Ez a szócikk az 1986. évről szól. Az 1986-os számról szóló cikket lásd itt: 1986 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek

Évek: 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991

Események

Január

• január 1. – Portugália és Spanyolország az Európai Gazdasági Közösség tagja lesz.
• január 13. – A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban felkelés robban ki Ali Nasszer Mohammed államfő ellen, az új államfő Ali-Bakr Attasz.
• január 15. – Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár nyilatkozata országa leszerelési programjáról.
• január 19. – Szergej Szokolov szovjet honvédelmi miniszter kijelenti, hogy a Szovjetunió kész kizárólag hagyományos fegyverzetre támaszkodva átszervezni hadseregét, ha a többi atomhatalom is ezt teszi.
• január 20. – Franciaország és Nagy-Britannia megállapodást ír alá a La Manche csatorna alatti vasúti alagút megépítéséről.
• január 28. – Az űrkutatás történetének egyik legsúlyosabb szerencsétlensége: az indítás után 73 másodperccel felrobban a Challenger amerikai űrrepülőgép, a hét utas életét veszti.
• január 30. – A spanyol trónörökös, Fülöp asztúriai herceg eléri a nagykorúságot, és a cortes (parlament) előtt esküt tesz az 1978-as alkotmányra.^[1]

Február

• február 1. – az Egyesült Államok gazdasági embargót léptet életbe Líbia ellen.
• február 9. – Váratlan sikereket hoz az iráni haderőnek a „Hajnal VIII” hadművelet.
• február 10. – Az iráni csapatok elfoglalják Fao városát, és hídfőt létesítenek a félszigeten.
• február 19. – Megkezdik az első modul-űrállomás, a Mir építését.
• február 25. – március 6. – Az SZKP XXVII. kongresszusa, Mihail Gorbacsovot választják ismét főtitkárrá. Gorbacsov meghirdeti a peresztrojkát, a politikai-gazdasági rendszer átalakítását.

Március

• március 1. – Ismeretlen merénylő Stockholmban a nyílt utcán meggyilkolja Olof Palme svéd miniszterelnököt.
• március 6. – A jugoszláv államelnökség és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) elnökségének közös határozata szerint Koszovóban működnek az irredenta erők, Albánia pedig beavatkozik a nagyalbán nacionalizmus szellemében.^[2]
• március 13. – A Giotto elnevezésű európai űrszonda 596 kilométerre megközelíti a Halley-üstökös magját.^[3]
• március 15. – A Lánchídra vonuló békés fiatalokat feltartóztatja és megveri a rendőrség, az incidens „lánchídi csata” néven híresült el.
• március 24–28. – Prágában XVII. kongresszusán Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) kénytelen szembenézni a növekvő gazdasági nehézségekkel, és ha vonakodva is, de irányítási és szervezési reformokra szánja el magát.^[4]

Április

• április 5. – Iszlám szélsőségesek bombamerényletet hajtanak végre a nyugat-berlini La Belle szórakozóhelyen: 3 halott, 230 sebesült.
• április 15. – A nyugat-berlini bombamerénylet ürügyén Ronald Reagan amerikai elnök elrendeli a líbiai Tripoli és Bengázi városok bombázását.
• április 26. – A világtörténelem egyik legsúlyosabb atomkatasztrófája békeidőben: felrobban a Csernobili atomerőmű egyik reaktora.

Május

• május 15. – Sinan Hasani váltja Radovan Vlajkovićot a jugoszláv államelnöki székben.^[5]
• május 16. – Jugoszláviában Branko Mikulić alakít kormányt.^[6][7]
• május 22. – A prištinai bíróság börtönbüntetésre ítél 27 albánt, akik a Koszovói Marxisták-Leninisták szervezet tagjai.^[2]
• május 23–24. – A csehszlovákiai képviselő-testületi választások ismét csaknem „100%-os sikert” hoznak.^[4]
• május 29–30. – Az Észak-atlanti Tanács a kanadai Halifaxban tartott miniszteri ülésén a külügyminiszterek nyilatkozatot adnak ki, amelyben felszólítják a Szovjetuniót, hogy csatlakozzék hozzájuk „bátor, új lépések” megtételében a béke, biztonság és a termékeny kelet–nyugati párbeszéd elősegítése céljából. A miniszterek létrehozzák a Hagyományos Fegyverek Korlátozásával foglalkozó Magas Szintű Alkalmi Erőket.

