A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A településen világörökségi helyszín található |
Mainz | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Rajna-vidék-Pfalz | ||
Járás | Rajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – ) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 782 | ||
Polgármester | Michael Ebling (SPD) | ||
Irányítószám | 55001–55131 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | MZ | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 220 552 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2056 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 88 m | ||
Terület | 97,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 59′ 58″, k. h. 8° 16′ 25″Koordináták: é. sz. 49° 59′ 58″, k. h. 8° 16′ 25″ | |||
Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén | |||
Mainz weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. A Mainzi egyházmegye Püspöki székhelye, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is.[2] Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.
Fekvése
A Rajna és a Majna összefolyásánál, a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város északkeleti határát, nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta (Krakkóval azonos földrajzi szélességen fekszik).
Városképe
Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Tours-i Szent Márton és Szent István (vértanú) dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen (Piackút). A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.
A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve azonban eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombákkal a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották, és Mainzot modern stílusban újjáépítették.
Látnivalók
2021 óta a zsidó temető a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége világörökségi helyszín része.[3]
Történelme
A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania Superior provincia székhelye lett.
A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.
1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.
Itt született, és itt töltötte élete nagy részét Johannes Gutenberg (1400–1468), és itt adta ki 1455-ben Európa első nyomtatott könyvét, a Gutenberg Bibliát, 180 példányban.
1793-ban itt tartották az első szabad választást. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsekség megszűnésének éve is.
I. Napóleon francia császár seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.
1816. június 30-án a poroszok Hessen–Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz csatolták, és (Landau in der Pfalzhoz hasonlóan) szövetségi erődként (Bundesfestung) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták. Ez a státusz ötven évvel később (1866-ban), a Szövetség felbomlásakor szűnt meg. A vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.
1933. január 30-án – a Führer megválasztásakor – a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.
Vallás
Mainz védőszentje Tours-i Szent Márton.
A város vallási megoszlásának alakulása:
Év | Lakosok száma | Katolikus | %-arány | Protestáns | %-arány | zsidó | %-arány | Egyéb | %-arány |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1800 | 21 200 | 18 850 | 89,0 | 750 | 3,5 | 1600 | 7,5 | ||
1816 | 25 251 | 22 066 | 87,4 | 1576 | 6,2 | 1606 | 6,4 | 3 | |
1824 | 28 409 | 23 880 | 84,1 | 2892 | 10,2 | 1633 | 5,7 | 4 | |
1834 | 31 535 | 26 399 | 83,7 | 3388 | 10,7 | 1740 | 5,5 | 8 | |
1840 | 32 142 | 25 562 | 79,6 | 4813 | 14,9 | 1756 | 5,5 | 11 | |
1846 | 36 656 | 28 529 | 77,9 | 5943 | 16,2 | 2134 | 5,9 | 50 | |
1852 | 35 140 | 27 633 | 78,4 | 5037 | 14,3 | 2128 | 6,0 | 342 | 1,0 |
1852 | 36 741 | 28 823 | 78,4 | 5317 | 14,5 | 2125 | 5,8 | 476 | 1,3 |
1871 | 60 837 | 39 706 | 65,3 | 17 483 | 28,7 | 3064 | 5,0 | 584 | 1,0 |
1895 | 76 566 | 46 100 | 60,2 | 26 930 | 35,2 | 3166 | 4,1 | 370 | 0,5 |
1900 | 84 251 | 49 414 | 58,6 | 31 151 | 37,0 | 3104 | 3,7 | 580 | 0,7 |
1905 | 106 338 | 63 001 | 59,2 | 39 418 | 37,1 | 3101 | 2,9 | 818 | 0,8 |
1925 | 108 537 | 65 914 | 60,7 | 37 053 | 34,1 | 2738 | 2,5 | 2832 | 2,6 |
1933 | 142 627 | 80 777 | 56,6 | 51,937 | 36,4 | 2609 | 1,8 | 7304 | 5,2 |
1946 | 75 020 | 46 006 | 61,3 | 23 764 | 31,7 | 59 | 0,08 | ||
1961 | 134 375 | 71 904 | 53,5 | 54 335 | 40,4 | 130 | 0,09 | 8136 | 6,1 |
1970 | 172 195 | 94 394 | 54,8 | 64 941 | 37,7 | 142 | 0,1 | 12 781 | 7,4 |
1987 | 172 529 | 87 986 | 51,0 | 54 952 | 31,9 | 162 | 0,09 | 29 591 | 17,1 |
1997 | 200 392 | 87 367 | 43,6 | 53 254 | 26,6 | 203 | 0,1 | 59 568 | 29,7 |
Városrészek
|
|
|
Közlekedés
Közúti közlekedés
A várost érinti az A60-as autópálya.
Vasúti közlekedés
Polgármesterek
Lakosság
|
|
|
¹ Népszámlálás
Lakosok száma | 183 880 | 199 237 | 209 779 | 213 528 | 215 110 | 217 118 | 217 556 | 217 556 | 220 552 |
1975 | 2010 | 2015 | 2016 | 2017 | 2019 | 2021 | 2021 | 2022 |
Testvértelepülések
- Egyesült Királyság Watford 1956
- Franciaország Dijon 1957
- Franciaország Longchamp 1966
- Horvátország Zágráb 1967
- Olaszország Rodeneck 1977
- Spanyolország Valencia 1978
- Azerbajdzsán Baku 1984
- Izrael Haifa 1987
- Németország Erfurt 1988
- USA Louisville (Kentucky) 1994
A város szülöttei
- Johannes Gutenberg (1397?-1468) – a könyvnyomtatás atyja
Jellegzetes utcanévtáblái
Mainznak 1853 óta fraktúr betűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak.
