A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16-án alapították. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a világörökségi listára. A nemzetközi szerződést máig 193 ország képviselői írták alá.
Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is.)
Előzmények
1959-ben az egyiptomi kormányzat eldöntötte az asszuáni gát és a hozzá kapcsolódó víztározó megépítését, mely végzetes lett volna a víz által elárasztott területen elhelyezkedő ókori Abu Szimbel-i templomok számára. Az UNESCO világméretű kampányt indított az értékek megmentésére (az egyiptomi és szudáni kormányzat kérése ellenére). Ennek köszönhetően végül a templomcsoport egy magasabban fekvő helyen az eredeti elemek átszállításával újraépült.
A projekt költsége összesen mintegy 80 millió dollár volt, melynek felét 50 ország adományozta. Mindez további hasonló kampányokhoz vezetett indonéziai, pakisztáni történelmi helyszínek, vagy akár a velencei lagúnák megmentésére. Az UNESCO végül az ICOMOS-al közösen kezdeményezte egy, az emberiség értékeinek megóvását szolgáló egyezmény kidolgozását.
Az Egyesült Államok a kezdeményezést szerette volna kibővíteni a természeti értékekre is. 1965-ben, egy Fehér Ház-i konferencián létrehozták a Világörökség Alapot, a világ legértékesebb és leglátványosabb természeti és történelmi helyszíneinek megóvására. Az IUCN hasonló indítványt tett 1968-ban, melyet részletesen kidolgozva 1972-ben mutattak be a stockholmi ENSZ konferencián, ahol az Egyezményt elfogadták. Azóta 194 ország ratifikálta az egyezményt. Mára az ENSZ tagállamai közül csak Liechtenstein és Nauru nem csatlakozott az egyezményhez. Az ENSZ 190 tagállama mellett a Cook-szigetek, Niue, a Vatikán és Palesztina is ratifikálta az egyezményt.[1][2][3]
A világörökség címet hosszas előkészítés után először 1978-ban osztották ki, ekkor 12 helyszín kapta meg a kitüntető címet. Magyar helyszín először 1987-ben került a listára, Hollókő, valamint a budapesti Duna-part és a Várnegyed révén.
1992-ben az Unesco elindította a világörökséghez hasonló A világ emlékezete programot is az írott és audiovizuális emlékek védelmére.
Szervezetek
Az 1972-ben megszületett világörökségi egyezményhez csatlakozott országok hozták létre az egyezmény végrehajtásának legfőbb testületét, az ún. Tagállamok Közgyűlését (General Assembly of States Parties), amely kétévente, az UNESCO általános konferenciájával azonos időben ülésezik. Ekkor választják meg a legfontosabb döntéshozó és végrehajtó testület, az 1976-ban létrehívott Világörökség Bizottság (World Heritage Committee) 21 tagját. A tagokat nem név szerint, hanem a tagországok képviselőjeként választják meg, és megbízatásuk hat évre szól. A testület harmada, hét ország képviselője kétévente adja át a helyét új tagoknak, így biztosítva a folytonosságot. A bizottság évente egyszer, más-más országban tanácskozik. A közgyűlés kezdetekor megválasztják a tagok közül a Világörökség Bizottság vezetőségét, az elnököt, aki a hagyomány szerint a vendéglátó ország képviselője, öt elnökhelyettest és egy jelentéstevőt, akik a következő rendes ülésig töltik be tisztségüket, s feladatuk a munka összehangolása, az ülések előkészítése. (A bizottsági ülések táblázata a cikk végén látható.)
A bizottság feladatai között szerepel
- az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos stratégiák, szabályozások és irányelvek megfogalmazása, meghatározása;
- a tagállamok felterjesztései alapján dönt az új helyszínek világörökségi listára vételről;
- ellenőrzi a világörökségi listára felvett helyszínek állapotát, adott esetben dönt a veszélyeztetett helyszínek felvételéről a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára;
- meghatározza a Világörökség Alap optimális felhasználását.
A bizottsági ülések közötti időszakban a Párizsban székelő UNESCO Világörökség Központ (UNESCO World Heritage Centre) látja el az aktuális feladatokat.
Az Egyezmény értelmében a tagállamok Világörökségi Alapot (World Heritage Fund) létesítettek. Az Alap forrásai a tagállamok kötelező hozzájárulása (az UNESCO-tagdíj egy százaléka), valamint önkéntes hozzájárulások és egyéb adományok. A programba bekerült helyszínek az alapon keresztül a Bizottság által megszabott körülményeknek és feltételeknek megfelelően forrásokhoz juthatnak a helyszínek fenntartásához, kezeléséhez.
