A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
1950
1950 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1950 |
Ab urbe condita | 2703 |
Bahái naptár | 106 – 107 |
Berber naptár | 2900 |
Bizánci naptár | 7458 – 7459 |
Buddhista naptár | 2494 |
Burmai naptár | 1312 |
Dzsucse-naptár | 39 |
Etióp naptár | 1942 – 1943 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2005 – 2006 |
Shaka Samvat | 1872 – 1873 |
Kali-juga | 5051 – 5052 |
Holocén naptár | 11950 |
Iráni naptár | 1328 – 1329 |
Japán naptár | 2610 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4646–4647 |
Kopt naptár | 1666 – 1667 |
Koreai naptár | 4283 |
Muszlim naptár | 1369 – 1370 |
Örmény naptár |
1399 ԹՎ ՌՅՂԹ |
Thai szoláris naptár | 2493 |
Zsidó naptár | 5710 – 5711 |
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955
Események
- január 1.
- Budapesthez csatolnak számos környékbeli települést
- Miskolchoz csatolják Alsó- és Felsőhámort, Szirmát, valamint Görömbölyt annak településrészével, Tapolcával. (A megyerendezés kezdete.)
- A Belügyminisztériumtól szervezetileg függetlenedik, és már csak a Minisztertanácsnak alárendelve működik tovább az Államvédelmi Hatóság (ÁVH).[1]
- január 23. – Az izraeli parlament Jeruzsálemet Izrael fővárosává teszi.
- január 27. – Harry S. Truman amerikai elnök jóváhagyja az észak-atlanti térség integrált védelmének tervét, és 900 millió dollár összegű katonai segély folyósítását engedélyezi.
- február 14. – Szovjet–kínai barátsági, szövetségi és segítségnyújtási szerződés aláírása, mely kölcsönös katonai támogatást ír elő a felek számára, amennyiben bármelyiküket támadás érné Japán vagy annak egyik szövetségese részéről.[2]
- február 24–25. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülésén kizárják a pártból, majd letartóztatják annak két vezető tisztségvelőjét, és ezzel kezdetét veszi a „belső tisztogatások” időszaka. Az ülésen döntés születik „a szocializmus építésének meggyorsításáról”.[3]
- március 1. – Csehszlovákiában lezajlik a háború utáni első népszámlálás. (Az ország lakossága 12 338 450 fő, ebből 354 532 fő magyar.)[3]
- március 11. – Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert a kőbányai Gyűjtőfogházból átszállítják az Államvédelmi Hatóság váci börtönébe. (Itt éri a halál 1951 júniusában.)[4]
- március 13. – A CSKP KB ülésén „burzsoá nacionalizmussal” vádolják Vladimír Clementis szlovák politikust, külügyminisztert, akit tisztségéből leváltva önkritikára kényszerítenek.[3]
- április 2. – A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben nyilvánítja április 4-ét a legnagyobb nemzeti ünneppé.[5] (Csak 1991-ben törlik a nemzeti ünnepek sorából.)[6]
- április 10. – A Szovjetunió az 1945. augusztus 16-i határegyezmény értelmében további területet ad át Lengyelországnak. (Ezek nyugat-pomerániai területrészek.)[7]
- április 14. – A lengyel politikai vezetés egyezményt ír alá az állam és az egyház közötti kapcsolatok normalizálása érdekében.[7]
- április 15. – Miskolcon megalakul a MN 86. Kivonuló Légvédelmi Tüzérezred.[8]
- április 25. – Leváltják Ludvík Svoboda csehszlovák nemzetvédelmi minisztert, utódjául a koncepciós perekben főszerepet játszó Alexej Čepičkát nevezik ki.[3]
- május 9. – A francia kormány javaslata egy szervezet létrehozására, amely a szén- és vasérc-termelést ellenőrizné Franciaországban és Németországban és nyitva állna más tagországok felvétele előtt is (Schuman-terv).
- május 20. – Csehszlovákiában megalakul a nemzetbiztonsági minisztérium.[3]
- június 3. – Maurice Herzog és Louis Lachenal francia hegymászók elsőként érik el az Annapurna 8092 méter magas csúcsát: ez az első a nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsok közül, amit ember meghódított.
- június 13. – Kádár János feloszlatja a szabadkőműves páholyokat.
- június 25.
