A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe 385 203 négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.
Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. Emberi fejlettségi indexe (HDI) alapján a legfejlettebb állam a Földön.[5] HDI besorolása: nagyon magas. Társadalmi berendezkedése alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött számiknak bizonyos mértékű önrendelkezése van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.
Nevének eredete
A norvég elnevezést először a viking korban, a 10. század utolsó harmadában jegyezték le, de hasonló óangol változata már 880-ból ismert. Ekkoriban „az északi útvonal (Nor - vegr) mentén élők” jelentést hordozta, a Kattegat partjaitól egészen a Lofoten-szigetekig, sőt attól északra, a part menti hajózási útvonal közelében élő óskandináv népességet jelentette.[6]
A középkori norvég történeti hagyomány azonban egy másik etimológia szerint inkább egy legendás királytól eredeztette az ország nevét: a Historia Norvegiae szerint egy bizonyos Nor király nevéből származik az ország neve. A latin nyelvű krónika mellett a Saga Olafs Tryggvasonar is szólt erről a mondabeli Nor királyról.[6]
Földrajz
Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.
A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.
A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.
323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.
Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.
Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:
-
Jellemző norvég táj faluval
-
A Nærøy-fjord
-
Reine környéke az ország északi részén
-
Tájkép, Preikestolen
Éghajlat
A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.
A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.
Élővilág
Nemzeti parkok
Történelem
A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.
A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.
1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.
Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.
Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.
A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.
Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.
Politikai pártok
- Munkáspárt (szociáldemokrata)
- Haladás Párt (liberál-konzervatív)
- Konzervatív Párt
- Szocialista Baloldali Párt
- Keresztény Néppárt
- Centrumpárt
- Venstre (szociálliberális)
- Vörös Választási Szövetség (marxista)
Közigazgatási beosztás
- Lásd még: a Norvégia hagyományos régiói cikket
Képen levő szám | Megye (2020) | Székhely |
---|---|---|
3 | Oslo | Oslo |
11 | Rogaland | Stavanger |
15 | Møre og Romsdal | Molde |
18 | Nordland | Bodø |
30 | Viken | Oslo, Drammen, Sarpsborg |
34 | Innlandet | Hamar, Lillehammer |
38 | Vestfold og Telemark | Skien, Tønsberg |
42 | Agder | Kristiansand, Arendal |
46 | Vestland | Bergen, Leikanger |
50 | Trøndelag | Steinkjer |
54 | Troms og Finnmark | Tromsø, Vadsø |
Megye (2017) | Székhely | Népesség (fő) | Régió |
---|---|---|---|
Akershus | Oslo | 573 326 | Østlandet |
Aust-Agder | Arendal | 113 518 | Sørlandet |
Buskerud | Drammen | 271 252 | Østlandet |
Finnmark | Vadsø | 75 207 | Észak-Norvégia |
Hedmark | Hamar | 194 236 | Østlandet |
Hordaland | Bergen | 503 100 | Vestlandet |
Møre og Romsdal | Molde | 266 600 | Vestlandet |
Nord-Trøndelag | Steinkjer | 134 118 | Trøndelag |
Nordland | Bodø | 240 527 | Észak-Norvégia |
Oppland | Lillehammer | 187 723 | Østlandet |
Oslo | Oslo | 2 454 712 | Østlandet |
Rogaland | Stavanger | 472 300 | Vestlandet |
Sogn og Fjordane | Leikanger | 109 700 | Vestlandet |
Sør-Trøndelag | Trondheim | 351 805 | Trøndelag |
Telemark | Skien | 171 333 | Østlandet |
Troms | Tromsø | 161 771 | Észak-Norvégia |
Vest-Agder | Kristiansand | 177 906 | Sørlandet |
Vestfold | Tønsberg | 240 398 | Østlandet |
Østfold | Sarpsborg | 284 493 | Østlandet |
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
Norvégia lakosság 5 323 933 (2018) éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Norvégia
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Norge (egyértelműsítő lap)
Fájl:Question book-new.svg
Wikipédia:Tüntesd fel forrásaidat!
