A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Malajzia délkelet-ázsiai ország az Egyenlítő közelében, tizenhárom államból és három szövetségi területből álló föderáció. Területe 329 847 km², amelyből 130 598 km² van a Maláj-félszigeten, a többi pedig - kisebb szigetektől eltekintve - Borneón. A több mint 32 millió lakosú ország fővárosa Kuala Lumpur, de a szövetségi kormány székhelye Putrajaya.
Az ország többnemzetiségű és multikulturális, ami jelentős hatással van a politikájára is. A lakosság mintegy fele etnikailag maláj, a jelentős kisebbségeket a kínaiak, indiaiak és a bennszülöttek teszik ki. Az ország elsődleges, hivatalos nyelve a maláj, de az angol széles körben beszélt. Az alkotmány az iszlámot ismeri el az ország hivatalos vallásaként, de vallásszabadságot biztosít a nem muszlimok számára. Az államfő megválasztott uralkodó, akit a szövetségi államok szultánjai közül választanak ötévente.
A múltja a területén létező maláj királyságokban gyökerezik, de a 18. század óta a Brit Birodalom uralma alatt állt. 1957-ben a Maláj-félsziget (Malaya) elnyerte függetlenségét. 1963-ban Malaya egyesült Sabahhal, Sarawakkal és Szingapúrral, és megalakították Malajziát. 1965-ben Szingapúrt kizárták az államszövetségből, és független városállammá vált.[3]
Földrajza
A délkelet-ázsiai ország két, egymástól 600–650 km távolságban lévő országrészből áll:
- Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget, mely az Indokínai-félsziget déli nyúlványa),
- Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része, mely a Maláj-szigetvilághoz tartozó Nagy-Szunda-szigetek legnagyobb tagja).
A félszigeten északon Thaifölddel, délen Szingapúr szigetével határos. Borneó szigetén délen Indonézia tartományaival határos, északnyugaton körbezárja a független Brunei állam területét.
Domborzat
A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység, a Központi-hegyvidék húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tagolják (sok helyen mocsaras, mangrovés síkságok), amelyekből kelet és dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja Borneó szigetén a Kinabalu (4101 méter). A Borneón (Sarawak) található karsztos Mulu-hegység (2371 m) rejti magában a Föld legnagyobb barlangtermeit.[4]
-
Tengerpart Redang szigetén
-
Őserdő, Endau-Rompin Nemzeti Park
-
Kinabalu-hegy, Kinabalu Park, Sabah, Malajzia legmagasabb pontja
|
Vízrajz
A maláj-félszigetet nyugaton a Malaka-szoros, keleten a Dél-kínai-, illetve Borneót a Sulu- és a Celebesz-tenger határolja. Délen a félszigetet a Dzsohori szoros (Straits of Johor) választja el szomszédjától, Szingapúrtól.
A sok csapadék bővizű, de rövid folyókat táplál. Nagyobb folyói:[4]
- A félszigeten: Pahang (475 km), Perak (400 km), Kelantan (350 km).
- Borneón: Rajang (560 km), Kinabatangan (560 km), Baram (400 km).
Éghajlat
Malajzia éghajlata egyenlítői, az időjárás itt forró, páradús és csapadékos. Mindkét országrész a Föld legmelegebb pontjait összekötő termikus Egyenlítő mentén fekszik. Az évi középhőmérséklet 27-28 °C, az évszakos ingadozás 1-2 °C, a nappalok és az éjszakák között 5-8 °C. A forrósággal nagy légnedvesség párosul (átlagosan 85%). A térség az egyenlítői esők övezetébe tartozik, a csapadék mennyiségét a váltakozó irányú szélrendszer is növeli. Májustól szeptemberig a DNy-i monszun érvényesül, majd 6-8 heti átmeneti időszak után az ÉK-i monszun (tkp. passzát) uralkodik, amely a tenger felől érkezve szintén sok esőt hoz. A Maláj-félsziget nyugati oldalán évi 2200-2700 mm, a keleti parton 2800-3000 mm, Borneón 3000-4000 mm eső hull. A belső hegyvidéken az évi csapadék 5000-6000 mm.[4]
Élővilág
Faunája bennszülött fajokban gazdag. A főemlősöket az orangután, a sziamang, a fürge- és a szürke gibbon, a nagyorrú majmok és a makákók képviselik. A ragadozók közül megtalálható a maláji vadkutya, a maláj tigris, a ködfoltos párduc, az ázsiai aranymacska és a maláj medve. Előfordul még az ázsiai elefánt, a páratlanujjú patások közül az indiai tapír, illetve a jávai- és szumátrai orrszarvú.[4]
Zonális eredeti növénytakarója trópusi esőerdő. A síkvidéki esőerdők 800 méter magasságig hatolnak a hegyek oldalán. Felettük hegyi esőerdők, majd köderdők nőnek. Az ország területének kb. 2/3-át borítja erdő (a 2000-es évek elején). A kiirtott erdők helyén kaucsukfa-, olajpálma- és rizsültetvények húzódnak. A part menti síkságon sok helyen mocsárerdők, az árapály zónában mangroveerdők élnek.
