A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Antarktisz-egyezmény | |
El nem ismert területi igények az Antarktiszon: | |
Alapítva | 1959. december 1. |
Tagság | 53 részes állam |
Az Antarktisz-egyezmény weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Antarktisz-egyezmény témájú médiaállományokat. |
Az Antarktisz-egyezmény és a hozzá kapcsolódó megállapodások, melyeket összefoglaló néven Antarctic Treaty System-nek vagy ATS-nek neveznek, Antarktisznak, a Föld egyetlen, állandó lakosság nélküli földrészének nemzetközi jogi viszonyait szabályozza. Az egyezmény definíciója értelmében Antarktisz a 60. déli szélességtől délre eső szárazföld és jégmező együttesen. Az egyezményt napjainkig 53 ország írta alá. Az aláírók Antarktiszt tudományos, védett területként ismerik el, melyen szabad tudományos kutatás folyhat, és melyen megtiltják a katonai tevékenységet. Ez volt az első olyan fegyverkorlátozási egyezmény, melyet még a hidegháború idején hoztak tető alá.
Az Antarktisz-egyezmény és a kapcsolódó szerződések
Az alapszerződés
Az alapszerződést 1959. december 1-jén nyitották meg aláírásra, és 1961. június 23-án lépett hatályba.[1] Az eredeti aláíró felek közé az az 1957-58-as nemzetközi geofizikai évben aktív 12 ország tartozott, akik elfogadták az Amerikai Egyesült Államok meghívását a megállapodásról folytatott konferenciára. Ezeknek az országoknak jelentős érdekeltsége fűződött az Antarktiszhoz. Az országok: az Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Ausztrália, Belgium, Chile, a Dél-afrikai Köztársaság, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Norvégia, a Szovjetunió, és Új-Zéland. Az aláírók összesen több mint 50 antarktiszi kutatóállomást létesítettek a nemzetközi geofizikai évre. Az egyezmény a tudományos együttműködés diplomáciai kifejezése volt.
Az Antarktisz-egyezmény cikkelyei
- 1. cikkely – a terület kizárólag békés célokra vehető igénybe, katonai tevékenység, például fegyverek tesztelése tilos, azonban tudományos kutatásra és bármilyen más békés célra katonai személyzet és eszközök felhasználhatók;
- 2. cikkely – a tudományos kutatás és együttműködés szabadsága;
- 3. cikkely – az Egyesült Nemzetek Szervezetével és más nemzetközi szervezetekkel együttműködve, az információ és személyzet szabad cseréje;
- 4. cikkely – az egyezmény nem ismer el, nem vitat, és nem alapoz meg területi igényeket; az egyezmény hatálya alatt új igény nem juthat érvényre;
- 5. cikkely – megtiltja a nukleáris robbantásokat és radioaktív hulladékok elhelyezését;
- 6. cikkely – az egyezmény hatálya alá tartozik a 60 déli szélességtől délre eső minden szárazföldi terület és jégmező;
- 7. cikkely – az egyezményt aláíró részesállamoknak szabad hozzáférése van bármely területhez, beleértve a légi megfigyeléseket is, és bármelyik kutatóállomást, telepített eszközt illetve berendezést megvizsgálhatják. Minden tevékenységet és katonai személyzet érkezését előre be kell jelenteni;
- 8. cikkely – a megfigyelők és kutatók ügyeiben saját országuk igazságszolgáltatása illetékes;
- 9. cikkely – a részes országok között gyakori konzultációs találkozókat kell tartani;
- 10. cikkely – az egyezményt aláíró országok megakadályozzák bármely ország részéről folytatott, az egyezmény szellemével ellentétes tevékenységet;
- 11. cikkely – a felmerülő vitákat az érintett felek békés úton igyekeznek elrendezni, vagy ha ez nem jár eredménnyel, a Nemzetközi Bírósághoz fordulhatnak;
- 12., 13., 14. cikkelyek – az egyezmény fenntartásával, értelmezésével és módosításával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak.
