A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója. A területnek különféle definíciói léteznek, nincs egy egyetemesen elfogadott meghatározása. Ez a terület keresztútként szolgált az emberek, árucikkek és eszmék mozgásában Európa, a Közel-Kelet, Dél- és Kelet-Ázsia között.
Államai
Leggyakrabban ezeket az országokat sorolják Közép-Ázsiához:
Afganisztánt általában szintén Közép-Ázsiához sorolják, az ENSZ beosztása szerint azonban Dél-Ázsia része.
Közép-Ázsiát Mongóliával, Kína nyugati felével és Tibettel együtt Belső-Ázsiának is nevezik.
Földrajz
Közép-Ázsia igen változatos topográfiai képződményekben, köztük magas fennsíkok és hegyek (Tien-san), hatalmas sivatagok (Kara-kum, Kizil-kum, Takla-Makán), és fátlan, füves sztyeppék is megtalálhatók.
A Góbi a Pamír lábától a Khingannek hegyig terjed.
Közép-Ázsiában a következő földrajzi szélsőségek vannak :
- A föld legészakibb sivataga Bőrög Delín Elsz homokdűnéi Mongóliában
- A föld legrövidebb távolsága sivatag és örök fagy között: 770 kilométer.
Az itt élő népek nagy része állattenyésztéssel foglalkozik. Az ipari tevékenység a régió városaiba tömörül.
A régió főbb folyói az Amu-darja, a Szir-darja és a Hari Rud, legnagyobb tavai az Aral-tó és Balkas-tó. A víz rendkívül értékes erőforrás a szárazsággal küzdő Közép-Ázsiában, és a jövőben jelentős nemzetközi vitákhoz vezethet.
Történelem
Őskor
Közép-Ázsia régészeti emlékei iránt a 19. század végén ébredt fel az európai tudomány érdeklődése. A. V. Komarov, a térség orosz főkormányzója, az 1880-as évek elején kisebb ásatásokat indított az Aşgabat közelében fekvő Anau település környékén. Kiderült, hogy a falutól északra levő dombok őskori maradványokat rejtenek. Eredményeire felfigyelvén, amerikai régészek egy csoportja, Raphael Pumpelly vezetése alatt, 1903–1904-ben gondos munkával feltárta az anaui oázis két dombját.
Pumpelly annak idején az indoeurópai (árja) népek vándorlásaira keresett magyarázatot. Az ásatások révén a mezőgazdaság keletkezésének okait is vizsgálni kényszerült. Úgy találta, hogy az anaui oázis növénytermelő és állattenyésztő kultúrája helyi eredetű, elszigetelten, külső hatások nélkül jött létre. A pleisztocén végi általános szárazság (deszikkáció) a mindeddig vadászatból és gyűjtögetésből élő lakosságot az oázisokba terelte. A hasznos növényekben és állatokban gazdag oázisok növekvő népessége fokozatosan megtanulta a növénytermesztést és állattenyésztést, majd amikor az oázis már nem volt képes eltartani az így még inkább növekvő népességet, megkezdődött és huzamosabb ideig folyamatos volt a fölösleg elvándorlása. Pumpelly ásatásai óta Anau kulcsfontosságú lelőhelynek számított az újkőkorral foglalkozó tanulmányokban. A régészeti ásatásokat a második világháború után V. M Maszon régész irányította. Régészeti eredményei alapján a térség újkőkori civilizációját Dzsejtun-kultúrá-nak nevezik.
- Lásd még:Dzsejtun
Későbbi korszakok
Közép-Ázsia történelmét meghatározta a terület éghajlata és földrajza. A régió szárazsága nehézzé tette a mezőgazdaságot, a tengertől való távolsága pedig elvágta a fő kereskedelmi útvonalaktól. Így kevés jelentős város fejlődött a régióban és a területet évezredekig a sztyeppék lovas nomád népei, az úgynevezett sztyeppei népek uralták.