Jelölési szabályok
Az egyezményt aláíró államoknak össze kell állítaniuk egy-egy javaslati listát azokkal a helyszínekkel, amelyeket alkalmasnak tartanak a világörökségi helyszínné nyilvánításra. Ezeket a listákat legalább egy évvel bármilyen jelölés előtt be kell nyújtani a Világörökség Központnak. Az UNESCO csak akkor veszi figyelembe a jelöléseket, ha ezek már szerepelnek az adott ország javaslati listáján.
A világörökségi listára való felkerülést az Egyezményt ratifikáló tagállamok maguk kezdeményezhetik a Világörökség Bizottságnál. A felterjesztésben szerepelniük kell a helyszín megóvását és kezelését tartalmazó részletes terveknek is. A benyújtott felterjesztésekről a Bizottság évente egyszeri gyűlésén dönt. Az értékelést két független tanácsadó testület, az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites), valamint az IUCN (World Conservation Union) végzi. Egy harmadik szakértői csoport, az ICCROM (International Centre for the Study of the Preservation and Restoration of Cultural Property) végzi a védett helyszínek állagmegóvására és helyreállítására vonatkozó szakmai anyagok készítését.
A listára kerülés kritériumai
A világörökség részévé váláshoz az adott helyszínnek meg kell felelni a kiválasztási feltételeknek. A kritériumokat a szervezet működési szabályzata rögzíti, felülvizsgálatukat, esetleges módosításukat a Világörökség Bizottság végzi. Összesen 6, a kulturális helyszínekre vonatkozó kritérium, tovább 4, a természeti értékekre vonatkozó kritérium létezik. 2005-ben az addig különálló két kritériumcsoportot egybevonták. Világörökséggé váláshoz a jelölt helyszínnek a tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelni.
Kulturális kritériumok
- I. Az ember alkotó géniuszának kimagasló megnyilvánulása
- II. Az emberiség kultúrájának fontos állomása – valamely történeti korszak, vagy a világ valamely kulturális régiója tekintetében – az építészet, a technika, a művészetek, vagy a város- és látképtervezés-fejlődés szempontjából kimagasló megnyilvánulása.
- III. Valamely kulturális hagyomány, illetve eltűnt vagy máig létező civilizáció egyedülálló, vagy legalábbis kimagasló tanúsága
- IV. Valamely épülettípus, építészeti vagy technikai megoldás, vagy tájtípus olyan kimagasló példája, amely az emberiség történelmének jelentős állomásait reprezentálja
- V. Valamely tradicionális településtípus vagy földhasználati forma olyan kimagasló példája, amely egy bizonyos kultúrára (vagy bizonyos kultúrákra) jellemző, különösen, ha az a környezet visszafordíthatatlan megváltozása következtében veszélyeztetetté válik
- VI. Közvetlenül vagy közvetett módon kapcsolatos olyan eseményekkel vagy élő hagyományokkal, elképzelésekkel, illetve hiedelmekkel, művészeti és irodalmi alkotásokkal, amelyek egyetemes értéket képviselnek.
Az utolsó kritériumot a Bizottság csak kivételes esetekben fogadja el a felvétel indokaként.
Természeti kritériumok
- VII. Egyedülálló természeti jelenségek és képződmények előfordulási helye, illetve páratlan természeti szépséggel és kimagasló esztétikai értékkel bíró terület
- VIII. Kimagasló példája bolygónk története meghatározó szakaszainak, ideértve az élet kialakulásának és fejlődésének emlékeit, a föld felszínét alakító jelentős geológiai folyamatok nyomait és a meghatározó geomorfológiai és fiziográfiai formációkat
- IX. Kimagasló példája a szárazföldi, édesvízi, parti, illetve tengeri ökoszisztémák, valamint növény- és állattársulások kialakulását és fejlődését meghatározó ökológiai és biológiai folyamatoknak
- X. A biológiai diverzitás természetes előfordulási helyén és környezetében történő, megőrzése szempontjából döntő fontosságú élőhely, ideértve a veszélyeztetett, illetve a tudomány vagy a biológiai örökség megőrzése szempontjából kimagasló és egyetemes értékű fajok élőhelyeit.
