. Ez volt a 15. választás a Német Szövetségi Köztársaság megalapítása (1949) óta. Körülbelül 61 400 000 német ment el szavazni. Az SPD 38,5%-ot ért el, a CDU/CSU-koalíció úgyszintén. Az SPD alakíthatott kormányt a Zöldekkel koalícióban:
- SPD: 38,5%; 251 mandátum
- CDU/CSU: 38,5%; 248 mandátum
- Szövetség ’90/Zöldek: 8,6%; 55 mandátum
- FDP: 7,4%; 47 mandátum
- PDS: 4,0%; 2 mandátum
2005-ös választások
A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott be. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2,7%-át szerezték meg.
A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.
- CDU/CSU (40,8%, 35,2%, 226; CDU: 32,6%, 27,8%, 180, CSU: 8,2%, 7,4%, 46)
- SPD (38,4%, 34,2%, 222)
- FDP (4,7%, 9,8%, 61)
- Baloldali Párt (8,0%, 8,7%, 54)
- Szövetség ’90/Zöldek (5,4%, 8,1%, 51)
2009-es választások
A 17. német alsóházi (Bundestag) választásokra 2009. szeptember 27-én került sor, melynek eredményeként öt párt juthatott be a parlamentbe (Reichstag). Németország legnagyobb pártja, az SPD még sosem teljesített ilyen rosszul. A részvételi arány 70,78% volt, ami a legalacsonyabb a Német Szövetségi Köztársaság létrejötte óta.
- CDU/CSU: 33,8% (CDU: 27,3%, 194 mandátum; CSU: 6,5%, 45 mandátum)
- SPD: 23,0%, 146 mandátum
- FDP: 14,6%, 93 mandátum
- Die Linke: 11,9%, 76 mandátum
- Grüne: 10,7%, 68 mandátum
Védelmi rendszer
Népesség
Az ország népessége 2015-ben 82 millió fő volt, mellyel a világ 16., Európa 2. és az Európai Unió legnépesebb országa.
Legnépesebb települések
Németországnak sok nagyvárosa van, a történelmi decentralizáltság miatt többnek jelentős szerepe van; Berlin fővárosként a legjelentősebb. Legnagyobb agglomerációja a Ruhr-vidék, melynek fő központjai Dortmund és Essen. További nagyvárosai, Hamburg, München, Köln, Stuttgart és Düsseldorf, legnagyobb pénzügyi központja Frankfurt am Main.
Németország 5 legnépesebb városa:
- Berlin (3 510 032 fő) (2012. március)
- Hamburg (1 802 041 fő) (2012. március)
- München (1 378 176 fő) (2011. december)
- Köln (1 017 155 fő) (2011. december)
- Frankfurt am Main (691 518 fő) (2011. december)
Németország 5 legnépesebb agglomerációja (2005. január):
- Rajna-Ruhr (11 785 196 lakos)
- Rajna-Majna (5 822 383 lakos)
- Berlin/Brandenburg (4 262 480 lakos)
- Hannover-Braunschweig-Göttingen (3,9 millió lakos)
- Sachsendreieck (3,5 millió lakos)
| Németország legnagyobb városai, agglomerációi és konurbációi | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
Város | Lakosság | Agglomeráció | Konurbáció |
| |
| 1 | Berlin | 3 510 000 | 4 300 000 | 5 950 000 | ||
| 2 | Hamburg | 1 800 000 | 2 600 000 | 4 270 000 | ||
| 3 | München | 1 380 000 | 2 000 000 | 5 200 000 | ||
| 4 | Köln | 1 020 000 | 1 900 000 | 11 690 000 | ||
| 5 | Frankfurt am Main | 700 000 | 1 930 000 | 5 520 000 | ||
| 6 | Stuttgart | 600 000 | 1 800 000 | 5 290 000 | ||
| 7 | Düsseldorf | 590 000 | 1 220 000 | (11 690 000) | ||
| 8 | Dortmund | 580 000 | 4 700 000 | (11 690 000) | ||
| 9 | Essen | 570 000 | 4 700 000 | (11 690 000) | ||
| 10 | Bréma | 550 000 | 850 000 | 2 730 000 | ||
| 11 | Lipcse | 530 000 | 1 021 000 | 2 400 000 | ||
| 12 | Drezda | 530 000 | 755 000 | (2 400 000) | ||
| 13 | Hannover | 530 000 | 1 132 000 | 3 880 000 | ||
| 14 | Nürnberg | 510 000 | 1 200 000 | 3 500 000 | ||
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
- Etnikai kisebbségek
Egy kisebb nyugati szláv népcsoport, a szorb nép (sorbische Volk) Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz népcsoport (friesische Volksgruppe) nyelvét 12 000 ember beszéli, a többiek Hollandiában élnek. A dán kisebbség, mintegy 50 000 fő, a dán határ közelében él. Az itt felsorolt csoportok autochton (őslakos) kisebbségeknek számítanak.
