A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Évszázadok |
---|
13. század |
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek
A 18. század az 1701–1800 közötti éveket foglalja magába.
Események
Magyarság
- 1703–11: A Rákóczi-szabadságharc
- 1705: Szécsényi országgyűlés – a kuruc rendek első magyarországi gyűlése
- 1707: Ónodi országgyűlés
- 1708: Trencséni csata – szabadságharc egyik legjelentősebb, a kurucok katasztrofális vereségével végződő csatája
- 1708: Sárospataki országgyűlés – a szabadságharc utolsó országgyűlése
- 1710: Romhányi csata – a szabadságharc egyik utolsó fő csatája
- 1711: A szatmári béke megkötésével az abszolutizmus megszilárdul Magyarországon és Erdélyben.
- 1711: III. Károly uralkodásának kezdete (vége 1740)
- 1717: Az utolsó tatárjárás Magyarországon – Erdélybe és Máramarosba betört krími és dobrudzsai tatárok dúlása
- 1718: A Habsburg–török és velencei-török háborút lezáró pozsareváci béke aláírásának következtében a történelmi Magyar Királyság területén megszűnt a török uralom
- 1723: Pragmatica sanctio – elfogadják a nőági örökösödést a trónon
- 1723: A Magyar Királyi Helytartótanács felállítása
- 1731: Carolina resolutio – határozat a protestáns egyházi viszonyok és vallásgyakorlás szabályozására
- 1735: II. Rákóczi Ferenc halála Rodostóban
- 1735: Szegedinác Péró vezette felkelés
- 1740: Mária Terézia uralkodásának kezdete (vége: 1780)
- 1741: A rendek felajánlják „életüket és vérüket” (Vitam et sanguinem) Mária Teréziáért
- 1751: A bánsági határőrvidék megszervezése
- 1754: Mária Terézia bevezeti a birodalomban a kettős vámrendszert
- 1764: A mádéfalvi veszedelem – a székely felkelés leverése
- 1764–65: Pozsonyi országgyűlés
- 1765: Mária Terézia felfüggeszti a rendi országgyűlés működését. Erdélyt nagyfejedelemség rangjára emeli.
- 1767: Úrbéri rendelet, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása
- 1769: Kempelen Farkas: a Török nevű legendás sakkozógépe
- 1777: Ratio Educationis – tanügyi rendelet, amely szabályozza a magyar közoktatást
- 1777: A Nagyszombati Egyetem Budára költözik, majd 1783-ban Pestre
- 1780: Pozsonyban megjelenik az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó.
- 1780–1790: II. József császár uralkodása ("a kalapos király")
- Kísérlete a felvilágosult abszolutizmus központosított intézményrendszerének bevezetésére a Habsburg Birodalomban. A próbálkozás a konzervatív magyar rendek ellenállásán megbukik.
- 1781: Türelmi rendelet – szabad vallásgyakorlást és hivatalviselést biztosít egyes felekezeteknek
- 1783: Rendelet a zsidók szabad költözködési jogáról
- 1785: Jobbágyrendelet – lehetővé teszi a jobbágyok szabad költözését
- 1784: Erdélyi parasztfelkelés
- 1784–1787: Az első teljes körű népszámlálás Magyarországon
- 1788: A Habsburg-birodalom belép az oroszok mellett a törökellenes háborúba.
- 1790: Megalakul az első magyar színtársulat Budán
- 1790: II. József a halála előtt – három kivételével – visszavonja rendeleteit
- 1790–1792: II. Lipót uralkodása
- 1792: Ferenc király uralkodásának kezdete (vége 1835)
- 1794: Martinovics Ignác vezetésével a jakobinus mozgalom
- 1795: A budai Vérmezőn kivégzik Martinovics Ignácot és a magyar jakobinus mozgalom vezetőit
Európa
- 1701: III. Frigyes brandenburgi választófejedelem porosz királlyá koronáztatja magát (→ I. Frigyes). Nagyszabású építkezései megrendítik az államháztartást.
- 1702–1704: A camisard-ok (wd) (hugenotta parasztok) felkelése Franciaországban. Leveréséhez jelentős haderőt kell bevetni.
- 1701–14: A spanyol örökösödési háború
- A spanyol Habsburg-uralom vége (utrechti béke, 1713. és rastatti béke, 1714)
- 1700–21: Nagy északi háború. Svédország kihull az európai nagyhatalmak sorából és új vezető hatalomként Oroszország kezd megjelenni.
- 1703: Szentpétervár alapítása
- 1709: Poltavai csata: döntő fordulat az északi háborúban
- 1721: Aláírják a nystadi békét, amelynek értelmében Svédország jelentős területi engedményeket tesz Oroszországnak. Az Orosz Birodalom alapítása.
- 1707: Életbe lép az Acts of Union, Anglia és Skócia egyesülése. Megszületik Az Egyesült Királyság (Nagy-Britannia).
- 1711: Moldva és Havasalföld, amelyek az orosz–török háborúban a cár támogatását kérték, megtorlásul elveszítik függetlenségüket
- 1713–1740: I. Frigyes Vilmos porosz király. Fő programja a hadsereg fejlesztése; létrehozza Európa legjobban felszerelt és kiképzett hadseregét.[1]
- 1714: Nagy-Britanniában Anna királynő halála után I. György hannoveri választófejedelem lép trónra. Hannover 1837-ig perszonálunióban marad Angliával, ami befolyásolja az uralkodóház kontinentális politikáját.
- 1715: Franciaország: XIV. Lajos király halála. Háborúkban kimerült országot, óriási államadósságot hagy örökségül dédunokájára, XV. Lajosra. (XV. Lajos uralkodásának vége: 1774)
- 1718–1720: A négyes szövetség háborúja Spanyolország ellen.
- 1733–1738: Lengyel örökösödési háború, amely Lengyelországon kívül Észak-Itáliára és a Rajna-vidékre is kiterjed
- 1735–1739: Orosz–osztrák–török háború
- 1740–1748: Osztrák örökösödési háború
- 1740–1786: II.(Nagy) Frigyes porosz király. Az apja által teremtett hadsereg birtokában hódító politikát folytat. Meghódítja Sziléziát (1742), a hétéves háborúban sikeresen száll szembe a nagyhatalmak koalíciójával, végül kieszközöli Lengyelország első felosztását (1772), ami által sikerül területileg egyesítenie állama két fő részét, Brandenburgot és Poroszországot.
- 1755: Lisszaboni földrengés
- 1756: A francia flotta elfoglalja Menorca szigetét az angoloktól. Kirobban az angol-francia háború, amely a hétéves háborúval párhuzamosan folyik, és amelyben Franciaország elveszti csaknem valamennyi tengerentúli birtokát.
- 1756–1763: A hétéves háború, a század legnagyobb katonai konfliktusa
- 1763: A hubertusburgi béke lezárja a háborút
- 1763: Párizsi béke, amely biztosítja Nagy-Britannia számára Észak-Amerika és India gyarmatosításában a vezető szerepet
- 1762: II. (Nagy) Katalin lép az orosz trónra (1796-ig uralkodik). Uralkodása alatt megerősödik Oroszország
- 1766: I. Szaniszló lengyel király halálával Lotaringia a bécsi béke értelmében Franciaországhoz kerül
- 1768: A Genovai Köztársaság eladja az uralma ellen lázongó Korzikát Franciaországnak
- 1768–74: Orosz-török háború
- 1769: Nagy-Britanniában megkezdődik az ipari forradalom - a modern gőzgép megalkotásától számítjuk az ipari forradalom kezdetét.
- 1772: Lengyelország első felosztása
- 1773–74: Nagyarányú kozák- és jobbágyfelkelés a Volga-vidéken Pugacsov vezetésével. A cári csapatok leverik.
- 1774: A kücsük-kajnardzsi békében Oroszország megkapja a hőn áhított fekete-tengeri kijáratot és a Kercs-félszigetet, a török szultán elismeri az addig a fennhatósága alatt álló Krími Tatár Kánság függetlenségét.
- 1783: Oroszország annektálja a Krími Tatár Kánságot.
- Patyomkin, Katalin cárnő kegyence irányításával megindul a csaknem lakatlan dél-orosz területek betelepítése. Szevasztopolt flottabázissá építik ki.
- 1780-as évek: A nyakék-per, a francia udvar nevezetes botránya erősíti a közvélemény monarchiaellenes hangulatát.
- 1788: Franciaországban a rossz termés mezőgazdasági válságot okoz, ami szintén hozzájárul a forradalmi helyzet érlelődéséhez. A kormány rendeleti úton megfosztja a parlamentet kiváltságos helyzetétől, aminek nyomán országszerte tömegmozgalmak lángolnak fel, röpiratok ezrei követelik az önkényuralom megszüntetését.[2]
- 1789–1799: Francia forradalom – megindul a harc a polgári és az abszolutista érdekcsoportok között
- 1789: a Bastille ostroma
- 1789: Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának kiadása
- 1789: Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a feudális előjogokat.