A sztyeppei népek és a környező letelepedett népek közötti kapcsolatot Közép-Ázsiában régóta konfliktus jellemezte. A nomád életmód jól alkalmazkodott hadviseléshez és a sztyeppék lovasaiból lettek a katonailag legerősebb népek a világon.
A nomádok uralkodásának a 16. században a lőfegyverekkel rendelkező letelepedett népek támadása vetett véget, akik átvették a régió irányítását. Oroszország, Kína, és a más hatalmak a régió felé terjeszkedtek és a 19. század végéig elfoglalták Közép-Ázsia nagy részét.
1906-ban és 1909-ben a fiatal földrajztudós, Prinz Gyula járt itt, aki főleg a Tien-sant és környékét vizsgálta, ezzel eltüntetve a terület térképének fehér foltjait.
Az 1917-es októberi orosz forradalom után a közép-ázsiai területeket beolvasztották a Szovjetunióba. Mongólia független maradt, de szovjet szatellitállam lett.
Közép-Ázsia szovjet területein fejlődött az infrastruktúra, a területet iparosították, de a sztálinista diktatúra több százezer áldozatot szedő terrorja, a helyi kultúrák utána is folytatódó elnyomása, a sikertelen kollektivizálási programok, az etnikai feszültségek és a környezetszennyezés miatt a problémák tartósan fennmaradtak.
A Szovjetunió összeomlásával öt ország nyerte el függetlenségét. Az új államokban azonban általában a korábbi kommunista pártelit jutott hatalomra. Az új köztársaságok közül egyiket sem lehet működő demokráciáknak nevezni, a legfejlettebb ma e téren Kirgizisztán.
Népesség
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az iszlám a leggyakoribb vallás. A legtöbb közép-ázsiai muszlim a szunnita irányzat híve.
Az országokban török nyelveket beszélnek, kivéve Tádzsikisztánt, ahol az iráni tádzsik nyelvet beszélik.
Közép-Ázsia etnikailag igen változatos képet mutat, mongolok, kazakok, ujgurok, üzbégek, törökök, kirgizek, tádzsikok és türkmének alkotják a honos népek jelentős részét.
Gazdaság
Kultúra
Életmód, hagyományok
Művészet
Látnivalók
Bibliográfia
- V. M. Masszon: Dzsejtun - Egy kőkori település Közép-Ázsiában - Bp.1978. Gondolat K. - ISBN 963-280-259-4
- Bakay Kornél (1997, 1998): Őstörténetünk régészeti forrásai. I. II. Miskolc;
- Erdélyi István, Sugár L. (1982): Ázsiai lovas nomádok. Gondolat, Budapest;
- Érdy M. (2001): A hun lovastemetkezések. Magyarországért, Édes Hazánkért Kiadó, Székesfehérvár;
- von Gamber O. (1978): Waffe und Rüstunk Eurasiens. Klinkhardt und Biermann, Braunschweig;
- Ghirshman, R. (1964): Persia. From the Origins to Alexander the Great. Thames and Hudson, London;
- Götz László (1995): Keleten kél a Nap. Püski, Budapest;
- von Jettmar K. (1964): Die Frühen Steppenvölker. Baden-Baden;
- László Gyula (1974): A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest;
- Okladnyikov A. P., Martinov A. I. (1983): Szibériai sziklarajzok. Gondolat, Budapest;
- Prinz Gyula: Utazásaim Belső-Ázsiában. Budapest, 1911.
- Prinz Gyula: Ázsia szívében. Budapest, 1911.
- Rolle R. (1980): Die Welt der Skythen. Bucher, Luzern und Frankfurt;
- Rugyenko Sz. I. (1953): Kultura naszelényija gornava Altaja v szkifszkoje vrémja. Akademija Nauk Sz. Sz. Sz. R. Moszkva i Leningrad;
- Talbot-Rice, T. (1965): Ancient Arts of Central Asia, Thames and Hudson, New York;
- Tolsztov Sz. P. (1950): Az ősi Chorezm. Hungária, Budapest
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.