A gazdasági életben a 19. század folyamán volt nagy szerepe a fakitermelésnek. Az 1960-as években ismét hirtelen megnőtt a fakitermelés. A következmény: nagyon gyorsan súlyos gonddá vált a talajerózió. Ekkor tervszerű erdőgazdálkodást vezettek be az egész országban. A kivágott erdők egy részét újratelepítették, a leromlottakat feljavították. A kormány ösztönözte az értékes fafajták (pl. teakfa) telepítését, de a gyorsan növő, a papírgyártás nyersanyagaként szolgáló fajták telepítését is.
Nemzeti parkok
A tengerpartok mangrove mocsaraitól a hegytetőkön élő tölgyesekig sokféle erdő van Malajziában.[5] Sok helyen ezekben alakítottak ki nemzeti parkokat.
Természeti világörökség
Az UNESCO Malajzia két nemzeti parkját tekinti a természeti világörökség részének: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot és a Kinabalu Parkot.
Történelem
Legkorábbi lakói negritó és veddid eredetűek voltak, akik valószínűleg 5-8 ezer évvel ezelőtt érkeztek a területre a mai Kína DNy-i vidékéről. Az első maláj telepesek (protomalájok) a Kr. e. 2. évezredben jöttek DK-Ázsia felől, őket több hullámban követték később az újmalájok.[6]
Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Ekkor Indiával és Kínával állandó kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai területe a korai időktől fogva DK-Ázsia egyik hajózási-kereskedelmi központja volt.
-
A világ képe 800 körül
-
A Srivijaya Birodalom maximális kiterjedése a 8. század körül
-
A dél-indiai Csola Birodalom (kék) és vazallusai (rózsaszín) 1030 körül
Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része a nagy Srividjaya (Srivijaya) buddhista-maláj birodalomban egyesült, amely a 8-13. század között uralta a félszigetet. A 14. századtól a jávai hindu állam, Majapahit terjesztette ki a fennhatóságát a területre.
Az első bizonyíték az iszlám megjelenésére a Maláj-félszigeten szintén a 14. századból származik. Melaka (Malakkai Szultanátus), a maláj kereskedők egyik központja az iszlám DK-ázsiai támasza lett.
A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malakkai Szultanátust , majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A Szumátra szigetéről érkező minangkabau telepesek létrehozták a Kilenc Állam (Negri Sembilan) szövetségét.
Közben a hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.
A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága a brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 19. század második felétől kínai és indiai (tamil) bevándorlók jelentek meg a félszigeten.
A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek „tanácsadónak” nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941–42-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr 1965-ben ki lett zárva a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969. május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelnök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras („hazai nép”) számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malajzia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és politikai hatalomból.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malajzia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya, Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak–déli autópálya, Sepang Formula–1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.
Államszervezet
Malajzia államformája monarchia, kormányformája föderatív választói alkotmányos monarchia.
Az ország vezetése
A tizenhárom államot szultánok és rádzsák vezetik, közülük választják meg ötévente a föderáció protokolláris szerepkörű államfőjét, aki a Yang di-Pertuan Agong (legfőbb szultán) címet viseli. 2016-tól V. Muhammad uralkodott az országban, de 2019-ben lemondott, helyére Abdullah pahangi szultánt választotta az uralkodók testülete.
