A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1951
1951 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1951 |
Ab urbe condita | 2704 |
Bahái naptár | 107 – 108 |
Berber naptár | 2901 |
Bizánci naptár | 7459 – 7460 |
Buddhista naptár | 2495 |
Burmai naptár | 1313 |
Dzsucse-naptár | 40 |
Etióp naptár | 1943 – 1944 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2006 – 2007 |
Shaka Samvat | 1873 – 1874 |
Holocén naptár | 11951 |
Iráni naptár | 1329 – 1330 |
Japán naptár | 2611 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4647–4648 |
Kopt naptár | 1667 – 1668 |
Koreai naptár | 4284 |
Muszlim naptár | 1370 – 1371 |
Örmény naptár | 1400 ԹՎ ՌՆ |
Thai szoláris naptár | 2494 |
Zsidó naptár | 5711 – 5712 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955 – 1956
Események
Határozott dátumú események
- január 28. – A lengyel kormány rendeletet ad ki az egyházi közigazgatás felszámolásáról az ország nyugati és északi területein.[1]
- január 30. – A jugoszláv diplomáciai kapcsolatok felvétele Ausztriával.[2]
- február 5–10. – Parlamenti választások Aranyparton, ahol a Népi Konvenció Párt (CCP) a 38 vidéki és községtanácsi mandátumból 34-et szerez meg.[3]
- február 15. – Párizsban megnyitják az európai hadsereg felállításával foglalkozó, a francia kormány által összehívott konferenciát.
- február 21–24. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülése kizárja a pártból a „burzsoá nacionalizmus” képviselőit – Gustáv Husákot és társait – és döntést hoz az ötéves terv feladatainak és tervszámainak növeléséről. (Husákék kizárását azonnali letartóztatásuk követi.)[4]
- március 6. – A Rosenberg házaspár pere az Amerikai Egyesült Államokban.
- április 2. – Az Európai Szövetséges Főparancsnokság a Szövetséges Hatalmak Legfelsőbb Főhadiszállásával a Párizs melletti Rocquencourt-ba települ.
- április 11. – Truman elnök felmenti beosztásából Douglas MacArthur tábornokot, és Matthew Ridgway altábornagyot nevezi ki helyette a Koreai-félszigeten állomásozó ENSZ-erők élére.[5]
- április 18. – Hat állam Párizsban aláírja az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződést.
- április 20. – A munkásmozgalmi vezetők elleni koncepciós perek keretében őrizetbe veszik Kádár János volt belügyminisztert.[6]
- május 3. – A Védelmi Bizottságot és a Védelmi Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot beolvasztják az Észak-atlanti Tanácsba.
- május 14. – A Magyar Állami Népi Együttes első bemutatója a Városi Színházban.
- május 21–július 18. – A Rákosi-rendszer társadalmi osztály alapon több mint 5000 családot, legalább 12–14 ezer személyt kitelepített Budapestről.[7][8]
- június 1. – A honvédség neve Magyar Néphadseregre változik.[9]
- június 2. – Az Államvédelmi Hatóság váci fegyházában meghal Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter.[10]
- június 3–4. – A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságának (JKP KB) plénuma törvénytelennek minősíti a „kominformistákkal” és a kollektivizálódás ellen tiltakozókkal szemben alkalmazott vizsgálati módszereket. (Részleges rehabilitáció kezdődik.)[2]
- június 19. – Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete országai megállapodást írnak alá haderőik státuszáról.
- június 30. – Lezárul a Marshall-terv segélyezési programja.
- július 11. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a határok védelméről.[11]
- július 22. – A Horthy-házaspár aranylakodalma a portugáliai Estorilban.[12]
- július 26. – A csehszlovák munkaerő-átszervezési kormánybizottság jelentése szerint 1949 óta 77 500 adminisztratív dolgozót „irányítottak át” az iparba.[11]
- július 28. – Genfben, egy különleges ENSZ-konferencián elfogadják a menekültek jogállásáról szóló egyezményt.
- augusztus 27. – Jugoszlávia gazdasági egyezményeket köt az USA-val, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal. (1955-ig Jugoszlávia e 3 államból 490 millió USD értékben kap gazdasági segélyt.)[2]
- szeptember 6. – A CSKP KB ülésén Rudolf Slánský főtitkárt teszik felelőssé a gazdaságszervezésben elkövetett hibákért és leváltják tisztségéből.[11]
- szeptember 20. – A tagországok megállapodást írnak alá Ottawában a NATO nemzeti képviselők és a Nemzetközi Titkárság státuszáról (Polgári Státusz Megállapodás).