Június

• június 8. – Magyarországra érkezik Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, aki átfogó megbeszéléseket folytat Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával.^[8][9]
• június 9. – Az osztrák elnökválasztás nyomán lemond Fred Sinowatz kancellár (Utóda, Franz Vranitzky szintén az Osztrák Szociáldemokrata Párt tagja.).^[8]
• június 24. – Megkezdi sugárzását a Danubius Rádió, Magyarország első kereskedelmi rádiója.
• június 25–28. – A JKSZ XIII. kongresszusa, melyen megállapítják, hogy egyre erősebbek az antiszocialista tendenciák, fel kell lépni a társadalmi és a gazdasági dezintegráció ellen. (A kongresszus megerősíti a szocialista önigazgatás elvét.)^[2]

Július

• július 9. – A RAF – autójába rejtett pokolgéppel – megöli Karl Heinz Beckurtst, a Siemens igazgatósági tagját.
• július 10. – Fonyódi otthonában gyógyszer-túladagolás által lesz öngyilkos Magyarország első szépségkirálynője, a 17 éves Molnár Csilla.
• július 27. – A Queen teltházas koncertje a budapesti Népstadionban.^[10]

Augusztus

• augusztus 21. – A kameruni Nyos-tó limnikus kitörése megöl több mint 1700 embert.
• augusztus 29. – A Fekete-tengeren elsüllyed egy szovjet luxushajó, az Admiral Nahimov miután összeütközött a Pjotr Vasszev nevű teherhajóval. 426 ember vesztette életét.

Szeptember

• szeptember 22. – Stockholmban – a záróokmány aláírásával – befejeződik az Európai biztonság- és bizalomépítési, valamint leszerelési konferencia (CDE).

Október

• október 10. – Gerold von Braunmühl német külügyminisztériumi osztályvezetőt lakása előtt lelövi a Vörös Hadsereg Frakció.
• október 11–12. – Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozója Reykjavíkban.
• október 15. – Moszkva hat ezreddel (1 páncélos, 2 gépesített lövész, 3 légvédelmi) kezdi meg nyolcezer szovjet katona kivonását Afganisztánból. (A szovjet vezetés így kívánta kifejezni, hogy a Szovjetunió az afgán probléma politikai megoldását akarja.)

November

• november 4. – Megnyílik a soron következő EBEÉ konferencia Bécsben.
• november 10. – Aláírják a McDonald’s éttermi hálózat magyarországi kialakításáról szóló szerződést.
• november 11. – Megkezdi működését a Dunai Vasmű új kokszolóműve
• november 12. – A monori találkozón is részt vevő írók levélben kérik az MSZMP KB-től a Tiszatáj című folyóirat újraengedélyezését.

December

• december 3. – Átadják az új vasúti Tisza-hidat Szentes és Csongrád között.
• december 4. – A CSKP KB döntést hoz a gazdasági reform bevezetéséről.^[4]
• december 11. – A NATO–tagországok külügyminiszterei kiadják a Brüsszeli Nyilatkozatot a hagyományos fegyverek korlátozásáról.
• december 12. – Kádár János rádió- és televízió-nyilatkozatot ad, amelyben tagadja, hogy válsághelyzet lenne Magyarországon.
• A Halley-üstökös ekkor járt a legutóbb a Föld közelében.
• Budapesten üzembe helyezik az újjáépített budavári siklót.