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Impressum – ZDF. www.zdf.de. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
- ↑ ShUM Sites of Speyer, Worms and Mainz. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Portál:Világörökség
Fájl:Theodor-Heuss-Brücke, 1902231957, ako.jpg
Fájl:Coat of arms of Mainz-2008 new.svg
Fájl:Mainz Flagge Hochformat.svg
Németország
Németország tartományai
Rajna-vidék-Pfalz
Németország járásai
Rajna-vidék-Pfalz
Németország Szociáldemokrata Pártja
Irányítószám
Körzethívószám
Forgalmi rendszám
Testvérváros
Watford
Dijon
Zágráb
Valencia (Spanyolország)
Haifa
Erfurt
Louisville (Kentucky)
Baku
Rodengo
Kigali
Népsűrűség
Tengerszint feletti magasság
Időzóna
Közép-európai idő
Egyezményes koordinált világidő
Speciális:Map/5/51.15/10.5/hu
Földrajzi koordináta-rendszer
Fájl:Rhineland-Palatinate location map.svg
Fájl:Rhineland-Palatinate MZ.svg
Rajna-vidék-Pfalz
Wikimédia Commons
Category:Mainz
Sablon:Német település infobox
Q1720
Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz
Németország
Rajna-vidék-Pfalz
Mainzi egyházmegye
Egyetem
Közszolgálati médiaszolgáltatás
ZDF
Fájl:Mainz aerial photograph.jpg
Rajna
Majna (folyó)
Krakkó
Földrajzi szélesség
Fájl:Mainz altstadt.jpg
Középkor
Újkor
Tours-i Szent Márton
Szent István (vértanú)
Romanika
Gótika
Reneszánsz
Barokk
Rokokó
Klasszicizmus
Második világháború
Szövetségesek
Q1710936#sitelinks-wikipedia
Q14778062#sitelinks-wikipedia
Fájl:Wiki letter w.svg
Wikipédia:Csonk
Fájl:Blason ville fr Mayence-Empire (Orn ext).svg
I. Napóleon francia császár
Fájl:Mainzer Dom vom Kreuzgang.jpg
Fájl:Christuskirche in Mainz.jpg
Jézus
89
Germania Superior
Mainzi egyházmegye
343
6. század
Bonifatius Wynfrith
782
Érsek
1212
II. Frigyes német-római császár
1235
1462
1477
Mainzi Egyetem
Johannes Gutenberg
1793
Németország
I. Napóleon francia császár
1816
Porosz Királyság
Luxembourg
Landau in der Pfalz
Német Szövetség
Német Császárság
1933
Adolf Hitler
Zsidók
Kitelepítés
Tours-i Szent Márton
Fájl:Mainz subdivisions.svg
A60-as autópálya (Németország)
Fájl:Searchtool right.svg
Mainz Hauptbahnhof
1800
1814
1814
1831
1831
1834
1834
1836
1837
1838
1839
1841
1842
1860
1861
1864
1865
1871
1871
1872
1872
1877
1877
1885
1885
1894
1894
1905
1905
1919
1919
1931
1931
1933
1934
1942
1942
1945
1945
1945
1949
1949
1965
1965
1987
1987
1997
1997
2012
2012
50
450
750
1180
1300
1463
1545
1648
1700
1771
1782
1799
1814
1822
1828
1852
1856
1861
1864
1867
1871
1875
1880
1885
1890
1895
1900
1905
1910
1916
1917
1919
1925
1933
1939
1945
1946
1950
1956
1961
1965
1970
1975
1980
1985
1987
1990
1995
2000
2005
2011
Q1720#P1082
Fájl:50. Breitengrad in Mainz.jpg
Egyesült Királyság
Watford
1956
Franciaország
Dijon
1957
Franciaország
Longchamp (Côte-d’Or)
1966
Horvátország
Zágráb
1967
Olaszország
Rodengo
1977
Spanyolország
Valencia (Spanyolország)
1978
Azerbajdzsán
Baku
1984
Izrael
Haifa
1987
Németország
Erfurt
1988
Amerikai Egyesült Államok
Louisville (Kentucky)
1994
Johannes Gutenberg
Fraktúr
Fájl:MainzStrSchilder.jpg
Szövetségi Statisztikai Hivatal
Mainzi egyházmegye
Mainzi püspökök és érsekek listája
1. FSV Mainz 05
Sablon:Alárendelt egységek
Sablon:Alárendelt egységek
Sablonvita:Alárendelt egységek
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Kongresszusi Könyvtár
Nemzetközi Szabványos Névazonosító
Integrált katalógustár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Francia Nemzeti Könyvtár
Spanyol Nemzeti Könyvtár
Fájl:Portal DE 2.svg
Portál:Németország
Fájl:P geography.png
Portál:Földrajz
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.