Malajzia szövetségi államfője a Yang di-Pertuan Agong
, vagyis a legfőbb szultán, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik . A legfőbb szultánt ötévente választják meg a maláj államok 9 örökletes szultánja közül; a másik 4 állam, akiknek névleges kormányzóik vannak, nem vesznek részt a választásban. Malajzia kormányzati rendszerét a nyugati parlamentáris rendszerekről mintázták, ez a brit gyarmati uralom hagyatéka. A gyakorlatban mégis több hatalommal van felruházva a kormányzat végrehajtói ágában, mint a törvényhozóiban, és a bírói testület meggyengült a kormány hosszan tartó támadásaitól a Mahathir korszakban. Az 1957-es függetlenség óta Malajziát egy több pártból álló koalíció kormányozza, a Nemzeti Front (korábban Szövetség).A törvényhozói hatalom megoszlik a szövetségi és tagállami parlamentek között. A kétkamarás parlament alsó házból (Képviselők Házára vagy Dewan Rakyat, szó szerint a „Nép Terme”) és a felső házból (Szenátus vagy Dewan Negara, szó szerint a „Nemzet Terme”) áll. A 222 tagú Képviselők Háza az 5 évre választott egyéni választókerületi képviselőkből áll. A 70 szenátor mandátuma 3 évre szól; 26-ot a 13 nemzetgyűlés választ meg, 2 képviseli Kuala Lumpur szövetségi kerületét, és 1-1 Labuan és Putrajaya szövetségi területéről; 40-et a király nevez ki. Minden egyes állam rendelkezik egykamarás törvényhozó nemzetgyűléssel (malájul: Dewan Undangan Negeri, melynek tagjait egyéni választókerületben választanak meg. Bejegyzett szavazó minden 21. életévét betöltött állampolgár, aki szavazhat a Képviselők Háza tagjaira és a legtöbb tagállamban a törvényhozó nemzetgyűlésre is. A 2019-es alkotmánymódosítás óta, 18 éves kortól lehet szavazni.[7] A szavazás nem kötelező.
A végrehajtói hatalom a kabinet, melyet a miniszterelnök vezet, aki a malajziai alkotmány szerint a parlament alsó házának tagja. Ő a maláj király (Yang di-Pertuan Agong) felhatalmazásával irányítja a parlamenti többséget. A kabinetet a Parlament mindkét házából választják és annak a testületnek tartozik felelősséggel.
A tagállamok kormányait a Legfőbb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a maláj államokban vagy Ketua Menteri azokban az államokban ahol nincs örökletes uralkodó) aki tagja nemzetgyűlésnek a többségi pártból a Dewan Undangan Negeri. Minden államban, ahol örökletes uralkodó van, a Legfőbb Miniszternek muszlim malájnak kell lennie, bár ez a szabály tárgya a uralkodók diszkriminációjának.
Közigazgatási beosztás
Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.
- A 13 állam: Johor · Kedah · Kelantan · Melaka · Negeri Sembilan · Pahang · Perak · Perlis · Pulau Pinang · Selangor · Terengganu · Sabah · Sarawak
- A 3 szövetségi terület: Kuala Lumpur · Labuan · Putrajaya
Nyugat-Malajzia
Kelet-Malajzia
|
Politikai pártok
Politikai pártok - (2017-ben)[8] |
---|
Nemzeti Front (Barisan Nasional, BN):
Remény Szövetsége (Pakatan Harapan, PH):
Más:
|
Védelmi rendszerszerkesztés
Népességszerkesztés
Az ország népessége 31,6 millió fő volt 2017-ben.[9]
Népességének változásaszerkesztés
Lakosok száma | 8 160 975 | 9 844 116 | 11 741 849 | 13 504 433 | 16 221 767 | 19 205 112 | 22 896 048 | 25 843 466 | 28 758 968 | 32 447 385 |
1960 | 1966 | 1973 | 1979 | 1986 | 1992 | 1999 | 2005 | 2011 | 2020 |
Népesebb településekszerkesztés
Képek
|
Népekszerkesztés
A Maláj-félsziget őslakói a sötét bőrű, göndör hajú, ausztralid tipusú negritók, valamint az ősmalájok (protomalájok) töredékei, akik mára a félsziget eldugottabb hegyei közé szorultak vissza. Borneó belsejét szintén protomaláj törzsek lakják (punan, iban stb.), őket nevezik összefoglaló néven dajakoknak. A mai lakosság mintegy felét alkotó újmalájok Kr. e. 1500-tól több hullámban érkeztek Indokína felől. A kínaiak a 18. századtól kezdve vándoroltak be, számuk a 19. század második felében, az ónbányászat fellendülésével ugrott meg. Az indiaiakat (tamilokat) a 19. századtól a britek telepítették be a vasútépítkezésekhez.[6]
Etnikailag a mai lakosság 50%-a maláj, 12%-a ősmaláj (protomaláj) bennszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil) és 6%-a egyéb.