Határozatlan dátumú események =

• Az Anfal hadművelet kezdete Irakban, amelynek célja a helyi kurdok kiírtása.

Az év témái

Államok vezetőinek listája 1986-ban

1986 a filmművészetben

Néhány fontosabb, 1986-ban készült vagy bemutatott film:

• Julien Temple: Abszolút kezdők
• Jim Henson: Fantasztikus labirintus
• John G. Avildsen: Karate kölyök 2.
• George Lucas és Willard Huyck: Howard, a kacsa
• James Cameron: A bolygó neve: Halál
• Tony Scott: Top Gun

1986 az irodalomban

• Isaac Asimov: Alapítvány és Föld
• Somlyó György: Philoktétész sebe (tanulmányok) Szépirodalmi

1986 a zenében

• február 25. – Los Angelesben a 28. Grammy-díjátadón a We are the World (Michael Jackson és Lionel Richie szerzeménye) megkapja az Év daláért járó Grammy - díjat, ezen kívül még 3-at (év felvétele, duóban vagy együttesben előadott legjobb popdal, legjobb zenei videó kategóriában szintén) A We are the World-öt egyszerre sugározza a világ legtöbb rádiója áprilisban, Nagypénteken.
• július 27. – Budapesten fellép a Queen együttes.
• október 9. – Londonban bemutatják az Operaház fantomját.
• szeptember 12. – A Disney World Epcot Centerében Michael Jackson Captain EO című 17 perces 3D-s űrfantáziafilmjének premierje (producer: George Lucas, rendező: Francis Ford Coppola, 30 millió dolláros költséggel: a legdrágább film percre lebontva); Két új dal készült hozzá: Another part of me és a We are here to change the World.
• november 26. – A Cream együttes utolsó koncertjét tartja a Royal Albert Hallban.
• Megalakul a svéd Roxette.
• Feloszlik a Trio együttes.
• Megalakul az Ossian együttes
• Megalakul az Egészséges Fejbőr együttes.
• Megalakul a magyar Napoleon Boulevard együttes.
• Megjelenik az első magyar heavy metal album a Pokolgép együttes Totális metál című albuma.

Albumok

• Első Emelet: 3. album
• Bonnie Tyler: Secret Dreams and Forbidden Fire (producer Jim Steinman)
• C. C. Catch: Catch The Catch és a Welcome To The Heartbreak Hotel
• Depeche Mode: Black Celebration
• Accept: Russian Roulette
• Enya: Enya (The Celts)
• Eros Ramazzotti : Nuovi eroi
• Iron Maiden: Somewhere in Time
• Janet Jackson: Control
• Katona Klári: Éjszakai üzenet
• Kim Wilde: Another Step
• Kovács Kati: Kívánságműsor
• Madonna: True Blue
• Modern Talking: Ready For Romance és az In The Middle Of Nowhere
• Napoleon Boulevard: I.
• Omega: A föld árnyékos oldalán
• Omega: Fekete pillangó
• Paul Simon: Graceland
• Peter Gabriel: So
• Queen: A Kind of Magic
• Queen: Live Magic
• Rebbie Jackson: Reaction
• Szörényi Levente: Végtelen úton
• Tina Turner: Break Every Rule
• Van Halen: 5150
• Metallica: Master of Puppets
• Europe: The Final Countdown
• Roxette: Pearls of Passion
• Sepultura: Morbid Visions
• Slayer: Reign in Blood
• Edda: Edda 6
• Pokolgép: Totális metál

1986 a sportban

• május 31.–június 29. Labdarúgó világbajnokság Mexikóban – világbajnok: Argentína második alkalommal.
• 1986-os junior atlétikai világbajnokság Athénban.
• március 24. – a Hungaroring versenypálya átadása.
• május 8-18. – Renóban rendezték meg a 4. Amatőr ökölvívó-világbajnokságot.
• augusztus 10. – Az első Magyar Formula–1 nagydíj megrendezése, a verseny győztese Nelson Piquet.
• Alain Prost nyerte a Formula–1-es világbajnoki címet a McLaren csapat színeiben.
• A Bp. Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub 9. bajnoki címe.