- Bevándorlás
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) 2009-es adata alapján az országban tartózkodók 20%-a, azaz 16 milliónál több ember tekinthető együttesen bevándorlónak, olyan személynek, aki bevándorlóktól is származik, illetve külföldi állampolgárnak.[7] 2010-ben a 18 évnél fiatalabb gyerekkel élő családok 29%-ban volt legalább az egyik szülő migráns hátterű vagy származású.[8]
Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország egy 2013-as ENSZ-jelentés szerint a világ harmadik leginkább migránsok lakta országa.[9]
2009-ben 3 millió török, 2,9 millió szovjet utódállamokból érkező, 1,5 millió délszláv, 1,5 millió lengyel tartózkodott Németországban.[10] Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.
Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) jött 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy hivatali eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság, és ezért nem jelennek meg a hivatalos bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is.
A lakosság háttere a 2010-es évek elején
A következő lista a 2014-ben Németországban élő külföldiek száma nagyságrendben. A lista nem tartalmazza a már állampolgársággal rendelkezőket, az állandó tartózkodási engedély nélkülieket és az Európán kívülieket (kivéve a törököket):
| No. | Származási ország | Létszám (2014)[12] |
|---|---|---|
| 1 |  Törökország |
1 527 118 |
| 2 |  Lengyelország |
674 152 |
| 3 |  Olaszország |
574 530 |
| 4 |  Románia |
355 343 |
| 5 |  Görögország |
328 564 |
| 6 |  Horvátország |
263 347 |
| 7 |  Szerbia |
252 468 |
| 8 |  Oroszország |
221 413 |
| 9 |  Bulgária |
183 263 |
| 10 |  Ausztria |
179 772 |
| 11 |  Magyarország |
156 812 |
| 12 |  Spanyolország |
146 846 |
| A lakosság, illetve a bevándorlók eredete 2012-ben | ||
|---|---|---|
| Lakosság háttere | % | Lélekszám[13] |
| Európai | 91,6 | 74 955 000 |
| Európai Unió | 86,8 | 71 027 000 |
| német | 80,0 | 65 550 000 |
| lengyel | 1,9 | 1 543 000 |
| olasz | 1,0 | 830 000 |
| román | 0,5 | 489 000 |
| görög | 0,5 | 403 000 |
| további EU-tagállamok (elsősorban spanyolok, horvátok, hollandok, portugálok és osztrákok) | 2,9 | 2 362 000 |
| Európa más országaiból | 4,8 | 3 928 000 |
| orosz (jelentős részben oroszországi, illetve kazahsztáni németek) | 1,5 | 1 213 000 |
| továbbiak (egykori Jugoszláviából érkezők a horvátok és szlovének kivételével) | 3,3 | 2 715 000 |
| Közel-Kelet és Észak-Afrika | 4,5 | 3 711 000 |
| török (köztük kurdok is) | 3,7 | 2 998 000 |
| arab | 0,6 | 500 000 |
| egyéb (elsősorban irániak) | 0,2 | 220 000 |
| Fekete-Afrika (elsősorban Nigéria és Ghána területéről) | 1,0 | 817 000 |
| Kelet- és Délkelet-Ázsia | 0,9 | 778 000 |
| kínaiak | 0,3 | 200 000 |
| vietnámiak | 0,2 | 150 000 |
| egyéb (elsősorban India, Thaiföld és Pakisztán területéről) | 0,4 | 428 000 |
| Amerika | 0,5 | 416 000 |
| Más hátterű (elsősorban ausztráliai és óceániai) | 0,1 | 46 000 |
| Kevert rasszhoz tartozó vagy meghatározhatatlan hátterű | 1,5 | 1 208 000 |
| Teljes lakosság | 100 | 82 031 000 |
- Vallás
Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.
A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.
A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.
 |
_ShiftN_cropped.jpg)
|
| Anwar-mecset Rodgau |
Ohel-Jakob-zsinagóga München |
A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.
A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyvenéves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5%-a jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14%-ával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.
A németek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a szám magasabb).
A 2010-es évek elején legalább 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A legjelentősebb dzsámi német földön a berlini Şehitlik-mecset. Az ortodox keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.
Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18–19–20. század folyamán.
Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.
