A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1895
1895 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1895 |
Ab urbe condita | 2648 |
Bahái naptár | 51 – 52 |
Berber naptár | 2845 |
Bizánci naptár | 7403 – 7404 |
Buddhista naptár | 2439 |
Burmai naptár | 1257 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1887 – 1888 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1950 – 1951 |
Shaka Samvat | 1817 – 1818 |
Holocén naptár | 11895 |
Iráni naptár | 1273 – 1274 |
Japán naptár | 2555 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4591–4592 |
Kopt naptár | 1611 – 1612 |
Koreai naptár | 4228 |
Muszlim naptár | 1312 – 1313 |
Örmény naptár | 1344 ԹՎ ՌՅԽԴ |
Thai szoláris naptár | 2438 |
Zsidó naptár | 5655 – 5656 |
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek
Évek: 1890 – 1891 – 1892 – 1893 – 1894 – 1895 – 1896 – 1897 – 1898 – 1899 – 1900
Események
Határozott dátumú események
- január 5. – Alfred Dreyfust – az előző év decemberében hozott hadbírósági ítélettel összhangban – a Marsmezőn lévő Ecole Militaire udvarán, nyilvánosan lefokozzák.[1]
- január 15. – Wekerle Sándor miniszterelnök lemondása után megalakul a Bánffy-kormány.[2]
- január 28. – Zichy Nándor gróf vezetésével megalakul a Katolikus Néppárt.
- február 21. – Alfred Dreyfus – a St. Nazaire fedélzetén – megkezdi hosszú hajóútját deportálása helyszíne, a guyanai Ördög-sziget felé.[3]
- május 25. – Egy angol bíróság Oscar Wilde-ot bűnösnek találja többrendbeli fajtalankodás vádjában és a maximálisan kiróható, kétévnyi kényszermunkára ítéli. (1897 májusában szabadult.)[4]
- május 29.-október 21. – Tajvan japán megszállása
- június 11. – Az angolok elfoglalják Togót.
- június 21. – Megnyílik a Kieli-csatorna.
- Szeptember 28. – Átadják a Mária Valéria hidat Esztergom és Párkány között.
- október 1.
- Örményellenes pogrom Konstantinápolyban.
- Magyarországon bevezetik az állami anyakönyvezést.
- december 14. – Budapesten a Magyar Békeegyesület megalapítása.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Egyesítik Esztergom, Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgymező településeket.
- Vaszary Kolos prímás 50 ezer koronás adományából megkezdik a Vaszary Kolos Kórház építését.
- Japán és Kína háborúja.
- Ivanóczy Ferenc létrehozza a Szlovén Néppártot.
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1895-ben
1895 a filmművészetben
- február 13. – A Lumière testvérek Párizsban szabadalmaztatják a kinematográfot. A készülék lehetővé teszi élőképek bemutatását nagyobb közönség előtt.
- március 19. – Louis Lumière leforgatja első filmjét, amely a lyoni Lumière gyár munkásainak munka befejezését ábrázolja. Ezt mutatja be március 22-én Párizsban a Nemzeti Iparpártoló Társaságnak.
- november 11. – Filoteo Albertini olasz feltaláló szabadalmaztatja kinetografónak nevezett, mozgóképet bemutató készülékét.
- december 28. Lumiére-testvérek első nyilvános mozielőadása Párizsban a Grand Caféban.
1895 az irodalomban
- Megjelenik Komjáthy Jenő az A homályból című verseskötete.
1895 a zenében
- november 5. – Kölnben bemutatják Richard Strauss „Till Eulenspiegel” c. művét.
1895 a tudományban
- november 8. – Wilhelm Conrad Röntgen felfedezi a később róla elnevezett röntgensugarat.
- november 27. – Alfred Nobel végrendelete; a Nobel-díj megalapítása
- Guglielmo Marconi megalkotja a rádiót.
- Ferdinand von Zeppelin szabadalmat kap léghajó terveire.