Az egyezmény fő célja, hogy biztosítsa, hogy az Antarktisz területét az egész emberiség érdekében mindig is kizárólag békés célokra használják, és ne váljon nemzetközi viszály helyszínévé vagy tárgyává. Az egyezmény megtilt mindenféle katonai természetű tevékenységet, de nem tiltja a katonai személyzet jelenlétét.
Egyéb megállapodások
Az egyezmény konzultatív tanácskozásain a részes államok mintegy 200 javaslatot dolgoztak ki, melyeket kormányaik ratifikáltak. Ezek közül néhány jelentősebb:
- Az antarktiszi állat- és növényvilág megőrzésére irányuló szabályok (1964) (1982-ben lépett hatályba)
- Egyezmény az antarktiszi fókák védelméről (1972)
- Egyezmény a déli-sarki tengeri állat- és növényvilág védelméről (1980)
- Egyezmény az ásványkincsekkel kapcsolatos tevékenységekről (1988) (bár az egyezményt 1988-ban aláírták, később mégis elutasították, és soha nem lépett hatályba)
- Az Antarktisz-egyezmény környezetvédelmi jegyzőkönyvét 1991. október 4-én írták alá, és 1998. január 14-én lépett hatályba. Az egyezmény felszólít az Antarktisz természeti adottságainak megőrzésére és az Antarktisz környezetvédelmére. Öt függeléke öt speciális területre vonatkozik: a tengerszennyezésre, növény- és állatvilágra, a környezeti hatások felmérésére, hulladékkezelésre és a védett területekre. A tudományos kutatás kivételével megtilt mindenfajta, ásványi anyagokkal kapcsolatos tevékenységet. Hatodik függelékét – mely a környezeti vészhelyzetekkel kapcsolatos kötelezettségekkel foglalkozik – 2005-ben elfogadták, de még nem lépett hatályba. 2011-ben Oroszország jelezte, hogy az ásványkincsekkel kapcsolatos rendelkezéseket felmondja.
Találkozók
Az Antarktisz-egyezmény éves konzultatív tanácskozása (ATCM) a terület irányításának és igazgatásának nemzetközi fóruma. Az egyezmény aláírói közül csak 28-nak van joga döntéshozóként részt venni a tanácskozásokon, bár a többi 19 tag is részt vehet rajtuk. A döntéshozó résztvevők a „tanácskozó” tagok, ezek az eredeti 12 aláíró mellett az a 16 ország, mely ott folytatott jelentős tudományos tevékenységével kifejezte az Antarktisz iránti érdeklődését.[2]
Részes országok
Megjegyzés: az ikonra kattintva a táblázat betűrendben vagy időrendben rendezhető.
Ország[3] | Eredeti aláíró fél | Tanácskozó | Később csatlakozó |
---|---|---|---|
Amerikai Egyesült Államok** | 1960. 08. 18. | ||
Argentína (igény)* | 1961. 06. 23. | ||
Ausztrália (igény) | 1961. 06. 23. | ||
Ausztria | 1987. 08. 25. | ||
Belgium | 1960. 07. 26. | ||
Brazília | 1983. 09. 12. | 1975. 05. 16. | |
Bulgária | 1998. 05. 25. | 1978. 09. 11. | |
Chile (igény)* | 1961. 06. 23. | ||
Costa Rica | 2022. 08. 11. | ||
Csehország (eredeti aláíró Csehszlovákia) | 1962. 06. 14. | ||
Dánia | 1965. 05. 20. | ||
Dél-afrikai Köztársaság | 1960. 06. 21. | ||
Dél-Korea | 1989. 10. 09. | 1986. 11. 28. | |
Ecuador | 1990. 11. 19. | 1987. 09. 15. | |
Egyesült Királyság (igény)* | 1960. 05. 31. | ||
Észak-Korea | 1987. 01. 21. | ||
