A „Vesztfália” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Vesztfália (egyértelműsítő lap).

Észak-Rajna-Vesztfália
Észak-Rajna-Vesztfália zászlaja Észak-Rajna-Vesztfália címere
Fővárosa	Düsseldorf
é. sz. 51° 13′ 00″, k. h. 7° 31′ 60″51.216667, 7.53333351.216667°N 7.533333°EKoordináták: é. sz. 51° 13′ 00″, k. h. 7° 31′ 60″51.216667, 7.53333351.216667°N 7.533333°E
Legnagyobb város	Köln
Államforma	szabad állam
Vezetők
Miniszterelnök	Hendrik Wüst (CDU)
Hatalmon lévő párt	CDU/FDP koalíció
Hivatalos nyelv	német
Beszélt nyelvek	német
Tagság	Lista Európai Klímaszövetség IT Planning Council
Népesség
Népszámlálás szerint	17 932 651 fő (2018. dec. 31.)[1]
Becsült	17 638 098 fő (2014)
Népsűrűség	517 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	34 110,26 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „” hivatkozásra.
Pénznem	euró
Nemzetközi gépkocsijel	D
Internet TLD	.de
Villamos hálózat	230 V 50 Hz
Közlekedés iránya	jobboldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-Rajna-Vesztfália témájú médiaállományokat.

Észak-Rajna-Vesztfália (németül: Nordrhein-Westfalen, rövidítése NRW, pfalzi nyelven Nordrhoi-Weschdfaale) Németország északnyugati részén elhelyezkedő tartomány. Fővárosa Düsseldorf.

Északon és északkeleten Alsó-Szászországgal, délkeleten Hessennel, délen Rajna-vidék-Pfalzcal, nyugaton Belgiummal és Hollandiával szomszédos. Körülbelül 17,6 milliós lakosságával a legnépesebb német tartomány, a 34 110 km²-es területével a negyedik legnagyobb. Itt él Németország lakosságának több mint húsz százaléka.

A Ruhr-vidék egykor a szénbányászatról és acéliparáról volt híres, ám az 1960-as évektől kezdve szerkezeti átalakulás kezdődött. A szén- és acélipar hanyatlása után a Ruhr-vidék még mindig kulcsfontosságú az iparban és egyike Németország tudományos központjainak.

Földrajz

Észak-Rajna-Vesztfália igen változatos, természeti szépségekben rendkívül gazdag, a Ruhr-vidéket öleli körül. Területén a Német-középhegyvidék jelentős vonulatai húzódnak keresztül:

• Délen a Rajnai-palahegység, a folyó bal partján a Nordeifel (északi Eifel) vonulattal, jobb partján a Rothaar-hegységgel (Rothaar-Gebirge), melynek legmagasabb csúcsa a 841 méter magasságú Kahle Asten, amely egyben a tartomány legmagasabb pontja.
• Keleten a Weser-hegyvidék (Weserbergland) vonulatai tartoznak hozzá, többek között a Teutonburgi-erdő (Teutonburger Wald) és a Wiehen-hegység (Wiehengebirge).

E hegyi tájaktól északra az Észeknémet-síkság terül el, melynek egyes részei, mint például a Kölni- és a Münsteri-öblözet mélyen benyúlnak a hegyek közé.

A vizekben is gazdag tartományon három nagy folyó folyik keresztül: a Rajna, a Maas és a Weser. E jelentős vízfolyásokat csatornarendszer köti össze egymással, valamint az Elbával és az Oderával.

A folyókon számos völgyzárógátat és mesterséges tavat is létrehoztak. Szerepük nemcsak a víztartalékolás és az erőművek révén az áramfejlesztés, legtöbbjük egyben kedvelt kirándulóhely is.

Története

Észak-Rajna-Vesztfáliát a brit katonai közigazgatás hozta létre 1946. augusztus 23-án a megszüntetett Poroszország egyes részeiből, Vesztfália tartományból és a Rajnai tartomány északi részéből. 1947. január 21-én az apró Lippe államot is beolvasztották. Észak-Rajna-Vesztfália alkotmányát népszavazás hagyta jóvá.

Észak-Rajna-Vesztfália kerületekre (Bezirke), járásokra (Landkreise), járási jogú városokra (kreisfreie Städte) és községekre (Gemeinden) tagolódik.

A kerületek listája

Kerület	Főváros	Terület (km²)	Lakosság (fő, 2020)	Népsűrűség (fő/km², 2020)
Arnsberg	Arnsberg	8012,39	3 571 053	446
Detmold	Detmold	6525,25	2 054 178	315
Düsseldorf	Düsseldorf	5292,34	5 200 090	983
Köln	Köln	7364,04	4 475 530	608
Münster	Münster	6918,33	2 624 719	379