Wikipédia:Ellenőrizhetőség
Wikipédia:Mi számít megbízható forrásnak?
Fájl:Flag of Norway.svg
Norvégia zászlaja
Fájl:Coat of arms of Norway.svg
Norvégia címere
Nemzeti mottók listája
Nemzeti himnusz
Norvégia himnusza
Fájl:Europe-Norway.svg
Főváros
Oslo
Földrajzi koordináta-rendszer
Oslo
Bergen (Norvégia)
Államforma
Monarchia
Norvégia uralkodóinak listája
V. Harald norvég király
Norvégia miniszterelnökeinek listája
Jonas Gahr Støre
Hivatalos nyelv
Norvég nyelv
Bokmål
Nynorsk nyelv
Számi nyelvek
Északi számi nyelv
Lulei számi nyelv
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Európa Tanács
Európai Gazdasági Térség
Európai Űrügynökség
Északi Tanács
Kereskedelmi Világszervezet
Északi-sarkvidéki Tanács
Európai Szabadkereskedelmi Társulás
Egyesült Nemzetek Szervezete
Balti-tengeri Tanács
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
Ázsiai Fejlesztési Bank
Nemzetközi Fizetések Bankja
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
Nemzetközi Pénzügyi Társaság
Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
Eurocontrol
Interpol
Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
Stratégiai Légiszállítási Képesség
Nemzetközi Energiaügynökség
UNESCO
Egyetemes Postaegyesület
Nemzetközi Távközlési Egyesület
Vízummentességi program
Meteorológiai Világszervezet
Egészségügyi Világszervezet
Globális Biodiverzitás Információs Megállapodás
Népsűrűség
Országok népsűrűség szerinti listája
Számik
Bruttó hazai termék
Amerikai dollár
Országok GDP szerinti listája (nominális)
Vásárlóerő-paritás
Amerikai dollár
Amerikai dollár
Országok GDP szerinti listája (PPP)
Vásárlóerő-paritás
Amerikai dollár
Emberi fejlettségi index
Országok listája az emberi fejlettségi index alapján
Gini-index
Országok terület szerinti listája
Időzóna
Közép-európai idő
Egyezményes koordinált világidő
Közép-európai nyári idő
Egyezményes koordinált világidő
ISO 4217
Nemzetközi gépkocsijelek listája
Országhívószámok listája
Legfelső szintű tartomány
.no
Villamos hálózat
Jobb és bal oldali közlekedés
Wikimédia Commons
Category:Norway
Norvég nyelv
Bokmål
Nynorsk nyelv
Északi számi nyelv
Norvég nyelv
Bokmål
Nynorsk nyelv
Északi számi nyelv
Skandinávia
Észak-Európa
Svédország
Finnország
Oroszország
Skagerrak
Dánia
Skandináv-félsziget
Jan Mayen-sziget
Spitzbergák
I. Péter-sziget
Antarktisz
Bouvet-sziget
Atlanti-óceán
Maud királyné föld
Antarktisz-egyezmény
Országok terület szerinti listája
Európai országok terület szerinti listája
Fjord
Emberi fejlettségi index
Alkotmányos monarchia
Képviseleti demokrácia
Norvégia alkotmánya
A hatalmi ágak szétválasztása
Storting
Norvégia uralkodóinak listája
V. Harald norvég király
Számik
Norvégiai számi parlament
Észak-atlanti Szerződés Szervezete
Európai Szabadkereskedelmi Társulás
Európa Tanács
Északi Tanács
Európai Gazdasági Térség
Kereskedelmi Világszervezet