A maláj államok népessége és etnikumai a 2010-es népszámlálás alapján.[10][11] Rendezhető táblázat:
Állam | Népesség | Terület (km2) | Népsűrűség | Városi lakos(%) | Maláj (Bumiputra) (%) |
Kínai (%) | Indiai (%) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Johor | 3,348,283 | 19,210 | 174 | 71.9 | 58.9 | 33.6 | 7.1 |
Kedah | 1,890,098 | 9,500 | 199 | 64.6 | 77.9 | 13.6 | 7.3 |
Kelantan | 1,459,994 | 15,099 | 97 | 42.4 | 95.7 | 3.4 | 0.3 |
Malacca | 788,706 | 1,664 | 470 | 86.5 | 66.9 | 26.4 | 6.2 |
Negeri Sembilan | 997,071 | 6,686 | 150 | 66.5 | 61.3 | 23.2 | 15.2 |
Pahang | 1,443,365 | 36,137 | 40 | 50.5 | 79.0 | 16.2 | 4.4 |
Penang | 1,520,143 | 1,048 | 1,500 | 90.8 | 43.6 | 45.6 | 10.4 |
Perak | 2,258,428 | 21,035 | 110 | 69.7 | 57.0 | 30.4 | 12.2 |
Perlis
Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Malajzia A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. Source: Malajzia
čítajte viac na tomto odkaze: Malajzia
................
Fájl:Flag of Malaysia.svg
Malajzia zászlaja Fájl:Coat of arms of Malaysia.svg Malajzia címere Nemzeti mottók listája Nemzeti himnusz Fájl:Malaysia (orthographic projection).svg Főváros Kuala Lumpur Földrajzi koordináta-rendszer Államforma Monarchia Anwar Ibrahim Hivatalos nyelv Maláj nyelv Angol nyelv Tamil nyelv Kínai nyelv Egyesült Királyság 1957 Augusztus 31. Egyesült Nemzetek Szervezete Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége Nemzetközösség Kereskedelmi Világszervezet Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ázsiai Fejlesztési Bank Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Országok népesség szerinti listája Országok népesség szerinti listája Népsűrűség Bruttó hazai termék Országok GDP szerinti listája (nominális) Emberi fejlettségi index Országok terület szerinti listája Időzóna UTC+08:00 Egyezményes koordinált világidő Maláj ringgit ISO 4217 Nemzetközi gépkocsijelek listája Országhívószámok listája Legfelső szintű tartomány .my Villamos hálózat Jobb és bal oldali közlekedés Wikimédia Commons Category:Malaysia Délkelet-Ázsia Egyenlítő Malajzia államai és szövetségi területei Föderáció Maláj-félsziget Borneó Kuala Lumpur Putrajaya Hivatalos nyelv Maláj nyelv Angol nyelv Alkotmány Iszlám Államvallás Vallásszabadság Államfő Malajzia államai és szövetségi területei 18. század Brit Birodalom Sabah Sarawak Szingapúr Maláj-félsziget Indokínai-félsziget Borneó Maláj-szigetvilág Nagy-Szunda-szigetek Thaiföld Szingapúr Indonézia Brunei Központi-hegyvidék Síkság Mangrove (növénynemzetség) Karszt Fájl:Redanglaura009.jpg Fájl:Kincin.jpg Fájl:Mount kinabalu 01.png Kinabalu Park Sabah Fájl:Malaysia relief location map.jpg Thaiföld Brunei Szingapúr Indonézia Indonézia Indonézia Sarawak Sabah Fájl:Red pog.svg Fájl:Red pog.svg George Town (Malajzia) Fájl:Red pog.svg Johor Bahru Fájl:Red pog.svg Kota Kinabalu Fájl:Red pog.svg Kuching Fájl:Red pog.svg Kuala Lumpur Fájl:Red pog.svg Melakka Fájl:Red pog.svg Fájl:Red pog.svg Ipoh Fájl:Red pog.svg Fájl:Red pog.svg Kuala Terengganu