- október 9–11. – Megtartja első ülését Párizsban az Ideiglenes Tanács Bizottsága, amelyet az Észak-atlanti Tanács hoz létre azzal a céllal, hogy összeegyeztesse a kollektív biztonság követelményeit a tagországok politika és gazdasági képességeivel.
- október 17–22. – Londonban Görögország és Törökország aláírja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet.
- november 1. – Megalakul a 103. Önálló Hadműveleti Rádiófelderítő Zászlóalj. (Feladatát a hadműveleti-harcászati szintű felderítés képezte, és tábori körülmények között működött Izbég-Annavölgy térségében.)[13]
- november 7. – Üzembe helyezik az Inotai hőerőművet.
- november 11. – Anasztasz Mikoján közvetítésével Sztálin a csehszlovák pártvezetés tudtára adja, hogy Slánský lesz a „csehszlovákiai Rajk”, akit november 23-án le is tartóztatnak.[11]
- november 14. – Amerikai–jugoszláv katonai egyezmény.
- november 19. – Felavatják a NATO Védelmi Kollégiumát Párizsban (amelyet 1966. október 10-én Rómába helyeznek át).
- december 8. – Jugoszlávia és az NSZK nagyköveti szintre emeli diplomáciai kapcsolatát.[2]
- december 18. – A Budapesti Megyei Bíróság Kádár Jánost bűnösnek találja és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéli.[6]
- december 24. – Volt észak-afrikai olasz gyarmatokból megalakul Líbia, mint királyság.
- december 27–29. – A piacorientált gazdaság kialakítását célzó első törvények elfogadása Jugoszláviában.
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Az ausztriai népszámláláson mindössze 11000-en vallják magukat magyarnak.
- Megkezdődik Romániában az első ötéves terv.
- Takarékossági kampány Magyarországon.
- Egész évben folyik a szocializmustól idegennek tekintett köztéri szobrok eltávolítása.
- Az iráni olajipar államosítása.
- A karhatalommal is támogatott begyűjtés és a kvóták folyamatos emelkedése ellenére romlik az ellátás.
- Budapesten újra bevezetik a húsjegyet, de az év végére megszűnik a jegyrendszer az egész országban.
- Tibet megőrzi autonómiáját a Kínai Népköztársaságon belül.
- A magyar úszósport új csillaga Csordás György.
- A „volt kizsákmányolókat” kitelepítik Budapestről.
- Az ENSZ összesítése szerint a kommunisták vesztesége a koreai háborúban mintegy 890 ezer fő, míg az ENSZ csapatok 248 055 katonát vesztettek. A rendkívül véres harcok után két évig tartó béketárgyalások kezdődnek a fegyverszünetről.
- Megkezdődik a második békekölcsön jegyzése.
- Az év közepéig 67 államból 17 szüntette meg a hadiállapotot Németországgal.
- Divatba jön a műszálas ruha.
- Árvíz Észak-Olaszországban.
- Kínában felosztják a nagybirtokokat, államosítják a bankokat és a nagyvállalatokat.
- Milton Margai megalapítja a Sierra Leone-i Néppártot (Sierra Leone People’s Party – SLPP).
- Lengyelország az Ukrán SZSZK-val kb. 480 km² területet cserél ki Galíciában, és visszaadja Csehszlovákiának az Olzán túli területet.[1]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1951-ben
1951 a tudományban
- december 20. – Az EBR-1 atomreaktor által termelt árammal először világít 4 villanykörte.[14]
1951 a légi közlekedésben
1951 a vasúti közlekedésben
- november 4. – Megnyílik a Galgamácsa és Vácrátót közötti vasútvonal.
- december 15. – Átadják a Pusztaszabolcs és Sztálinváros (ma Dunaújváros) közötti vasútvonalat.
1951 a filmművészetben
1951 az irodalomban
- Isaac Asimov: Alapítvány (regény)
- Samuel Beckett: Molloy (regény)
- Truman Capote: A fűhárfa (regény)
- Friedrich Dürrenmatt: A gyanú (regény)
- Eugène Ionesco: Különóra (dráma)
- Jerome David Salinger: Zabhegyező (regény)
- Nagy László: A tüzér és a rozs (verseskötet)
- Tennessee Williams: Tetovált rózsa (dráma)
1951 a zenében
1951 a sportban
- A Formula–1-es világbajnokságot Juan Manuel Fangio nyeri Alberto Ascari előtt.
- Vívó-világbajnokság Stockholmban. Elek Ilona és a magyar férfi kardcsapat aranyérmet nyer.
- Ökölvívó-Európa-bajnokság Milánóban. Papp László nagyváltósúlyban Európa-bajnoki címet nyer.