Észtország | 2001. 05. 17. | ||
Fehéroroszország | 2006. 12. 27. | ||
Finnország | 1989. 10. 09. | 1984. 05. 15. | |
Franciaország (igény) | 1960. 09. 16. | ||
Görögország | 1987. 01. 08. | ||
Guatemala | 1991. 07. 31. | ||
Hollandia | 1990. 11. 19. | 1967. 03. 30. | |
India | 1983. 09. 12. | 1983. 08. 19. | |
Izland | 2015. 10. 13. | ||
Japán | 1960. 08. 04. | ||
Kanada | 1988. 05. 04. | ||
Kazahsztán | 2015. 01. 15. | ||
Kína | 1985. 10. 07. | 1983. 06. 08. | |
Kolumbia | 1989. 01. 31. | ||
Kuba | 1984. 08. 16. | ||
Lengyelország | 1977. 07. 29. | 1961. 06. 08. | |
Malajzia | 2011. 10. 31. | ||
Magyarország | 1984. 01. 27. | ||
Monaco | 2008. 05. 30. | ||
Mongólia | 2015. 03. 23. | ||
Németország (igény) (1945 óta pihentetve) NDK |
1981. 03. 03. 1987. 10. 05. |
1979. 02. 05. 1974. 11. 19. | |
Norvégia (igény) | 1960. 08. 24. | ||
Olaszország | 1987. 10. 05. | 1981. 03. 18. | |
Oroszország (eredeti aláíró Szovjetunió)** | 1960. 11. 02. | ||
Pakisztán | 2012. 03. 01. | ||
Pápua Új-Guinea | 1981. 03. 16. | ||
Peru | 1989. 10. 09. | 1981. 04. 10. | |
Portugália | 2010. 01. 29. | ||
Románia | 1971. 09. 15. | ||
Spanyolország | 1988. 09. 21. | 1982. 03. 31. | |
Svédország | 1988. 09. 21. | 1984. 03. 24. | |
Svájc | 1990. 11. 15. | ||
Szlovákia (eredeti aláíró Csehszlovákia) | 1962. 06. 14. | ||
Szlovénia | 2019. 04. 22. | ||
Törökország | 1996. 01. 25. | ||
Ukrajna | 2004. 05. 27. | 1992. 10. 28. | |
Új-Zéland (igény) | 1960. 11. 01. | ||
Uruguay | 1985. 10. 07. | 1980. 01. 11. | |
Venezuela | 1999. 05. 24. |
* Átfedő igények
** Fenntartja a jogot igény benyújtására
2009 őszéig 47 részes állam írta alá az egyezményt: 28 tanácskozó és 19 később csatlakozott állam. A tanácskozó (szavazati joggal rendelkező) tagok közé tartozik az a hét részes állam is, akik területi igényt támasztanak az Antarktisz egy részére. A 21, területi igényt nem támasztó részes állam némelyike vagy nem ismeri el az igény jogosságát, vagy nem foglalt állást a kérdésben.
Területi igények
Argentína | Ausztrália | Chile | Egyesült Királyság | Franciaország | Norvégia | Új-Zéland |
Az Antarktisz-egyezmény Titkársága
Az Antarktisz-egyezmény Titkárságát (Antarctic Treaty Secretariat) Argentína fővárosában, Buenos Airesben 2004 szeptemberében hozta létre az Antarktisz-egyezmény Konzultációs Ülése. Az első titkárságvezető a holland Jan Huber volt, ötéves megbízatása 2009. augusztus 31-én járt le. Utódja, a német Mandfred Reinke négyéves mandátumot kapott.
Az Antarktisz-egyezmény Titkárságának feladatai a következők:
- Megszervezi az Antarktisz-egyezmény éves konzultatív tanácskozását (ATCM), valamint a Környezetvédelmi Bizottság (CEP) találkozóit.
- Elősegíti az információáramlást az egyezmény és a környezetvédelmi jegyzőkönyv által érintett felek között.
- Gyűjti, tárolja, rendszerezi és publikálja az ATCM dokumentumait.
- A nyilvánosság számára elérhetővé teszi és terjeszti az egyezményről és az Antarktiszon folyó tevékenységről szóló információkat.
