A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a főszékesegyház a Világörökség része |
Kölni dóm | |
| |
A kölni dóm 2013-ban | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Kölni főegyházmegye |
Építési adatok | |
Építése | 1248 |
Stílus | gótika |
Alapadatok | |
Hosszúság | 144,5 m |
Magasság | 157 m |
Szélesség | 86,25 m |
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 292bis |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, II, IV |
Felvétel éve | 1996 |
Elérhetőség | |
Település |
|
Hely | Domkloster (4) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 56′ 29″, k. h. 6° 57′ 30″Koordináták: é. sz. 50° 56′ 29″, k. h. 6° 57′ 30″ | |
A Kölni dóm weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kölni dóm témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kölni dóm, hivatalosan: Szent Péter- és Szűz Mária-dóm a Kölni főegyházmegye főszékesegyháza. Tornyai több mint 150 méter magasak és csúcsával együtt 157 méteres magasságával Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. (1880 és 1884 között a világ legmagasabb épülete volt[1]). Az egyik legjelentősebb keresztény műemlék a világon, belső tere egyedülálló módon vészelte át a korokat (a párizsi chartres-i katedrálishoz hasonlóan), egy 6. századi szószéket is megőrizve.[2] Benne található a 24 tonnás Szent Péter-harang, amely a világ legnagyobb szabadon lengő harangja volt, mígnem Innsbruckban új, 25 tonnás harangot nem öntöttek a romániai, bukaresti Nemzet megváltása székesegyházhoz.[2] Németország legnépszerűbb látványosságainak egyike: 2004-ben körülbelül hatmillió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.
Rendkívüli egyházi, történelmi és művészeti jelentősége miatt az épület 1996-ban felkerült az UNESCO világörökség listájára.[3][4]
A Rajna bal partján emelkedik, szomszédságában a kölni főpályaudvarral.
Története
A dóm alatti ásatások során 1–4. századi római lakóházak maradványai kerültek elő. A 4–5. század fordulóján, a mai kórus helyén egy 30-40 méter hosszú apszis volt, talán már az első templomé, amit az 5. században, de legkésőbb a 6. század elején lebontottak; a helyére az 530-as évek frank hercegeinek a hasonló méretű temetkezőhelye került. A 6. század második felében ide új templom épült, amely elfedte a korábbiakat és kb. a 9. század közepéig maradt fenn.
A régi dóm, a mainak a közvetlen elődje, amit 873. szeptember 27-én szenteltek fel, főhajóját mindkét végén kereszthajók határolták. 1248-ban ezt részben le akarták bontani, hogy új, gótikus katedrálist építsenek a helyére. Amikor azonban a keleti kórust tűzzel próbálták meg lebontani, majdnem a teljes épület leégett. A nyugati részeket ideiglenesen újjáépítették, hogy a miséket meg lehessen tartani. Még ugyanabban az évben elkezdődött a jelenlegi dóm építése.
1164-ben Rainald von Dassel kölni érsek idehozta a napkeleti bölcsek ereklyéit a milánói dómból, I. Frigyes német-római császár ajándékaként. Ezeknek az ereklyéknek kellett új dómot építeni – a régi katedrális ugyanis nem bírta volna el a növekvő zarándoktömeget.
A gótikus épületet 1248. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén kezdték építeni Gerhard von Rile építőmester tervei szerint, a minta az amiens-i katedrális volt. Miután a kölniek 1288-ban elűzték a városból az érseket, az építkezés is elakadt: a kórus felszentelése 1322-ben történt. 1410-ben a déli torony elérte a második emeletet. 1528-ban az építkezést a pénz és érdeklődés hiányában leállították, így 300 éven át a déli tornya befejezetlenül meredezett.
1814-ben két darabban előkerült Gerhard második utódjának, Arnold mesternek a tervrajza a homlokzatról. A 18–19. század fordulóján a romantikusok fokozódó lelkesedéssel fordultak a középkor felé, így megnőtt az érdeklődés a befejezetlen dóm iránt is, amely a nemzeti egység szimbólumává vált. 1842. szeptember 4-én IV. Frigyes Vilmos porosz király és Johannes von Geissel érsek letette továbbépítésének alapkövét. A porosz állam anyagilag is támogatta az ügyet. Közvetlenül az alapkőletétel előtt megalakult a Kölni-Dómépítés Központi Egyesülete, amelynek legfőbb feladata az építkezéshez szükséges források összegyűjtése volt.