- A mintegy 89 000 főt számláló észak-koreai haderő támadást indít a Koreai Köztársaság ellen. (A szocialista államok hivatalos tájékoztatása szerint déli katonai provokációra válaszul.)[2]
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 82. számú határozatában felszólítja Észak-Koreát a visszavonulásra a 38. szélességi kör északi oldalára.[2]
- Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közös nyilatkozatban jelenti ki, hogy a németek kitelepítése megváltoztathatatlan ténynek tekintendő.[3]
- június 26.
- Törvény a vállalati munkás-önigazgatásról Jugoszláviában.[9]
- A Koreai-félszigeten kezdetét veszik az amerikai légierő rajtaütései az észak-koreai célpontok ellen, melyek azonban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy meghátrálásra kényszerítsék a támadókat.[2]
- június 27. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 83. számú határozatában megállapítja, hogy sürgős katonai lépésekre van szükség a nemzetközi rend és béke helyreállításához. (A határozatokat a BT jelen lévő tagjai közül csak Jugoszlávia nem támogatta. Moszkva nagykövete nem vett részt a szavazáson, mivel a Szovjetunió – a Kínai Népköztársaság állandó BT-tagságát követelve – éppen bojkottálta a testület munkáját.)[2]
- július 6. – Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya egyezményt ír alá Görlitzben (Zgorzelec) az Odera-Neisse-határ kijelöléséről, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésről.[7]
- július 20. – A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének ülésén nyilvánosságra hozzák, miszerint a párt – mintegy egymillió – tagja közül (1948-tól kezdődően) 192 ezer főt kizártak.
- július 21. – Lengyelországban határozatot hoznak a hatéves tervről (1950–55), melynek keretében a népgazdaság fejlesztését és a szocializmus alapjainak lerakását tűzik ki célul.[7]
- július 25. – Az Észak-atlanti Tanács megbízottainak első ülése Londonban.
- szeptember 1.
- Megnyílik az Oroszlány-Környe vasútvonal.
- A szlovákiai Komáromban megnyílik az első magyar gimnázium.[3]
- szeptember 15. –A Douglas MacArthur amerikai tábornok vezetése alatt ENSZ-erők szállnak partra a Koreai-félsziget nyugati partvidékén fekvő Incson kikötővárosban.[2]
- szeptember 23. – Harc a 282. számú magaslatért
- szeptember 25. – általános sztrájkhullám kezdődik Ausztria több városában.
- október 1.
- A tanácsrendszer kialakítása, a megyerendszer módosítása.
- Csehszlovákiában megalakul a Repülőműszaki Szakképző Iskola. (Ezt szervezték át 1960-ban a Műszaki Szakképző Iskolává, és tették alkalmassá az időközben hadrendbe állított légvédelmi rakéták szakszemélyzetének képzésére is.)[10]
- október 24. – René Pleven francia kormányfő felvázolja az európai egyesített hadsereg tervét, amely magában foglalja a NATO keretein belül a német kontingenseket is.
- október 29. – Kihirdetik november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló törvényerejű rendeletet.[11]
- november 26. – Az amerikai hadsereg frontja megakad a Csoszin-víztározónál a túlerőben levő kínai önkéntesekkel szemben.
- november 28. – A jugoszláv diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Görögországgal.[9]
- december 13.
- Az utánpótlási gondokkal küszködő, demoralizált amerikai erők visszavonulnak délre.
- Az Egyesült Államok élelmiszersegélye Jugoszláviának. (Mértékét 1951-ben felemelik.)[9]
- december 19. – Az Észak-atlanti Tanács kinevezi Dwight D. Eisenhower tábornokot a Szövetséges Fegyveres Erők európai legfelső parancsnokává (SACEUR).
- december 20.
- A Brüsszeli Szerződés tagállamai elhatározzák, hogy a Nyugat-európai Unió katonai szervezetét beolvasztják az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.
- A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a béke védelméről.[3]
- Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Lengyelországban kezdetét veszi a „hazafiak” (köztük Władysław Gomułka) nagy többségének üldözése, letartóztatása, továbbá a hadseregvezetésből a polgári-nemzeti szárny eltávolítása.[7]
- Létrehozzák a Nemzeti Egységfrontot Lengyelországban, melyben az Egyesült Nép- (Paraszt) Pártot és a Demokrata Pártot a Lengyel Egyesült Munkáspártnak rendelik alá.[7]
Az év témái
Államok vezetőinek listája 1950-ben
1950 a tudományban
1950 a légi közlekedésben
1950 a vasúti közlekedésben
1950 a filmművészetben
1950 az irodalomban
1950 a zenében
1950 a sportban
- május 13. – Megrendezik az első Forma-1-es futamot Silverstonban.
- június 24.–július 16. 1950-es labdarúgó-világbajnokság, Brazília, Világbajnok: Uruguay
- A Budapesti Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.
- Az MLSZ döntése szerint áttérnek a tavaszi-őszi idényre, ezért 1950 őszén egyfordulós bajnokságot rendeznek, a győztes Budapesti Honvéd SE lett 1950. őszi NB1, ez a klub második bajnoki címe.
- Az első Formula–1-es világbajnokságot Giuseppe Farina nyerte.
- A stockholmi birkózó-világbajnokságon Gál József megszerzi a sportág első magyar világbajnoki címét.
- Asztalitenisz-világbajnokság Budapesten. A magyar csapat két aranyérmet szerez.
- Műkorcsolyázó Európa-bajnokság Oslóban. Király Ede és a Nagy László–Nagy Marianna testvérpár aranyérmet nyer.
1950 a jogalkotásban
Születések
- január 3. – ef Zámbó István, festő
- január 17. – Cristina Galbó, spanyol színésznő
- január 29. – Vámos Miklós, író, dramaturg, műsorvezető
- február 22.
- Miou-Miou, francia színésznő
- Julie Walters, angol színésznő
- február 27. – Somogyi Péter magyar biológus, neurobiológus, a biológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső, később levelező tagja
- március 1. – Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, miniszter
- március 3. – Ponori Thewrewk Ádám Ajtony, képzőművész
- március 7. – Hankiss Ágnes József Attila-díjas magyar pszichológus, író, politikus († 2021)
- március 9. – Daniel John „Danny” Sullivan III, korábbi amerikai autóversenyző
- március 11. – Bobby McFerrin, amerikai jazz-énekes, karmester
- március 13. – William H. Macy, amerikai színész
- március 20. – William Hurt, Oscar-díjas amerikai színész († 2022)
- március 21. – Roger Hodgson, a Supertramp frontembere
- március 29. – Mory Kanté guineai énekes, zenész (✝ 2020)
- március 30. – Robbie Coltrane, brit színész
- április 4. – Bangó Margit, Kossuth-díjas magyar nótaénekesnő
- április 5. – Agnetha Fältskog, a svéd ABBA együttes énekesnője
- április 14. – Esterházy Péter, Kossuth-díjas magyar író († 2016)
- június 6. – Dan Shaver, autóversenyző († 2007)
- június 24. – Tolcsvay László, Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző
- június 30. – Leonard Whiting, angol színész
- július 9. – Viktor Fedorovics Janukovics, ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke
- július 14. – Győrössy Ferenc altábornagy, az MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka (2001–2006) († 2017)
- július 15. – Egervári Sándor, labdarúgó, edző
- július 18.
- Egely György, feltaláló, szakíró
- Kolozsvári Grandpierre Miklós, képzőművész, grafikus, szobrász, festő.
- július 23. – Falus Ferenc orvos, tüdőgyógyász, egészségügyi menedzser, országos tisztifőorvos (2007-2010), kórházigazgató († 2022)
- július 30. – Nagy Sándor magyar gépészmérnök, hegymászó
- augusztus 8. – Martine Aubry, francia politikus, a Szocialista Párt főtitkára
- augusztus 13. – Mariz Kemal, erza, költő, író, újságíró
- szeptember 4. – Karda Beáta, magyar énekesnő
- szeptember 14. – Bruzsenyák Ilona, Európa-bajnok atléta
- szeptember 20. – Csapó Gábor, olimpiai bajnok vízilabdázó
- szeptember 21. – Bill Murray, amerikai színész
- október 8. – Almássy Zsuzsa, műkorcsolyázó
- október 21. – Toller László, magyar politikus, Pécs polgármestere (1998–2006) († 2010)
- október 22. – Mikó István, Jászai Mari-díjas magyar színművész
- november 4. – Kuncze Gábor, politikus, az SZDSZ elnöke
- november 14. – Kútvölgyi Erzsébet, Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes művész
- november 21. – Alberto Juantorena, olimpiai bajnok kubai atléta
- november 22.