1986 a televízióban

• Véget ér a nagy sikerű Knight Rider sorozat az Egyesült Államokban.
• Bemutatták Magyarországon a Rabszolgasors című, nagysikerű brazil sorozatot, amely az első, Magyarországon is bemutatott latin-amerikai teleregény.

1986 a tudományban

• január 24. – a Voyager–2 107 ezer km-re közelítette meg az Uránuszt

1986 a légi közlekedésbenszerkesztés

1986 a vasúti közlekedésbenszerkesztés

1986 a jogalkotásbanszerkesztés

1986 új világörökségi helyszíneiszerkesztés

Születésekszerkesztés

Ibrahim Afellay

Robert Pattinson

Tomáš Verner

Rafael Nadal

Thomas Bouhail

Andrej Lutaj

Usain Bolt

Yannick Ponsero

Kyle Gallner

Brent Corrigan

• január 1. – Colin Morgan brit színész
• január 4. – Andro Bušlje horvát vízilabdázó
• január 5. – Roman Novotný cseh atléta
• január 6. – Alex Turner angol énekes, zenész és dalszövegíró, az Arctic Monkeys nevű zenekar frontembere
• január 26. – Thiago Pereira brazil úszó
• január 29. – Baranya Dávid magyar táncművész
• január 31.
  • Walter Dix amerikai futó
  • Csin Kaj kínai műugró
  • Ivan Blagov azeri műkorcsolyázó
• február 4. – Alekszej Kravcsenko orosz műugró
• február 5. – Jānis Strenga olimpiai ezüstérmes lett bobos
• február 14.
  • Aschwin Wildeboer spanyol úszó
  • Tiffany Thornton amerikai színésznő, énekesnő
• február 15. – Mohammed Othman H Shaween szaudi sprinter
• február 21. – Erdei Ádám magyar kosárlabdázó
• február 22. – Feczesin Róbert magyar labdarúgó
• február 25. – James és Oliver Phelps angol színészek
• március 6. – Eli Marienthal amerikai színész
• március 14. – Jamie Bell angol színész
• március 17. – Silke Spiegelburg német atléta (rúdugró)
• március 20. – Hamar Ádám magyar labdarúgó
• március 24. – Gulyás László, magyar labdarúgó
• március 28. – Lady Gaga amerikai énekesnő
• március 31. – Benjamin Swain angol műugró
• április 2. – Ibrahim Afellay marokkói származású holland labdarúgó
• április 7. – Michael Ranseder osztrák motorversenyző
• április 9. – Mirna Jukić, osztrák úszónő
• április 10. – Olivia Borlée, belga atléta
• április 12. – Bogdányi Titanilla, magyar szinkronszínésznő
• április 16. – Paul di Resta brit autóversenyző
• április 17. – Romain Grosjean francia autóversenyző
• április 19. – Clemens Brummer német műkorcsolyázó
• április 27. – Gyinara Szafina, tatár származású orosz teniszezőnő
• május 2. – James Kirk kanadai színész
• május 6. – Tyler Hynes kanadai színész
• május 7.
  • Mark Furze ausztrál színész
  • Matt Helders brit zenész, az Arctic Monkeys gitárosa