1820. október 19-én betörtek a dómba és feltörték a háromkirályok ereklyetartó szekrényét.
1880-ban, 600 év múltán a dóm elkészült, a középkori mesterek terveinek megfelelően, de a kor legmodernebb technikáinak felhasználásával. Az építészek Ernst Friedrich Zwirner és Karl Eduard Richard Voigtel voltak. Az építkezés befejezésének örömére, 1880. október 15-én ünnepséget tartottak, amelyet I. Vilmos német császár a kilenc évvel korábban alapított birodalom identitásának erősítésére használt fel.
A katedrálisnak 11 harangja van. Az első, a 3,4 tonnás Dreikönigenglocke (háromkirályok harangja) volt, amelyet 1418-ban öntöttek és 1437-ben szenteltek fel; 1880-ban újra kellett önteni. Van két olyan harang is, a 10 tonnás Pretiosa és a 4,3 tonnás Speciosa, amelyek az 1448-as felavatásuk óta a helyükön maradtak. A legnagyobbat, a 24 tonnás Szent Péter-harangot 1922-ben öntötték. Ez volt Európa legnagyobb szabadon lengő harangja, a bukaresti Nemzet megváltása székesegyház 25 tonnás nagyharangjának 2018-as elkészültéig.[5][6][7][8]
A második világháborúban a dóm súlyosan megsérült; többek között 14 angolszász bombatalálat érte, a főhajó néhány boltíve be is omlott. A gyújtóbombákat viszont a dómban őrködő munkatársak azonnal eloltották. Az épület szerkezete a szokásos gótikus műemlékeknél sokkal erősebb, annak köszönhetően, hogy csak a 19. században fejezték be az eredeti tervek alapján.[9] A modern technikának (vasbeton) hála, a templom helyrehozhatatlan károk nélkül vészelte át a harcokat, a belső tér pedig szinte teljesen épen maradt. 1948-ban az alapkő letételének 700. évfordulóját a súlyosan károsodott dómban azért megünnepelték. 1956 óta a katedrális ismét ellátja feladatát.
1975. november 2-án három betörő egy szellőzőaknán keresztül, hegymászó felszereléssel behatolt a dóm – akkor biztonságosnak számító – kincstárába, és értékes monstranciákat és kereszteket vittek el. A tetteseket a kölni alvilág segítségével sikerült elfogni, és hosszú szabadságvesztésre ítélték őket. Addigra azonban a zsákmány egy részét, közte egy 1657-ből származó arany monstranciát, már beolvasztották.
2000 októbere óta a templom kincseit a dóm északi felében levő 13. századi boltíves pincékben újra kiállítják. A kincstár három emeleten hat termet, 500 négyzetméter kiállítási területet foglal magába.
Napjainkban elsősorban a környezeti hatások károsítják a dómot. A légszennyezés, a savas eső szétmorzsolja, és elszínezi a követ. Ezért építészei már évtizedek óta küzdenek a bomlás ellen a díszítések tömeges cseréjével.
2005. augusztus 18-án XVI. Benedek pápa a Németországban tett apostoli látogatása során fölkereste a dómot is, az Ifjúsági Világnapok ünnepségeinek alkalmából.[10]
A dóm belseje
A késő középkori kórus a 300 ülőhellyel Németországban a legnagyobb. Különlegessége, hogy a pápának és a császárnak mindig fenntartanak egy-egy helyet.
A háromkirályok művészien díszített ereklyetartójában nyugszanak azok a csontok, amelyeket a napkeleti bölcsek maradványaiként tisztelnek.[11]
A festett üvegablakokat, köztük a déli hajóban található híres bajor ablakokat I. Lajos bajor király ajándékozta a dómnak. Ezek a kereszténység kezdetéről vett jeleneteket ábrázolnak, Keresztelő Szent Jánostól Szent István vértanúig. Ezeket Max Emmanuel Ainmiller (1807-1870) vezetésével készítették, H. v. Hess (1798-1863) tervei alapján. Az ablakok leleplezése 1848-ban, a 600 éves évforduló ünnepségei során történt.
A 970 körül készült Gero-kereszt (Gero-Kreuz) a szentély közelében áll, ez a legrégebbi kereszt az Alpoktól északra.[12]
Az egyik kápolnában található a fából, 1290 körül készült Milánói Madonna Szűz Máriát ábrázolja a kisded Jézussal.