Szociális rendszer
Gazdaság
| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 4,2 billió $ (2021) | [14] |
| GDP növekedési ráta | 1,3% (2022 Q3) | [15] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 57 928 $ (2019) | [16] |
| Államadósság | 2,4 billió € (2021) | [17] |
| Államadóssági ráta | 68,6% (2021) | [18] |
| Infláció | 10% (2022. november) | [19] |
| Foglalkoztatottsági ráta | 77,3% (2022 Q2) | [20] |
| Munkanélküliségi ráta | 5,6% (2022. november) | [21] |
| Minimálbér | 1 744 € (2022) | [22] |
| Bérnövekedés üteme | - 4,4% (2022 Q2) | [23] |
| Jegybanki alapkamat | 2% (2022. október) | [24] |
| SZJA | 45% (2022) | [25] |
| ÁFA (általános) | 19% (2022) | [26] |
| TAO | 30% (2022) | [27] |
Kína, az Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld negyedik legerősebb gazdasága (nominális GDP-t tekintve), az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.[28][29]
A négy úgynevezett új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpra állítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.
A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.
Az Európai Unió népességének mintegy 1/6-át tömörítő Németország adja az Európai Unió termelésének közel 1/3 részét.
Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki.
Németország vegyipari nagyhatalom. A világ nagy vegyipari csoportjainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Tengerjáró hajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is), gépjárműveket gyárt. Az elektronikai berendezések legnagyobb európai gyártója és exportőre.
Vállalatok
A tíz legnagyobb német vállalat a 2016-os év szerint osztályozva :[30]
| No. | Név | Forgalom (millió euróban) |
Nyereség (millió euróban) |
Alkalmazottak (ezer főben) |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Volkswagen | 217.267 | 7.292 | 626,7 |
| 2 | Daimler | 153.261 | 12.902 | 282,4 |
| 3 | BMW | 94.160 | 9.386 | 124,7 |
| 4 | Siemens | 79.600 | 5.600 | 351,0 |
| 5 | Deutsche Telekom | 73.100 | 21.400 | 218,3 |
| 6 | Robert Bosch GmbH | 73.100 | 4.300 | 390,0 |
| 7 | Schwarz-Gruppe | 69.000 | ... | 225,0 |
| 8 | Uniper SE | 67.285 | ... | 12,6 |
| 9 | BASF | 57.550 | 6.309 | 114,0 |
| 10 | Deutsche Post AG | 57.300 | 3.500 | 500,0 |
Gazdasági adatokszerkesztés
Gazdasági adatok 1980 óta [31] (1990-ig csak Nyugat-Németország adatai)
| Év | GDP (milliárd euróban) |
GDP per fő (euróban) |
GDP növekedés (reál) |
Infláció (százalékban) |
Munkanélküliség (százalékban) |
Költségvetési egyenleg (a GDP %-ban) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1980 | 789,10 | 10.270 | +1,3 % | +5,4 % | 3,4 % | nincs adat |
| 1985 | 983,40 | 12.912 | +2,2 % | +2,0 % | 8,1 % | nincs adat |
| 1990 | 1.312,40 | 16.624 | +5,7 % | +2,7 % | 6,2 % | nincs adat |
| 1995 | 1.898,90 | 23.354 | +1,8 % | +1,7 % | 8,2 % | –9,4 % |
| 2000 | 2.116,40 | 25.983 | +3,2 % | +1,4 % | 8,0 % | +0,8 % |
| 2005 | 2.300,80 | 28.288 | +0,9 % | +1,9 % | 11,0 % | –3,4 % |
| 2010 | 2.580,10 | 32.136 | +3,9 % | +1,2 % | 6,9 % | –4,2 % |
| 2015 | 3.043,70 | 37.260 | +1,5 % | +0,1 % | 4,6 % | +0,6 % |
| 2016 | 3.144,00 | 38.180 | +1,9 % | +0,4 % | 4,2 % | +0,8 % |
| 2017 | 3.263,30 | 39.454 | +2,2 % | +1,7 % | 3,8 % | +1,1 % |
Külkereskedelemszerkesztés
Külkereskedelmi mérlege hosszú évtizedek óta 10-25%-os aktívummal zárul.
- Az országból kivitt áruk (export) :[32] közlekedési eszközök, gépek, vegyi cikkek, elektrotechnikai-elektronikai termékek, acél, mezőgazdasági termékek stb.
- Behozott áruk (import) :[32] gépek, elektrotechnikai-elektronikai termékek, járművek, vegyi cikkek, élelmiszer, szénhidrogének stb.
Legfőbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[33]
- Export:
USA 8,8%, 
Franciaország 8,2%, 
Kína 6,8%, 
Hollandia 6,7%, 
Egyesült Királyság 6,6%, Olaszország 5,1%, Ausztria 4,9% - Import: Hollandia 13,8%, Kína 7%, Franciaország 6,6%,
Belgium 5,9%, Olaszország 5,4%, Lengyelország 5,4%
Közlekedésszerkesztés
Közútszerkesztés
Vasútszerkesztés
Légiszerkesztés
Víziszerkesztés
Fő kikötők :[35]
- Hamburg (DEHAM), Németország egyik legnagyobb kikötője
- Bremen (DEBRE)
- Bremerhaven (DEBRV)
- Brunsbuttel (DEBRB)
- Emden (DEEME)
- Kiel (DEKEL)
- Lübeck (DELBC)
- Rostock (DERSK)
- Travemunde (DETRV)
- Wilhelmshaven (DEWVN)
- Wismar (DEWIS)
Egyéb:
- Duisburg-Ruhrort kikötője, Európa legnagyobb belvízi kikötője
Turizmusszerkesztés
Az ország éghajlata és fekvése miatt a tengerparti turizmus nem jelentős. Egyetlen kivétel a Lübeck közelében fekvő Travemünde, amely a világ egyik legrégebbi és legnevesebb strandja. Itt a nyári víz- és levegőhőmérséklet elfogadható a fürdőzéshez. Másik népszerű partszakasza a Watt-tenger, mely számos ritka élőlénynek ad otthont.
Az egykori királyságok, fejedelemségek és városállamok óriási építészeti örökséget hagytak maguk után. Világszinten is kiemelkedő a középkori templomépítészet. Németországban van Európa két legmagasabb középkori temploma (Ulm, Köln) és a legnagyobb román kori dóm is (Speyer). Rengeteg olyan kegytárgy maradt meg, melyek más országokban a reformáció alatt elpusztultak. A romanika és a gótika legjelentősebb műemlékei: Aacheni dóm, Hildesheimi Szent Mihály-templom, Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális, Bambergi dóm, Naumburgi dóm, Regensburgi Szent Péter-katedrális, Wormsi dóm, Mainzi dóm. A kolostorkultúra remekei: Maulbronni kolostoregyüttes, Lorschi bencés apátság, Corvey és Reichenau. Némeotrszág az egyetlen olyan állam, ahol kis számban ugyan, de teljes Karoling kori épületek maradtak fent. A két legjelentősebb a Lorschi bencés apátság kapuja és Corvey Westwerkje.
Szintén világhírű a kastély- és várépítészet. A leghíresebb kastély a bajorországi Neuschwanstein, melyet neveztek a világ hét új csodája közé is, emellett a Postdami palotakomplexum. Jelentős váremlékeket rejt a Rajna völgye is.
Az ország viszonylag jelentős római emlékekkel is rendelkezik. Ezek az ország déli részén találhatóak, tekintve, hogy az óriási germán ellenállás miatt a birodalom az északi vidékre sosem terjedt ki. A legfontosabb régészeti lelőhely Trier városa és környéke. Itt található a legjelentősebb fenn maradt római katonai épület, a Porta Nigra, továbbá a római híd, amfiteátrum és egy jó állapotú római színház is. Értékesek Trier középkori templomai is.
A második világháború alatt súlyosan károsodott számos pótolhatatlan műemlékterület. Frankfurt és Nürnberg középkori óvárosa például szinte teljesen megsemmisült, de rendkívül súlyos károk keletkeztek Drezdában, Hamburgban, Brémában, Münsterben és Berlinben is. Itt a műemlékek helyreállítása, olykor újjáépítése óriási erőforrásokat emésztett fel. Más városok műemlékei minimálisan sérültek, mint Bamberg, Regensburg, Konstanz, Speyer.
Németország jelentős ipartörténeti és iparművészeti emlékekkel is rendelkezik. Ezek közül legjelentősebb a Zollverein Szénbánya, Völklingeni vasmű és a Duisburgban lévő Landschaftspark Duisburg-Nord ipari park. Az utóbbit a világ legjobb szabadtéri parkjai között tartják számon.
Kultúraszerkesztés
| A sorozat témája a német kultúra |
|---|
 |
| Történelem |
| Nyelv |
|
Művészet
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Németország
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme Egyenáram Egyenáram mérése Egyenirányítós lengőtekercses műszer Elektromágnes (fizika) Elektromos feszültség Elektromos térerősség Fáziseltolódás Fázismutató Fajlagos ellenállás Feszültséggenerátor Feszültségváltó Forgó mágneses tér Háromfázisú hálózat Hőelektromosság Hatásos ellenállás A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |