Pakisztán
اسلامی جمہوریہِ پاکستان Islaami Jamhuria ay Pakstaan
Pakisztán zászlaja Pakisztán címere
Nemzeti mottó: Iman, Ittehad, Nazm (Urdu: Egység, fegyelem, hit) Nemzeti himnusz: Qaumi Tarana
Fővárosa	Iszlámábád
é. sz. 33° 40′, k. h. 73° 10′33.666666666667, 73.16666666666733.666667°N 73.166667°EKoordináták: é. sz. 33° 40′, k. h. 73° 10′33.666666666667, 73.16666666666733.666667°N 73.166667°E
Legnagyobb város	Karacsi
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Asif Ali Zardari
Miniszterelnök	Shehbaz Sharif
Hivatalos nyelv	urdu, angol
Függetlenség	a Brit Birodalomtól
Kikiáltása	1947. augusztus 14.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Kereskedelmi Világszervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja UNAMID ASEAN Regional Forum Ázsiai Fejlesztési Bank SEATO Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Sanghaji Együttműködési Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet atomhatalom Nemzetközösség World Customs Organization
Népesség
Népszámlálás szerint	223 773 700 fő (2021)[1]
Rangsorban	5.
Becsült	230 000 000 [2] fő (2022)
Rangsorban	5.
Népsűrűség	287 fő/km²[3]
GDP	2008 (forrás: IMF[4])
Összes	160 897 dollár (43) PPP: 443 670 dollár
Egy főre jutó	999 dollár (138) PPP: 2756 dollár
HDI (2006)	0,562[5] (139) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	881 913 km²
Rangsorban	33
Víz	3,1%
Időzóna	UTC+5 Asia/Karachi (UTC+5)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	Pakisztáni rúpia (PKR)
Nemzetközi gépkocsijel	PK
Hívószám	92
Segélyhívó telefonszám	1122 15 16
Internet TLD	.pk
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363 BS 546
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Pakisztán témájú médiaállományokat.

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű, Afganisztánhoz tartozó Vakhan-folyosó választja el.

Az ötödik legnépesebb ország a világon és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) (wd) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd.

Pakisztán regionális ^[6] és középhatalom,^[7][8] amely a világ egyik legerősebb hadseregével rendelkezik.^[9] Az Iszlám Konferencia Szervezetének, a Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a G20 fejlődő országok csoportosulásának és a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Egyesületnek alapító tagja. Ezek mellett részt vesz még az ENSZ, a Nemzetközösség, a Kereskedelmi Világszervezet és a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában is.

Nevének eredete

Pakisztán neve mozaikszó (PAKISTAN), amelyet C. Rahmat Ali alkotott meg 1934-ben a „Most vagy soha” (Now or Never) című jegyzetében.^[10] A PAKISTAN név az akkor még indiai, muszlim többségű tartományok neveiből származik:

• Pandzsáb (Punjab), Afganisztán (Afghania), Kasmír (Kashmir), Iszlámábád (Islamabad), Szindh (Sindh), Beludzsisztán (Balochistan).^[11]

Ezen területeken több mint 30 millió muszlim élt már ekkor is.

Földrajz

Karacsi

Lahor

Iszlámábád

Fajszalábád

Multán

Ravalpindi

Pesavar

Gudzsranvála

Hiderábád

Kvetta

Szukkúr

Mohendzsodáro

H i n d u k u s

A f g a n i s z t á n

I n d i a

K a r a k o r a m

H i m a l á j a

B e l u d z s i s z t á n

P a n d z s á b

S z i n d h

I r á n

K í n a

Arab-tenger

Indus

Thár-sivatag

Földrajzi képek

Domborzat

Pakisztán három fő földrajzi területre oszlik :^[12]

• az északi hegyvidék,
• az Indus folyó síksága,
• a Beludzsisztáni-fennsík.

Legmagasabb pontja a Karakorum hegységben található K2-hegycsúcs (kb. 8616 m), amely a kínai határon fekszik.

Pakisztán területének fő tengelyét, az ország keleti felén az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szindh (Pandzsáb az ország éléskamrája, míg Szindh területének alig 1/3-a vonható művelés alá).

Az Industól keletre a Thár-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-fennsík folytatása. Peremhegységei meredeken ereszkednek le az Indus völgyére. Az ország északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Karakorumban megközelíti a 8000 métert.

Vízrajz

Az Arab-tengerbe ömlő Indus-folyó és mellékfolyói vezetik le a vizeket.

Éghajlat

Pakisztán négy évszaka: a hűvös, száraz tél decembertől a februárig, a forró, száraz tavasz márciustól májusig, a nyári esős évszak, vagyis a délnyugati monszun ideje júniustól szeptemberig tart, és a monszun októberben és novemberben vonul el. Ezen évszakok kezdete és időtartama nagyon eltér helytől függően.

Az északi és északnyugati magas hegyvonulatok télen rendkívül hidegek, míg az április és szeptember közötti nyári hónapok kellemesek. Az Indus-völgy síksága nyáron rendkívül forró, télen tavaszias és száraz idő van. A déli partvidék mérsékelt éghajlatú.^[12]

A csapadékmennyiség radikálisan változik évről évre, az áradások és aszályok törvényszerűsége nem könnyen ismerhető fel. A csapadék dél felé rohamosan csökken.

Pandzsáb területén télen néha hó és fagy is előfordulhat, a nyarak viszont melegek. Itt a mediterrán hatás módosította a monszun éghajlatot és egy téli és egy nyári esős évszak is kialakult, viszont mindkettőnek gyér a csapadéka.^[13]

Élővilág, környezet

Képek állatokról

A fafajták az alpesi fenyőktől, mint luc és egyéb fenyők, valamint himalájai cédrus (ezek főleg az északi, hegyes területeken honosak) a lombhullatókig terjednek, amelyek a déli területeken fellelhetők.^[16] Az ország nyugati hegyvidékein boróka bokrok és tamariszkusz cserjék éppúgy megtalálhatók, mint egyszerű fűfajták. Beludzsisztánban gyér füves területek váltakoznak szárazságtűrő fajok alkotta cserjésekkel. Az Indus-alföld peremvidékein sivatagi-félsivatagi a növényzet. A déli partvidéket egyes részeken sós mocsarak, a tengerbe ömlő folyók deltáit mangrovemocsarak kísérik.

Pakisztán nemzeti állata a pödrött szarvú kecske, nemzeti madara a csukár.^[17] A főemlősöket a bundermajom és a hulmán képviseli. Ezeken kívül számos más állatfaj is megtalálható az országban. A déli területeken, az Indus-folyó torkolatvidékén nagy számú krokodil populáció, a környező erdőkben pedig szarvas, vaddisznó, tarajos sül és sok egyéb rágcsálófaj él.

Lásd még: Kategória:Pakisztán élővilága

Jelenleg a legnagyobb környezetvédelmi problémák közé tartozik a vízszennyezés (a tisztítatlan szennyvizek miatt), az ipari káros anyag-kibocsátás, a mezőgazdasági túltermelés, a vízhiány, az erdők pusztulása, a talajerózió és az elsivatagosodás.

A vízszennyezés a vízkészletet fenyegeti és a lakosság nagy része nem jut tiszta ivóvízhez.^[18]

Nemzeti parkjai

Történelme

Bővebben: Pakisztán történelme

1947-ig Pakisztán történelme az indiai szubkontinens történetének része.

Egy önálló állam koncepcióját azokon az indiai területeken, ahol a lakosság többsége muszlim vallású, Muhammad Allama Iqbal lahori költő és filozófus vetette fel az 1930-as években.^[19] Az önálló pakisztáni állam 1947. augusztus 14-én jött létre, az indiai brit uralom megszűntekor, India muzulmánok lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a brit Nemzetközösség domíniuma volt, monarchia államformával, Pakisztán uralkodója királyi címmel előbb VI. György, majd II. Erzsébet voltak, 1956-ban köztársasági államformát vezettek be.

Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.

Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Ravalpindi, ma Iszlámábád.

Az ország politikai rendszere labilis. Történelmében gyakori a katonai puccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztették legitimitásukat a korrupció miatt.

Politika és államszervezet

A függetlenség kikiáltása óta Pakisztán politikai helyzetét a stabilitás hiánya jellemzi. A rövid demokratikus szakaszokat katonai puccsok ismételten megszakították. A katonaság 1958-tól 1971-ig, 1977-től 1988-ig és 1999-től 2008-ig irányította az országot. Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pakisztán
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.