Orgonák
A kölni dómnak két orgonája van, amelyek egyazon játszóasztalról vezérelhetők.
A háború után építették az elsőt (kórus-orgona vagy kereszthajó-orgona), amely a kereszthajó egyik oldalában található. Ez a gótikus templokban szokatlan elhelyezés azzal magyarázható, hogy az orgonát 1948-ban szentelték fel, de a főhajó a helyreállítás miatt 1956-ig zárva volt.
1998-ban még egy új orgonát is szenteltek (főhajó-orgona), így a háború utáni időkben tapasztalt elégtelen hangzás megoldódott. Ez a főhajó elején van, ami akusztikai szempontból a legkedvezőbb elhelyezés. Így viszont az orgona megszakítja a főhajó és kórus terének a folytonosságát. Az orgona négy műből áll, 3963 sípja van, amelyek 53 regiszterre vannak elosztva.
2006-ban az orgonaegyüttest két fanfárregiszterrel egészítették ki. Ezeket csak különleges alkalmakkor, ünnepi szentmiséken szólaltatják meg.
Világörökség
1996-ban a kölni dómot mint az európai gótikus építészet mesterművét, a kulturális világörökség részévé nyilvánították. 2004. július 5-én felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára , a következő indoklással: a „dóm vizuális integritásának veszélyeztetése a Rajna túloldalára tervezett magasépítkezések miatt”. A 2005. július 13-i UNESCO-konferencián, amelyet a dél-afrikai Durbanban tartottak, a végleges döntést egy évvel elhalasztották.
A dóm számokban
Teljes külső hossza | 144,58 m |
Teljes külső szélessége | 86,25 m |
Kereszthajó homlokzatának szélessége | 39,95 m |
Főhajó belső szélessége | 45,19 m |
Nyugati homlokzat szélessége | 61,54 m |
Északi torony magassága | 157,38 m |
Déli torony magassága | 157,31 m |
Lépcsők száma a torony tetejéig | 533[13] |
Harangok száma | 11 |
Kereszthajó homlokzatának magassága | 69,95 m |
Középső hajó belmagassága | 43,35 m |
Oldalhajó belmagassága | 19,80 m |
Beépített terület (kb.) | 7914 m² |
Ablakok felülete (kb.) | 10 000 m² |
Tető felülete (kb.) | 12 000 m² |
Beépített kő tömege (kb.) | 300 000 t |
Befogadóképesség | 4000 fő |
Éves fenntartási költség | 10 millió euró |
Film
- A Cobra 11 német krimisorozat minden epizódjában feltűnik a sziluettje.
Jegyzetek
- ↑ Évszázadokig készült a középkori világ legmagasabb épülete (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2008. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. július 10.)
- ↑ a b A kölni dóm • Művészetek • Érdekességek • Reader's Digest (magyar nyelven). www.rd.hu. . (Hozzáférés: 2020. január 17.)
- ↑ Centre, UNESCO World Heritage: Cologne Cathedral (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2021. július 10.)
- ↑ admin: Cologne Cathedral (amerikai angol nyelven). UNESCO World Heritage. (Hozzáférés: 2021. július 10.)
- ↑ Petersglocke. www.koelner-dom.de. (Hozzáférés: 2021. július 10.)
- ↑ Így szól a világ legnagyobb működő harangja. vezess.hu
- ↑ Voltaképp 140 éve épül – nem csoda, hogy nagy lett a Nemzet Megváltása-katedrális- a Maszol.ro portálról. maszol.ro
- ↑ Na, kié a legnagyobb… harang?. foter.ro
- ↑ Égig érő kőcsipkék: a kölni dóm építése. HamPLÓ. (Hozzáférés: 2020. január 17.)
- ↑ Látogatás a kölni Dómban - www.katolikus.hu. regi.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. július 10.)
- ↑ Die Dreikönigsreliquien im Fokus. www.koelner-dom.de. . (Hozzáférés: 2021. július 10.)
- ↑ Gero-Kreuz im Kölner Dom (német nyelven). www1.wdr.de, 2013. február 4. (Hozzáférés: 2021. július 10.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2014. július 18.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kölner Dom című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- A dóm honlapja
- A kölni dóm a világörökség honlapján
- A dóm 750. éves évfordulójának ünnepségei Archiválva 2009. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Virtuális séta a dómban Archiválva 2006. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Panorámakép
- Index.hu: Pixelek a középkori katedrálisban
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.