Statisztikák
A Világörökség Bizottság 2015. évi ülésszaka után a lista 1031 világörökségi helyszínt tartalmazott 163 különböző országban.[4] Ezek közül 802 kulturális, 197 természeti, míg a fennmaradó 32 kulturális és természeti világörökség is egyben.[5] Az UNESCO a helyszíneket nem kontinensenként, hanem 5, azoktól eltérő kialakítású földrajzi zónába csoportosítja.
Földrajzi zónák
Az így kialakított zónákban az alábbiak szerint oszlanak meg a helyszínek:
Zóna | Természeti | Kulturális | Vegyes | Összesen |
Afrika | 39 | 48 | 4 | 91 |
Arab államok | 5 | 67 | 2 | 74 |
Ázsiai és Csendes-óceáni térség | 55 | 148 | 10 | 213 |
Európa és Észak-Amerika | 68 | 417 | 11 | 496 |
Latin-Amerika | 36 | 91 | 3 | 130 |
A besorolás a világörökségi helyszínt jelölő ország elhelyezkedése alapján történik. Egyes helyszínek besorolása ennek megfelelően nem következetes, hisz például a Nagy-Britannia által jelölt, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Gough-sziget Európához lett sorolva.
Részletesebb, országonkénti megoszlás a Világörökségi helyszínek megoszlása országonként oldalon található.
Magyarországi helyszínek
- Budapest
- a Duna-partok és a Budai Várnegyed (1987)
- a világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a Budai Vár épületei és a Duna-part a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Széchenyi István (volt Roosevelt) tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota épületével, valamint a Duna-part egészen a Petőfi hídig.
- az Andrássy út és történelmi környezete (2002)
- a világörökségi listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete, a millenniumi földalatti vasút és a Hősök tere.
- a Duna-partok és a Budai Várnegyed (1987)
- Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
- Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
- Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (1996)
- Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (1999)
- Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (2000)
- Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
- Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (2002)
Képgaléria
-
A vár madártávlatból
-
A Citadella felülről
-
Az Andrássy út légi fotója
-
A Lánchíd madártávlatból
-
A Műegyetem épületei
-
Az Országház légi fotója
-
A Gellért szálló madártávlatból
-
Pannonhalma a levegőből
-
A Gresham Palota légi fotója
-
A Duna-part
Javaslati listán szereplő magyar helyszínek
- A Tihanyi-félsziget (1993)
- A rózsadombi termálkarszt területe (1993)
- Esztergom középkori erődítménye (1993)
- A visegrádi királyi székhely (2000)
- A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság (2000)
- Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület (2000)
- Tájházhálózat Magyarországon (2000)
- Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai (2000)
- A Komáromi erődrendszer (2007, Szlovákiával közösen)
- Lechner Ödön független pre-modern építészete (2008)
- A Római Birodalom határa (2009)
A Világörökség Bizottság gyűléseinek időpontja és helyszínei
Jegyzetek
- ↑ States Parties - Ratification Status (angol nyelven). UNESCO, 2023. május 18. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
- ↑ Convention concerning the Protection of the World Cultural and Natural Heritage: Treaty status.
- ↑ Somalia (angol nyelven). whc.unesco.org. UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2021. március 25.) Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Világörökség
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
UNESCO
1972
November 16.