Fájl:Red pog.svg Sandakan Borneó Szumátra Pinang Langkawi Fájl:Black triangle2.svg Dél-kínai-tenger Malaka-szoros Sulu-tenger Celebesz-tenger Malaka-szoros Dél-kínai-tenger Sulu-tenger Celebesz-tenger Szingapúr Csapadék Egyenlítő Monszun Orangután Sziamang Fürge gibbon Gibbonfélék Nagyorrú majmok Közönséges makákó Ragadozók Maláj tigris Ködfoltos párduc Ázsiai aranymacska Maláj medve Ázsiai elefánt Páratlanujjú patások Indiai tapír Jávai orrszarvú Szumátrai orrszarvú Fájl:Searchtool right.svg Kategória:Malajzia állatvilága Fájl:Searchtool right.svg Kategória:Malajzia növényvilága Trópusi esőerdő Köderdő Kaucsukfa Olajpálma Árapály Mangrove (növénynemzetség) Talajerózió Teakfa Papírgyártás Fájl:Buceros rhinoceros -Chester Zoo-8a.jpg Orrszarvú madár Fájl:Hylobates lar - Kaeng Krachan WB.jpg Fehérkezű gibbon Fájl:Stavenn Trachypithecus cristatus 01.jpg Ezüstös langur Fájl:Pangolin borneo.jpg Hátsó-indiai tobzoska Fájl:Binturong in Overloon.jpg Binturong Fájl:SaltwaterCrocodile('Maximo').jpg Bordás krokodil Fájl:Bearded Pig.JPG Szakállas disznó Mangrove (növénynemzetség) Fájl:Searchtool right.svg Malajzia nemzeti parkjainak listája Fájl:Searchtool right.svg UNESCO Világörökség Kinabalu Park Kr. e. 2. évezred India Fájl:East-Hem 800ad.jpg Fájl:Srivijaya Empire.svg Fájl:Rajendra map new.svg Csola-dinasztia Q234197#sitelinks-wikipedia Jáva Q49326#sitelinks-wikipedia Melaka (település) Iszlám Portugálok Q46652#sitelinks-wikipedia 1641 Hollandok Szumátra 1795 1818 1824 1824 Egyesült Királyság Ón Pahang Selangor Perak Negeri Sembilan 1909 Sziám 1941 1942 Második világháború 1948 Protektorátus 1957 Nemzetközösség 1963 Szingapúr Szingapúr 1965 Indonézia Fülöp-szigetek Brunei Mahathir bin Mohamad Petronas-ikertorony Kuala Lumpur Sepang International Circuit Putrajaya Államforma Monarchia Kormányforma Alkotmányos monarchia Fájl:Kuala Lumpur Malaysia Bangunan Parlimen Malaysia-02.jpg Kuala Lumpur Fájl:Parlimen08.jpg Fájl:Perdana Putra Putrajaya Dec 2006 003.jpg Putrajaya Malajzia államai és szövetségi területei Föderáció 2016 2019 Pahang Q5244614#sitelinks-wikipedia Fájl:Searchtool right.svg Malajzia államai és szövetségi területei Johor Kedah Kelantan Melaka (állam) Negeri Sembilan Pahang Perak Perlis Pinang Selangor Terengganu Sabah Sarawak Kuala Lumpur Putrajaya Fájl:Malaysia states blank (color scheme).png Perlis Kedah Pinang Kelantan Terengganu Perak Selangor Negeri Sembilan Melaka (állam) Johor Pahang Sarawak Sabah Kuala Lumpur Putrajaya Dél-kínai-tenger Malaka-szoros Thai-öböl Sulu-tenger Celebesz-tenger Brunei Indonézia Indonézia Indonézia Szingapúr Thaiföld Fájl:Searchtool right.svg Malajzia hadereje Fájl:Malaysia population density 2010b.png Q833#P1082 Fájl:Searchtool right.svg Malajzia városai Fájl:Malaysian girls.jpg Fájl:Tamil girls.jpg Fájl:AtiqahAfandi08 (4757967325).jpg Fájl:Dayak2 2008New.jpg Fájl:Kapitan Keling.JPG Mecset George Town (Malajzia) Ausztralid Kr. e. 1500 Indokína Updating...x A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket. |