- Főiskolai világbajnokság Berlinben. A magyar csapat 40 arany-, 35 ezüst- és 21 bronzérmet nyer.
- 1951-es NB 1 győztese a Budapesti Bástya SE (MTK). Ez a klub 16. bajnoki címe.
1951 a jogalkotásban
Születések
- január 12. – Kirstie Alley Golden Globe-díjas amerikai színésznő († 2022)
- január 28. – Leonyid Kosztyantinovics Kadenyuk ukrán űrhajós († 2018)
- január 30. – Phil Collins angol zenész
- február 14. – Kevin Keegan kétszeres aranylabdás angol válogatott labdarúgó, csatár, edző. A Brit Birodalom Rendje tiszti fokozatának (OBE) birtokosa
- február 19. – Horace Andy (szül. Horace Hinds) jamaicai-brit popzenész, reggae-énekes, a Massive Attack tiszteletbeli tagja
- március 2. – Balázs Fecó Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, zeneszerző († 2020)
- március 11. – Palotás Dezső erdélyi magyar költő, író, grafikus († 1999)
- március 21. – Jimmie Vaughan amerikai blues zenész, gitáros
- március 29. – Roger Myerson amerikai közgazdász (megosztva kapta a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíj-at)
- március 30. – Romsics Ignác Széchenyi-díjas magyar történész
- április 3. – Budai Ilona Kossuth-díjas magyar népdalénekesnő, a nemzet művésze († 2023)
- április 26. – Kukorelly Endre író, költő, a Magyar Lettre Internationale szerkesztője
- április 29. – Dale Earnhardt amerikai NASCAR autóversenyző († 2001)
- április 30. – Hegyi Gyula filmkritikus, politikus
- április 30. – Jacek Rostowski lengyel politikus, pénzügyminiszter
- május 15. – Frank Wilczek amerikai fizikus, professzor az MIT-n
- május 19. – Jancsó Sarolta színésznő
- június 15. – Havril András nyá. vezérezredes, a Honvéd Vezérkar volt főnöke
- június 27. – Leonard Fraser elítélt queenslandi sorozatgyilkos († 2007)
- június 29. – Don Rosa, a ma élő legnagyobb Donald kacsa-rajzoló
- július 1. – Gedővári Imre olimpiai bajnok vívó
- július 2. – Pataky Attila magyar rockénekes
- július 4. – Grandpierre Attila magyar csillagász, zenész, énekes, író, költő, a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa.
- július 6. – Végvári Ádám énekes, zeneszerző, gitáros (Neoton Família)
- július 8. – Anjelica Huston amerikai színésznő
- július 21. – Robin Williams amerikai színész († 2014)
- augusztus 6. – Catherine Hicks amerikai színésznő
- augusztus 11. – Róža Domašcyna szorb költő, műfordító, író
- augusztus 19. – John Deacon angol zenész, a Queen együttes basszusgitárosa
- augusztus 20. – Greg Bear amerikai sci-fi-író
- augusztus 24. – Orson Scott Card amerikai író
- augusztus 26. – Edward Witten amerikai fizikus, matematikus
- szeptember 1. – Nicu Ceaușescu román politikus, Nicolae Ceaușescu fia († 1996)
- szeptember 1. – Timothy Zahn, amerikai sci-fi-író
- szeptember 2. – Mark Harmon, amerikai színész
- szeptember 8. – Markó Béla, erdélyi magyar író és költő, tanár, politikus
- szeptember 9. – Tordasi Ildikó vívó, olimpiai bajnok († 2015)
- szeptember 12. – Joe Pantoliano amerikai színész
- szeptember 15. – Johan Neeskens holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
- szeptember 16. – René van de Kerkhof holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
- szeptember 16. – Willy van de Kerkhof holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
- szeptember 23. – Tőkéczki László Széchenyi-díjas magyar történész († 2018)
- szeptember 27. – Baczakó Péter olimpiai bajnok súlyemelő († 2008)
- szeptember 30. – Barry Marshall fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjas orvos
- október 2. – Sting előadóművész, színész, a Police együttes egyik alapító tagja
- október 5. – Bob Geldof ír zenész
- október 23. – Fatmir Sejdiu Koszovó elnöke
- október 24. – Orosz István Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész
- október 31. – Zombori Sándor magyar válogatott labdarúgó, újságíró, a Sport TV szakkommentátora
- november 8. – Gujdár Sándor magyar labdarúgó, kapus, kapusedző
- november 24. – Szabó Ildikó filmrendező, színésznő, jelmeztervező
- november 25. – Johnny Rep holland válogatott, kétszeres világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző
- november 26. – Cicciolina (eredetileg: Staller Ilona) magyar származású olasz pornó-színésznő, politikus, képviselő
- december 1. – Jaco Pastorius amerikai jazz basszusgitáros és zeneszerző († 1987)