• május 10. – David Abwo nigériai labdarúgó
• május 11. – Nicholas Bovell trinidadi úszó
• május 13.
  • Alexander Rybak norvég hegedűművész, énekes, a 2009-es Eurovíziós Dalverseny győztese
  • Robert Pattinson angol színész
• május 16. – Megan Fox, amerikai színésznő, modell
• május 17. – Tom Beeri, izraeli úszó
• május 24. – Jaskó Bálint, magyar színész
• május 28. – Joseph Cross, amerikai színész
• május 30. – Csontos Zoltán, magyar labdarúgó
• június 3.
  • Tomáš Verner cseh műkorcsolyázó
  • Rafael Nadal spanyol teniszező
  • Gil Stovall, amerikai úszó
  • Micah Kogo kenyai atléta
• június 4. – Shane Kippel, kanadai színész
• június 5. – Amanda Crew, kanadai színésznő
• június 11. – Shia LaBeouf, amerikai színész
• június 12. – Stanislava Komarova orosz úszónő
• június 13. – Mary-Kate és Ashley Olsen amerikai színésznő-ikrek
• június 16. – Žarko Šešum szerb válogatott kézilabda-játékos, az MKB Veszprém KC átlövője
  • Fernando Muslera uruguayi labdarúgó
• június 17. – Alfredo Despaigne kubai baseball játékos
• június 18.
  • Meaghan Rath kanadai színésznő
  • Richard Gasquet francia teniszező
• június 26. – Takács Nikolas magyar énekes
• június 27.
  • Drake Bell, amerikai színész, gitáros, énekes, zenei producer
  • Przemysław Domański, lengyel műkorcsolyázó
• július 1. – Hári Richárd színész
• július 2.
  • Lindsay Lohan amerikai színésznő
  • Simon Szabolcs, magyar labdarúgó
• július 3. – Thomas Bouhail, francia tornász
• július 8. – Csáki János, magyar úszó
• július 14. – Yorick de Bruijn holland műugró
• július 16. – Hegyi Ádám, magyar jégkorongozó
• július 17.
  • Brando Eaton amerikai színész
  • Fritz Attila magyar labdarúgó
• július 23. – Jakab János, magyar asztaliteniszező
• július 24. – Andrej Vlagyimirovics Lutaj orosz műkorcsolyázó
• július 26. – Angela Morosanu, román atléta
• július 28. – Nickiesha Wilson, jamaicai atléta
• július 31.
  • Jevgenyij Malkin, orosz születésű amerikai jégkorongozó
  • Szöllősi Szabolcs, magyar gyorskorcsolyázó^[11]
  • Kelemen Zoltán, román műkorcsolyázó
• augusztus 3. – Daniel Akpeyi, nigériai labdarúgó
• augusztus 7. – Paul Biedermann, német úszó
• augusztus 9. – Taner Ölmez török színész
• augusztus 13. – Jamal Othman svájci műkorcsolyázó
• augusztus 14. – Széles Izabella énekesnő
• augusztus 16. – Shawn Pyfrom amerikai színész
• augusztus 20. – Manuel Pamić horvát labdarúgó
• augusztus 21.
  • Usain Bolt, jamaicai sprinter
  • Szakamoto Koki, japán tornász
• augusztus 23. – Hidvégi Vid magyar tornász