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Schengeni egyezmény
Norvégia városai
Oslo
Vikingek
10. század
Óangol nyelv
Kattegat
Lofoten
Etimológia
Fájl:Searchtool right.svg
Észak-Európa
Skandináv-félsziget
Skandináv-hegység
Fjord
Svédország
Finnország
Oroszország
Norvég-tenger
Északi-tenger
Skagerrak
Barents-tenger
Lindesnes
Európa
Nordkinn-fok
Galdhøpiggen
Fájl:Terytoria zależne Norwegii.png
Spitzbergák
Jan Mayen-sziget
I. Péter-sziget
Bouvet-sziget
Maud királyné föld
Spitzbergák
Jan Mayen-sziget
Bouvet-sziget
I. Péter-sziget
Csendes-óceán
Antarktisz
Maud királyné föld
Troll kutatóállomás
Olaszország
Egyesült Királyság
Gleccser
Fjord
Kainozoikumi eljegesedés
Sogne-fjord
Vízesés
Geiranger-fjord
Nærøy-fjord
Világörökség
Gránit
Gneisz
Pala (kőzet)
Mészkő (kőzet)
Homokkő
Norvégia földrajzi régiói
Észak-Norvégia
Trøndelag
Vestlandet
Østlandet
Sørlandet
Fájl:Geiranger Norwegen1.JPG
Fájl:Fjord in Norway.jpg
Fájl:Reine Lofoten 2009.JPG
Fájl:Norway Preikestolen.jpg
Fájl:Aurora & sunset.jpg
Sarki fény
Tromsø
Fájl:Searchtool right.svg
Norvégia éghajlata
Golf-áramlat
Szubarktikus éghajlat
Spitzbergák
Sarkvidéki éghajlat
Tundra
Északi sarkkör
Fájl:Searchtool right.svg
Kategória:Norvégia állatvilága
Fájl:Searchtool right.svg
Norvégia nemzeti parkjainak listája
Fájl:Vikings-Voyages.png
Vikingek
Fájl:Searchtool right.svg
Széphajú Harald
872
Fájl:Kalmar Union ca. 1400.svg
Kalmari unió
1500
Vikingek
Izland
1000
Grönland
Észak-Amerika
13. század
1319
1363
1380
Dánia
1397
1524
Dánia
Svédország
I. Margit dán királynő
Kalmari unió
1523
1537
Protestantizmus
Trondheim
Nidaros
Szent Olaf
Koppenhága
Fájl:Searchtool right.svg
Kategória:Az 1655–60-as északi háború csatái
1814
Kieli béke
1905
Június 7.
19. század
Bjørnstjerne Bjørnson
Henrik Ibsen
Hans Gude
Edvard Munch
Edvard Grieg
Bokmål
Nynorsk
Monarchia
Köztársaság
VII. Haakon norvég király
Második világháború
Norvégia megszállása
Németország
Brit Királyi Haditengerészet
1940
Dunkerque
Normandiai partraszállás
Szociáldemokrata
Hidegháború
NATO
Amerikai Egyesült Államok
Európai Unió
Fájl:Oslo palace1.jpg
Fájl:Harald V of Norway in Slovenia in 2011 (crop).jpg
V. Harald norvég király
Fájl:Storting Spring 2016.JPG
Oslo
Alkotmányos monarchia
V. Harald norvég király
Storting
Parlament
1884
Munkáspárt (Norvégia)
Haladás Párt (Norvégia)
Konzervatív Párt (Norvégia)
Keresztény Néppárt (Norvégia)
Norvégia hagyományos régiói
Fájl:Nye fylker - regjeringen.no ISO 3166-2.svg
Fájl:Oslo komm.svg
Oslo
Oslo
Fájl:Rogaland våpen.svg
Rogaland megye
Stavanger
Fájl:Møre og Romsdal våpen.svg
Møre og Romsdal megye
Molde
Fájl:Nordland våpen.svg
Nordland megye
Bodø
Fájl:Viken våpen.svg
Oslo
Drammen
Sarpsborg
Fájl:Innlandet våpen.svg
Hamar
Lillehammer
Fájl:Vestfold og Telemark våpen.svg
Skien
Tønsberg
Fájl:Agder våpen.svg
Kristiansand
Arendal
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.