Fájl:Pyramide Kheops.JPG
Memphisz és a memphiszi nekropolisz
Egyiptom
Fájl:Liberty-statue-from-below.jpg
Szabadság-szobor (New York)
New York
Fájl:GreatWall6.jpg
Kínai nagy fal
Fájl:Sanchi2.jpg
Sztúpa
India
Fájl:Sankt Petersburg Auferstehungskirche 2005 a.jpg
Szentpétervár
Fájl:Rice Terraces Banaue.jpg
Rizs
Fülöp-szigetek
Fájl:Galapagos.jpg
Galápagos-szigetek
Ecuador
Fájl:Tokaj - Hegyalja-06.jpg
Tokaji borvidék
Magyarország
1959
Egyiptom
Asszuán
Abu Szimbel-i templomok
UNESCO
Szudán
Indonézia
Pakisztán
Velence (Olaszország)
UNESCO
ICOMOS
Amerikai Egyesült Államok
1965
Fehér Ház
Természetvédelmi Világszövetség
1968
1972
Stockholm
Egyesült Nemzetek Szervezete
Liechtenstein
Nauru
Cook-szigetek
Niue
Vatikán
Palesztina
1978
1987
Hollókő
Budapest
Budai Vár
A világ emlékezete program
1972
Párizs
Világörökség javaslati lista
ICOMOS
Természetvédelmi Világszövetség
Fájl:Map of UNESCO Regions to localize World Heritage Sites - Italian.png
Afrika
Európa
Észak-Amerika
Latin-Amerika
Gough-sziget
Világörökségi helyszínek megoszlása országonként
Fájl:Searchtool right.svg
Magyarország világörökségi helyszínei
Budapest
Duna
Budai Várnegyed
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Széchenyi lánchíd
Gellért gyógyfürdő
Gellért-hegy
Szabadság-szobor (Budapest)
Citadella (Budapest)
Budai Várnegyed
Margit híd
Parlament
Széchenyi István tér (Budapest)
Magyar Tudományos Akadémia
Gresham-palota
Petőfi híd
Andrássy út
M1-es metróvonal
Hősök tere
Hollókő
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Hortobágyi Nemzeti Park
Pécsi ókeresztény sírkamrák
Fertő-táj
Tokaji borvidék
Fájl:Budaivarnegyedlegifoto.jpg
Budai Várnegyed
Fájl:Citadellalégifotó.jpg
Fájl:Andrássiútlégifotó.jpg
Fájl:Lanchid02.jpg
Fájl:Muegyetemzsolnay2.jpg
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Fájl:Parlament1légifotó.jpg
Fájl:Gellertszallo (5).jpg
Fájl:Pannonhalmalégifotója.jpg
Fájl:Gresham Palota.jpg
Gresham-palota
Fájl:Margithidszigettel.jpg
Tihanyi-félsziget
Esztergomi vár
Visegrádi vár
Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
Magyarországi tájházhálózat
Kárpát-medence
Templom
Komáromi erődrendszer
Lechner Ödön
Római Birodalom
1977
Június 27.
Július 1.
Párizs
Franciaország
1978
Szeptember 5.
Szeptember 8.
Washington (főváros)
Amerikai Egyesült Államok
1979
Október 22.
Október 26.
Kairó
Luxor
Egyiptom
1980
Szeptember 1.
Szeptember 5.
Párizs
Franciaország
1981
Október 26.
Október 30.
Sydney
Ausztrália (ország)
1982
December 13.
December 17.
Párizs
Franciaország
1983
December 5.
December 9.
Firenze
Olaszország
1984
Október 29.
November 2.
Buenos Aires
Argentína
1985
December 2.
December 6.
Párizs
Franciaország
1986
November 24.
November 28.
Párizs
Franciaország
1987
December 7.
December 11.
Párizs
Franciaország
1988
December 5.
December 9.
Brazíliaváros
Brazília
1989
December 11.
December 15.
Párizs
Franciaország
1990
December 7.
December 12.
Kanada
1991
December 9.
December 13.
Karthágó
Tunézia
1992
December 7.
December 14.
Santa Fe (Új-Mexikó)
Amerikai Egyesült Államok
1993
December 6.
December 11.
Cartagena (Kolumbia)
Kolumbia
1994
December 12.
December 17.
Phuket (település)
Thaiföld
1995
December 4.
December 9.
Berlin
Németország
1996
December 2.
December 7.
Mérida (Mexikó)
Mexikó
1997
December 1.
December 6.
Nápoly
Olaszország
1998
November 30.
December 5.
Kiotó
Japán
1999
November 29.
December 4.
Marrákes
Marokkó
2000
November 27.
December 2.
Cairns
Ausztrália (ország)
2001
December 11.
December 16.
Helsinki
Finnország
2002
Június 24.
Június 29.
Budapest
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Magyarország
2003
Június 30.
Július 5.
Párizs
Franciaország
2004
Június 28.
Július 7.
Szucsou
Kína
2005
Július 10.
Július 17.
Durban
Dél-afrikai Köztársaság
2006
Július 8.
Július 16.
Vilnius
Litvánia
2007
Június 23.
Július 1.
Christchurch
Új-Zéland
2008
Július 2.
Július 10.
Québec (település)
Kanada
2009
Június 22.
Június 30.
Sevilla
Spanyolország
2010
Július 25.
Augusztus 3.
Brazíliaváros
Brazília
2011
Június 19.
Június 29.
Párizs
Franciaország
2012
Június 24.
Július 6.
Szentpétervár
Oroszország
2013
Június 16.
Június 27.
Phnompen
Kambodzsa
Doha
Katar
Bonn
Németország
Isztambul
Törökország
Krakkó
Lengyelország
Manáma
Bahrein
Baku
Azerbajdzsán
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.