Jogrendszer
Az Antarktiszon nincs állandó lakosság, ennek következtében állampolgárságról vagy kormányzatról sem lehet beszélni. Az Antarktisz területén élő bármely személy valamely másik állam fennhatósága alá tartozik, nem létezik antarktiszi fennhatóság. Az Antarktisz területének nagy részére egy vagy több ország tart fenn igényt, de az országok többsége nem ismeri el határozottan ezt az igényt. A földrész területének a nyugati hosszúság 90. és 150. foka közé eső része, valamint a norvég szektor belső része a Föld egyetlen olyan nagyobb területe, melyre egyetlen ország sem tart fenn igényt.[4]
Az Antarktisz-egyezményt és a hozzá kapcsolódó környezetvédelmi jegyzőkönyvet aláíró részes államok végrehajtják az egyezményekben foglaltakat, döntéseiket saját jogrendszerük alapján hozzák. Ezek a törvények általában csak saját, az Antarktisz területén tartózkodó állampolgáraikra vonatkoznak, a törvények elősegítik a tanácskozó tagok konszenzuson alapuló döntéseinek érvényre jutását: milyen tevékenységek engedhetők meg, mely területekre való belépéshez szükséges engedély, milyen környezetvédelmi hatásvizsgálatnak kell megelőznie a tevékenységeket, stb. Az Antarktisz-egyezményt gyakran az emberiség közös örökségének egyik példájaként emlegetik.[5]
Jegyzetek
- ↑ Information about the Antarctic Treaty and how Antarctica is governed.. 70South, 2005. december 28. (Hozzáférés: 2007. június 3.)[halott link]
- ↑ Antarctic Treaty Secretariat
- ↑ Az Antarktisz-egyezmény Titkársága: Részes országok. . (Hozzáférés: 2009. november 2.)
- ↑ Wright, Minturn, "The Ownership of Antarctica, Its Living and Mineral Resources", Journal of Law and the Environment 4 (1987).
- ↑ Jennifer Frakes, The Common Heritage of Mankind Principle and the Deep Seabed, Outer Space, and Antarctica: Will Developed and Developing Nations Reach a Compromise? Wisconscin International Law Journal. 2003; 21:409
További információk
- Australian Antarctic Territory
- 70South: Info on the Antarctic Treaty[halott link]
- Antarctic Treaty Secretariat
- Full Text of the Antarctic Treaty
- National Science Foundation - Office of Polar Programs
- List of all Antarctic Treaty Consultative Meetings
- An Antarctic Solution for the Koreas San Diego Union-Tribune, August 25, 2005 (Mindkét Korea tagja az Antarktisz-egyezménynek)
Kapcsolódó szócikk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Fájl:Antarctica, territorial claims.svg
Új-Zéland
Ausztrália (ország)
Franciaország
Norvégia
Egyesült Királyság
Chile
Argentína
1959
December 1.
Wikimédia Commons
Category:Antarctic Treaty
Antarktisz
Föld
Hidegháború
Fájl:Antarctica.CIA.svg
Nemzetközi geofizikai év
Amerikai Egyesült Államok
Argentína
Ausztrália (ország)
Belgium
Chile
Dél-afrikai Köztársaság
Egyesült Királyság
Franciaország
Japán
Norvégia
Szovjetunió
Új-Zéland
Egyesült Nemzetek Szervezete
Nemzetközi Bíróság
Fájl:Australian Antarctic Territory postal cover1959.jpg
Oroszország
Fájl:Antarctic Treaty.png
Fájl:Sort none.gif
Fájl:Flag of the United States.svg
Amerikai Egyesült Államok
Fájl:Flag of Argentina.svg
Argentína
Fájl:Bandera de la Provincia de Tierra del Fuego.svg
Argentin antarktiszi terület
Fájl:Flag of Australia.svg
Ausztrália (ország)
Ausztrál antarktiszi terület
Fájl:Flag of Austria.svg
Ausztria
Fájl:Flag of Belgium (civil).svg