- Lengyel László, magyar közgazdász, publicista, politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi docense; a közgazdaság-tudomány kandidátusa
- Steven Van Zandt, amerikai zenész, színész
- november 28. – Ed Harris, amerikai színész
- december 4. – Rakovszky Zsuzsa, író, költő, műfordító
- december 5. – Varga Lajos jelenlegi váci segédpüspök
- december 11. – Hennagyij Hennagyijovics Moszkal, ukrán jogász és politikus
- december 12. – Eric Maskin amerikai közgazdász aki a 2007-es Közgazdasági Nobel-emlékdíjat megosztva kapta Leonid Hurwicz-cal és Roger Myersonnal
- december 20. – Pintz János, magyar matematikus, az MTA tagja
- december 29. – Csapó Géza, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó
Halálozások
- január 21. – George Orwell, angol író (* 1903)
- március 11. – Kallós Ede magyar szobrászművész (* 1866)
- március 19. – Edgar Rice Burroughs, amerikai novellaíró (* 1875)
- március 27. – Földes Dezső, kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1880)
- április 8. – Vaclav Nyizsinszkij, balett-táncos (* 1889)
- április 29. – Rudas László, magyar marxista-leninista filozófus, politikus, egyetemi tanár (* 1885)
- május 27. – Tkálecz Vilmos (mint Tarcsay Vilmos) a Vendvidéki Köztársaság hajdani vezetője (* 1894)
- június 6. – Bánffy Miklós, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter (* 1873)
- június 9. – Henry Harwood brit tengerész (* 1888)
- július 1. – Eliel Saarinen finn építész (* 1873)
- július 5. – Cholnoky Jenő, író, földrajztudós, tanár (* 1870)
- július 5. – Salvatore Giuliano szicíliai bandita és szeparatista (* 1922)
- július 21. – Szontagh Aranka, a csetneki csipke egyik létrehozója (* 1858)
- augusztus 8. – Schöpflin Aladár, író, kritikus (* 1872)
- augusztus 19. – Sólyom László altábornagy (* 1908)
- szeptember 3. – Ágay Irén magyar színésznő (* 1912)
- november 2. – George Bernard Shaw, drámaíró (* 1856)
- november 20. – Francesco Cilea, olasz zeneszerző (* 1866)
- november 25. – Johannes Vilhelm Jensen, Nobel-díjas dán író (* 1873)
- december 20. – Enrico Mizzi máltai nacionalista politikus, miniszterelnök (* 1885)
Nobel-díjasok
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai | Cecil Frank Powell |
Kémiai | Otto Paul Hermann Diels, Kurt Alder |
Orvosi-fiziológiai | Edward Calvin Kendall, Tadeus Reichstein, Philip Showalter Hench |
Irodalmi | Bertrand Russell |
Béke | Ralph Bunche |
Jegyzetek
- ↑ Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen…”. Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus (magyar nyelven). betekinto.hu. . (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
- ↑ a b c d e f Háda Béla: A koreai háború. In.: Rubicon. XXX. évf., 330-331. (2019/2-3.) sz., 61-63. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ a b c d e f g h Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 150. o.
- ↑ Ujváry Gábor: Hóman Bálint rehabilitálása. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 51-61. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ 1950. évi 10. tvr. április 4-e nemzeti ünneppé nyilvánításáról
- ↑ A Magyar Köztársaság állami ünnepéről szóló 1991. évi VIII. törvény 3. § (2) bekezdés
- ↑ a b c d e f Baló–Lipovecz Lengyelország, 189. o.
- ↑ Galambos Sándor: Föld és ég között. Szent Borbála gyermekei. In.: Magyar Honvéd. XXVI. évf., 5. (2015/5.) sz., 28. oldal, ISSN 0865-6932
- ↑ a b c Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 169. o.
- ↑ Siposné dr. Kecskeméthy Klára: A szlovák katonai felsőoktatás. In: Honvédségi Szemle. 63. évf., 2. sz., 29. sz. – 2009. március
- ↑ November 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló 1950. évi 37. számú törvényerejű rendelet
Források
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1950 témájú médiaállományokat.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o 1950
Áramgenerátor
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.