1895 a vasúti közlekedésben
- Átadják az Óbuda–Esztergom vasútvonalat.
- május 21. – Megnyílik a Baranyaszentlőrinc (ma Szentlőrinc) és Sellye közötti vasútvonal.
- december 31. – Megindul a forgalom a Dombóvár–Lepsény-vasútvonalon.
1895 a sportban
- december 19. – A világ nemzeti olimpiai bizottságai közül ötödikként, Berzeviczy Albert elnökletével megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság
- A budapesti Műkorcsolya Európa-bajnokságon Földváry Tibor megszerzi a magyar sport első Európa-bajnoki címét
1895 a jogalkotásban
Születések
- január 1. – John Edgar Hoover, az FBI egyik igazgatója († 1972)
- január 8.
- Zsolt Béla író, polgári radikális újságíró († 1949)
- Nyireő Andor magyar ügyvéd, szélsőjobboldali országgyűlési képviselő († 1958)
- január 13. – Piukovich József magyar gazdasági felügyelő, főszolgabíró, országgyűlési képviselő († ?)
- január 17. – Mécs László költő († 1978)
- február 6. – Dési Huber István grafikus és festőművész († 1944)
- február 10. – Habsburg–Tescheni Vilmos Ferenc József főherceg († 1948)
- február 12. – Ivaszaki Takizó japán üzletember († 1965)
- február 23. – Csanády György költő, újságíró, rádiórendező († 1952)
- február 26. – Lakatos István zenetörténész († 1989)
- február 28. – Marcel Pagnol francia író, filmrendező († 1974)
- március 2. – Almár György építész, iparművész, festő, grafikus († 1974)
- március 20. – Dudich Endre Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus († 1971)
- március 22. – Illés Béla író, újságíró († 1974)
- március 23. – Gustav Bayer olimpiai ezüstérmes norvég tornász († 1977)
- március 26. – Kövér János földbirtokos, országgyűlési képviselő († 1960)
- április 8. – vitéz gróf Hunyady Ferenc földbirtokos, író, sportvezető, országgyűlési képviselő († 1966)
- április 21. – Somogyváry Gyula író († 1953)
- május 2. – Wilm Hosenfeld, aki megmentette a lengyel zongorista és zeneszerző Władysław Szpilman életét, amikor Varsó már romokban hevert († 1952)
- május 4. – Vályi Lajos magyar ügyvéd, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő († 1940)
- május 9. – Lucian Blaga román író, költő, filozófus († 1961)
- június 2. – Radó Tibor matematikus († 1965)
- június 4. – Dino Grandi fasiszta külügyminiszter, diplomata († 1988)
- június 8. – Torkos Béla magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († 1971)
- július 4. – R. Vozáry Aladár kárpátaljai magyar újságíró, lapszerkesztő, nemzetiségi politikus, magyarországi kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő († 1959)
- július 6. – Brandt Jakab magyarországi német kisbirtokos, országgyűlési képviselő († ?)