• augusztus 27. – Bene Barnabás magyar atléta
• augusztus 31. – Alexandr Kazakov fehérorosz műkorcsolyázó
• szeptember 1. – Gaël Monfils francia teniszező
• szeptember 2. – Efrén Vázquez, spanyol motorversenyző
• szeptember 5. – Heejin Chang, dél-koreai úszónő
• szeptember 14. – A.J. Trauth amerikai színész
• szeptember 16. – Kugler Attila magyar kajakozó
• szeptember 17. – Paolo De Ceglie olasz labdarúgó
• szeptember 22. – Sergei Dobrin orosz műkorcsolyázó
• szeptember 24. – Radnai György labdarúgó
• szeptember 25. – Steve Forrest amerikai zenész
• szeptember 26. – Abdelhafid Benchabla, algériai ökölvívó
• szeptember 28. – Engin Öztürk, török színész
• szeptember 29. – Joao Luis Cardoso Matias, angolai úszó
• október 1.
  • Yediel Canton spanyol műkorcsolyázó
  • Marek Łyszczarz lengyel tornász
• október 2. – Adam Vojtěch cseh ügyvéd, demokrata párti politikus, egészségügyi miniszter
• október 4. – Rusznyák Szilárd magyar jégkorongozó
• október 9. – Juan Esteban Arango, kolumbiai kerékpározó
• október 10. – Fekete Dávid, magyar énekes
• október 10. – Lucy Griffiths angol színésznő
• október 13. – Carlos Banteaux Suarez, kubai ökölvívó
• október 14. – Gercsák Balázs, magyar úszó
• október 16. – Craig Pickering, angol atléta
• október 17. – Yannick Ponsero francia műkorcsolyázó
• október 22. – Kyle Gallner amerikai színész
• október 30. – Thomas Morgenstern, osztrák síugró
• október 31. – Brent Corrigan amerikai modell és melegpornószínész
• november 5. – Matthew Goss ausztrál kerékpáros
• november 7. – Jérémy Cadot olimpiai ezüstérmes francia tőrvívó
• november 9. – Nagy Réka, magyar úszónő
• november 10. – Josh Peck amerikai színész
• november 11. – Robert Alfonso Acea, kubai ökölvívó
• november 17. – Alexis Vastine francia olimpiai bronzérmes ökölvívó († 2015)
• november 18. – Erik Bukowski német vízilabdázó
• november 25. – Katie Cassidy amerikai színésznő
• november 26. – Trevor Morgan amerikai színész (a Jurassic Park III. Eric Kirby-je)
• november 29.
  • Elter Olivér magyar lemezlovas
  • Nashwan Al-Harazi, jemeni tornász
• november 30. – Lize-Mari Retief, dél-afrikai úszónő
• december 11. – Hüffner Adrián, magyar jégkorongozó
• december 12. – Kiss Péter magyar hegymászó († 2013)
• december 13.
  • Alekszandr Carevics, belorusz tornász^[12]
  • Mathieu Gnanligo Fousseni, benini atléta
• december 19. – Augusto Castro, kolumbiai kerékpározó
• december 23. – Dzsudzsák Balázs magyar labdarúgó
• december 30. – Max Walker, kanadai színész
• december 31. – Jailma Lima, brazil atléta