- 1792: a jakobinus terror
- A francia direktórium felállítása
- 1799: Bonaparte Napóleon tábornok államcsínnyel átveszi a hatalmat Franciaországban
- 1792–1797: Első koalíciós háború a Francia Köztársaság és más államok között a francia polgári forradalom elfojtására
- Lengyelország:
- 1788–1792 a nagy szejm ülésezése, korszakos jelentőségű országgyűlése
- 1791: Május 3-i Alkotmány – Európa első modern, kartális alkotmánya
- 1794: Kościuszko-féle felkelés az Orosz Birodalom ellen
- 1795: az ország három részre osztása Oroszország, Poroszország és Ausztria között
- 1797: A Genovai és Velencei Köztársaság vége
- 1798: Francia csapatok szállják meg a pápai államot és Svájcot
- 1799: A napóleoni háborúk kezdete
- 1800: A marengói csatában Napóleon csapatai vereséget mérnek az osztrákokra.
Egyéb események
- 1717: Londonban megalakul az első szabadkőműves páholy. A mozgalom a század folyamán egész Európában elterjed.
- 1700–1750 k.: Mezőgazdasági forradalom Angliában: áttérés a nyomásos földművelésről a váltógazdaságra. A burgonya-, cukorrépa- és takarmánytermesztés elterjedése, meghonosodik az istállózó állattartás, kertművelés, tehenészet.[3] A mezőgazdasági újítások a század folyamán fokozatosan elterjednek Európa fejlettebb, nyugati területein. A változást mindenhol a népesség számának ugrásszerű növekedése követi.[3]
- 1700–1740 k.: A barokk építészet virágkora Ausztriában
- A felvilágosodás eszmeáramlata a filozófiában és az irodalomban
- Az állami politikába való beavatkozás miatt kiűzik a jezsuitákat a dél-amerikai spanyol gyarmatokról, Spanyolországból és Portugáliából
- A „sapkások és kalaposok harca” Svédországban
- 1709: Giuseppe Torelli olasz zeneszerző hegedűconcertói, az első ránk maradt szólóversenyművek
- 1710: George Berkeley angol filozófus: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről
- 1735: Carl von Linné svéd orvos, természettudós Systema naturae c. művében megalkotja a máig használatos növényrendszertant.
- 1748: Megjelenik Montesquieu A törvények szelleme c. műve, a francia felvilágosodás korának első nagy hatású alkotása.
- 1751-ben követi az Enciklopédia első kötete, 1762-ben pedig Rousseau fő műve, a Társadalmi szerződés.
- Voltaire megjelenteti a Filozófiai levelek című művét (1733), majd a Filozófiai ábécét (1764)
- Károly Tivadar választófejedelem. Mannheimi udvara a 18. sz. közepén a német zenei élet központja 1777-ig, amikor a fejedelem a bajor trónt is megörökli, és Münchenbe teszi át a székhelyét.[4]
- 1750 körül: a kis jégkorszak csúcspontja
- 1776: Megjelenik Adam Smith: A nemzetek gazdagsága című, a közgazdaságtan történetének első rendezett műve
- 1781: Megjelenik Immanuel Kant, a königsbergi egyetem filozófiaprofesszorának fő műve, A tiszta ész kritikája[5]
- 1781: Mozart Bécsbe költözik.
Amerika
- 1713: Erőteljes francia terjeszkedés a Mississippi völgyében és a Saskatchewan medencéjében
- 1718: A franciák a Floridából kiinduló spanyol terjeszkedés ellen megalapítják New Orleanst
- 1720: A spanyolok megszállják a mai Texas területét, hogy megakadályozzák a francia terjeszkedést
- 1756–1763: Hétéves háború
- Franciaország elveszti gyarmatainak nagy részét. A britek elhódítják a franciáktól Kanadát
- 1763: A párizsi béke alapján Louisiana keleti fele brit, nyugat fele spanyol kézre kerül
- 1763-as királyi proklamáció – célja a brit észak-amerikai birodalom megteremtése és az őslakosokkal való viszony rendezése
- 1765 körül ellenállási mozgalom bontakozik ki az észak-amerikai gyarmatokon az angol uralom ellen
- 1773: Bostoni teadélután – az amerikai függetlenségi háború kitörésének közvetlen előzménye
- 1775–1783: Amerikai függetlenségi háború
- 1776: A tizenhárom gyarmat megalakítja az Amerikai Egyesült Államokat. Az Államok függetlenségi nyilatkozatának kiadása.
- 1783: Nagy-Britannia elismeri az Egyesült Államok függetlenségét
- 1780: A perui indiánok szabadságharca a spanyolok ellen
- 1783: A spanyolok teljesen felszámolják a felkeléseket.
- 1785–95: Északkeleti indián háború az Amerikai Egyesült Államok és az őslakó indián törzsek között
- 1789: Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya jogerőre emelkedik. George Washington az Amerikai Egyesült Államok első elnöke lesz.
- 1800: A spanyolok átadják Louisianát a franciáknak
A világ többi része
- 1722: Iránban az afgán törzsek felkelése megdönti a Szafavidák államát.
- A belső zavarokat kihasználva I. Péter orosz cár 1723-ban elfoglalja Bakut és a Kaszpi-tenger déli partját, az oszmánok pedig Irán nyugati tartományait.
- 1736: Nádir kán türkmén vezér elfoglalja a perzsa trónt, miután 1729-ben kiűzte az afgánokat, és orosz szövetségben visszahódította az oszmánoktól megszállt területeket. Anna cárnő is visszabocsátja I. Péter perzsiai hódításait.
- 1747: Nádir sah meggyilkolása. Perzsia független kánságokra bomlik fel, amelyek csak a század végén egyesülnek újra.
- 1748–1760: Angol–francia hatalmi harc Indiáért
- 1760: A brit uralom kezdete Indiában
- Az angolok elfojtják az indiai felkeléseket Bengáliában
- Csien-lung kínai császár uralma alatt (1735–1796) eléri csúcspontját a mandzsu Csing-dinasztia
- A kínai birodalom nyugati terjeszkedése során fokozatosan megszállja Tibetet (1720–1751), majd Dzsungáriát és a Tarim-medencét (1756–57), 1790 körül pedig Nepálra is kiterjeszti fennhatóságát.
- 1757: Kanton kivételével minden kínai kikötőt elzárnak a külföldi kereskedők előtt
- Franciaország elveszti gyarmatainak nagy részét
- Indonézia holland, a mai Malajzia fejedelemségei lassan angol gyarmattá válik
- 1768: A mamelukok (az egyiptomi uralkodó osztály) lázadása a török uralom ellen
- 1768–1779: Az angol James Cook három utazásán bejárja a Csendes-óceán alig ismert déli vizeit. Felfedezi (ill. újra felfedezi) Új-Zélandot (1769), Ausztrália délkeleti partvidékét (1770), Óceánia számos szigetét, majd a Hawaii-szigeteket (1778).
- 1787: Nyugat-Afrikában Sierra Leone angol gyarmat alapítása
- 1788: Az első brit település létrehozása Ausztráliában (Sydney)
- 1795: Megkezdődik Afrika belső területének feltárása
- 1798: Piramisok csatája – Napóleon legyőzi az egyiptomi–török sereget
Találmányok, felfedezések
- Stahl hallei professzor flogisztonelmélete előrelendíti a kémiát
- A szövőgép, a fűrészgép, a gőzgép (1769) és a gőzhajó feltalálása
- Nicolas-Joseph Cugnot gőzgéppel hajtott kocsija (az automobilok őse; 1769)
- A Montgolfier fivérek hőlégballonos repülése (1783)
- Az ejtőernyő feltalálása
- A villámhárító (1749), higanyhőmérő és fénytávíró (1792) feltalálása
- Alois Senefelder feltalálja a litográfiát (kőnyomat) a nyomdászatban
- Bartolomeo Cristofori elkészíti az első zongorát (1709)
- James Hargreaves (wd) fonógépe (1764)
- Charles du Fay francia fizikus kimutatja a pozitív és a negatív elektromosság elkülöníthetőségét. (1733)
- Ewald Georg von Kleist (wd) pomerániai fizikus, lelkész feltalálja a kondenzátort (leideni palack, 1745)
- Sir William Watson (wd) felfedezi a fémek elektromos vezetőképességét. (1747)
- A francia Chappe testvérek Párizs és Lille között (230 km) egy szemaforos távíróvonalat állítanak fel (1793)
- Alessandro Volta előállítja az elektrofórt (1775), majd az első elektromos telepet (1799)
- James Cook felfedező útjai Óceániában (Csendes-óceáni szigetvilág)
Irodalom
Vallás
Híres személyek
Évek és évtizedek
Megjegyzés: A 18. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.
Jegyzetek
- ↑ Engel Pál: Világtörténet évszámokban, 139. o.
- ↑ Engel Pál: Világtörténet évszámokban, 153. o.
- ↑ a b Engel Pál: Világtörténet évszámokban, 135. o.
- ↑ Engel Pál: Világtörténet évszámokban, 144. o.
- ↑ Kant, Immanuel: A tiszta ész kritikája (ford. Kis János; jav. kiad.), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2004, ISBN 9789639165717
További információk
- A Wikimédia Commons tartalmaz 18. század témájú kategóriát.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.