A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a székesegyház a Világörökség része |
Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom | |
| |
A trieri dóm | |
Vallás | katolicizmus |
Egyházmegye | Trieri egyházmegye |
Építési adatok | |
Építése | 1235 |
Stílus | román építészet |
Alapadatok | |
Hosszúság | 112,5 m |
Szélesség | 41 m |
Világörökségi adatok | |
Világörökség-azonosító | 367-008 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | I, III, IV, VI |
Felvétel éve | 1986 |
Település | Trier |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 45′ 22″, k. h. 6° 38′ 35″Koordináták: é. sz. 49° 45′ 22″, k. h. 6° 38′ 35″ | |
A Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A trieri Szent Péter-dóm Németország legrégebbi temploma és a Trieri egyházmegye székesegyháza. 112,5 méteres hosszával, 41 méteres szélességével Trier legnagyobb egyházi épülete. 1986 óta a trieri római kori műemlékekkel és a trieri Miasszonyunk-templommal együtt a világörökség része. A római kori és a frank építészet, valamint a román stílus jegyeit magán viselő trieri dóm a Hágai egyezmények védett kultúrkincse.
Története
A dóm középső része a 4. századból származik, a többi építményt a középkorban toldották hozzá.
Az 1945 utáni ásatások szerint talán már I. Constantinus idején elkezdték a kettős templom építését. A hagyomány szerint Konstantin anyja Szent Ilona adományozta Agritius püspöknek a trieri palotáját templomépítés céljára. A dóm alatt megtalálták egy díszterem maradványait, amely feltehetőleg a császári palotához tartozott. Maximinus püspök alatt (329 – 346) kibővítették az első bazilikát.
Közelebbről nem ismert okokból Gratianus császár (375–383) részben lebontatta Konstantin katedrálisát és az alapra új templomot építtetett. Megmaradt viszont az eredeti kettős templom nyugati főhajója.
Az 5. században a frankok által lerombolt templomot Niketius püspök (525–566) állíttatta helyre. Később 882-ben a normannok ismét elpusztították. Száz évvel később Egbert érsek (977–993) felújíttatta az épületet és elkezdte egy új háromhajós templom építését. Egbert halálával a munkák abbamaradtak.
A dóm mai alakja leginkább 1038–1078 között jött létre Poppo érsek és utódai, Eberhardt és Udo alatt. További fontos bővítések történtek Theoderich érsek (1212-1243), luxemburgi Balduin érsek (1307-1354), illetve greiffenclaui Richard érsek (1511-1531) idején.
A francia csapatok 1794-es bevonulása után a dómot raktárként használták. Csak a franciák által kinevezett Mannay püspök alatt kapta vissza a dóm eredeti funkcióját.
Ereklyék és síremlékek
A dóm kincsei közül a leghíresebb a Szent Köntös. A hagyomány szerint ez az a köntös, amelyet Jézus viselt a keresztre feszítése előtt. A köntöst Szent Ilona császárné hozta magával a Szentföldről és küldte el Trierbe. Első említése 1196-ból származik, eszerint I. János trieri érsek május 1-jén szentelte fel azt az oltárt, ahol a köntöst őrizték.
Az ereklyét különleges körülmények között őrzik és csak ritkán mutatják meg a hívőknek. 1512-ben Richard von Greiffenklau érsek I. Miksa császár jelenlétében kinyitotta az oltárt és megmutatta a kincset. Szabálytalan időközökben zarándoklatokat tartottak az ereklye megtekintésére: 1513, 1514, 1515, 1516, 1517, 1524, 1531, 1538, 1545, 1655, 1810, 1844, 1891, 1933, 1959, 1996. Amikor a tunikát 2012. április 13-tól egy hónapon át újra kiállították, a zarándokok száma körülbelül félmillió volt.[1]
A dómban található számos hajdani trieri érsek síremléke, itt nyugszik luxemburgi Balduin, Richard von Greiffenklau és Theoderich von Wied.
A dóm köve
A dóm főbejárata előtt egy kb. 4 méter hosszú gránitoszlop fekszik, ezt nevezik Domstein-nak (a dóm köve). A trieri gyermekek szívesen csúszkálnak rajta. A legenda szerint valamilyen ravaszsággal sikerült rávenni az ördögöt, hogy segítsen a dóm építésénél. Amikor a dóm elkészült, az ördög rájött a csalásra és a falnak gurította a követ. Valójában a régi gránitoszlopok a népvándorlás idején megrongálódtak és azokat a 6. században mészkő oszlopokkal helyettesítették. Az egyik kicserélt gránitoszlop ott maradt a déli bejárat előtt.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Trierer Dom című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
Források
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Portál:Világörökség
Fájl:Trier BW 2013-04-14 15-59-54.JPG
Katolicizmus
Trieri egyházmegye
1235
Világörökség
Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek
Világörökség#A listára kerülés kritériumai
1986
Trier
Fájl:Germany location map.svg
Földrajzi koordináta-rendszer
Wikimédia Commons
Category:Cathedral of St. Peter (Trier)
Sablon:Templom infobox
Q5920
Wikipédia:Segítség az infoboxokhoz
Trier
Németország
Trieri egyházmegye
Székesegyház
1986
Trier római kori műemlékei
Trieri Miasszonyunk-templom
Világörökség
Római Birodalom
Frank Birodalom
Romanika
Hágai egyezmények
4. század
I. Constantinus római császár
Szent Ilona
Fájl:Cloister of the Cathedral of St. Peter (Trier).jpg
Gratianus római császár
5. század
Frankok
882
Normannok
Fájl:HolyTunic.jpg
Jézus
Szent Ilona
1196
I. Miksa német-római császár
Ereklye
Fájl:Trier Domstein.jpg
Mészkő (kőzet)
Trierer Dom
Trierer Dom?oldid=17037507
Sablon:Németország világörökségi helyszínei
Sablon:Németország világörökségi helyszínei
Sablonvita:Németország világörökségi helyszínei
Németország világörökségi helyszínei
Fájl:Világörökség logo 2.png
Watt-tenger
A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei
Fájl:Flag of Germany.svg
Aacheni dóm
Speyeri dóm
Würzburgi püspöki palota
Wieskirche
Augustusburg és Falkenlust kastélyok
Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális
Hildesheimi Szent Mihály-templom
Trier római kori műemlékei
Trieri Miasszonyunk-templom
Lübeck
Potsdam és Berlin palotái és parkjai
Lorschi bencés apátság
Rammelsbergi bánya
Goslar
Bamberg
Maulbronni kolostoregyüttes
Quedlinburg
Völklingeni vasmű
Messel
Kölni dóm
A klasszikus Weimar
Wartburg vára
Múzeum-sziget
Dessau–wörlitzi kertbirodalom
Reichenau
Zollverein Szénbánya
Stralsund
Wismar
Rajna-völgy
Városháza és Roland-oszlop (Bréma)
Muskaui park
Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal
Berlin modern stílusú lakótelepei
Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében
Corveyi apátság
Speicherstadt
Haithabu
Danevirke
Naumburgi dóm
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Nemzetközi Virtuális Katalógustár
Kongresszusi Könyvtár
Integrált katalógustár
A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára
Fájl:Taj Mahal in March 2004.jpg
Portál:Világörökség
Fájl:Nefertiti P icon.png
Portál:Ókor
Fájl:Portal DE 2.svg
Portál:Németország
Fájl:Christianity symbols.svg
Portál:Katolicizmus
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.