A járások listája

Járási jogú városok listája

címer	Város	Kerület	rend- szám	terület (km²)[3]	ezer lakó 1939[4]	ezer lakó 1950[5]	ezer lakó 1970[6]	ezer lakó 1990[7]	ezer lakó 2011[3]	nép- sűrű- ség (fő/km² 2011)[3]	Pozíció
	Aachen	Köln	AC	160,87	162,2	129,8	175,5	239,2	260,5	1619
	Bielefeld	Detmold	BI	257,93	129,5	153,6	168,6	317,2	323,4	1254
	Bochum	Arnsberg	BO WAT	145,66	305,5	289,8	343,8	395,1	374,0	2567
	Bonn	Köln	BN	141,22	100,8	115,4	275,7	289,5	327,9	2322
	Bottrop	Münster	BOT	100,62	83,4	93,3	106,2	118,2	116,4	1156
	Dortmund	Arnsberg	DO	280,71	542,3	507,3	640,6	597,4	581,0	2070
	Duisburg	Düsseldorf	DU	232,83	434,6	410,8	452,7	533,6	488,0	2096
	Düsseldorf	Düsseldorf	D	217,41	541,4	500,5	661,0	575,1	592,4	2725
	Essen	Düsseldorf	E	210,34	666,7	605,4	696,4	626,1	573,5	2726
	Gelsenkirchen	Münster	GE	104,94	317,6	315,5	347,1	292,2	256,7	2446
	Hagen	Arnsberg	HA	160,35	151,8	146,4	201,0	213,5	187,4	1169
	Hamm	Arnsberg	HAM	226,26	59,0	59,9	84,6	178,2	182,1	805
	Herne	Arnsberg	HER WAN	51,41	94,6	111,6	103,8	177,4	164,2	3195
	Köln	Köln	K	405,17	772,2	594,9	849,5	950,2	1017,2	2510
	Krefeld	Düsseldorf	KR	137,75	171,0	171,9	222,7	242,6	234,4	1702
	Leverkusen	Köln	LEV	78,87	50,1	65,5	107,6	159,8	161,2	2044
	Mönchengladbach	Düsseldorf	MG	170,45	128,4	124,9	151,1	258,0	257,2	1509
	Mülheim an der Ruhr	Düsseldorf	MH	91,28	137,5	149,6	192,2	177,6	167,2	1831
	Münster	Münster	MS	302,95	141,1	118,5	198,9	255,6	291,8	963
	Oberhausen	Düsseldorf	OB	77,10	191,8	202,8	246,2	223,4	212,6	2757
	Remscheid	Düsseldorf	RS	74,60	103,9	103,3	136,8	122,8	109,6	1469
	Solingen	Düsseldorf	SG	89,54	140,5	147,8	177,1	164,3	159,7	1784
	Wuppertal	Düsseldorf	W	168,39	401,7	363,2	417,7	381,1	349,5	2075

Népesség

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Oktatás és kutatás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Észak-Rajna-Vesztfália szíve a Ruhr-vidék. A hatalmas szén- és acélipari régió Németország iparának központja. Bár az ország acélgyártásának többségét a Ruhr-vidék adja, mára már nem egyeduralkodó itt a bányászat és az acélipar. A második világháború után nagy fejlődésnek indult a vegyipar, de jelentőssé vált a textil-, valamint a feldolgozóipar is.

Észak-Rajna-Vesztfáliában található az ország majd minden negyedik ipari üzeme.

Az ipar mellett mezőgazdasága is jelentős, hiszen a tartomány földterületének 78%-a szántó, legelő és erdő; egyes vidékeit az ország legtermékenyebb tájai közé sorolják.

Egyes részein, például Münsterlandban, a Teutoburgi-erdő környékén vagy a délkeleti fekvésű Sauerlandban csak kevés ipari létesítmény található.

Kultúra és szabadidő

A vidék gazdag kulturális értékekben, műemlékekben és műkincsekben is. Itt található Bonn, amely többek között számos gazdasági tanácskozás és tudományos kongresszus színhelye, emellett zenei élete is igen élénk. Nemzetközi zeneéletének kiemelkedő eseménye a város nagy szülöttének, Ludwig van Beethovennek emlékére a Beethovenhalléban kétévente rendezett ünnepi hangversenysorozat (Beethoven-Fest), és 120-190 különféle hangversenyt szerveznek itt évente.

A régmúlt korok emlékeit gondosan ápolják a tartományban. Hagyományaik, népszokásaik közül mindenekelőtt kiemelkedő a november 11-i Márton napi ünnepség: Márton volt a Merovingok és frankok védőszentje, a Rajna-vidék falvaiban őt ünneplik e nap estéjén vidám felvonulásokkal, lámpás és fáklyás menetekkel. A tartomány minden részén hagyományos népünnepély az úgynevezett "lövészverseny", valamint elsősorban a katolikusok lakta vidékeken a "karnevál". A karneválok központja a Rajna-vidékén Köln, Vesztfáliában Münster.

A tartományban jelentős szerepe van az idegenforgalomnak is, részben nevezetes gyógyfürdői miatt, amelyekben legfőképp Weserbergland gazdag. Sok turistát vonzanak a tartomány erdői, természetvédelmi területei, parkjai és üdülőhelyei. A kirándulókat jól jelzett turistautak sűrű hálózata szolgálja.

Világörökségi helyszínek

Lásd még: Németország világörökségi helyszínei

Jegyzetek