Halálozásokszerkesztés

• január 4. – Phil Lynott ír énekes és zeneszerző, a Thin Lizzy együttes frontembere (* 1949)
• január 10. – Jaroslav Seifert cseh Nobel-díjas költő (* 1901)
• január 24.
  • L. Ron Hubbard, amerikai író, a Szcientológia Egyház alapítója (* 1911)
  • Szondi Lipót, idegorvos, pszichiáter (* 1893)
• január 26. – Hincz Gyula, festőművész, grafikus (* 1904)
• január 30. – Sebes Gusztáv labdarúgó, megbecsült edző, az Aranycsapat mesteredzője (* 1906)
• február 2. – Alva Myrdal svéd Nobel Békedíjas svéd diplomata. (* 1902)
• február 5. – Mikes Éva magyar táncdalénekes (* 1938)
• február 10. – Novák József tanár, régész, múzeumigazgató (* 1910)
• február 11. – Frank Herbert amerikai sci-fi-író, A Dűne-ciklus szerzője (* 1920)
• február 23. – Mérei Ferenc, pszichológus, pedagógus (* 1909)
• február 28. – Olof Palme svéd miniszterelnök (merénylet áldozata) (* 1927)
• március 6. – Bodrogi Tibor etnográfus (* 1924)
• március 6. – Pelle István kétszeres olimpiai bajnok tornász ( 1907)
• március 30. – James Cagney, Oscar-díjas amerikai színész (* 1899)
• április 2. – Andics Erzsébet, magyar történész, kommunista politikus (* 1902)
• április 4. – Kaszab Zoltán entomológus, talajbiológus, az MTA tagja, 1970–1985 között a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója (* 1915)
• április 10. – Martyn Ferenc szobrász, festő, grafikus, keramikus (* 1899)
• április 13. – Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas magyar színész (* 1910)
• április 30. – Zsofinyecz Mihály politikus, miniszter (* 1906)
• május 3. – Bálint Endre Kossuth-díjas festő (* 1914)
• május 25. – Dajka Margit Kossuth-díjas magyar színésznő (* 1907)
• június 14. – Jorge Luis Borges argentin író (* 1899)
• június 19. – Coluche francia színész, humorista (* 1944)
• június 20. – Szepes Béla síelő, olimpikon gerelyvető, karikaturista (* 1903)
• június 24. – Jesse Marcel, az Az Amerikai Egyesült Államok Légierejének őrnagya, a roswelli eset egyik szemtanúja (* 1907)
• június 30. – Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek (* 1910)
• július 10. – Molnár Csilla szépségkirálynő (* 1969)
• július 25. – Illés Endre író, műfordító (* 1902)
• augusztus 18. – Benjámin László költő, szerkesztő (* 1915)
• augusztus 31. – Urho Kekkonen Finnország köztársasági elnöke (* 1900)
• szeptember 8. – Hatlaczky Ferenc, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök (* 1934)
• szeptember 11. – Noel Streatfeild brit írónő (* 1895)
• szeptember 12. – Jacques Henri Lartigue, francia festő, amatőr fotográfus (* 1894)
• szeptember 14. – Galambos Lajos, író, dramaturg (* 1929)
• szeptember 15. – Jaroslav Burgr, világbajnoki ezüstérmes csehszlovák válogatott labdarúgó (* 1906)
• szeptember 20. – Ladányi Mihály, költő (* 1934)
• szeptember 20. – Tápai Antal, szobrászművész (* 1902)
• szeptember 24. – Kellér Dezső, magyar író, humorista (* 1905)
• szeptember 27. – Cliff Burton, zenész, a Metallica basszusgitárosa (* 1962)
• szeptember 27. – Ruttkai Éva, Kossuth-díjas magyar színésznő (* 1927)
• szeptember 28. – Ircsik József, festőművész (* 1932)
• október 12. – Fényes Szabolcs, magyar zeneszerző (* 1912)
• október 22. – Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas magyar biokémikus (* 1893)
• november 8. – Vjacseszlav Mihajlovics Molotov, szovjet kommunista diplomata, politikus, az SZKP PB tagja, külügyminiszter, miniszterelnök (* 1890)
• november 18. – Bárdos Lajos, Kossuth-, Erkel Ferenc- és Bartók Béla-díjas magyar zeneszerző, karnagy (* 1899)
• november 18. – Gia Marie Carangi, Amerika első szupermodellje (* 1960)
• november 23. – Máriássy Judit, magyar József Attila-díjas forgatókönyvíró, újságíró (* 1924)
• november 26. – Radványi Géza, filmrendező (* 1907)
• november 29. – Cary Grant (Archibald Alexander Leach), Oscar-díjas brit születésű amerikai színész (* 1904)
• november 29. – Kerti Károly, Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikusművész (* 1917)
• december 14. – Páger Antal, Kossuth-díjas magyar színművész (* 1899)
• december 20. – Greguss Zoltán magyar színész (* 1904)
• december 20. – Kádár László Gábor egri érsek (* 1927)
• december 29. – Andrej Tarkovszkij, szovjet-orosz filmrendező (* 1932)
• december 29. – Harold Macmillan, brit miniszterelnök (* 1894)

Nobel-díjakszerkesztés

Jegyzetekszerkesztés

Forrásokszerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz 1986 témájú médiaállományokat.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György – Lipovecz Iván: Tények könyve ’92. Budapest: Ráció Kiadó Kft. 1992.  
• ↑ Baló–Lipovecz88: Baló György – Lipovecz Iván: Tények könyve ’88. Budapest: Computerworld Informatikai Kft.–Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. 1987. ISBN 963 11 5580 3