Belgium
Fájl:Flag of Brazil.svg
Brazília
Fájl:Flag of Bulgaria.svg
Bulgária
Fájl:Flag of Chile.svg
Chile
Fájl:Flag of Magallanes, Chile.svg
Chilei Antarktisz
Fájl:Flag of Costa Rica (state).svg
Costa Rica
Fájl:Flag of the Czech Republic.svg
Csehország
Fájl:Flag of the Czech Republic.svg
Csehszlovákia
Fájl:Flag of Denmark.svg
Dánia
Fájl:Flag of South Africa.svg
Dél-afrikai Köztársaság
Fájl:Flag of South Korea.svg
Dél-Korea
Fájl:Flag of Ecuador.svg
Ecuador
Fájl:Flag of the United Kingdom (1-2).svg
Egyesült Királyság
Fájl:Flag of the British Antarctic Territory.svg
Brit Antarktiszi Terület
Fájl:Flag of North Korea.svg
Észak-Korea
Fájl:Flag of Estonia.svg
Észtország
Fájl:Flag of Belarus.svg
Fehéroroszország
Fájl:Flag of Finland.svg
Finnország
Fájl:Flag of France.svg
Franciaország
Fájl:Flag of the French Southern and Antarctic Lands.svg
Francia déli és antarktiszi területek
Fájl:Flag of Greece.svg
Görögország
Fájl:Flag of Guatemala.svg
Guatemala
Fájl:Flag of the Netherlands.svg
Hollandia
Fájl:Flag of India.svg
India
Fájl:Flag of Iceland.svg
Izland
Fájl:Flag of Japan.svg
Japán
Fájl:Flag of Canada.svg
Kanada
Fájl:Flag of Kazakhstan.svg
Kazahsztán
Fájl:Flag of the People's Republic of China.svg
Kína
Fájl:Flag of Colombia.svg
Kolumbia
Fájl:Flag of Cuba.svg
Kuba
Fájl:Flag of Poland.svg
Lengyelország
Fájl:Flag of Malaysia.svg
Malajzia
Fájl:Civil Ensign of Hungary.svg
Magyarország
Fájl:Flag of Monaco.svg
Monaco
Fájl:Flag of Mongolia.svg
Mongólia
Fájl:Flag of Germany.svg
Németország
Fájl:Flag of East Germany.svg
NDK
Fájl:Flag of Norway.svg
Norvégia
Maud királyné föld
Fájl:Flag of Italy.svg
Olaszország
Fájl:Flag of Russia.svg
Oroszország
Fájl:Flag of the Soviet Union.svg
Szovjetunió
Fájl:Flag of Pakistan.svg
Pakisztán
Fájl:Flag of Papua New Guinea.svg
Pápua Új-Guinea
Fájl:Flag of Peru.svg
Peru
Fájl:Flag of Portugal.svg
Portugália
Fájl:Flag of Romania.svg
Románia
Fájl:Flag of Spain.svg
Spanyolország
Fájl:Flag of Sweden.svg
Svédország
Fájl:Flag of Switzerland.svg
Svájc
Fájl:Flag of Slovakia.svg
Szlovákia
Fájl:Flag of the Czech Republic.svg
Csehszlovákia
Fájl:Flag of Slovenia.svg
Szlovénia
Fájl:Flag of Turkey.svg
Törökország
Fájl:Flag of Ukraine.svg
Ukrajna
Fájl:Flag of New Zealand.svg
Új-Zéland
Ross-selfjég
Fájl:Flag of Uruguay.svg
Uruguay
Fájl:Flag of Venezuela (state).svg
Venezuela
Fájl:Antarctica, Argentina territorial claim.svg
Fájl:Antarctica, Australia territorial claim.svg
Fájl:Antarctica, Chile territorial claim.svg
Fájl:Antarctica, United Kingdom territorial claim.svg
Fájl:Antarctica, France territorial claim.svg
Fájl:Antarctica, Norway territorial claim.svg
Fájl:Antarctica, New Zealand territorial claim.svg
Argentína
Ausztrália (ország)
Chile
Egyesült Királyság
Franciaország
Norvégia
Új-Zéland
Argentína
Buenos Aires
Az Antarktisz területei
Sablon:AntarktiszCikkek
Sablon:AntarktiszCikkek
Sablonvita:AntarktiszCikkek
Antarktisz
Az Antarktisz története
Az Antarktisz földrajza
Az Antarktisz éghajlata
Az Antarktisz jege
Az Antarktisz geológiája
Az Antarktisz területei
Antarktiszi kutatóállomások listája
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Kongresszusi Könyvtár
Integrált katalógustár
Francia Nemzeti Könyvtár
Spanyol Nemzeti Könyvtár
Országgyűlési Könyvtár (Japán)
BIBSYS
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.