A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Rostock | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
Járás | Mecklenburg-Elő-Pomeránia (1990. október 3. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 1218 | ||
Polgármester | Claus Ruhe Madsen (független) | ||
Irányítószám | 18001–18147 | ||
Körzethívószám | 0381 | ||
Rendszám | HRO | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 209 920 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1102 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 13 m | ||
Terület | 181,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′Koordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 12° 08′ | |||
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén | |||
Rostock weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostock témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rostock kikötő-, egykori Hanza-város Németország északi részén, a Balti-tenger partján; Mecklenburg-Elő-Pomeránia szövetségi állam legnagyobb városa.
Fekvése
A Balti-tenger partján, Berlintől északnyugatra fekvő település.
Éghajlata
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 3,4 | 3,9 | 7,1 | 11,6 | 16,3 | 18,1 | 21,8 | 21,7 | 18,0 | 13,1 | 7,7 | 4,2 | 12,3 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −0,7 | −0,4 | 1,6 | 4,7 | 8,8 | 12,2 | 14,6 | 14,6 | 11,6 | 7,5 | 3,4 | 0,3 | 6,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 37 | 42 | 35 | 53 | 70 | 62 | 67 | 60 | 46 | 49 | 49 | 616 |
Havi napsütéses órák száma | 46 | 66 | 120 | 192 | 258 | 230 | 249 | 220 | 159 | 109 | 54 | 38 | 1740 |
Forrás: Météo Climat[2][3] |
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 12,4 | 17,0 | 22,3 | 29,2 | 29,5 | 32,6 | 33,0 | 34,5 | 29,5 | 24,4 | 19,5 | 15,5 | 34,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −17,8 | −18,1 | −13,5 | −3,1 | 0,0 | 2,5 | 7,3 | 6,5 | 3,4 | −1,3 | −9,3 | −15,6 | −18,1 |
Forrás: HKO[4] and NOAA[5] |
Története
Régészeti feltárások alapján a 7. században alapította a nyugati-szláv törzs, az obodriták. A város neve az ősszláv nyelvből származik. Jelentése „a hely, ahol a víz kettéfolyik, különválik”. Rostock 1218-ban kapott városi kiváltságokat.
A város a keleti-tengeri hajózás kiindulópontja lett és ugyanakkor fontos állomás a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon. A 14. és 15. században a hajóépítés, a hajózás, a kereskedelem és a könnyűipar hatalmas fejlődésen ment keresztül. A város mint a Hanza-szövetség tagja a mecklenburgi hercegek hatalmi törekvéseivel is szembe tudott helyezkedni. A közvetítő kereskedelem útján szerzett tőkéjével a korai kapitalizmus bástyája volt; fallal vették körül. A város az építkezések terén sem maradhatott el a többi nagy német város mögött. Gyönyörű templomok és művészi kivitelű városháza mellett Rostockban díszes polgárházak sora épült.
IV. János, V. Albert (Albrecht) mecklenburgi herceg és a rostocki tanács 1419-ben itt alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a tengerpart vidékén.
A Hanza hanyatlása után Rostock is nehéz századokat élt át. A svédeknek a Harmincéves háború után bevezetett vámeljárása a város kikötői forgalmát érzékenyen érintette. Súlyos volt a helyzet a napóleoni háborúk idején is. A császár csapatai megszállták Rostockot és Warnemündét, és a kikötőben teljes zárlatot rendeltek el, 1806-tól 1813-ig. 1850 és 1880 között a hajózás újabb fénykorát érte meg, de az ezt követő évtizedekben Hamburg és Stettin mögött elmaradt a versenyben.
Főbb látnivalók
- Piactér (Marktplatz)
- Marienkirche
- Nikolaikirche
- Petri-Kirche
- Egyetemi főépület
Politika
A városi parlament (Bürgerschaft) 53 képviselője:[6]
(az 53 ülőhely szerint)
- Linke/Partei: 12
- CDU/UFR: 11
- Bündnis 90/Die Grünen: 10
- SPD: 8
- RB/Freie Wähler: 6
- Egyéb: 6
Városrészek
|
Közlekedés
Vasúti közlekedés
Légi közlekedés
Galéria
-
A városháza
-
Képeslap 1899-ből, Brück & Sohn kiadó
-
Szobor a kikötő bejáratánál
-
Az Európai Főiskola
-
A Hohe Düne, a háttérben Warnemünde
-
A régi városi kikötő
-
A kikötő
-
Az „Emerald Princess”
-
Az Óváros északról
-
Kolostorbelső
-
Az AIDA-székház
-
A Kröpelini utca
-
Szökőkút a piactéren
-
A Nikolaikirche
-
A Marienkirche
-
A városi könyvtár
-
Az egyetem főépülete
-
Az Ostsee Stadion
-
A Petrikirche
-
A város madártávlatból
Testvérvárosok
(nem teljes lista)
- Szczecin (Lengyelország) (1957)
- Turku (Finnország) (1959)
- Dunkerque (Franciaország) (1960)
- Riga (Lettország) (1961)
- Antwerpen (Belgium) (1963)
- Aarhus (Dánia) (1964)
- Göteborg (Svédország) (1965)
- Bergen (Norvégia) (1965)
- Várna (Bulgária) (1966)
- Fiume (Horvátország) (1966/1974-2002 )[7]
- Bréma (Németország) (1987)
- Talien (Kína) (1988)
- Raleigh (Észak-Karolina) (USA) (2001)
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Climate for Germany 1981-2010 (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ Weather extrém: for Rostock (francia nyelven). Météo Climat. (Hozzáférés: 2019. január 15.)
- ↑ Climate Statistics for Warnemünde, Germany. . (Hozzáférés: 2012)
- ↑ Rostock-Warnemunde (10170) - WMO Weather Station. NOAA. (Hozzáférés: 2019. január 28.)[halott link] Archived January 28, 2019, at the Wayback Machine
- ↑ Fraktionen. Bürgerinformationssystem. Hanse- und Universitätsstadt Rostock. (Hozzáférés: 2020. március 6.) Archiválva 2019. november 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ testvértelepülések (horvát nyelven). www.rijeka.hr. . (Hozzáférés: 2009. december 23.)
Források
- NDK (Panoráma, 1981) ISBN 963 243 215 0
További információk
- Rostock.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Az egyetem honlapja
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.