- december 12. – Müller Péter Sziámi költő, zenész, filmrendező
- december 18. – Böszörményi Zoltán író, költő, szerkesztő, üzletember
Halálozások
- január 27. – Carl Gustaf Emil von Mannerheim finn marsall, politikus, hadvezér a II. világháború idején (* 1867)
- február 12. – Bajor Gizi Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja (* 1893)
- február 19. – André Gide, francia író, esszéista (* 1869)
- március 11. – Zsupánek János magyarországi szlovén költő (* 1861)
- március 17. – Habsburg–Tescheni Károly Albert főherceg osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, császári és királyi tüzérezredes, majd a lengyel hadsereg tábornoka, földbirtokos (* 1888)
- március 22. – Almásy László, Afrika-kutató (* 1895)
- március 23. – Henryk Floyar-Rajchman lengyel őrnagy, ipari és kereskedelmi miniszter (* 1893)[15]
- március 25. – Mechlovits Zoltán, hatszoros világbajnok asztaliteniszező (* 1891)
- március 28. – Nagy István magyar földbirtokos, zalai helyi politikus, országgyűlési képviselő (* 1882)
- április 15. – Müller Antal magyar szabó, szakiparos, országgyűlési képviselő (* 1885)
- április 29. – Ludwig Wittgenstein, osztrák születésű angol filozófus (* 1889)
- május 22. – Jacobi Roland, négyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1893)
- május 29. – Maróczy Géza, nemzetközi sakknagymester (* 1870)
- június 2. – Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter (* 1885)
- június 4. – Szergej Alekszandrovics Kuszevickij orosz-amerikai nagybőgős és karmester (* 1874)
- június 19. – Egry József, festművész (* 1883)
- július 11. – Tegzes László magyar cserkészvezető, jogász, újságíró, országgyűlési képviselő (* 1907)
- július 13. – Arnold Schönberg osztrák zeneszerző (* 1874)
- július 23. – Henri Philippe Pétain francia marsall, miniszterelnök, köztársasági elnök (* 1856)
- szeptember 1. – Wols, eredeti nevén Alfred Otto Wolfgang Schulze, német festő, grafikus és fotográfus (* 1913)
- szeptember 23. – Simon Ferenc magyar gazdálkodó, országgyűlési képviselő (* 1893)
- október 2. – Kozma István, honvéd altábornagy (* 1896)
- november 25. – Friedrich István, politikus, miniszterelnök (* 1883)
- december 20. – Szergej Ivanovics Ognyov, orosz zoológus és természettudós, aki az emlősök tanulmányozásában szerzett hírnevet (* 1886)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai | John Cockcroft, Ernest Walton |
Kémiai | Edwin M. McMillan, Glenn T. Seaborg |
Orvosi-fiziológiai | Max Theiler |
Irodalmi | Pär Fabian Lagerkvist |
Béke | Léon Jouhaux |
Jegyzetek
- ↑ a b Baló–Lipovecz Lengyelország, 189. o.
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 170. o.
- ↑ Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 229. p. (ISBN 963-8153-90-3)
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 150. o.
- ↑ Háda Béla: A koreai háború. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 63. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen…”. Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus (magyar nyelven). betekinto.hu. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
- ↑ Hantó Zsuzsanna: Kitiltott családok. Magyar Ház Kiadó, 2010
- ↑ Széchenyi Kinga: Megbélyegzettek. A kitelepítések tragédiája. Kráter Műhely Egyesület, 2008
- ↑ Helgert Imre: 165 év krónikája – A Budapesti Honvéd Helyőrség Parancsnokságai 1848-tól napjainkig (1945–1990) (3). In.: Honvédségi Szemle. 141. évf., 2013/6. sz., 112. p.
- ↑ Ujváry Gábor: Hóman Bálint rehabilitálása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 51-61. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 150. o.
- ↑ (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ Pászka Tibor: Tisztelgés egy katonai szakma teljesítménye előtt. In: Honvédségi Szemle. 63. évf., 2. sz., 40. p. – 2009. március
- ↑ Experimental Breeder Reactor 1 factsheet Archiválva 2008. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Idaho National Laboratory
- ↑ 80 tonna arannyal utazták be a világot, most újratemetik őket (magyar nyelven). hvg.hu, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2016. december 14.)
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1951 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Source: 1951
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.