- július 12. – Jaromír Korčák cseh geográfus, demográfus és statisztikus († 1989)
- július 20. – Moholy-Nagy László magyar fotográfus, konstruktivista festő, designer, a Bauhaus iskola kiemelkedő tanára, a kísérleti filmek egyik magyar úttörője († 1946)
- július 22. – Pavel Oszipovics Szuhoj szovjet mérnök, repülőgép-tervező († 1975)
- augusztus 1. – Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja († 1967)
- augusztus 13. – Barta István olimpiai bajnok vízilabdázó († 1948)
- augusztus 22. – Vásárhelyi András magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő († 1981)
- augusztus 22. – Almásy László Afrika-kutató († 1951)
- augusztus 30. – Zsák Károly labdarúgó, kapus († 1944)
- szeptember 17. – Várady László magyar gyógyszerész, jogász, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő († 1974)
- október 7. – Ferdinand Čatloš szlovák katonatiszt, vezérkari főnök († 1972)
- október 8. – Juan Domingo Perón argentin katonatiszt, politikus († 1974)
- október 8. – I. Zogu albán király († 1961)
- október 10. – Lin Jü-tang kínai író, akinek eredeti művei és az általa készített klasszikus kínai szövegfordítások nagyon népszerűek lettek nyugaton († 1976)
- október 15. – Faragó Ede magyar népművelő, cserkészvezető, országgyűlési képviselő († 1973)
- október 16. – Kalamár József magyar munkásmozgalmi politikus, csepeli városvezető († 1956)
- október 21. – Hunyadi Buzás Endre magyar főügyész, országgyűlési képviselő († 1972)
- november 4. – Olcsai-Kiss Zoltán Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász, érdemes művész († 1981)
- november 5. – Walter Gieseking francia zongoraművész, karmester († 1956)
- november 9. – Uray Tivadar Kossuth-díjas magyar színész († 1962)
- november 10. – Öveges József Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár († 1979)
- november 10. – John Knudsen Northrop amerikai repülőgéptervező (Northrop Air) († 1981)
- november 13. – Bernáth Aurél Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar festő († 1982)
- november 15. – Olga Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő († 1918)
- november 16. – Paul Hindemith német zeneszerző († 1963)
- november 25. – Anasztasz Ivanovics Mikojan, (er. Anasztasz Hovhanneszi Mikojan), örmény születésű bolsevik forradalmár, szovjet politikus, az SZKP PB tagja, miniszterelnök-helyettes, államfő († 1978)
- december 10. – Török Sophie, született Tanner Ilona író, költő, Babits Mihály felesége († 1955)
- december 14. – VI. György angol uralkodó († 1952)
- december 24. – Noel Streatfeild brit írónő († 1986)
Halálozások
- január 26. – Komjáthy Jenő költő (* 1858)
- január – Gvangul N, Zauditu etióp császárnő idősebb lánya (* 1891)
- február 7. – Friedrich Ferenc vívómester (* 1816)
- február 18.. – Habsburg–Tescheni Albert főherceg osztrák főherceg, Teschen második hercege, tábornagy, eredményes katonai vezető, főhadparancsnok, nagybirtokos, nagyiparos (* 1817)
- május 19. – José Martí kubai író, költő, szabadságharcos (* 1853)
- június 29. – Thomas Henry Huxley angol biológus (* 1825)
- augusztus 5. – Kovács Ferenc politikus, az MTA tagja, Hódmezővásárhely korabeli közéletének jeles alakja (* 1823)
- augusztus 5. – Rozsnyay Mátyás gyógyszerész, kémikus. Ő honosította meg Magyarországon a kőolaj szakaszos lepárlását (* 1833)
- szeptember 28. – Veres Pálné (sz. Beniczky Hermin), a magyar nőnevelésügy harcosa, az első Nőképző Egylet alapítója (* 1815).
- október 12. – Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője (* 1832)
- november 27. – ifj. Alexandre Dumas francia regényíró, Id. Alexandre Dumas fia (* 1824)
- november 27. – Ludwig Reissenberger erdélyi szász történész (* 1819)
- december 13. – Jedlik Ányos természettudós, bencés szerzetes, a dinamó és a szódavíz feltalálója (* 1800)
- december 17. – Irinyi János, a gyufa feltalálója (* 1817)
Jegyzetek
- ↑ Halasz 72. o.
- ↑ Bölöny József–Hubai László: Magyarország kormányai 1848–2004. 5., bővített és javított kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 84. oldal, ISBN 963 05 8106 X
- ↑ Halasz 78. o.
- ↑ Naptárlapok. Meggondolatlan perlekedés In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. V. évfolyam, 5. szám, 12. oldal – 2015. május
Források
- ↑ Halasz: Halasz, Nicholas. Dreyfus kapitány. Egy tömeghisztéria története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest (1980). ISBN 963 09 1518 9
A Wikimédia Commons tartalmaz 1895 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1895
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.