A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Duisburg | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
Kerület | Düsseldorf | ||
Járás | Regierungsbezirk Düsseldorf (1815–) | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 861 | ||
Polgármester | Sören Link főpolgármester (SPD) | ||
Irányítószám | 47001–47279 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | DU | ||
Testvérvárosok | Lista Vilnius (1985. október 10. – ) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 502 211 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2096 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 33 m | ||
Terület | 232,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 25′ 56″, k. h. 6° 45′ 40″Koordináták: é. sz. 51° 25′ 56″, k. h. 6° 45′ 40″ | |||
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
Duisburg weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.
Fekvése
Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.
Története
Duisburg már a rómaiak idejében Deuso néven a Rajna fontos rakodóhelye volt. A Deusoburg védelme alatt a Karolingok idején fríz kereskedők telepedtek le itt. Duisburg a 800 körüli évektől ismert volt jól menő kereskedelméről és királyi udvaráról. Igazi hajózásról csak a 11. századtól lehet itt beszélni. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Rudolf Habsburg király a klevei grófoknál elzálogosította, így Clevehez (ma Kleve) került.
A 14. századtól a város a Hanza-szövetség tagja lett. 1655–1818 között egyetemi város. Duisburg 1831-től az ipari és kereskedelmi kamara székhelye volt. Ipari fellendülése a 19. század közepén vette kezdetét.
Gazdaság
A város földrajzi fekvése: az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége a több folyó találkozásánál épült kikötőjét, mely Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Óriási nyersanyagforrásai - elsősorban kőszénkészletei révén - egymagában is nagy szerepe van az ország iparában. Szárazföldi közlekedés szempontjából is szerencsés a fekvése; fontos útvonalak vezetnek át rajta. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászaton és az acéliparon (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.
Vasúti közlekedés
Politika
Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.
A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.
2007. augusztus 15-én maffialeszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.[2]
A Loveparade-katasztrófa
2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.
Híres duisburgiak
- Gerardus Mercator - az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator, eredeti nevén Gerhard Kremer (1512–1594) földrajztudós és kartográfus, aki az első tudományosan pontos térképet rajzolta.
- August Thyssen iparmágnás
- Franz Haniel iparmágnás
- Wilhelm Lehmbruck - 1881-ben Meiderichben született expresszionista festő és szobrász
- Karl Jarres - jelentős, duisburgi illetőségű politikus, aki 1914–1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett.
- Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő a német Tetthely című krimi sorozatból, akit Götz George testesített meg 1981 óta.
Testvérvárosai
- Calais, Franciaország
- Portsmouth, Egyesült Királyság
- Vilnius, Litvánia
- Wuhan, Kína
- Gaziantep, Törökország
- Lomé, Togo
Jegyzetek
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ http://old.hirado.hu/videotar/?id=7492%7C[halott link] A Cosa nostra leszámolása
Források
- Bokor József (szerk.). Duisburg, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.
Látnivalók
- Kikötő - a Duisburg-Ruhrort-i kikötő Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, összterülete (vízfelülete) 1022 hektár, 23 kikötőmedencével, 44 km-nyi rakparttal, melyen több mint száz futódaru és rakodóhíd, két vasútikocsi-buktató és a szén átrakodásához napi tízezer tonna kapacitású szénosztályozó működik. A legnagyobb európai folyami kikötő áruforgalma döntően a Rajna-torkolati kikötőkkel: Rotterdammal, Amszterdammal, Antwerpennel és a középső és felső Rajna más kikötőivel bonyolódik.
- Városháza (Rathaus) - 1897–1902 között épült klasszicista stílusban.
- Gerardus Mercator szobra - 1878-ban készült, a Városháza előtti téren áll.
- Megváltó temploma (Salvatorkirche) - A 14. században készült, késő gótikus stílusban, itt van Mercator sírja is.
- Hattyúk kapujának hídja (Schwanentor-Brücke) - A belvárost köti össze a Ruhrorttal. Ha alatta hajó megy el, a négytornyú híd liftszerűen felemelkedik.
- Városi színház - 1912-ben épült, klasszicista homlokzattal.
A Marxloh városrészben, 2008. október 26-án meg nyitottak egy muszlim mecsetet is.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.